Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
T971. feferuőr 10., szerda ÉS2AK-MAGYARORSZÁG 3 A gyártmánytervezés helye s termelésben Lelkiismeretesen körültekintően Napjainkban iaen .sok szó es’k a müsaofti fejlesztés üteméről. Képes-e egy kis ország műszaki gárdája arra, hogy az egyre nagyobb energiát lekötő feladatokat az elméleti kutatástól a megvalósításig saját erőből oldja meg. Mivel megyénkben az ország iparának jelentős bázisa található, érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel .szőkébb hazánk területén belül is. Azok a vállalatok, melyek rendelkeznek önálló tervező-szerkesztő gárdával, ahhoz a meglevő szellemi kapacitást jól és eredményesen használják fel, az elkövetkezendő évek során sok fontos körülményt kell figyelembe venniük, üteg változott a szerkesztői munka értékelése A gyártásban testesül meg a műszaki fejlesztés, de a tervezés-szerkesztés és a gyártás egymástól elválaszt hatatlan. Egy időben a „technika" fogalmát akaratlanul is u nagy gépszerkesztők nevével kapcsolták össze; ekkor az olyan emberek, mint Stephenson, Otto, ölesei, vágj' Eiffel a műszaki fejlesztés hordozol voltak. A rajzasztalon végzett, alkotómunka a legtiszteletreméltóbb hivatásnak számított. A technika és az ipar iránt érdeklődő fiatalság legfőbb példaképei azonban ma már a fizikusok, a kémikusok, s a kutatás terén működő elméleti szakemberek. Bármennyire is jelentős ezeknek a tudósoknak a tel- jesítmónyé az ipar fejlesztése szempontjából, hátrányos. sőt, veszélyes a szerkesztő mérnökök és a gyártóeszközöket létrehozó, alkotó mérnökök teljesítményének indokolatlan lebecsülése, vagy nem kellő figyelem- bevétele. Manapság könnyen elfelejtjük, vagy elsiklunk afelett, hogy a természettudósok és az elméleti szakemberek csodálatos eredményekkel járó felfedezései a legtöbb esetben csak a szerkesztős és a gyártás terén működő jő mérnökök segítségével valósulnak meg, kerülnek használatba. Ez a gondolkozásbeli mulasztás lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a szerkesztőmérnökök teljesi tanén j'é t l ebecsü 1 j ük. Erre az állapotra az egész világon panaszkodnak, és a fejlett technikával rendelkező országokban a szemlélet megvá Hozta tásá ra töreksze nek. Sajnos, a gyártás területén tevékenykedő műszakiak is gyakran esnek abba a hibába, hogy lebecsülik a vállalatnál kidolgozol! tervek értékéi. Műszaki színi oua! és gazdaságosság A szerkesztés fejlesztése központi helyet foglal el a kulatás es a gyártás között. Minden gyártmányt a szerkesztőnek kel] előre kigondolnia, és azt a szerkesztő utasításai szerint kell megvalósítani. A tervező megoldási javaslatainál köteles figyelembe venni a kutatás eredményeit, de el kell bírálnia az eddigi kísérleti eredményeket és számításokat, íigj’elembc véve az üzemi feliételeket és a várható eredmények helyes alkalmazhatóságát is. Az általa készített megoldási javaslatot addig kell változtatnia, míg nem hozza teljes összhangba a gyártási szempontokat. és a kutatási eredményeket. Ehhez a tervezőnek mélyreható kutatási ós gyártási ismeretekkel keli rendelkeznie. Ezen felül a technológiával legalább any- nyira tisztában kell lennie, hogy ne kelljen minden részletkérdésnél igénybe venni a technológus segítségét. A gyártmányfejlesztő megbecsüléséért A vattaiatok vezetőinek tudatosan kei! törekedniük arra, hogy üzemüknél a gyártmánytervezés munkáját megfelelően értékeljék. El keli jutni oda, hogy a lervezö-szerkesztö munkájának újból rangja legyen. Olyan tudásu emberek kerüljenek ezekre a munkahe- i lyekre, akik megfelelnek a követelményeknek. Eh hez biztosítani keli mind azanya- gi, mind az erkölcsi elismerést. Az a vállalat, melynél a -mérnök művezetőként többet keres, mint szerkesztőként, néhány év alatt elvesztheti tervező kollektíváját, s ezt a veszteségei hosz- szu évek alatt sem léket pótolni. Pokorny Péter A nnak az embernek, aki levelet ír,'vagy személyesen elpanaszolja ügyes-bajos dolgát valamely hivatalos fórum képviselője, felelős vezetője előtt, őszintén elmondja valós, vagy vélt sérelmét — nyilván ez a legfontosabb. Másképp aligha avatna be kívülállókat, idegeneket mindennapi gondjaiba. Teszik ezt azért, mert lüznafc azokban, akiktől segítséget kérnek. Ebből az aspektusból kiindulva érthető az a komolyság, lelkiismeretesség, amellyel párt-, társadalmi es állami szerveink foglalkoznak az egyéni sérelmekkel, közérdekű beieleniesek- kel. A panaszok mögött a szó igaz értelmében az embert látják, azt, aki bízik bennük, aki segitőkészséget, megértést, tanácsot, jó szót vár tőlük. Hogy ez a téma mennyire rangos helyet kapott közéletünkben, azt nagyon egyértelműen bizonyítják azok a párthatározatok, állami rendelkezések, amelyek jelentőségük nek megfelelően foglalkoznak a panaszok ügykezelésével cs ügyintézésével. Pártunk Központi Bizottsága határozatban emelte „törvényerőre”, hogy a dolgozók bejelentéseivel és kérelmeivel politikai jelentősegüknek megfelelően, lelkiismeretesen, körültekintően kell foglalkozni. Politikai feladatnak kell tekinteni. Az ügyek elintézése, az indokolt segítségadás a párt és a dogozók közötti kapcsolat. részének tekintendő. Ez utóbb említett kapcsolat erősödése nagyban függ az ügyintézések hatékonyságától, a panaszok, bejelentések realitásától, az úgynevezett lélektelen, bürokratikus hivatali munka száműzésétől. A minap éppen az MSZMP Miskolc • városi Végrehajtó Bizottsága vitatta meg az elmúlt évi bejelentések és panaszok intézésével kapcsolatos észrevételeket. Szembetűnt, hogy 1970-ben mennyire megnövekedett — több mint kétszeresére nőtt — a pártbizottság segítségét, tanácsát, kérők száma. Mindez természetesen számos összetevő eredője — gondolok itt a lakásépítéssel és eloszlással, a lakbérrel, vitás munkaügyi léniával slb. összefüggő kérdésekre —, azonban. hogy az emberek bizalommal fordulnak a pártbizottsághoz, az szorosan összefügg közéleti. légkörünkkel, a város lakóinak bizalmával. Nehez volna Valamiféle témaköri csoportosítást készíteni, mily sokféle ügyben keresik ícl nap mint nap a pártbizottság ..panaszosat". Mégis szembetűnik, hogy a legtöbb, a panaszoknak mintegy 00 százaléka egj’éni problémákat tartalmaz, s viszonylag kevés az úgynevezett közérdekű bejelentés. Ezek nagy része, több mint 60 százaléka helytálló bejelentést, valóban jogos kérést, tartalmazott. Egy másik jelentős rész, csaknem 30 százalék, felvilágosítást kért és mindössze néhány százalékra tehető a jogtalan kérés, az alaptalan panasz. Mindenfajta teljességre törekvés nélkül ide kívánkozik, hogy a legtöbben lakásügyi témákkal keresték fel a pártbizottságot. Szó esel! itt. jogos igényekről, az elosztással kapcsolatos kérdésekről, bizonyos szolgáltatások minőségének és árának kifogásolásáról. Mások megint munkaügyi kérdésekben — elbocsátás. vagy elhelyezkedés — vártok orvoslási. Különösen a szakképzetlen nőknél és a fiatalkorúaknál okozott gondol az utóbbi téma. De eljutottak a panaszok ügyintézőjének asztalára családi természetű problémák, iskoláztatással kapcsolatos kérések, kórházi es szanatóriumi elhelyezések éppúgy', mint iparengedély-kiadások. adókedvezmény-kérések, vagy lakáskarbantartási problémák. E bejelentések és panaszok jelentős hányadát viszont alacsonyabb szinten is elintézhetnék. Hogy mégis, az elsőfokú szervek „át- ugrásával'’ olyan panaszok is a városi pártbizottsághoz kerültek, amelyeket üzemi, vagy intézményi szinten is el tehet intézni, annak egyrészt az oka: sokan nem ismerik az itgy- nevezetl hivatalos ügymenetel, másrészt egyfajta bizalmatlanság is tapasztalható, eppen a helyenként megnyilvánuló ridegség, bürokratikus lélektelenség. kevés segitöszándék es mechanikus ügyintézés lattan. Sajnálatos módon az is előfordult, hogy helyi szervek nem intézkedtek jogos panaszok ügyében, sőt. néha a sértett meghallgatása nélkül kellően meg nem indokolt döntéseket hoztak. T ársadalmunkat es pártéletünket ma olyan légkör hatja át, amelyben a valós panaszok és a i ralis igények nemcsak meghallgatásra, hanem érdembeli intézkedésié is számot tarthatnak. Ezt hangsúlyozása a Központi Bizottság 1970 márciusi határozata, s mint a végrehajtó bizottság ülésén a téma kapcsán kibontakozott vita is bizonyítja, ennek szellemében intézték a panaszokat Miskolcon is. Paulovits Ágoston Acélöntődé épül Borsodnádasdon • A Borsúdnádasdi Lemezgyárban a hazai öntvényhiány csökkentésére .az idén 100 millió forintos Költséggel ü j üzem építését kezdik meg. A jelentős összeget a fejlesztési alapból és bankhitelből fedezik. Az új acélöntődében elsősorban építőipari szerelvényeket, víz-, gőz-, gázcsapokat. szelepeket és különböző mezőgazdasági alkatrészeket készítenek ma.jdiiagy sorozatokban. Az évi 3 ezer tonna teljesítményű üzemben már dekagrammtól a 30 kilogramm súlyig terjedő öntvényeket a legliözgyűlés Ili helyen A Sátoraljaújhely cs Vidéke ÁFÉSZ Sátoraljaújhelyi tagjai fészke '.gyűlést tartottak. Örömmel állapították in hogy í.í9 ezer lorinttal nőtt az újhelyi szövetkezeti tor- gok részjegy alapja. A Hl. ötéves tervben a sátoraljaújhelyi szövetkezeti kereskedelem áruforgalma hatszorosára emelkedett. A közgyűlés tárgyalt az alapszabály módosításáról is. amelyben a •szövetkezetpolitikai elvek korszerűsödése és a tagérdek erősödése jut kifejezésre Egyetértettek azzal, hogy a Sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ — a beszerzés javítása érdekében — csatlakozzék a Megyei Beszerző Közös Vállalathoz. korszerűbb technológiai eljárás alkalmazásával, héjformákban öntik ki. A héjformákat automatikus gépsoron gombnyomással készítik. Az új acélöntődé 1972-ben kezdi meg működéséi és a hazai piac ellátásán kívül exportra is termel. íz emeletes iársasházak építésébe/ Falazóblokkot gyártanak Sárospatakon Borsod megye városaiban es községeiben — Miskolcot nem számítva —. a IV. ötéves tervben több mint 16 ezer lakást építenek. Ebből 11 ezer 500-at magánerőből Saját tervezésű célgép es OTP-hitel felhasználasa- val készítenek el. A tervidőszakban először ..jelennek meg" a falvakban több szintes lakóházak. így például emeletes lársascpiilelck készülnek majd Göncön, Alsozsoleán. Tokajban, M ezöcsá ion, Nyékládh á - zán. Ernődön és Mező- keresztesen. U.i városias lakótelepeivel alakítanak ki Szerencsen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Özdon, Kazincbarcikán és Lenin városban. A három ipartelepen a lakások nagyobb részel házgyári termékekből szerelik össze, amely nagyban meggyorsítja a munka termelékenységéi. A korszerű komfortos lakásokból álló tarsas- házak építésének meggyorsítása érdekében a Hajdú-B'- liar megyei Cserép- és Téglaipari Vállalat, sárospataki üzentében újszerű építőanyag: jó minőségű téglából készült középblokkok gj'áriá- sát kezdik meg. Ezekből az építőelemekből a több szintes társasházak felépítését a hagyományos eljárásnál Uét-három bő- nappal rövídebb idő alatt fejezhetik be. A középblokkok gyártását tavasszal kezdik meg és folyamatosan látják el vele a megye állami és magánépítkezései 1. Gyorsabbá teszik a vásárlást Diósgyőri Gépgyár kerékpárgyártó üzemében látható ez a vasúti tcngelyvég-mesimin- U, célgép. A termelékeny gép automatikus üzemeltetésű, a gyár tervezőinek jó munkaA Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az elmúlt évben is jelentős ösz- szegeket költött a bolti műn ka hatékonyságának növelésére. A különböző üzle lekbe például tizenhárom ú; pénztárgépet szerelt be. Ezek értéke meghaladja a félmillió forintot. Másik majdnem félmillióért pedig 45 gj'orsmúrleget, 40 targoncát belső anyagmozgatásra es 27 különféle őiiőgépet vásároltak. Ezek :i kisgépek természetesen nemcsak az üzletek dolgozóinak munkáié* köny- n.vítik meg, hanem hasznos segítői a vevőknek is könv- nyebbé. gyorsabbá teszik a vásárlást.
