Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1971. febr. 11., csütörtök Új tanácstörvényt alkotott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlés a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletéi­ről szóló jelentését jóváha­gyólag tudomásul vette. , Az országgyűlés ezután át­tért a tárgysorozat második pontjára, a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot, a kor­mány nevében, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő. Dr. Kor (piti Mihály beszéde Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter felszólal Ezután terjesztette elő dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter a tanácsokról szó­ló törvényjavaslatot, amely­nek feladata, mint mondotta, hogy új módon fogalmazza meg a tanácsok szerepét, jellegét és helyét. Ez a meg­fogalmazás, a lényegét te­kintve, kimondja, hogy a ta­nácsok a nép hatalmát meg­valósító szocialista államnak részei; a demokratikus cent­ralizmus alapján' működő népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási szer­vek. Igen jellemző, hogy az eddigi tanácsi feladatkörök jó része hatáskörré válik a jövőben, egyszersmind a kü­lönböző szintű — tehát me­gyei és fővárosi, illetőleg vá­rosi. községi és kerületi, azaz helyi tanácsok eltérő hatás­köre is világossá lesz. A jö­vőben nemcsak a végrehaj­tó bizottság, hanem az egész tanácsi szervezet a kormány igazgatása szerint egysége­sen működik, mint ahogy a Minisztertanács dönt a szak- miniszterek és a tanácsol? közötti esetleges vitákban; mindez a tanácsok törvé­nyes működésének, egyben a demokratikus centralizmus megvalósulásának fontos fel­tétele. De a törvényben foglaltak megvalósításának, azaz a ta­nácsi szervezet korszerűsíté­sének és hatékony működé­sének egyéb feltételeire is rámutatott az igazságügy­miniszter, amikor kijelentet­te. hogy az nagymértékben függ a tanácsi vezetői? és dolgozók szakmai és emberi rátermettségétől, nem kevés­bé működésük erkölcsi és anyagi elismerésétől. Maid így folytatta: — Ha a jövőben a járásokban nem is működik maid választott tanácstestü'et, a hivatalok testületi és társadalmi el­lenőrzésére szükség lesz., Ezt a megyei tanácsok, a bizott­ságok. valamint a járási társadalmi szervek végzik. A járási tanácsi hivatalokról elmondottal? értelemszerűén vonatkoznak a megyei, vá­rosok kerületi hivatalaira A tanácsi bizottságok és a tanácstagok szerepének nö­velése szintén fontos rendel kezése a törvényjavaslatnak, mert ezzel is erősíti tanács- rendszerünk demokratiku vonásait. A bizottságok sz<”' , m' ’r'*n ^z er' i °‘ i °1 h ez kér^s4 több 'réílto zr* lesz fgv tagjai lehetnek nem tanácstagok is Szocialista államapparátu­sunk eredményes munkája el sem képzelhető a dolgozó tö­megek aktív közreműködése, segítsége és ellenőrzése nél­kül. Az az elv, hogy a hivatal van a dolgozókért és nem fordítva, csak a szocializmus körülményei között valósul­hat meg. Nálunk nem lehet­séges a társadalom tói elkülö­nült, attól idegen államappa­rátus. A törvényjavaslat jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a tanácsok és a lakos­ság kapcsolata tovább fejlőd­jön és' éhö3ödjöri.: A Ház'áfiás Népfront és a tömegszerve­zetek aktív közreműködése nélkül nem érvényesülhet igazán a tanácsok népképvi­seleti, önkormányzati jellege, de igazgatási funkciója sem. Kétoldalú együttműködésről van szó ugyanazon célból, az egészséges, jól összehangolt munkamegosztás keretében. A tanács természetesen nem veheti át a Hazafias Népfront, vagy a tömegszervezetek munkáját, mint ahogy azok sem dolgozhatnak a tanács helyett — hangsúlyozta Ko­rom Mihály. Hozzáfűzte, hogy a szocialista demokrá­cia adta lehetőségek kiakná­zása a közéleti tevékenység nem merülhet ki csupán a választásokon való részvétel­ben. A törvényjavaslat szá­mít az állampolgárok és szer­vezeteik alkotó közreműkö­désére és kezdeményezéseire. A tanácstörvény megalko­tására előterjesztett javaslat részben érinti alkotmányunk egyes rendelkezéseit. A vá­lasztójogi törvény módosítá­sakor követett eljáráshoz ha­sonlóan az alkotmány átfogó módosításának közeli idő­pontjára tekintettel a kor­mány azt javasolja, hogy elő­zetes alkotmánymódosító tör­vényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el. A benyújtott törvényjavaslat 75. paragrafus (2) bekezdé­sében foglalt eljárási mód államjogi szempontból alkot­mányos és törvényes. Mindazokból, amivel a tör­vényjavaslatot indokoljuk, következik az is, hogy ha az- országgyűlés a javaslatot legalább kétharmados szó­többséggel törvényerőre emeli, azzal lényegében mó­dosítja az alkotmány meg­felelő rendelkezéseit is. A kormány megbízásából azzal a meggyőződéssel ter­jesztem elő a tanácsokra vo­natkozó törvényjavaslatot, hogy az abban foglaltak el­fogadása jól szolgálja társa­dalmi céljaink elérését és idötállóan szabályozza álla­munk fontos szektorának jö­vőbeni működését. A törvény jó eszköze lesz jövőnk még sikeresebb építésének és jól segíti elő azoknál? -.a- féUiiga- . toknak megoldását,- amelye­ket az MSZMP X. kongresz- szusának határozatai állítot­tak mindannyiunk elé. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Az ebédszünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon) Sándor József köszöntése Sándor József elvtársat, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a KB irodá­jának vezetőjét 60. születés­napja alkalmából köszöntöt­te Kádár János és Biszku Béla, s átadta neki a Köz­ponti Bizottság üdvözlő le­velét. Kitöltették Keldis akadémikust Február 10-én töltötte be 60. életévét Msztyiszlav Kel­dis, neves szovjet matemati­kus és mérnök, a tudomá­nyos kutatások kiemelkedő szervezője, a Szovjet Tudo­mányos AÍcadémia elnöke. Msztyiszlav Keldist, 60. születésnapja alkalmából szerdán, harmadízben a Szo­cialista Munka Hőse cím­mel tüntették ki. Eddig kí­vüle mindössze heten kap­ták meg háromszor ezt a magas kitüntetést. Bokányi Dezső B A BT felhívása A Béke-világtanács ked­den felhívással fordult a vi­lág békevédelmi szervezetei­hez, hogy ítéljék el Izraelt, amiért akadályokat gördít a közel-keleti konfliktus békés rendezése elé, és ítélje el az Egyesült Államokat, amiért Izraelt támogatja. okányi Dezső 1671. feb­ruár 11-én született. Ma száz éve. Apja hí­res kőfaragó volt, ő is az lett. Még nem VjOlt húszéves, amikor már világos szavű szószólója lett szaktársainak. Az 1890-es hatalmas tömeg- tüntetésen, a kőfaragómun­kások élén vitte a zászlót. Az 1893-as kőfaragósztrájk idején ő vezette a tárgyalá­sokat. Először állt szemtől szembe a kizsákmányolok - kal: a tekintélyes mesterek­kel. A sztrájk győzött, de ő fe­ketelistára került. Kicsavar­ták kezéből a vésőt. A párt hivatalos agitátora lett. Sor­sa a továbbiakban a forra­dalmárok sorsa: búikéi, le­tartóztatják, majd ismét tart­ja gyűjtő beszédeit, nagy­szerű, szuggesztív orgánumá­val. Az 1895. május elsejei nagy tüntetésen a munkások diaclallal lobogtatták az im­már hetilapból ideiglenesen napilappá lett Népszavát, vörösbetűs homlokán Boká­nyi Dezső főszerkesztő nevé­vel. De jött Bánffy Dezső és vele a munkásüldözés sö­tét korszaka. Az elkobzások, magas pénzbüntetések alá­ásták a lap helyzetét, újra hetilappá lett. Bokányi le­mondott a szerkesztésről. Sajtó alá rendezte a Kom­munista Kiáltványt. Mottójá­nak markáns megfogalmazá­sa: „Világ proletárjai, egye­süljetek!”, az ő érdeme. Ma­gyarra fordítja Engels művét: A szocializmus fejlődését az utópiától a tudományig. 1 z időben csendőrsortíi­E zektől visszhangzanak a mezők, aratósztráj­kok lángjai lobbannak min­denütt. Bokányi izzó hangu­latú röpiratban szólaltatja meg Bocskai egykori haj - dóit, Rákóczi vitéz kurucail”. Egyévi államfogházra ítélik. Fogsága alatt meghal egyet­len fia. Csakhamar örökbe fogadja testvére kislányát, ' akit gyermekeként nevel. Az 1905-ben diadalmasko­dó orosz forradalom első szószólója. 1914. május else­jén Bokányi nagy beszéde már a világháború véres lángjait festi az égre, ami három hónap múlva ki is tör. A II. Internacionálé össze­omlik. Bokányi csak titkos szemináriumokon hallathatja szavát. De 1917. november 25-én újra csak ő köszönti a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalmat. Megalakul a Kommunis­ták Magyarországi Pártja. Bokányi, féltve a munkás­mozgalom egységét, nem áll közéjük. De 191.9. március 21-én már teljes szívvel, egész tehetségével a Magyar Tanácsköztársaság szolgála­tába lép. Beszédeivel a Vö­rös Hadsereget toborozza. És mikor az egyesülési kong­resszuson a párt nevét vitat­ják, ő dönti el a kérdést. A Vörös Hadsereg parancsno­kaként részt vesz a dicsősé­ges északi hadjáratban. 1919. augusztus 22-én el­fogják, lakását feldúlják. Ha­lálra ítélik. A politikai fo­golycsere segítségével Moszk­vába kerül. A harmincas években újra a magyar mun­kássághoz beszél. Elsötétített szobákban, titkon hallgatják a lehalkított, rádió biztató szavát: Eljön még a máso­dik Magyar Tanácsköztársa­ság! Eljött! i e Bokányi Dezsőt a sze­mélyi kultusz tragikus körülményei megaka­dályozták benne, hogy visz- szatérjen felszabadult hazá­jába. A magyar munkásság nem felejti el nagy szószó­lóját. Kelen Jolán D' A Venezuelai Kommunista ..Párt . .Központi Bizottsága most folyó plénumán új tisztséget alapítottak — a párt elnöki tisztét. A kibő­vített ülés részvevői erre a posztra egyhangúlag Gusta­vo Machadót, a párt eddigi vezetőségi tagját és titkárát választották meg. Machado a Tribuna Popular című kom­munista hetilap főszerkesz­tője, nemzetgyűlési képviselő. © A Pentagon bejelentette, hogy márciusban 17 ezer, személyt hívnak be az ame­rikai hadseregbe. Figyelemre méltó, hogy 1971 első ne­gyedévében több fiatal újon­cot soroznak be az Egyesüli Államok hadseregébe, mint a műit év hasonló időszaká­ban. VILÁGHÍRADÓ Földrengés sújtotta az egyesült államokbeli Los Angeles várost és környékét. A természeti csapásnak sok halottja és sebesültje van. Képünkön: Los Angeles elő­városában, Sylmarban, men­tőosztagok a romok között kutatnak a szerencsétlensé­get túlélők és az áldozatok után. A Biztonsági Tanács idei első ülésén a tagországok egy része ismét kétségbe vonUi Tajvan jogát ahhoz, hogy helyet foglaljon a tanácsban, és amellett érvelt, hogy ez a hely a Kínai Népköztársasá­got Illeti meg. Kigyulladt egy kikötői rak­tárépület Belfastban a szer­dára virradó éjszaka, és a hatalmas lángoszlopok bevi­lágítottál? a zavargások dúl­ta észak-írországi központot A rendőrség köreiből, a tűz­vésszel kapcsolatban ellent­mondásos nyilatkozatot- ?e- rüitet? forsnlomb» — ' "e- Sül? azonban az nőm’ r ri- lóságok nem tartják lehet t- lennek a gyújtogatást >s „szélsőséges” elemekre Há­rítják a felelősséget. a megyei tanács, illetve an­nak végrehajtó bizottsága. A városi tanács szakigazga­tási szervei a megyei ta­nács szakigazgatási szervei­nek irányítása alá kerülnek, elsősorban állami intézkedé­sek és koordinációs tevé­kenység vonatkozásában. To­vábbá a városi tanács veze­tőinek fegyelmi függősége (a visszahívhatóság) a me­gyei tanács vb hatáskörébe kerül. Csak megjegyzem, hogy a pártbizottságok fel­építésében a megye eddig is a városi bizottság felsőbb szerve volt. — Biztos tehát, hogy a változás nem jelenti a város lakossága érdekei­nek csorbulását? — Biztos. Csupán a ta­nács és apparátusának fel­sőbb szervekhez való viszo­nyában jelent változást az új törvény. Ha .ezt a válto­zást nem zavarják majd a két tanács vezetése és szak- igazgatási szervei között szubjektív súrlódások, ak.ke ettől az új helyzettől váró sunk lakossága csak pozit. következményeket várhat. A. I. ben, kiemelten szerepelnek majd. — Ez a körülmény nem hozza gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzet­be Miskolcot? — Semmiképpen sem. Ter­mészetesen a megyei jogú- ság megszüntetése, és ezzel az új tanácstörvény intézke­dései az eddigi értelemben vett városi „függetlenség” helyzetén jelentős mértékig változtat. — Melyek ezek a fon­tosabb változtatások? — A legfontosabbak: a ta­nács tervei részét képezik a megyei tanács terveinek. A városi tanács vb tevékeny­ségét — a törvény által elő­írt területeken — felülbírálja vény célkitűzéseihez igazít­va jelentős mértékben nö­vekszik a tanácsok gazdasá­gi önállósága, és ezen belül a helyi tanácsok önállósága is. — Változást tartalmaz a törvény a megyei jogú városok -helyzetével kap­csolatosan. Ez minket Miskolcon közvetlenül érint. Hogyan értékeli ezt a változást? — A megyei városok önál­lósága továbbra is megkülön­böztetett. Ezt azáltal is biz­tosítja a törvény, hogy ezen városok gazdasági tervei (fejlesztési és költségvetési tervei) mind a megyei ta­nács terveiben, mind az or­szágos költségvetési tervek­Az országgyűlés régen volt ilyen népes, mint tegnap, amikor a ciklus utolsó ülésén a tanácstörvényről szóló ja­vaslatot tárgyalta. Ezúttal meghívott vendégek is részt vettek a tanácskozáson. . Ott volt dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke is. Az expozék után. a szünet­ben dr. Havasi Béla ország- gyűlési képviselőt, az MSZMP Miskolci városi Bizottságá­nak első titkárát kértük meg, válaszoljon néhány, a törvényjavaslattal kapcsola­tos. és nálunk is sokakat fog­lalkoztató kérdésre. — Bevezetőként arra kérjük, mondja el, mi­ben látja ön az új tör­vényjavaslat lényegét? — A törvényjavaslat a párt Központi Bizottsága irányelveinek megfelelően, erősíteni kívánja a tanácsok népképviseleti, önkormány­zati jellegét, valamint álla­mi funkcióit. Az első két 'okidat elsősorban a helvi nácsol? révén teljesül, a;< /'ami funkció erősödése vi­szont a megyei tanácsok te­vékenységének fejlesztésében valósul meg. A tanácstör­Miskolc érdekei és az új tanácstörvény Országgyűlési interjú dr. Havasi Béla képviselővel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents