Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-18 / 65. szám
1971. morc. 18., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Az S/.KP XXIV. kongresszusa elé F*1 Beszédes adutok Új faliás 55 millió emteernefo A Szovjetunió városaiban, a munkás-lakótelepeken és a szovhozokbun a lakások zö- mét az állam építi. A most befejezett ötéves ' widő- s/.iAban a Szovjetül a lakásépítést tekintve, az első helyet foglalja el a világon. 1966- ban 2 millió 291 ezer. 1967- ben 2 millió 312 ezer lakásba költözhettek be az új lakók. Azóta tovább növekedett a lakásépítés üteme: öl, ev alatt körülbelül 55 millió ember költözött új, zömmel összkomfortos lakásokba a városokban és a falvakban. Hatalmas méretű városépítés is folyik. A Szovjetunió térképén — elsősorban a keleti országrészeken — több mint 100 új város jelent, meg. El vásáriéi* rtnfckéSien A fokozódó ipari termelés révén növekedett a közszükségleti cikkek gyártása. A könnyűipar termelése a 3. ötéves tervben 47 százalékkal emelkedett, javult a minőség. bővült a választék. Az első négy évben több mint 300 új könnyűipari gyár kezdte meg a termelést. 1970-ben 8,9 millió négyzetméter textíliát, 1,1 milliard darab kötöttárut, 675 millió pár bőrlábbelit. 12,2 milliárd rubel értékű konfekcióárut, 14 milliárd rubel értékű háztartást és kultúr- rikket adott az ipar. A gépipar, a villamosgép-, a vegyipar és más nehézipari ágazatok is sok szükségleti cikket gyártanak. 1966 es I960 között 30 tv-típusból mintegy 6 millió * készült. 1970-ben 3.2-szer annyi hűtőgépet gyártottak, mint 1965-ben. öt. év alatt 230 millió órát állítottak elő; a szovjet óragyárak nemcsak az ország igényeit, elégítik ki. hanem 70 országba exportáljak termékeikét. Ma minden 100 szovjet családra az 1965. évi 61 helyett 71 rádió és lemezjátszó, 36 helyeit 56 ív-készülék. 21 helyeit 52 mosógép, 11 helyet l 32 hűtőszekrény jut. A szovjet külkereskedelem a lakosság növekvő iparcikk- igényeinek jobb kielégítésére az ötéves terv négy esztendeje alatt (1966—69 között) 2.3 milliárd rubel értékű fehérneműi és ruházati cikket. 1 milliárd rubel értékű cipőt, több mint 650 millió rubel értékű bútort importált. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem forgalma (a kolhozpiacokul nem számítva) öt év alatt, 49 milliárd rubellel emelkedett, és 1970- ben elérte a 153 milliárdot. A városi kiskereskedelmi e forgalom a korábbi ötéves terv utolsó évéhez képest 47.8 százalékkal, a falvakban 52 százalékkal növekedett. 1969 elejére az állami és a szövetkezeti bolthálózathoz több mint 670 ezer áruda és elárusítóhely, több mint 220 ezer vendéglő, kávéház, falatozó és más közétkeztetési egység tartozott. Több mint 7.5 millió kereskedelmi és közétkeztetési dolgozó áll a szovjet lakosság szolgálatára. Táplálkozás Az elmúlt ötéves tervben minden korábbinál gyorsabban nőtt az élelmiszer-, a hús-, a lej- és a halfeldolgozó ipar termelése. 1970 végere a húsárutermelés 35, a kolbászféléké 42. a tejtermékeké 62. a sajtféléké 57 százalékkal haladta meg az 1965. évi színvonalat. A Szovjetunió a eukoi'- és az állati zsiradéktermelésben a világon az első, a növényolaj-termelésben pedig a második helyen áll. Jelentősen átalakult a la- k osság tá piál kozás-s truk 1 ú rá - ja. A kenyérfogyasztás 4 év alatt csökkent — évente 6 kg-mal növekedett viszont a hús, 21 százalékkal a tej és a tejtermék, 20 százalékkal a tojás, 25 százalékkal a hal, 13 százalékkal a cukor, több mint kétszeresére a zöldséges gyümölcskonzerv, valamint a természetes gyümölcslé fogyasztása. R metró az élen A Szovjetunióban megtalálható minden korszerű városi közlekedési eszköz: a metró, az autóbusz, a villamos, a trolibusz, a taxi és a folyó-parti városokban a vízibusz. A legveszélytelenebb és legkényelmesebb közlekedési eszköz a földalatti. Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Tbilisziben. Bakuban már van, Harkovban és Taskent- ben épül a metró. Most tervezik a metrót a Volga menti Kujbisevben és Gorkijban, az uráli Szverdlovszkban és más, nagy szovjet ipari központokban. A moszkvai földalattin naponta 4 millió ember utazik. Vonalainak hosszát tekintve a negyedik a világon. 1970- ben elérte a 140 km-t, állomásainak száma 86. A szovjet kormány már jóváhagyta azt a tervei, amely szerint 1968 és 1975 között újabb 53,6 km hosszú földalatti vonalat kapcsolnak be a közlekedésbe. A városi közlekedésben a második helyre az autóbusz kerül. A Szovjetunió 2000 városában van autóbuszközlekedés. Az utóbbi öt év alatt kilizeltck a nyereségrészesedést az ÓKÜ-ben fegnap. március 17-én fizették ki a nyeivsógrészese- dósl az Ózdi Kohászati Üzemekben. A vállalat mólt évi eredményes munkáját, jó gazdálkodását bizonyítja, hogy i970-ben az ÓKÜ nyeresége :!<?') millió forint \ öli., (eliól 7|i millió forinttal több. mint a megelőző évben. A jó gazdasági eredmények óv közben jelentős bérfejlesztésre adtak lehetőséget. A kohászati üzem dolgozói tavaly 14 millió 287 ezer forint- hal több munkabért kaptak, mini 1969-ben. Személyen- k'h't évi állatiban ez 1140 forint i n v ed c 1 em - emelke dóst jelent, Az 1969. évi 12 millió 350 ezer forint nyereségrészesedés helyett tegnap 13 millió 321 ezer forint kerülhetett közvetlen felosztásra. lábból az összegből természetesen levonásra került 1,1 millió forint, melyet a kohászati üzem dolgozói az ár- vízkárosu Itak megsegítésére ajánlottak tel, s levonták még az augusztusban nyereségelőleg címén kifizetett 2 millió 238 ezer forintot. A kifizetésre kerülő összeg 40 százalékát törzsgárda szerinti, 30 százalékát kereset szerinti, 30 százalékát pedig differenciáltan osztották fel. A vállalat 1113 dolgozója részesült kiváló dolgozó kitüntetésben, s közöttük jutalom címén 1 millió 645 ezer forintot osztottak el. új, a korábbiaknál kényelmesebb, nagyobb befogadóképességű és gyorsabb városi autóbuszok álltak forgalomba. 112 szovjet városban járnak villamosok, 95-ben pedig trolibusz közlekedik. Ezeken évente 13 milliárd utas közlekedik. A tervezők és a mérnökök új, gyors és zajtalan kocsikat készítenek. A legforgalmasabb útszakaszokon kéregvasútat alakítanak ki. A városokban közkedvelt a taxi. amelynek díjszabása olcsó. kilométerenként mindössze 10 kopek (kb. 1,30 forint). (Vége) — Vállalatunk 1951. július 15-én alakult 50—60, többnyire 60—70 éves emberből. Munkaeszközünk néhány csákány, lapát, két forgódobos bitumenolvasztó gép, központunk nem volt, két évig a tanács épületében húztuk meg magúnkat. Az egykori alapítókból — emlékszik vissza Antal Béla, a Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozója — már csak egyedül vagyok... Mi történt húsz év alatt, mit fejlődött a vállalat, s milyen feladatok várnak rá?' A reform senil A vállalat életútját fejlő- I dések, megtorpanások, s az utóbbi időben gyors felMessze földön híres cserepek kerültek ki a habán mesterek kezei alól, akiket I. Rákóczi György erdélyi fejedelem telepített le Sárospatakon. A kerámiakészi- 1 esnek egyébként; is évszázados hagyományai vannak a nagy múltú városban, hi szén a fazekasok, akik hajdan a ma is Fazekas sornak nevezett negyedben laktak már a XVI. században kii lön céhbe tömörültek, amint ezt, fennmaradt céhlevelük bizonyt t ja. A kiváló minőségű agyag évszázadok óta nagy térülőién található a Bodrog mentén. A több mint 100 éves téglagyár most is innen szerzi be a szükséges nyersanyagot. A gyár a Hajdú - Szabolcs megyei Tégla- és Cserép! pari Vállalni kötelekébe tartozik, s a vállalat Sárospatak i parfcjlosztése szempontjából igen jelentő? ierv megvalósítására készül. Az Építésügyi Minisztérium szakemberei ugyanis a téglagyáriakkal együtt külön féle kísérleteket végeztek o: itteni agyag cs festőanyag (elhasználásé vnl mozaiklapok és falburkoló csempék készítésére. A kísérletek kedvező eredménnyel végződtek. így már el is készült egy Sárospatakon létesítendő csempegyát építésének terve, sőt a beruházás módosított programja is. E szerint a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 423 millió forintos költséggel megépítik a gyárat Olaszországban igen fejlett a mettlachi-lap gyártásának technológiája, ezért a vállalat tárgyalásokat folytatott a legnevesebb olasz cégekkel, s ennek alapján ők fogják szállítani a legmodernebb gépeket a sárospataki csempegyár számára Az iizefn. amelynek építésé! a közeljövőben megkezdik, a miiül közelében kijelölt területen, körülbelül 300 dolgozói foglalkoztat majd, s kétségkívül további lendületet ad Sárospatak fejlődésének, I A fúrógépnél A larkaslyuki központi üzem kooperációs részlegének dol- ! gozói évente jelentős cxportfcladatokat kapnak megbízóiktól. Legutóbb a moszkvai takarékpénztár új, 20 emeletes székhazának tetején majdan működő fényreklám vasszerkezeti részét készítették el. A reklám 160 méter hosszú és 2 méter magas lesz. A komoly gépek mellett gyakran hasz- | nálják a kézi előtolásit fúrógépet is Foto: Laczó József. Csempegyár Sárospatakon emelkedések jellemzik. 1955- ben például erősödött a tanácsi vállalat, hiszen ide kapcsolták a kavicstermelő vállalat miskolci részlegét. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején viszont különféle szervezési, vezetési hibák következtében a vállalat veszteséges volt, s a nagy kérdés az volt: „feloszlik, nem oszlik?”. — Gazdasági mechanizmusunk lehetőségeivel élve új alapokra próbáltuk helyezni a vállalat működését — mondja Mezei Alajos, aki 1967-ben vette át a vállalat irányítását. — Szinte döbbenetesen nagyok az építési igények, s mi célul tűztük ki, hogy a tanács támogatásával megteremtjük az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A reform kezdetén a szabályzók — minél több dolgozó elhelyezése volt a cél — a több munkás felvételére ösztönöztek. Mivel ez előnyös volt a nyereségelosztás szempontjából, voltak építő szervezetek, amelyek nem, vagy alig törődtek a műszaki fejlesztéssel, millió és millió forintok porosodtak a bankban a célszerű felhasználás helyett. A miskolci mélyépítők tíz ujjat nyúltak minden lehetőség után. A városi tanács például 3 millió forintot ígért egy adott célkitűzés megvalósításáért. Igaz. kockázatos volt. de vállalták, s az eredmény kétszeres hasznot is hozott. Iníeozíi íejfesztés A vállalatnál az egeszsé ges szemlélet es gyakorlat kihatásaként jelentős eredményt értők el az intenzív fejlesztésben. Tisztes- számban szereztek be földmunka- és rakodógépeket, aszfaltkeverő telepet létesítették. 