Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-19 / 66. szám
1971. mórc. 19., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tudósítás a TVk-ból Ót ér mérlegre Ha visszapillantunk az eltelt. öt, esztendőre, meggyőződhetünk róla. hogy a Tiszai Vegyikombinát dolgozói eleget teltek a rójuk háruló feladatoknak. A 111. ötéves tervben a kombinát 960 ezer tonna ammóniát, 3 millió 7-1 ezer tonna nitrogénműtrágyát. több mint 92 ezer tonna festékipari terméket és 15 550 tonna különböző mű- anyagféleséget, termelt. Az utóbbi öt esztendőben a TVK összesen 7 milliárd 565 millió forint értékű terméket állított elő, amely 112 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Nőtt a termelés A lakkfestek- és műgyantagyárban az utóbbi egy év alatt 14,9 százalékkal nőtt a termelés. Ezt a jelentős eredményt nagyobbrészt tervszerű intenzifikálással érte el a gyár kollektívája. Külön említésre méltó, hogy a vállalat vezetői az árpolitikában messzemenően szem előtt tartották a párt és a kormány irányelveit;. Ennek lényégé, hogy a termékek árát nem emelték, másrészt arra törekedtek, hogy az olcsóbb festókféleségékből minél nagyobb mennyiség álljon a szerényebb jövedelmű vásárlók rendelkezésére. Ezt bizonyítja az is, hogy a mar említett 14,9 százalékos termelésnövekedés értékben csak 12,9 százalékos emelkedéssel járt, Ez év első negyedévében 35, a másodikban előreláthatólag 35—40 százalékkal keli lobbet termelni, mint 1970. hasonló időszakában. Elérkezett tehát az az időszak, amikor a festékipari termékek iránti kereslet már meghaladja a festékgyár termelési kapacitását. Rohamosan nő a festékek exportja is. A közelmúltban aláírt megállapodás értelméMegnőtt :i burgonya Innjalma p j A lakosság ez évi fogyasztásáról a zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülésnél megállapították, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest főként vidéken jelentősen megnövekedett a burgonya forgalma, az idén eddig 20 százalékkal fogyott lobb, mint tavaly. Jelentősen nőtt a forgalom fejes káposztából, sárgarépából, gyökérből, visszaesett a vörösben a TVK az idén csaknem négyezer tonna — mintegy 80 millió forint értékű 1— különböző festékféleséget szállít a Szovjetunióba, amely változatlanul a legnagyobb külföldi megrendelő. Az üzletkötés jelentőségéi mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1970-ben a szocialista és a tőkés relációjú export együttesen nem érte el a nyolcvanmillió forintot. A szocialista országok közül a másik nagy megrendelő Bulgária, amely az idén körülbelül 17 millió forint értékű olaj- és padlózománcot vásárol a TVK-tól. Példamutató társadalmi munka A kombinát üzemeiben, főosztályain dolgozó szocialista brigádok a termelési feladatok teljesítésen kívül a társadalmi munkából is kiveszik részüket. A szocialista brigádok értékes segítséget adtak a város gyermek- és oktatási intézményeinek. Tavaly például több mint négy és fél ezer óra társadalmi munkát végeztek az óvodákban, bölcsődékben, iskolákban. Ugyanakkor aktívan bekapcsolódtak a különböző politikai, kulturális rendezvények szervezésébe is. Az erről szóló értékelés több mint 5 ezer társadalmi munkaórát irt a kollektívák javára. A szocialista brigádok a TVK tömegsport-telepének fejlesztésére kereken 5 ezer. az üzemek és környékük csinosítására 3867, családi házak építésére, valamint az árvízkárok helyreállítására több mint, 4200 társadalmi munkaórát fordítottak. Lovas Bajos B politikai irányítás termelési tényező A palaki pártbizottság