Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

1971. február 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Eredmények a gondok tükrében A miskolci járás egészségügyi fejlesztése A járási tanács betöltötte hivatását Záró vb-ülés Sátoraljaújhelyen A nagyvárosok vonzása mindig hat a környező tele­pülések életére. Az ország­ban legjobban Budapestre, illetve Pest megyére érvé­nyes ez Megyénkben Mis­kolc és a miskolci járás vi­szonya ilyen. Érzékelhető ez a viszony az egészségügy te­rületén is. A miskolci járás­ban az utóbbi 10 évben — a statisztika szerint — 10 ezer­rel gyarapodott a lakosság száma. Az emberek orvosi ellátása éppen ezért igen nagy feladat. A közigazgatás­ban az egészségügy fejlődé­sét is számokkal mérik. A szempontok közé tartozik az orvosok, a rendelők száma mint a népesség függvénye. * i tétesd menyek A miskolci járásban a me­gyeszékhely vonzását érzik az orvosi ellátottságban is. Az egy-egy körzeti orvosra jutó lélekszám itt 3000 felelt van. A tanácsi illetékesek tá­mogat 'ál? az eg'sz-'"ügy he­lyi fejlődését is A legszem­betűnőbb változást a harma­dik öteves terv időszakában regisztrálhatták. 39 különfé­le egészségügyi létesítmény­nyel gazdagodott ez a járás. W«‘ -ont fogorvosi. két védő­női lakás énii't. átadlak ren­deltetésének négy fogorvosi rendelőt, 14 tanácsadót. Ugyancsak az előző tervidő­szakban kezdték el az épí­tését két gyógyszertárnak, il­letve gyógyszerészi lakásnak. A legfiatalabbak és az öre­gek érdekében készült el egy bölcsőde és egy öregek nap­közi otthona. Ennek a ha­talmas hálózatfejlesztésnek az anyagi hátterét a taná­csok nem tudják teljes egé­szében fedezni. Több telepü­lés úgy jutott egészségügyi létesítményhez, hogy a helyi vállalatok, vagy szövetkeze­tek is hozzájárultak a költ­ségekhez. De dicsérendő egyebek közölt a felsőzsol- caiak aktivitása is: saját erőből hozták létre egész­ségügyi intézményüket. t Állások — lakásokkal Az elmúlt 5 év egészség­ügyi krónikájához hozzátar­tozik, hogy a miskolci járás­ban az orvosi, gyógyszerészi állásokat csak lakásokkal hirdették. A béreken túl a tanácsiak nagy gondot for­dítottak egészségügyi dolgo­zóik pánzjutalmazására is 1970-ben igen jelentős ösz- szeggel igyekeztek elismerni a legjobbak munkáját. Az orvosi munkának egyik ki­egészítője a jól felszerelt, műszerekkel, gyógyítási esz­közökkel ellátott rendelő. A járási tanács 350 ezer forint­tal járult hozzá az elmúlt esztendőben a rendelők tech­nikai felszereltségének gya­rapításához. Fejlesztik a szakorvosi ellátottságot A IV. ötéves terv fejleszté­si célkitűzéseit is a járás la­kosságának nagyarányú nö­vekedése koordinálja. Becs­lések szerint a tervidőszak utolsó esztendejéig a jelenle­ginél 5 ezerrel többen élnek majd a miskolci járásban. A negyedik ötéves tervben vár­hatóan, 3 új egészségügyi lé­tesítménnyel gazdagodik Miskolc környéke. S elkelne az előző évekből ismert vál- ■ lalati .szövetkezel! segítség is. 1 A körzeti orvosi rendelőkön kívül a szakorvosi ellátpttsá- got is fejleszteni akarják Ezen belül is a gyermek- és a fogszakorvosi szakrendelés bővítése a legidőszerűbb. (ffl) FEBRUÁR 11-ÉN tartotta meg utolsó ülését Sátoralja­újhelyen a járási tanács vég­rehajtó bizottsága. A járási tanács testületi