1966-ban például 78 járműjük és gépük volt. ma viszont már 177 jármű és gép segíti a mélyépítők munkáját. A mai igényekkel számolva az öntött aszfaltút építése a legcélszerűbb. Gyorsabban készül, mint, a betonút, más vonatkozásban sajnos, elég sűrűn felbontanak új utakat, s a helyreállításnál is az öntött aszfalt a legegyszerűbb. Dinamikus fejlődés A miskolci mélyépítők tavaly az 1967. évi 30 millióval szemben 77 millió forint értékben csatornáztak és építettek utal. A két évvel ezelőttihez viszonyítva 90 százalékkal több földet mozgattak meg, csaknem kétszer annyit csatornáztak, és különösen nagy a fejlődés az öntött aszfaltba!?, hiszen az előző 120 ezerrel szemben több mint 314 ezer négyzet- méter utat aszfaltoztak. Az intenzív fejlesztés kihatott az emberek életére. Mind több a szakképzett dolgozó. Két évvel ezelőtt az egység még átjáróház volt, ma pedig inkább visszafelé áramlanak az emberek. Énnél a vállalatnál nem panaszkodnak a munkaerőhiányra, sőt, némi büszkeséggel beszélnek róla, hogy ez évben eddig 60 dolgozó jelezte: itt szeretne munkálkodni. A vonzódásban része van az anyagiaknak is. Két evvel ezelőtt a dolgozónkénti évi jövedelem 28 193 forint volt, tavaly 29 760 forintra nőtt. A vonzásban benne van az is, hogy tavaly 4 százalékos bérfejlesztést terveztek, de az eredmények hatására 4,6 százalék lett belőle. Érdekes módón jutalmazzák a hűséget is. Az építők napján az 5, 10, 15 és 20 éve itt dolgozók egy-két-három és négy heti bért kapnak. Sok olyan, jól dolgozó kis kollektíva van itt, mint Antal Imre fiatalokból álló brigádja, Novak István, Pásztor József kubikos brigádja. A vállalat munkájáról nagy elismeréssel nyilatkozik Fónyad László, a Miskolci városi Tanacs osztály- vezető-helyettese.- Jó munkájuk eredményeképpen javasoltuk, hogy a Miskolci Mélyépítő Vállalat — mivel kiváló szintű eredményekkel dolgozott — kapja meg a kiváló vállalat címet. A (rntHTfiJúk A kollektíva ez évben is nagy feladatokat akar megvalósítani. — 1971-ben — mondja a vállalat igazgatója — a tavalyi 77-tel szemben ÍH) millió forint értékű munkát akarunk elvégezni. Fő tennivalóikat az útépítésben látják. Átépítik a Kiss Ernő utat, megkezdik az avasi panoráma út építését, amely a román emlékműtől kezdve halad az avasi torony felé. A Tiszai pályaudvarnál korszerűsítik a Szinva város felőli oldalán a pamutfonodáig haladó utat. A tendencia változatlan marad; igyekeznek még több gépét beszerezni, gépesíteni a fizikai munkát. A Sajó- parton központi keverőtelepet építenek. Ügy tervezik, hogy a IV. ötéves tervidőszak végén évente 150 millió forint értékű munkát, az 1967-es évinek az ötszörösét végzik ci. Csorba Barnabás Megnyitották a I orradni mi ifjúsági nanokat Lenin városban Március 16-án délután ünnepélyesen megnyitották Le- ninvárosban a forradalmi ifjúsági napokat. Részt vett a megnyitón Újvári István, a városi pártbizottság titkára. dr. Kertész István, a városi lanács vb-titkára és a I ömegszervezetek számos vezetője. Rozyouyi Tiborné, a Borsod megyei KlSZ-bizott- ság titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően ismertették a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának további programját. A lörzsgárda megbecsülése az ÉPFU-nál A 3. sz. ÉPFU-nál a különböző munkahelyeken április 3-án adják át a törzs- gárda tagok elismerését tanúsító jelvényeket és igazolványokat. Az erkölcsi elismerésen kívül az anyagi juttatás sem lebecsülendő, mivel az 5 —10—15 és a 20 éves, folyamatos munkaviszony után a fokozatoknak megfelelően 300—500—800—1200 forintot nyújtanak át. Ebben az évben az egységnél 192 dolgozó kap törzsgárda-igazolványt, az ezzel járó anyagi elismerés 100 ezer forintot tesz ki. Építés — kiváló szinten