gazdaságpolitikai mmtkaj; A sárospataki bizottság gazdaságpolitikai munkájához hosszú távra kiható ösztönzéseket kapott az őszi pártértekezlettól. amely a X. kongresszus elöil gondosan felmérte a város gazdasági helyzetéi, s a fö problémákra irányította a figyelmet. A pártértekezleten összegezett tapasztalatokat a kongresszusi határozatok helyi konkretizálásában is sokoldalúan hasznosította a pártbizottság. Ilyen előzmények után került a közelmúltban részletes elemzésre Sárospatak 1970. évi gazdasági fejlődése, s ennek alapján dolgozta ki az irányító párttestület az idei gazdasági munka segítését szolgáló politikai feladatokat. A város pereméről jelentjük: Primőrök,linóm falatok a Lenin Tsz-hol Miskolc közvetlen környékének legjelentősebb mezőgazdasági nagyüzeme, az ez év januárjával egyesült. íel- sőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet. Az amóti, a sajó- pálfalai, az alsózsolcai és a felsőzsolcai határt egyesíti ez a nagy közös gazdaság. Az eddig külön-külön gazdálkodó tsz-ek is igyekeztek részt vállalni a közeli város ellátásában, de most közös erővel még jobban „besegítenek” abba. hogy könnyebben teljen meg a miskolci háziasszonyok kosara. Több száz holdnyi ültetvényeiről rengeteg gyümölcsöt, aimát, körtét, barackot, cseresznyét, meggyet, szamócát, és fekete ribiszkét ígér Mis- kolcnak a Lenin Tsz. A felsőzsolcai zöldségkertészet több üzletet, saját elárusító- helyeket lát el egész éven ót mindenféle zöldáruval, burgonyával. Már most megkezdték a primőrök szállítását. A hajtatóházból és a hollandi ágyásokból folyamatosan százezer fej fejes salátát. küldenek a piacokra. Állandóan fejlődik a tsz kis húsüzeme is. Most, a húsvéti ünnepek előtt hetente már 20 hízott sertést dolgoznak fel. A legkülönbözőbb finom falatokat, házi füszerezésű kolbászt, hurkaFcjessaláta-.,szürct" az új Ha jíslóbazbon Az új típusú városiasodás útjára lépett Patakon 1970- ben az ipari fejlődés üteme gyorsabb volt az országos átlagnál. Figyelmet érdemel, hogy már a múlt évi termelési értéknövekedés sem kizárok'" a létszámgyarapodás következménye. Iranern jelentékeny része volt benne a termelékenység tokozásának : hiszen a munkáslétszám csak 10 százalékkal lett -bb, a termelési érték azonban 23 százalékkal! A fejlődés mértékében igen nagyok az eltérések az ipari üzemek között. A leg- nsgyobb feilóc' ' az ide települt Csepel gváregvség érte el. Itt a termelés egy év alatt majdnem megkétszereződött. Több milliós termelési értéknövekedésről adhatott. számot az ÉMÁSZ pataki üzemigazgatósága, a faipari vállalat, a cserépkályha- gyár, a termelőszövetkezeti közös építő vállalat is. Szembetűnően nőtt az exportra való termelés értéke a város üzemeiben — ez ösz- szegezwe meghaladta a százmillió forintot. Ebből is a Csepel gyáregységé a legnagyobb rész. mert tavaly kezdődött az önálló exportja. Tetemes azonban a ruházati szövetkezet exporttermelése is, amely a mólt. évben meghaladta a 18 és fél millió forintot. ilyen mérvű növeléseihez hozzájárult a városi pártbizottság, s az üzemi pártszervezetek következetes gazdaságpolitikai munkája. Közvetlen és közvetett segítséget, egyaránt jelentett. hogy a pártbizottság elemzóen vizsgálta az üzemekben a káder- és a személyzeti munkát, a gazdasági vezetők társadalmi, erkölcsi, anyagi helyzetét, az üzemi demokrácia érvényesülését. Az üzemi pártszervezetek olyan fontos kérdésekre, mint amilyen az anyagi ösztönzés, a munkaerő-gazdálkodás, a vállalati fejlesztés — irányították figyelmüket, segítették a jubileumi és a kongresszusi munkaversenyek kibontakoztatását, a szocialista brigádmozgalom fejlesztését. Sajátos gondokat okozoti Az eredmények i és okoz még jó ideig — a pártbizottság gazdaságpolitikai munkájában az, hogy a város ipara elaprózott. Az említett néhány nagyobb — ez is csak helyi viszonylatban nagyobb — üzem mellett a többiben kicsi a műn. káslétszám, nincs mód nagy szériákban való termelésre. További bonyolító tényező, hogy az állami vattaiatok az ulóbbi két-három évben gyorsított iramban nőttek fel jelenlegi szintjükre — s máris kinőtték eredetileg tervezett kereteiket. A közvetlen termelést szolgáló beruházásokon kívül nem futotta anyagi erejükből a dolgozók szociális és kommunális ellátásának kívánatos javítására. Nem tudnak például elég képzett szakembert alkalmazni. mert számukra lakást kellene építeni — ha volna miből. A pártbizottság központi feladatként jelölte meg a szakember-utánpótlás és -képzés megoldását. Ez sarkalatos feltétele a város további iparosításának, de a már működő üzemek megfelelő ütemű fejlődésének is. A gyakran panaszolt nagymérvű munkásvándorlásnak pedig legjobb orvoslása, ha a vállalatok tervszerűen igyekeznek a munkás torzsgárdé- kat kialakítani, megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsüléssel. ösztönzéssel, a mun’ások szociális és kommunális helyzetének javításával. politikai irányító munkához tartozik, hogy a pártbizottság egyértelműén szembeszáll az illúziókeltéssel, s valamennyi pártszervezetet, bárhol dolgozó párttagot ugyanilyen felelősségre serkent Most készülnek itt is a vállalati új ötéves tervek. Ez rendkívüli feladatokat ro valamennyi üzemre, hiszen nálunk első ízben hárul ilyen munka a vállalati vezető szakemberekre. Ebben, a szó minden értelmében közérdekű munkában való részvétel — a politikai, elvi irányítás, a szemléletalakitás sajátos eszközeivel — valamennyi pártszervezet, alapvető feladata. Bcreez József A lelelös Keresik a helyes megoldási Búnyásxat a tss-ekben hagyma- és almafogyasztás. A rendelkezésre álló készletekről elmondották, hogy a prizmákban, raktárakban levő árumennyiség zavartalan ellátást biztosít az új termésig. Burgonyából, vöröshagymából, leveszöldségből továbbra is lesz elegendő, de változatlanul hiánycikk a karalábé cs a cékla. Egerlövőn az utóbbi években sokat javult a falusi lakosság ellátása. Nagyobb a ' álaszték az alapvető élelmiszerekből, s a közelmúltban a lakosság örömére a Mezőkövesdi ÁFÉSZ kis' há- /i-húsboltot is nyitott a községben. Még az idén korszerűsítik. önkiszolgáló rendszerűvé íilckttják át a falusi vég' __építői. Remélhetően a h űlő...'.padlást is növelik, hogy a lakosság hűskészít mákat. császárhúst, májast és más töltelékárut készítenek. A ragyogó tisztaságú, korszerű kis húsüzem — gondolva a húsvéti igényekre — több vagon, szépen kerekített füstölt sonkát, kötözött sonkát, füstölt csülköt is küld ezekben a hetekben a miskolciaknak. nyékből, töltelékárukból és tejtermékekből is nagyobb választékhoz jusson. Fejlődés van a szolgál látásokban is. Az elmúlt télen még gondokat okozott a iűlő- olaj beszerzése, de a jövőben már ezt is a helyszínre szállítja az áfész. Mintegy 8tl családnak van már a községben propán-bután gáztűzhelye. az ezekhez szükséges palackokat heti kétszer is tudják cserélni. Ma már legalább 70 olyan tsz van megyénkben, ahol fontos építőanyagokat termelnek ki, követ, mészkövet, kavicsot, homokot. Legtöbb azonban a kavics- és homokbányászé tsz. Az, hogy a termelőszövetkezetek építőanyagot, termelnek és értékesítenek — nagyon fontos tevékenység. A cél tehát jó. Az is jó. hogy a bányászati melléküzem- ágakból jelentős bevételhez jutnak. Az utóbbi időben mégis egyre több problémát okoznak a termelőszövetkezeti bányák. Szaporodnak a balesetek Talán a legégetőbb probléma: a bányaműszaki előírások. követelmények be nem tartása. Évek óta beszélnek erről az illetékesek, de eddig csak az történi, hogy a termelőszövetkezeti bányákban szaporodik a balesetek száma, sőt, halálos balesetek is előfordulnak. A felelősségre vonás mindig megtörténik, a bíróság szigorúan büntet, de a termelőszövetkezeti bányászat biztonsága nem javult. Pedig minden tsz alkalmaz vizsgázott bányaműszaki szakembert, ám az esetek többségében ezek az emberek csak a nevüket adják a bányászati tevékenységhez és néha kimennek a tsz-bc körülnézni. És hiába is akarnának többet tenni. A jelenlegi bányászati körülmények közt képtelenek ideális helyzetet kialakítani. Termelőszövetkezeteink ugyanis csak bányászkodnak, és nem végeznek szakszerű bányaművelést. Ehhez nincs se megfelelő szakgárdájuk, se korszerű felszerelésük. A bányászat műszaki színvonala valamennyi termelőszövetkezetben alacsony. lírv voll eddi*! Valamennyi kavics- és homokbányászé tsz — a szó szoros értelmében — rablógazdálkodást folytat. A borsodi kavics és homok ugyanis nyilvántartott ásványkincs, elsősorban a sajó-völgyi bázis, de hasonlóan jó és gazdag a hernád-völgvi is. A kavics- és homokréteg e főttük mentén 20—35 méter vastag. A kavicsot általában méternyi vastag föld takarja. Ez a termőtalaj. Ezt a tsz-ek letolatják a kavicsról, és kezdődik a bányászat. Igen ám, de a felszerelés olyan, hogy legjobb esetben is csak kél- hávom méternyi kavics rétégét. lehet kitermelni, a többi a felfakadó talajvíz alatt marad. Az igazán jó minőségű kavics és homok viszont nem a felső réteg, hanem a mé- lyebbi. A súlyos problémákat a tsz-vezetök éppen olyan jól ismerik, mint az illetékes hatóságok. Megoldásukkal is foglalkoztak már, de eredmény eddig alig született. Az építőiparnak viszont kell a kavics és a homok, a tsz-nek a bevétel — a bányákat nem lehet bezárni. A jövő útja És nem is kell bezárni. Szükséges viszont a továbblépés, amely korszerűbb és hatékonyabb bányaművelést eredményez. A továbblépés egyetlen, helyesnek látszó útja: a bányászkodó tsz-ek társulása. Közős erővel megfelelő gépeket tudnának vásárolni, s üzemeltetni. Mindez elsősorban a kavics- és homokbányászatra vonatkozik, a kőbányákban jobb es könnyebb a helyzet. Néhány nappal ezelőtt ismét volt egy tanácskozás, ahol a kavics- és homokbányával rendelkező tsz-ek vezetői a társulás lehetőségeit latolgatták. Választották egy öttagú előkészítő bizottságot, amelynek feladata: felmérni a borsodi kavics- és homokitincset, ennek alapján gazdaságossági számításokat készíteni a társulásos, korszerű kitermelés lehetőségeiről, és — előkészíteni a társulás, vagy' társulások, esetleg egyr közös vállalkozás megalapítását. Az előkészítő bizottság bizonyára tesz valamit. Segítik munkáját a területi tsz-szö- vetségek és a Termelőszövetkezeti Kereskedelmi Iroda is. Május közepéig kell elkészíteni a felmérést, és azt a szerződéstervezetet, amelyet majd az alakuló társulások tagjai megvitatnak és — esetleg — elfogadnak. A helyzet súlyos. Ezt mindenki elismeri. Egyöntetű már az a vélemény is. hogy még ebben az évben meg kell oldani a termelőszövetkezetek bányászati Droblé- mán. Szendrei József (P. S. — Sz. Gy.) Javuló ellátás Egerlövőn
