Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
5 hészül a Ilern házási Vállalat 1970. évi mérlege Valamennyi vállalatnál készülnek — vagy mar el is készülték — az elmúlt év munkájának mérlegei, összesítései. Ezekkel egyidöben — általában — ismertek már az idei feladatok is; elkészültek, vagy készülnek a tervek. Ilyen összegező és tervező munkákat végeznek most a Borsod megyei Beruházási Vállalat osztályai és vezetői is. íj állattenyésztési telepek A vállalat mezőgazdasági építési osztálya, például. 107 százalékra teljesítette 1970. évi tervéi. A megye területén 60 millió 500 ezer forint értékű, a mezőgazdasági termelés fejlesztését és korszerűsítését szolgáló építést végeztek el, főleg termelőszövetkezetek részére. 1970-ben összesen 83 egészen kész mezőgazdasági létesítményt aduik át a termelésnek, köztük két komplex, szakosított tehenészeti telepet is; egyiket a mezőkeresztest Aranykalászban, másikat a bodrog- halmi Szabad Föld Termelő- szövetkezetben. összesítve, 1500 szarvasmarha-férőhelyet építettek, s ebből 650 a tehénférőhely. Szarvasmarha- tenyésztést szolgáló építkezés volt még a gönci, boldogkő- váraljai, kenézlői és a tisza- ladónyi termelőszövetkezetekben is. Ezekben a gazdaságokban az idén folytatják a szakosított tehenészeti telepek építését. Elkészült a monoki Kossuth Termelőszövetkezet 460 férőhelyes tehenészeti telepiének villamosítása is. Ai aranyérmes „Hunnia” Nemesbikken, az Új Barázda Tsz-ben 2000 férőhelyes, szakosított sertéstenyésztő-te- lep építését fejezték be 1970- ben, s a telep nagyobb részét a tervezett határidőnél hat hónappal korábban adták át a gazdaságnak. Befejezték a vattai Szemere Bertalan Termelőszövetkezet baromfi- telepének építését is. Kenéz- lön elkészült az 1008 négyzetméter alapterületű gyümölcsmanipuláló üzem épülete. Ez különösen érdekes építkezés volt. A vállalat ugyanis már 1969-ben használni kezdte Borsod megyében a ,,Hunnia” elnevezésű könnyű épületelemeket és szerkezeteket. A ■ kenézlői gyümölcsmanipuláló üzem ilyen elemekből és szerkezetekből készült. A Borsod megyei Beruházási Vállalat így másfél millió forintot takarított meg a tsz-nek és egy évvel megrövidítette az építési időt. Most ugyanilyen elemekből építik a vizsolyi Lenin Termelőszövetkezet vízi- szárnyas-tenyésztő telepét. A „Hunnia” épületelemek és szerkezetek felhasználása a Borsod megyei Beruházási Vállalat kizárólagos joga. Ezt az épületelem-típust más vállalatok nem használhatják. A „Hunnia” épületelem és szerkezet az 1970. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon aranyérmet nyert. Jelenleg ez a legolcsóbb és leggyorsabban összeszerelhető előregyártóit könnyű- épületszerkezet. A Borsod megyei Beruházási Vállalat eddigi kivitelezési gyakorlata szerint a „Hunnia” épületelemek alkalmazásával épület-négyzetméterenként 1000 forint költséget lehet megtakarítani. Az árvizek és belvizek miatt 1970-ben a Borsod megyei Beruházási Vállalat sem volt könnyű helyzetben. Néha anyaghiány hátráltatta a munkákat, mégis sikerült az éves tervet túlteljesíteni. Ezt úgy tudták biztosítani, hogy az építőanyagok nagy részéi még az árvizek előtt, a téli hónapokban beszerezték. Nyáron inkább már az okozott gondot, hogy több termelőszövetkezet anyagi helyzete megromlott, és pénzhiány miatt kivitelezési módosításokat kértek a vállalattól. Figyelembe véve a nehéz helyzetet — a vállalat négy termelőszövetkezetnek a lebonyolítási költségből 100 000 forintot elengedett. Viszont minden eddiginél jobb volt az együttműködés a termelőszövetkezeti építőbrigádokkal, közös vállalkozásokkal, különösen a sárospataki és az encsi TÖVÁLL-1 okkal. Jelzi ezt az is, hogy a legnagyobb értékű építkezéseket a sátoraljaújhelyi és az encsi járásokban végezték el. Megrendelések az 1971-es évben Az 1971. évi feladatok még nem véglegesek. A vállalatnak eddig több mént 100 millió forint értékű mezőgazdasági építési megrendelése van. fele részben már az 1972-es évre is. Az idei építkezésekhez mór tavaly augusztusban elkezdték a tervek készítését. Szakkifejezéssel szólva: a „tervellá- toltság” jó, s ez a vállalat tervezési osztályának is érdeme. A kivitelezési kapacitás is megfelelő. Az anyagok megrendeléséről, beszerzéséről időben és folyamatosan Tovább épül a dél-borsodi vízműrendszer «crinevczeléke Az elmúlt évben kezdték meg megyénk második legnagyobb vízműrendszerének építését. A 130 millió forintos beruházás felhasználásával készülő dél-borsodi regionális vízmű kilenc településen — többek között Bükk- ábrónyban. Mezőkövesden. T'bolddarócon, Mezőnyárá- don és Szentistvánban — 50 ezer ember ivóvízellátását oldja meg. A kiváló minőségű vizet a Bükk két bő hozamú karszt- forrásából, a sályi és a kácsl Patakból nyerik, és a magasabban levő hegyi víznyelőkből gravitációs úton vezetik el a falvakba. A vízmű elkészítését az érdekelt települések társulásba tömörült tagjai családonként f? több mint 3 ezer forint hozzájárulással segítik. A munkák során Bükkábrány térségében eddig nyolc kilométer hosszú. 400 milliméter átmérőjű gerincvezetéket fektettek le, amelyet az idén Mezőkövesdig vezetnek el. Ezzel egyidöben befejezik a napi 10 ezer köbméter, kristálytiszta vizet adó két forrás foglalását és műtárgyainak felépítését. Így jövőre egyes községekben megkezdhetik a vízszolgáltatást. Az új regionális vízmüvet a tervek szerint 1973-ban adják át rendeltetésének. Addig az érdekelt településeken 45 kilométer hosszú ge rincvezeték és 120 kilométernyi elosztóhálózat készül el. gondoskodnak. így az 1971. évi feladatok teljesítésének egyelőre nincs akadálya. S bár a termelőszövetkezetek 1971. évi tervei még nem készek — a Borsod megyei Beruházási Vállalat máris egész sor nagyobb mezőgazdasági építési beruházás kivitelezésén dolgozik az eddigi megrendelések alapján. Hét termelőszövetkezetben folytatják a szakosított szarvasmarha-tenyésztő telepek építését. Az idén építenek egy újabb 2000 férőhelyes sertéshizlaldát is. Olasz- liszkán szőlőfeldolgozó üzem épül. Ráfckán folytatják a szőlőfeldolgozó üzem és a borpincészet építését. És még vagy száz mezőgazdasági létesítményt lehetne felsorolni, amelyek ebben az évben nagyobbrészt el is készülnek. (sz; j.) Az önismeret igéim Ha az ország, s annak területi egységei elérkeznek egy-egy fejlődési szakasz végére, s egy új küszöbére, szükségszerű és természetes a számvetés. Most, napjainkban mi is e számvetések időszakát éljük. Befejeztünk, teljesítettünk egy ötéves tervet, s kezdünk egy újat. Ám amikor meghatározzuk a jövő feladatait és céljait, tudnunk" kell mink van, mire építhetünk, milyen erőkkel számolhatunk a valóra váltás dolgos napjaiban. Az önismeret, az önvizsgólódás igénye nálunk, a mi megyénkben talán követelőbb, mint az ország más tájegységein. Miért? Mert — ahogy mondani szokás — szűkebb pátriánk a végletek földje. A végletek e földön a múlt, történelmünk nehez századainak ránk hagyott örökségét jelentik. A felszabadulás után egyesített, három nagy — Borsod, Abaúj, Zemplén —, s több kisebb, töredék megyerészek — Gö- mör, Kishont, Torna stb. — külön-külön is más arcúak voltak, de nem egy esetben önmagukban önmaguk ellentétei is. Mert például Borsod, a legnagyobb megyerész, már a felszabadulás előtt is az ország egyik legiparosodot- tabb területéinek számított. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosok száma messze meghaladta a nehéziparban kenyérre tálalókét. S a mezőkövesdi járás nemcsak föld nélküli sum- másairól volt híres, de a több ezer barlanglakásról és az 52 százalékos csecsemőhalandóságról is. S hogy milyen lehetett a századeleji Borsoddal szomszédos abaúji és zempléni tájak lakóinak élete, arról beszédesen vall az a tény, hogy e vidékről az első világháború előtt több százezer ember vándorolt ki Amerikába. Ilyen örökséggel indultak el e tájak húsz évvel ezelőtt az egységes fejlődés útján. E húsz év természetesen nem lehetett elég ahhoz, hogy kialakítsa hazánk északkeleti csücskének valóban egységes, de legalábbis A friss kenyér illata Üzemel az edelényi új kenyérgyár- ' ■ ,.PorciÓ7.7.ák" a kenyeret. Előtérben a keíleéőtwdönök Új gyárkémény füstölög Edelényben, az Egressy lakótelepen. Üzemel az új kenyérgyár — mondják az emberek. Közelébe érve a friss testékszagon át is érezni a kenyér illatát. A kenyérgyár építéséről, az itt készíteti termékek előállításáról és szállításáról Purczel Józseffel, a Sütőipari Vállalat technokigusáwal beszélgettünk. — Iliikor kezdték el építeni a gyárat? — Két éve. Pontosabban 1969 tavaszán. A meghirdetett sütőipart fejlesztési kormányprogram alapján ez az első modern létesítmény, amely mór termel. 8 és fél millió forint volt a beruházás. — Miért pont ide, Ede- lénybe építették? — A kazincbarcikai kenyérgyár sajnos nem tudta kielégíteni az igényeket. Edelény és környékének már nagyon kellett egy ilyen kenyérgyár. Sokat panaszkodtak az itt élő emberek, nemcsak az ellátásra, hanem a kenyér minőségére is, hiszen a távoleső falvakba sokszor még szikkadt kenyér sem jutott. — Milyen a gyár kapacitása? — Naponta 10 tonna házi kerek kenyeret és 36 ezer különféle péksüteményt készítünk két műszakban. A dolgozók száma csaknem 50 fő. Saját szállítási eszközeinkkel, mintegy 40 kilométeres körzetben mi látjuk el a boltokat kenyérrel és péksüteménnyel. A délelőtti órákba,, elégítjük ki a helyi és délután a környékbeli igényeket:. Eddig még panasz nem volt a termékeinkre. A tágas sütödében nagy a hőség. Árad a meleg, az ínycsiklandozó illat a hatalmas kemencékből. A gyár ünnepélyes átadására holnap, február 11-én kerül sor. Ugyanezen a napon nyitják meg a gyár szakboltját is, amelyben az üzem termékeit árusítják. T. A. A tsz öregjei Lapunkban rtK mólunk a mezőgazdasági dolgozók nagy eseményéről, a tsz-ek zárszámadó közgyűléséről. A napokban tartotta év végi közgyűlését a hídvégardói Sasvölgye Termelőszövetkezet is. mely bizonyára hosszú ideig emlékezetes marad a részvevőknek, különösen pedig azoknak az idős embereknek, tsz-gazdáknak. akik most mentek nyugdíjba. A közgyűlés itt is a .szokásos módon kezdődött. Kiss Mórion tsz-elnök az elmúlt, nehéz gazdasági év munkásságáról beszélt. Elmondta hogy a növénytermesztés 30 vagon mínusszal zárt, viszont a kiesést az állattenyésztés és a melléküzemágak kiegyenlítették. így a tsz az egy-egy napi tízórás munkáért 72 forintot tud fizetni. A most éppen tízéves Sasvölgye tehát nem zárt rosszul, sikerült előbbre lepni most is, mint már any- nyiszor az elmúlt évtizedben. Érdemes megemlíteni, hogy 1961-ben. a megalakuláskor a tsz közös vagyona 500 ezer forint volt, most pedig, tíz év után a közös vagyon értéke 11 millió forint. A beszámoló után kissé szomorú, ünnepélyes aktus kezdődött' 24, alapító tsz-tag búcsúztatása. Huszonnégy ember. 05, vagy ennél idősebb tsz-gazda ment nyugdíjba. Valamennyien dolgos, szorgalmas emberek, akii; szinte egész életüket a földeken töltötték. akiknek munkája ugyancsak benne van a szép eredményekben A tagság, a közösségbe tömörült emberek sokasága nem engedte el őket üres kézzel. Először is valameny- nyien 500 forint jutalmai és díszoklevelet kaptak, majd a közgyűlés egyhangú határozatot hozott a következőkről: 1, Valamennyi nyugdíjas tsz-tag egy hold földet kap 2. Ezt a földet a tsz saját gépeivel, dolgozóival minden évben ingyen megműveli. 3. Bármennyi nyugdijat is kapnak a most elbúcsúzott társaik, ezt a nyugdíjat a tsz’ minden hónapban 100 forinttal kiegészíti. In»ri üzemekben. gyál|lall j-gkban, vállalatoknál nem új dolog a nyugdíjasok búcsúztatása, a sok évtizedes munka utáni tisztességes elköszönés, de. a falvakban még kissé szokatlan ez. Érthető hát, hogy nemcsak az öregek, hanem az i egész tagság meghatódva fogadta az eseményeket, s J hallgatta meg Papp László bácsi*szavait, aki a nyugdí- i jasok nevében megköszönte a gondoskodást. Igen, a Sasvölgye tizedik zárszámadása bizonyára so- | káig emlékezetes marad mindenkinek. <pt) harmonikus képet. Nem tűnt el máig sem a különbség az egyes részek között sem az azonos gazdasági ágazat — például mezőgazdaság — fejlettségi szintje, sem pedig az ipar és mezőgazdasag aránya között. A megye ipari centruma még mindig Borsod, sőt annak is Sajó-völgvi része. 0 A meglevő ellentétek természetesen nem azt jelentik, hogy még meg sem indult a kiegyenlítődés. Hiszen eleg csak Zemplén, nevezetesen Sátoraljaújhely egyre fokozódó iparosodására gondolnunk. Meg arra. az utóbbi években ismét nagy lendületet kapott urbanizációs fejlődésre, amelyet Sárospatakon, s az imént már példaként említett Sátoraljaújhelyen tapasztalhatunk. Ám a megindult egységessé válás folyamatát gyorsíthatjuk és kötelességünk is gyorsítani. Ebben igen nagy szerepe lehet és lesz Miskolcnak, mint a megye központjának, fővárosának. S hogy ez a város valóban e nagy tájegység szíve, annak a jövőben még jobban érvényre kell jutnia. Dialektikus kölcsönhatásban természetesen. Vagyis kell, hogy e táj minden lakója magáénak érezze Miskolcot, s kell, hogy Miskolc kulturális, szellemi életének fénye eljusson e táj minden lakújához. Ez persze azt is jelenti, hogy a megyeszékhely kulturális, szellemi életet még pezsgőbbé, még tartalmasabbá kell tenni. © A mi szűkebb hazánk arculatúnak egységessé, harmonikussá formálása természetesen még hosszú évek feladata. De hogy a célhoz minél közelebb kerüljünk, mind szélesebb körben kell elhintenünk az önismeret, az önvizsgálódás igényét. A megkezdett munkát minél szélesebb körben, és egyre fokozódó aktivitással kelt folytatnunk. S ezt a munkát tudományos alapossággal és részletességgel kell elvégezni. Kutatnunk kell múltúnkat, tradícióinkat, s jelenünket. S ehhez szükség van megyénk minden szellemi erejére. Történészek, közgazdászok mérnökök, orvosok jogászok és művészek áldozatos munkájára. Így látták ezt megyénk értelmiségi vezetői is, amikor legutóbb a TIT Kazinczy Ferenc Klubjában e kérdésekről beszélgettek Varga Gábornéval, országgyűlési képviselőnkkel, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettesével. Bíró Péter A vegyipar feladata Hogyan segítse elő a munkaverseny a vegyipar fejlesztési programjában ez évre kitűzött feladatokat, s hogyan mozgósítsa erre a dolgozókat a szakszervezel — első napirendi pontként ezt a témát tárgyalta keddi ülésén a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A vegyipar termelését ebben az évben 10.9 százalékkal kell növelni, s ezen belül a dolgozókra az a feladat vár, hogy a tavalyinál 10.6 százalékkal több nitrogén és 6.6 százalékkal több foszfor műtrágyát bocsássanak a mező- gazdaság rendelkezésére. Mivel 1971-ben a vegyiparban is aligha számolhatnak létszámnövekedéssel, a feladatok megvalósításához a gazdálkodás hatékonyságának fokozására belső szervezési intézkedésekre van szükség. ^ 83 Éj mezőgazdasági
