Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

19/1. márc. 16. kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A választás joga, a választás lehetősége Fejlődő falusi kereskedelem Mi újság a vilmányi áfész-ben? A jelölések, a jelölőgyűlések A választások előkészüle­teinek legfontosabb mozzana­ta az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok de­mokratikus jelölése. A mos­tani választások alkalmával a jelölőgyűléseket március li-e és '11-e között tartják. A jelölögyüléseket a Hazafi­as Népfront területileg illeté­kes bizottságai a tanácsok! '.], a választási szervekkel és a ' örnegszervezetekksl, üze­mekkel. termelőszövetkeze­tekkel együttműködve hívják össze. A jelölőgyűlések tu­lajdonképpen nyilvános nép- gyűlések. fontos politikai fó­rumok, amelyeken a népfront programjáról és a helyi la­kosságot érintő társadalmi, "izdesági problémákról foly­atott közvetlen eszmecserék­ben. valamint a jelöltek sze­mélyéről történő döntésekben egyenlő jogokat élvez min­den választásra jogosult ma­gyar állampolgár. A jeKMtek személyéről is a választók döntenek Módosított választási tör­vényünk úgy intézkedik, hogy a szocialista demokrácia jelölés jogát egyedül és kizá­rólag a választók jelölögyíilé­sei gyakorolják. Ilyen gyűlé­sek szervezhetők a lakó­területeken, továbbá üze­mekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres testületekben. Korábban a jelölőgyűlések javasolták, s a népfront szer­vei döntöttek arról, hogy kik legyenek a jelöltek. Most ez fordítva történik. A jelölő- gyűléseken a jelöllek szemé­lyére javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, üzemi és termelőszövetkezeti közös­ségek és bármely választó- polgár. de azt, hogy ki lehet jelölt, ki kerülhet a szavazó­lapra, nyílt vita és kellő megfontolás után a jelölő- gyűlések döntik el. Országgyűlési képviselők jelölése esetében egy-egy vá­lasztókerületen rendszerint két. vagy esetleg több jelölő- gyűlést szerveznek, hogy a több ezer választópolgár kö­zül minél többen részt ve­hessenek és módjuk legyen kifejteni véleményüket, tény­legesen gyakorolni a jelölés jogát. A helyi tanácstagok jelölésére tanácstagi válasz­tókerületenként egy jelölő- gyűlést szerveznek. Ki tekinthető • jelöltnek? A választójogi törvény úgy ! intézkedik, hogy jelöltnek tekintendő az a választójog­gal rendelkező magyar ál­lampolgár, akinek jelölésére szavazott a jelölőgyűlés, illet­ve jelölőgyűlések részvevői­nek legalább egyharmada, vagy ennél nagyobb hányada, és a jelölt nyilatkozott arról, hogy a jelölést elfogadta. Egy-egy jelölőgyűlés két vagy több jelöltet is állíthat. A választópolgárok elvitatha­tatlan joga, hogy a jelölőgyű- lésen. amelyen nyilvános sza­vazással döntenek a jelöltről, vagy jelöltekről; mérlegelje­nek és — társadalmi igény esetén — két vagy több je­löltet is megszavazzanak, mondván; majd a szavazás napján titkos szavazással el­döntik, hogy végül is ki képviselje őket az országgyű­lésben, vagy a helyi tanács­ban. Megfontolt mérlegeléssel A most. sorra kerülő válasz­tások előkészületei során te­hat megnövekedett politikai, közéleti szerepet töltenek be a képviselői és tanácstagi je­lölőgyűlések. Hiszen a szoci­alista demokráciát helyesen j értelmezve nemcsak több j jog, hanem nagyobb felelős- I ség is hárul a választópolgá­rok jelölőgyűléseire. Minden javaslalot tevő szervnek és állampolgárnak megfontoltan mérlegelnie kell javaslatát és a jelölőgyűlések részvevőinek is a közösség iránti lelkiisme­reti kérdés, hogy demokrati­kus jogokkal élve, valóban olyan jelöltet, vagy jelölte­ket állítsanak, akik emberi magatartásuknál, képességük­nél, tenniakarásuknál fogva, a közösség, a választóik ér­dekében képesek dolgozni az országgyűlésben, vagy a he­lyi tanácsokban. Szívesen látóit jelöltek A jelöltek kiválasztásánál minden bizonnyal nő majd a választópolgárok igényessége, erősödik kritikai érzékük. A jelöltek között szívesen lát­ják azokat, akik rendelkez­nek megfelelő