munkája ez­zel az üléssel befejeződött. Az új tanácstörvény értel­mében járási szinten a vá­lasztott testület helyett a jö­vőben tanácsi hivatal műkö­dik majd új szervezeti for­mában. Majoros László vb-elnök a záróülésen értékelte a hiva­tását betöltölt testület 1967 óta végzett munkáját. Eredményesnek minősítette az utolsó ciklusban kifejtett tevékenységet. A három táj­egységet — a Bodrogközt, a Hegyközt és a Hegy alj a egy részét — magába foglaló já­rásban sajátos problémákat jelentett a sok kis település. E záróciklusban sikerült közmegelégedésre kialakítani a korszerűbb tanácsi munka feltételeit, biztosító közös ta­nácsok szervezetét. Kenézlő, Karcsa, Cigánd, Zemplén- agárd, Tiszakarád, Bodrog- olaszi. Hercegkút, Olaszlisz- ka és Riese központokkal a községi közös" tanácsok ki­alakítása befejeződött. A fej­lődés további lépése volt, hogy a járásban Cigánd és Pálháza megkapta a nagy­községi rangot. Folyamatosan növekedett 1968-tól a taná­csok hatósági jogköre, a köz­ségi tanácsok hatósági jog­köre, a községi tanácsok lét­rehozták a szakigazgatási szerveket, s ezzel korszerűb­bé vált a szakigazgatás, egy­szerűsödött az eljárás és ha­tékonyabbá vált a munka. Elismeréssel szólt a tanács munkáját segítő állandó bi­zottságok tevékenységéről is. Ezek szakterületükön több hasznos vizsgálatot végeztek, s észrevételeikkel, javaslata­ikkal hozzájárultak a problé­mák megoldásához. Megállapította, hogy a já­Az üzemekben általában fél, vagy egy óra az ebédszü­net. Ketten késve érkeztek az üzemi konyhára, ahol a szakácsnő „elosztotta" magát, és nekik már nett} jutott ebéd. Ezért hát sietniük kel­lett, hogy valamelyik ven­déglőben ehessenek valamit. Az egész város területén nincs „zebra”, illetőleg ami volt, már rég lekopott. Pe­dig Sátoraljaújhelyen igen sok külföldi kocsi is megfor­dul, és a vezető saját hibá­ján kívül veszélyezteti a gya­logosok testi épségét, mivel zebrát nem látva, nem tud­hatja, hol van az átjáró. Nos, sietségében a fent rási tanács fontos munkát végzett az új gazdaságirányí­tási rendszer helyi felada­tainak meghatározásában. Jól élt a megnövekedett önálló­sággal, lelkiismeretes ügyin- lézéssel hozzájárult a harma­dik ötéves terv teljesítéséhez, s a negyedik ötéves terv kö­rül lek in tó megalapozásához. BEFEJEZÉSÜL köszönetét mondott, a vb-elnök a járási tanácstagoknak a választott testületben végzett odaadó munkájukért, s arra kérte őket, hogy ha a jövőben a választók bizalmából a helyi tanácsban nyílik majd lehe­tőség közéleti tevékenységre, hasznosítsák ott a járásnál szerzett tapasztalatokat, mód­szereket községük fejlesztése érdekében. említett két dolgozó nem derékszögben ment a jelzés- telen átjáróra, hanem körül­belül egyméteres rézsúttal. A rendőrök 10—10 forintra megbüntették őket. így az az­napi ebédjük fejenként 35— 35 forintjukba került. Ha részletezzük: 9 forint az el­veszett üzemi ebéd ára, 16 a vendéglői ebéd, 10 forint a büntetés. Velük együtt még jó né­hány, faluról bejött dolgozó is megfizette a „tandíjat" ... Vajon a város nőikor gon­doskodik a „zebra" felújítá­sáról, hogy a gyalogosok job­ban eligazodjanak? Tóth József Fegyverek, zsúraszfalok lialapít cs, kalapács, kalapács Kézitáskák és futball-labdák A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói leiepén január­ban új üzemrészt adtak át rendeltetésének. Az új üzem­rész a vállalat és a Pásztói községi Tanács közös anyagi erején ele eredményeként létesült. Itt készítik a Szovjetunió, Kanada, Anglia megrendelésére a különböző fazonú divatos női műbőr kézitáskákat. Üj termékük a sima és pettyes bor I futball-labda, amiből a teljes üzemelés során havonta ezer I darabot készítenek. Hagyományos termékük a közismert és jól bevált munkavédelmi kesztyűk is. Az üzemben csaknem kizárólag nőket foglalkoztatnak, betanított munkásként, mintegy 100 főt a helyi és környékbeli községekből. Ter­veik szerint a termékeik mennyiségét és a foglalkoztatottak létszámát a negyedik ötéves tervben duplájára emelik. „Borsos’5 ebédszünet Sátoraljaújhelyen Mint a természet a virágokat — Mint a természet a vi­rágokat. olyan szépre kell formálni a vasat kalapácsá­val a műlakatosnak. Így ta­nultam ezt mestereimtől. Mo-’nvánszki Istvántól. Si­ma Nándortól — akinek nv • a Parlamentet is dí­szítik — és Jungfer Gyulá­tól tgy ez ma is szakmai hitvallásom. Bessenyey Vilmos kemény, rekedtes hangja ellágyul, amikor mesterségéről be­szel Amikor kezébe veszi a ténv-jpribumot. s lapozni kezdi. A fotópapírok meg­ért»*«.!? •n'r-'-n egyes keze alól kikerült kovácsoltvas tükCrkeretet. virágtartót, vi­rágállványt, állólámpát, zsúr- asz;alt gyertyatartót, hand- zsárt. spanyol tőrt. pisztolyt, lándzsát dohánvzókészletet és vaskaput — Mióta nyugdíjban va­gyok. tavaly októbertől, én ezekkel beszélgetek. A vas csengése ielenti nekem a tár­saság zsivaját, a színházban visszhangzó szót. Ebben ta­lálom műiden örömömet. Ez kárpótol mindenért. Ez. és az irodalom Jókai, Mikszáth, Passuth és Eötvös Károly, no meg Aranv. Petőfi és Tom­pa sorai. És festegetek Is né­ha. A hegedű ugyancsak jó barátom volt valamikor. De. most már.. csak a kalapács maradt... Leghűsé­gesebb barátom és szerszá­mom. Becsukódik az album, né- hánv percig hallgatunk. A családi ház kis szobáját a 'önvvszekrény. a falra akasz­tott. sa'át készítésű fegyve­rek. a kovácsoltvas gyertya­tartók és a virágállvány vi­lágát betölti egy jellegzetes, duruzsolássá összemosódó hang. A közeli gyár hangja. A Lenin Kohászati Művek hangja A gyáriak a közelség miatt építették házaikat ti­zenöt. vagy talán több év­vel ezelőtt itt. az Ernye bán Utcában. — A kohászatban dolgoz­tam húsz évig. Mint gépla­katos. Nem mondom, elis­mert szakmunkás voltam. Ott is sok szép munkát kap­tam. .. — Azért mégsem műlaka­tosi munkát, végzett. — Nem. De amit tudtam, azt nem (elejtettem el. Mert én úgy tartom: amit egy­szer egy tehetséges ember jól megtanult, azt nem fe­lejtheti el. Igv Igaz. Erről tanúskod­hat a kis műhely a ház vé­gében. Középen a köszörű- és csiszológép a kézifúróval, mögötte a faállvány a kala­pácsokkal és fogókkal, mel­lettük a kis tábori tűzhely a ventillátorral, s jobbra az aj­tótól a kovácsüllő. Ezekkel a szerszámokkal, a hatvanéves miskolci mester kezének erő- sebb-gyengébb, de mindig gyengéd ütései, szorítása, csavarása nyomán születnek a cizellált, rácsozott, dombo­rított, hajlított, csigázott ko­vácsoltvas lakás- és épület­díszek. S ezek, kedves isme­rősöknek, és sosem látott tisztelőknek mutatják meg, mit álmodott szépnek a vi­rágok, a fák, a természet mindig csodált alkotásai után a tiszabábolnai születé­sű műlakatosmester. Bessenyey Vilmos, Sima Sándor híres mester hajdani segédje nyugdíjas éveiben sem tud elszakadni a vas­tól. A pattogó, tüzes vas­szikráktól. Nap mint nap dolgozik a munka öröméért, s mások örömére. Formálja a vasat belső, agyában te­remtett képei mására, rajz nélkül. Üjra és újra próbára teszi mesterségbeli tudását a bizonyságért, hogy még min­dig tud olyat alkotni, amit más még nem csinált meg. Hogy kezében még mindig a régi az érzék, s ha kellene, kalapácsával tudna olyan vasrózsát formálni amilyen az ágon kibomlik — Igen. Olyan rózsát, ami­lyen az ágon kibomlik. Aki ezt megcsinálja, az igazi mes­tere a vasnak. Bíró Péter Jelenleg a bcigcszínti, keretes női műbőr kézitáskákat ké­szítik exportra. A képen: minőségi ellenőrzéshez készítik | elő a női kézitáskákat. Különrovat M iskolc — mint minden város, település — ifjúsága külön réteget jelent a lakosságon belül. Ebből kö­vetkezően természetes, hogy vannak speciális, más rétegekre nem jellemző igényei. Ez a felismerés nem új. De ennek fokozottabb figyelembevétele a várospolitikában már új vonás. Mi több, üdvözlendő, támogatást érdemlő. így is kell fogadnia minden miskolcinak azt a tényt, hogy a városi tanács IV. ötéves tervi elképzeléseinek kialakítása­kor külön rovatot nyitott pénzügyi tervében az ifjúság spe­ciális igényeinek kielégítésére. S hogy ennek a rovatnak tervezett keretét konkrétan mire fordítják majd? Többé- kevésbé már a válasz is készen van. Sportolási lehetőségek bővítésére, szeszmentes ifjúsági presszók, klubok, könyvtá­rai? létesítésére, és ebből kapnal? majd tanulásukhoz ösztön­díjat azok a miskolci fiatalok, akik arra érdemesei?. Ahhoz természetesen, hogy mindaz megvalósuljon, amit ez a különrovat mint lehetőséget biztosít, mindnyájunk tá­mogatására, minden miskolci felnőtt, szülő segítségére szük­ség van. B. P. Encsi Diákélet Ez a címe annak a kiad­ványnak, melyet az encsi gimnáziumban készítettek. A napokban jelent meg első példányszánia, hogy nyilván több is kövesse, tanárok, diákok szerkesztésében, ta­nárok, diákok tollaival mu­tatva be az iskola életét. Föltétlenül hasznos, jó kez­deményezés, még akkor is, ha csupán stencillel készül, és igy küllemre nem is le­het valami szép. A jó indu­lást mutatja: olvasnivaló már az első számban is van bőven. Témául a tanulmá­nyi eredmény, a KISZ-élel és egyéb, a diákélethez tar tozó kérdés <»r>laál. Helyei kapou természete­sen a humor is, az elmarad­hatatlan diákszáj. Talán Íze­lítőül a rovatból. „A matematikaóra köze­pén, feszülő csendben ékte­lenül csörömpölni kezd egy vekker. A diáklány elvörö­-„ee veszi ki táskájából, próbálja megállítani, de si­kertelenül, majd zavartan magyarázza: — Tanár úr kérem... óráshoz kell vinnem a vek­kert ... mert nem csörög. * A: egyik elsős osztályban a Spartacus-féle gladiátor- felkelésről van szó. „— Kik szervezték a felke­lést? — A radiátorok!’’ Értesítés! Értesítjük Perecesen lakó fogyasztóinkat, hogy a Csehov u és T’Tiakna kö­zöt: az áramszolgáltatás 1971. február 13-án és 27-én 7 órától 12 óráig fenntartási munkálatok végzése miat- szüneteltetni fogjuk. ÉMÁSZ III. sz. kirend.

Next

/
Thumbnails
Contents