Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
1971. február 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tisza virág-életű öröm öztudott, hogy nálunk — kö* vetkezően n demokratizmus alapelvcböl — nyilvánosak a tanácsülések. Mégis, Időről időre felmerül a kérdés sok-sok közéleti emberben, miért találkozik oly kevés érdeklődővel egy-egy megyei, vagy városi tanácsülésen, amelyeken pedig mindnyájunkat érintő gondokról, problémákról esik szó. Tehát a kérdés: miért üres mindig a kiy- ' /at — ahogy legutóbb az egyik városi tanácstag megfogalmazta. Valóban, miért? A közömbösség volna az oka? Nem érdeklik a közösség tagjait mindnyájunk credménvei. gondlnl. közeli és távoli feladatai, céljai? Nem erről van szó. Az ilyen kérdésfelvetést eleve megcáfolja az élet. Gondoljunk csak a legutóbbi években megrendezett városfejlesztés! ankétokra. Milyen sokan, és milyen sok kérdéssel jöttek cl ezekre a miskolciak közül. Vagy gondoljunk a sajtóvitákra. Fg.\ -egv nagyobb közös gond megoldását Illetően j hányán és hányán mondták el véleményüket, javaslataikat. Nagy gondoljunk egy-egy nagyobb vállalkozásunkra — mint legutóbb volt például a sport- csarnok építése —, milyen aggódó. bíráló és segítő érdeklődéssel figyelte a közvélemény az előkészületeket és a megvalósítást. Tehát nz alapkérdés magyarázata inkább az lehel, hogy legtöbben nem tudják, vagy legalábbis nem gondolnak rá: egy- egy tanácsülésen akárki „civilként” is részt vehet. S jó is lenne. ha részt vennének minél többen, hiszen így jobban ismernénk és megismernénk szőkébb hazánkat, azokat az erőfeszítéseket, amelyekből az eredmények születnek, s azokat, amelyek a gondoknak, mindnyájunk gondjainak megoldásához szükségesek. S talán így reálisabban ítélnénk is meg önmagunkat eredményeinkkel, hibáinkkal együtt. B. P. i Az árvíz és a téli zord időjárás okozta nehézségek leküzdése óriási erőfeszítési kívánt a vasútnak szinte valamennyi dolgozójától, elsősorban a forgalmi szolgálat- tevőktől, kocsirendezőktől, nem utolsósorban a vonatkísérő személyzettől. A Tiszai pályaudvar dolgozói 1970-ben is — a nehézségek ellenére — valamennyi tényezőnél a kiváló szint felett teljesítették a tervet. A szorgalmas és áldozatkész munkát év végére siker koronázta, mert a kocsi- igényes szállítási tervben előírt mennyiséget 16,7 százalékkal a kiváló szinten felül teljesítették. Hasonlóan kiválóak a teljesítmények az átlagos terhelésben, a kocsi- tartózkodásban és a vonatok menetrendszerű indításában is. Az állomás több mint 100 szocialista brigádja közül nehéz lenne egyet is kiemelni, hiszen valamennyi derekasan dolgozott. Az I-es toúr és a vonatkísérők szocialista brigádjai a személy- és tehervonatok menetrendszerinti indításában, a Il-es toúr az átlagos terhelésben, a Ill-as toúr pedig a gurítá- si terv teljesítésében nyújtott kiválót. A Tiszai pályaudvar dől- j gozói átlagosan 2,4 százalékkal teljesítették túl tervü- j két, és úgy érzik, ezzel is nagyban segítették a nem- . zati jövedelem 1 százalékos emelését. Az évről évre elért, egyre iobb eredménvekben döntő szerepet játszik, hogy a dolgozók szaktudása mindig bővül. magasabb szintű, és együtt halad a vasúton bevezetett. korszerű technika fejlődésével. Ez az állomás oktatói gárdájának lelkűn- | f",ereles munkájának kö szűnhető elsősorban. A Tiszai pályaudvar dolgozói, bár mindig büszkék fannak emberek, ^ telenek kiejteni szájukon ez', a kis lagadószócskát: nem1 Bármivel fordulsz hozza, bármit kérsz tőle. nem enged el üres kézzel, kézszo- ritásához. ha mást nem is. de egy jó, egy megnyugtató. egy biztató Ígéretet mellékel. Az ilyen emberek úgy Ij szövetkezeti forma Ez évben előreláthatólag S0—60 lakásépítő szövetkeze* kezdi meg működését s 1975 végéig mintegy harmincezer lakás felépítését tervezik. A lakásépítő szövetkezetek szervezése tavalv kezdődött «1 hazánkban, és az első 16 közül négy már meg is kezdte az építkezést A SZÖVOSZ-nál nagy jövőt jósolnak az új szövetkezeti formának, amelynek életre- hivásakor elsősorban a «• későkre, a fiatal házasokra és a nagycsaládosokra gondoltak. Elsősorban a kiskeresetűek számára jelent ugyanis sokat, ha előtakarékos- sággal, s a szakmunkákba való „besegítéssel” olcsóbbodik a magánerőből történő építkezés. az elért eredményeiére, sohasem elégedettek vele. Ez az egészséges elégedetlenség szüli évről évre, hogy a következő évben még jobb teljesítményeket érnek el. Kisvárdai János Miskolc VlZKEUESZTTÖl, hamvazószerdáig. Üjságok régi- szagú lapjain elevenednek meg a képek. Feldíszített termek, „a legújabb párizsi divatok szerint álmodott női estélyi ruhák, halk színekben fényesedő szatének”, elegáns meghajlás, bejegyzés a táncrendbe, ropogós csárdás, finom négyes. Fekete álarcok mögött pajkos fiatalság. Csipkerózsika keringőzik egy cigánylegénnyel, Iluskát táncba viszi János vitéz. Pirospettyes kartonruhák forgatagában fess jogászok sújtásos Öltönye jelenti az eleganciát. Más évek: más lény, más lehetőség, más divat. Magyar Jövő, 1924. január 13. Szerkesztőségi cikk Magyar farsang címmel. „Akinek fájó bánata van, sűrű gyászfátyoll borít a fejére. Amelyik nemzet a sors nehéz kezét érzi magára súlyo- sodni, annak gondoktól ráncolt arcára borút von a kín és összébbhúzódik. ... hasonlítunk a letűnt Karthago felkísértő példájához, melyről jegyzi a megbélyegző krónikás, hogy míg egyik kapuján bevonult a diadalittas ellenség, a másik városrészében mulatott és táncát ropta a könnyelmű nép. Nem fáj-e minden jó érzésű magyarnak az a keserű tény hogy Budapest főváros népe Szilveszter éjszakáján kétvélik, jót tesznek reményre jogosító ígérgetésükkel, örömet szereznek embertársaiknak Tiszavirág-életű ez az öröm1 Az ígért, de be nem váltott ígéret rosszabbul esik, mintha nyíltan, egyenesen szemébe mondanák az embernek: ez nem megy, barátom, ezt nem lehet megcsinálni, ezt nem ígérhetem. nem. mert nem jogos a kérésed! De nemcsak rosz- szul esik a be nem váltott ígéret, hanem nagyon sokat árt az ígérő tekintélyének — még ha „magánemberként” ígér is —, s ha az ígérő mint „valaminek” a* „valakije” ígér, ráadásul a „valami” tekintélyének is. A X. kongresszus vitájában sok kérelem, igény hangzott el. Hadd idézzek ezzel kapcsolatban Kádár elvtárs zárszavából: „Hosszan sorolhatnám az igényeket. Azt, hogy hol kellene még beruházás, fizetésemelés, méghozzá minél gyorsabban, annál jobb. De azt hiszem, helyes az a gyakorlat, hogy a pártkongresz- szus nem az üzletek feltöltésének, nem a beruházások kiosztásának és nem a fizetésemeléseknek a napja . ha itt, a kongresszuson nincs is döntés, nem kell e kérdésekben a XI. kongresz- szusig várni, mert a Központi Bizottság és a kormány soha egy percig sem várakozott, mindig megadta azt, amit meg lehetett és meg kellett adni.” Hát nem könnyebb, nem népszerűbb lett volna a párt első titkárának országvilág előtt ígéretet tenni minden gond, minden kérés teljesítésére, mint nemet mondani? Aki komolyan veszi és fontosnak tartja az adott szó becsületét, abban fel sem merül ez a kérdés! Régi mondás: sazzépígfg ha megtartják, úgy jó! Ezt csak annyival lehet kiegészíteni: mindenki olyat és annyit ígérjen, aminek és amennyinek teljesítését biztosítani tudja. Papp János milliárd koronát mulatóit el? S az esetben csak egy lehet vigasztaló, az, hogy Budapest sohasem fejezte ki igazán az ország közhangulatát.” A példány oldalain vastag szedetű címek meditálnak: ad vagy nem ad hitelt Anglia. S ha egyet fordítunk a farsangolást rosszalló cikk utón, szembeötlik a tudósítás: „hagyományosan fényes keretek között zajlott le tegnap az idei farsang legelőkelőbb báli éjszakája. A külsőségeiben is impozáns báli kereteket keresetiemül meleg, magyaros hangulat töltötte be. Fél 10-kor jelent meg a gyalogsági tábornok és a honvédség főparancsnoka. A polgári előkelőségek között ott láttuk... A táncot Palócz Kálmán zenekara a Gömörbe, Nógrádba nem iszik a magyar baka magába kezdetű csárdásául nyitotta meg. A hölgyek névsora:.. .” A következő szóm farsangi báli naptárában a miskolci Evangélikus Nőegylet táncestélyére, a ban kösz! >*i- selők báljára, a Polgári Kaszinó műsoros leaestélyére. a Katholikus Nőegylet báljára invitálják a miskolciakat. Heggeli Hírlap. 1928. Az Asszonyok vasárnapja című rovatban finom élcelődés: — Miért csak a bálteremben, egyetlen vidám éjszakán tud a mai no egyszc„Elégedetlen” vasutasok... Farsangok Szúmítógépek sorozathan Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában tavaly adták át az első magyar gyártmányú számítógépet a megrendelőnek. Jelenleg sorozatban gyártják az EMG— 830 típusú, közepes teljesítményű, a második generációs családba tartozó számítógépeket. Két változatban készítik a megrendelő kívánsága szerint: vagy folyamatirányítási, vagy adatfeldolgozó kivitelben. Az ÉMG —830-as, építőkocka elv alapján bővíthető, így a fel- használás jellegétől függően a leggazdaságosabb kialakítás érhető el vele. Egy-egy számítógép értéke 7—20 millió forint között van a kiépítés jellegétől függően. A sorozatban idáig 11 berendezés készült, többek között a Meteorológiai Intézet, a Gagarin Hőerőmű és a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat részére. A gyárban működés közben kipróbálják a Gagarin Hőerőmű részére készült ÉMG—830-as számítógép által irányított automata vezérlőasztalt. i Tavasza: forgalom Csaknem lavaszias „forgalmat” bonyolítottak le a bükki turistaösvényeken vasárnap. A téli sportok kedvelői elsősorban Bánkutat, valamint a Bükkszcntkereszi melletti naaysáncot keresték fel. ahol síelésre alkalmas hó várta őket. Lillafüred, Ömassa környékén a domboldalakat a szánkózók népes tömege szállta meg. A verőfényes Bükkíenn- sikon a rendkívül félénk korzikai vadjuhok, az 1930- as években meghonosított és azóta elszaporodott mufflo- nok is elhagyták „rejtelmeiket”, s a Fehérkőlápával szembeni napsütötte sziklacsúcsokon sütkéreztek. Dicséret helyett Bírálat a Gelka „gyorsaságáról” AMIKOK Komoróczky József ózdi lakos először felkeresett, arra kért, írjak néhány dicsérő sort a miskolci (Munkácsy utcai) Gelka egyik dolgozójáról. December 7-én szereltette be — a lakás központi fűtését biztosító kazánhoz — a 14 250 forintért vásárolt automata olajégőt, s a drága berendezés négy nappal később felmondta a szolgálatot. Másnap telefonon jelentette a hibát a garanciális javításban illetékes miskolci Gelkanak. Egy hét sem telt el, bekopogtatott a szerelő. Fura módon — megbízás és munkalap nélkül. Ugyanis, bár Ózdra indult T. B.-hez, ugyancsak automata olajégőt javítani, a Gelkában senki sem közölte vele, hogy a városban, állóvá indul, más javítani való is van. Á szerelő T. B.-töl hallotta meg, hogy Komoróczky József automata olajégője sem működik, s egyúttal azt is megjavította. Természetesen a garanciális „formaságok” betartásával. Ez lett volna a dicséret tárgya, de tegyük hozzá, ez a dicséret egyben bírálatot is rejt magában. Nagyon furcsa, s különösen lassú „ügyvitelnek” tartom, hogy a bejelentés után öt nappal a szerelő nem a Gelkában szerez tudomást a javítani valóról. A „dicséret” megírása ennek ellére elmaradt, mert időközben, a most már panarü lenni? Ha akkor jól érzi magát az olcsó ruhában, akkor ezt a ,pettyes ruha’ stílust miért nem lehet az év többi szakára is átmenteni?'’ Pettyes, csíkos, virágos kartonruhákban táncoltak tehát 1928 farsangján a nők. Senki sem akart ebben a szezonban a külsőségekre adni. A mulatságok hódítói az előadóművészek — é? a szónokok voltak. Komoly zenél, balladákat hallgattak a fiatalok. Óriási érdeklődéssel várták például az újság- iróest pesti vendégeit. Nem maradt el a siker sem. Rákosi Jenőről, „a magyar újságírás doyenjéről” például áradozva beszél egy miskolci hölgy a Reggeli Hírlap hasábjain. Boldogan adja hírül, hogy hallotta magvas előadasá), látta ót. 1931-ben a jótékony alap javára mulattak a farsangi bálokon. A Magyar Jövő hűségesen csalogatja a lakosságot: minél többen hálózzanak a jelmezestélyen, a Bercsényi-bálon, az avasaljai jótékony iparos asztal- társaság műsoros tcaesté- lyén, a lejdíszbálon. A február 3-i fejdiszbál meg is hozta a sikert. „Miskolc legelőkelőbb családjai, a város legszebb asszonyai vettek részt a fényes estélyen.” Ügy látszik, a farsangolók mit sem törődtek a polgár- mester falragaszaival, miszerint a legszigorúbb védekezésre inti a lakosságot. Kéri, ne csoportosuljanak, mert nagy erővel tombol az influenzajárvány. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap januári számainak egyike újjongva Hirdeti, hogy 1937 a szerencse éve lesz. „A szerencse és a kettős ünnepek esztendeje,. Péntekkel kezdődik, péntekkel végződik. A leggyakoribb névnapok, az Erzsébet és a József is péntekre esik. Lesz péntek-tizenhárom is az esztendőben. 1937-et csak 13-mal lehet maradék nélkül osztani.” Ebben az évben suhognak selyemálmok a bálokon, ekkor forognak a halk színekben fényesedő szatének a frakkok forgatagában. A divatszín a sötétkék. Vezércikk 1941-ben a Magyar Élet hasábjain: „Pezs- gös mámor és véres csaták zaiában született az új esztendő”. Ebben az évben nagyobb mulatságok voltak Miskolcon, mint valaha. A Korona összes termeiben rendezett MANSZ-bálról blickfangos cím alatt ír az újságíró: Karnevál hercege vidáman él Miskolcon. Bált rendeznek ekkor az erdészek, rendészek, pincérek, jogászok, a legényegylet, a leányegylet, a református és katolikus nőegylet. Vidám zenebona töri meg minden héten a vasgyári városrész szombat esti csendiét. MULAT AZ EGÉSZ VÁROS. Le sem szedik a bálok után a termek színes lampionjait, mert néhány nap után újra fel- kellene agatni azokat. Nem várnak egv hétig, szerdán és csütörtökön is farsangolnak. Az egyletek protekcióval szerzik a tánctermeket. Senki sem akar 1941. farsangján a jövőre gondolni, de mindenki érzi a közeljövőt. Vizkereszt- töi hamvazószerdáig áll a bál. Erről írnak a történelem-szagú újságok lapjain. Lévay Györgyi szos Komoróczky József meleget biztosító berendezése újra elromlott. — Az első telefon-bejelentésemkor egy kis vitám is támadt a vonal másik végén levő hölggyel — mondja a panaszos. — Bár nekem a beszélgetés 36 forintomba került, azt mondta, nem veszik figyelembe a bejelentést, csak ha postán beküldőm a hibabejelentő lapot. Ez legalább két nap késés. Nagy huzavona után azt mondta, elfogadja, s küldi a szerelőt. Mégsem küldte, a szerelő véletlenül jutott el hozzám. A másodszori hiba után a Gelka vezetőjét kerestem telefonon. Elmeséltem neki első esetemet, ezen felháborodott, mondván, a telefon-bejelentést is el kell fogadniuk. Ez december 28-án volt. A vezető akkor megígérte, hogy ha már szilveszter előtt nem is, de utána egy-két nappal kiküldi a szerelőt. Csupán azt nem mondta meg, melyik szilveszterre gondolt... AZÓTA több mint egv hónap eltelt. De a szerelőnek színét sem látta Komoróczky József. Ügy gondolom, kedves lenne a Gelkától. ha értesítené a panaszost, hány mázsa szenet igényeljen, mennyire lesz még szüksége, amíg a 14 ezer forintos berendezését megjavítják. Tél van. hideg, és éppen a fűtőberendezésről van szó... (tollú Miért üres a karzat?