közéleti ta­pasztalatokkal, eddig is aktí­van kivették a részüket a képviseleti szervek — a par­lament, a megyei, a járási és a- helyi' tanácsok munkájá­ból, s ezzel gyakorlatban bi­zonyítottak választóik előtt. Ám a bizalmat előlegezni is érdemes, különösen a nőknek és a fiataloknak,, akiknek eddig — többnyire rajtuk kívül álló okok miatt —eset­leg nem volt alkalmuk bizo­nyítani, nem volt lehetőségük kellő tapasztalatokat gyűjte­ni. Viszont azt temérdek ta­pasztalat bizonyítja, hogy szívükre és lelkesedésükre j épp úgy lehet építeni, mint emberi felelősségérzetükre és j a szocialista haladás iránti • elkötelezettségükre. fejlődésével összhangban a Kongresszusi jegyzeltüzelőmből fi is nyomdák és nagy igények A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének március 12—13-án tartott XXXIX. kong­resszusa alapvetően egy célt szolgált: annak módoza­tait kereste, miként segíthet a százkilenc esztendős szak- szervezet a ma gondjainak mind jobb megoldásában, hogyan segítheti még hatékonyabban a szocializmus építéséből adó­dó össztársadalmi feladatokat. Huszonhármán szólaltaié fel a beszámolók után, s a vita egészéből igen őszinte kép ala­kult ki a szakszervezethez tartozó iparágak és a sajtó mun­kásainak. a könyv- és lapkiadásnak helyzetéről. Sok fontos kérdés között, állandóan visszatérő gondolat volt a napjaink­ban szinte szemlátomást szaporodó kis nyomdák tevékeny­ségének sok pozitív és negatív vonása. Áz iparágon kívüli nyomdák — ez a hivatalos meghatá­rozásuk — fontos szerepet töltenek be napjainkban. A na­gyobb állami nyomdák a kisszériás munkákat sok esetben kénytelenek visszautasítani, a társadalomban viszont nagy igény mutatkozik ezekre. Kisebb szövetkezetek, vállalatok nyomtatványai, a lakosság nyomtatványigényei — névje­gyek, meghívók stb. —, műsorfüzetek, egyéb, hosszú időre előre nem rendelhető nyomdai munkák elvégzésére sokféle szerv létesített nyomdaüzemet. Számuk országosan 470 kö­rül van napjainkban. Tevékenységük sok tekintetben segít megoldani az előbb említett nyomdagondokat, ugyanakkor néhány olvan jelenséget is felszínre hoz, amely egyedileg is érdekes de országos jelentkezésénél fogva különös figyel­mei érdemel. Ezért kapott a .kongresszuson is nagy hang­súlyt, s ezért foglalkozott vele a KB titkára, a miniszter­be ívelt es és a Kiadói Főigazgatóság vezetője egyaránt, A kis nyomdák létesítési lehetőségével szinte egyidőben jelentkezett sokfelé a nyerészkedési szándék, s mert egész nyomdaiparunk egyik súlyos gondja a szakmunkáshiány, s a/, utánpótlás, a rendelkezésre álló szakemberlétszám -még ípbban megoszlott, megkezdődött a munkaerő-csábítás. Az iparágon kívüli nyomdaüzemekben — alacsonyabb esztéti­kai normák melleit — összehasonlíthatatlanul magasabb keresethez jutnak az oda állépő nyomdaipari dolgozók, s ezzel a szakma szegényedik. Amennyire hasznos, hogy bi­zonyos szolgáltatásokban előbbre tudunk a kis nyomdákkal lépni, annyira káros ez a jelenség a nyomdai munkaerő­gazdálkodás, az állami sajtóigazgatás, a nyomdaipar fejlő­dése szempontjából. N apjainkban feltétlenül kellenek ezek a kisegítő üzemek. De ha a nagy nyomdák képesek lennének valamifajta közönségszolgálati üzemágat kiképezni, ahol nem kel­lene a legegyszerűbb nyomtatványra is hetekig és hónapokig várni, s ahol a kisszériás munka nem kényszerű tehertétel lenne, mind kevesebb szükség mutatkozna a kis nyomdák munkája iráni, minimálisra zsugorodna ezzel kapcsolatban a spekulációs tevékenység, és a jó nyomdászok nyomdában dolgoznának, nem tsz-ben. vagy egyéb hasonló helyen. (benedek) AZ ELMÜLT esztendőkben országosan jelentősen fejlőd­tek, megerősödtek az álta­lános fogyasztási szövetkeze­tek, s ennek eredményekén! javult a falvak kereskedelmi ellátottsága. A szövetkezeti kereskedelem és vendéglátós, amely 1965-ben még csak az országos forgalom 29 százalé­kát bonyolította le. a har­madik öléves terv végére már az országos forgalomból 32.1 százalékkal vette ki a részét. Megyénkben is hasonló a fejlődés. Nemcsak a nagy áfész-ek, hanem számos kis A szovjet főváros egyik teherpályaudvarán már va­gonokba rakták a különleges belső kiképzésű ládákat: tar­talmuk egy egész kiállítás anyaga, rendeltetési helyük Budapest, ahol április 9-én nyílik a szovjet űrhajózási kiállítás. A kiállítás legnagyobb fogyasztási szövetkezet is so­kat tett a falusi lakosság el­látásának javításáért. A Vilmán.v és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet is arról adhatott számot a közelmúlt­ban megtartott küldöttgyűlé­sén. hogy a körzetéhez tarto­zó községekben, zömmel egé­szen kis településeken kor­szerűsödött az üzlethálózat, javult az áruellátás Novák Bélától, az igazga­tóság elnökétől megtudtuk, hogy a körzetükhöz tartozó szinte valamennyi község ré­szenzációjának a Lunohod j működő modellje ígérkezik. A holdgépkocsi a holdhori­zont háttere előtt különle­gesen kiképzett, a holdbéli­nek megfelelő talajon szánt­ja a barázdákat, csakúgy, mint a többszörösen na­gyobb, eredeti példány Föl­dünk hű kísérőjén. szesült az elmúlt öl év alott valamilyen beruházásban, fejlesztésben. Üj bolt épült például Abaűjkéren. Aranyo­son. Boldogkőváralján. Vi­zsolyban. Vilmányban. Árkán és Hejcén. Több üzlet kapott űj raktárai, korszerű beren­dezési. s ma már a falusi boltok legtöbbjéből sem hi­ányzik a hűtőgép. A SZÖVETKEZET állóesz­közeinek értéke öt év alatt 70 százalékkal növekedett, de az igények ezzel még koránt sincsenek kielégítve. Az el­következő években hasonló ütemben tovább kívánják fejleszteni az üzlethálózatot. A helyi tanácsokkal össze­fogva van is erre lehetősé­gük. Regéeen, Korláton, Abaú.ialpárban, Vizsolyban és Hernádcécén épülnek kor­szerű boltjaik, üzletházaik. A parányi hegyi településen, Regéckén például már ez év nyarán átadják rendeltetésé­nek az új vegyes- és ital­boltot, amelynek építésére mintegy negyedmillió forin­tot fordítanak. Vilmányban is épül már az új üzlet, amelynek költségéhez a helyi tanács is hozzájárult jelen­tős összeggel. Az áfész-hez tartozó közsé­gekben sajnos továbbra is csökken a lakosság lélekszá- ma. Ennek ellenére a falusi boltok áruforgalma nagyon szépen növekszik. Az elmúlt öt év alatt 40,7 százalékos volt az áruforgalom növeke­dése. Ezen belül a kiskeres­kedelem 44,3 százalékkal adott el több árut. Nagyon érdelies, az életszínvonal ja­vulását. az igények növeke­dését jelzi, hogy a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma öt év alatt mintegy ötszörösére növekedett. A FELVÁSÁRLÁS a terv­időszak alatt 16 százalékkal | fejlődött, s ezzel koránt sin­csenek megelégedve a szövet­kezetben. A jövőben fokozni kívánják a felvásárlást, mert ezt követeli meg az áfész- től a tagság is. Ami a szö­vetkezet nyereségét illeti, ez a szám öt év alatt 892 ezer forintról 1 millió 772 ezer forintra növekedett. Ez a jó I gazdálkodás teszi lehetővé, hogy a szövetkezetben saját erőből nyílik lehetőség a há­lózat további fejlesztésére, korszerűsí tésére. (P. s.) Szurdi István Lipcsében Sz.urdi István (a képen bal oldalt) belkereskedelmi minisz­ter vezetésével megérkezett az idei tavaszi lipcsei vásárra a magyar küldöttség. Képünk a repülőtéren készült, a felvé­tel jobb oldalán Günter Sieber, az NDK kereskedelmi és el­látásügyi minisztere, aki a magyar delegációt fogadta Szovjet ürkiállítás lesz Budapesten Március 16—21-ig az SZMT-színház előcsarnokában kerékpár — motorkerékpár kiállítás naponta . 10—18 óráig vasárnap 10—16 óráig Árusítás a Széchenyi utca 90. szám alatti JÁRMŰ SZAKBOLTBAN Rendkívüli kedvezmény! Nagy motorokhoz 150 forintos Kis motorokhoz 50 forintos ajándékutalványt adunk, mely bármelyik boltunkban beváltható BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Kiállítás és árusítás a Szemere utca 4. sz. alatti MTESZ-tereuaben festék, lakk, hígító,ragasztó és műanyag termékeiből Nyitva: 10.00 - 18.00 óráig Vasárnap 10.00 - 13.00 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents