Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
1971., februór- 9.,-kedd tSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Borsodi beszélgetések A közel múltban megyénk vendége volt Nemes Dezső elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora. Alig másfél nap alatt zsúfolt programot bonyolított le Borsodban. A program lényegéről lapunk január 30-i számában beszámoltunk. A szűkszavú tudósítás viszont csak a program lényeget vázolta. Nem térhetett ki a részletekre, egy-egy epizódra, amelyek olykor ..többel mondanak”, mint a lényeget summázó tudósítások. A [»áriiskolán Délután 5 óra. Miskolcon, a Tizoshonved utcai intézményben a bentlakásos párt- iskola hallgatói ilyenkor fejezik be napi foglalkozása i- kat. És ilyenkor kezdődnek az esti egyetem foglalkozásai. A tanárok nagy része tehát még foglalt, s a Politikai Bi zottság tagja — Deane László es dr. Havasi Béla elvtársak kíséretében —, váratlanul érkezik. Azaz, majdnem váratlanul, mert látogatását egy nappal későbbre várták. A korábban tervezett programot módosítani kellett. A kis tanácskozóteremben így csak 18—30 tanár, vezető propagandista lehet jelen a kötetlen lémá.iú eszmecseren. A beszélgetés — nyilván a meglepetés és a megjUetődes miatt — kissé nehézkesen, mondhatnék bátortalanul kezdődik. Többnyire Nemes elvtárs kérdez, s az intézmény tanárai válaszolnak. Természetesen az oktatási i gaagatóság munkájáról. A Politikai Bizottság tágját úgyszólván minden érdekli. Mennyien és mit tanulnak az öthónapos, bentlakásos pártiskolán ? Hány hallgatója van a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemének és a szakosított tanfolyamoknak. Általában kik és miért jelentkeznek az esti egyetemre? Milyen a nők aránya? Mi a véleményük a tematikáról, a tankönyvekről? Milyen a tanulmányi fegyelem ? Érdeklik az oktató-nevelő munka tapasztalatai, a szemléltetés módszerei és lehetőségei, a tanárok 'óraszáma, elfoglaltsága, sót, még az is, tanulnak-e idegen nyelvekéi, van-e közöttük tanácstag, foglalkoznak-e tudományos kutatómunkával. Egyszóval minden. S minden válaszhoz véleményt is fűz, tanácsol, útmutatást ad, felajánlja a Politikai Főiskola tapasztalatait Kazincbarcikán Nemes Dezső elvtársat a > BVK-ban a város és az üzem vezetői nagy szeretettel fogadták. Ö pedig nagy figyelemmel es érdeklődéssel hallgatta végig tájékoztatásukat megyénk első szocialista városáról A párt- és a tömeg- szervezetek munkája különösen érdekelte Es nem is csak általában. — A pártbizottság tagjai részt vesznek-e rendszeresen a KlSZ-blzoltság ülésein? — tette lel a kérdést, s az igenlő válasz inán megkérdezte: nem kellene egy kicsit néha magukra hagyni a Fiatalokat?. .. — Ügy hallottam, hogy prakti kus pártcsoportnapló- juk van. Kaphatnék egyel emlékül? De nem is csak a párt- és a tömegszervezetek munkaiával kapcsolatosan érdeklődött. — Milyenek a kereseti lehetőségek a BVK-ban? A lakásépítéssel párhuzamosan épülnek-e üzletek is? Jok-e a liftek a tízszintes bérházakban? Milyenek a tanulási, művelődési lehetőségek? Milyen képes í lést kapnak majd az egészségügyi szakközépiskola hallgatói? Mi a véleményük az új kórházról? Van-e testvérvárosuk? Milyen a város sportélete? Stb., stb. Utóbbi kérdésre válaszúivá a vendéglátók nem kis büszkeseggel jegyezték meg, hogy NB II-es labdarúgó- csapatuk az NB I. B kapuját döngeti, s egy-egy „hazai” mérkőzésre 4—5 ezer ember is kíváncsi. Nemes élv társ tréfásan megjegyezte: igen, mert most elsők. Akadtak csapatok, amelyeknek sikerült előbbre lepniük, s a felsőbb osztályban a tabella végére kerültek. Most sokkal kevesebben kiváncsiak a mérkőzéseikre.,. Megjegyezte még, hogy a jo sportszereim fontot; dolog. Akárcsak az, hogy egy-egy szakosztály ambíciói ne menjenek a tömegsport rovására. A BVK munkájáról, annak sok-sok összefüggéséről liosz- szad almasan, mondhatnék aprólékos részletességgel érdeklődött a Politikai Bizottság tagja. S a kapott információkból az általa különösen fontosaiak tartott adatokat fel is jegyezte. Majd a város és az üzem vezetőivel folytatott több ólás eszmecsere után megtekintette a BVK néhány üzemét. Ellátogatott az agrokémiai kísérleti telepre, és a vállalat műszaki dokumentációs könyv- tálába is, ahol a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalomról, s a vállalat kutatási témáiról érdeklődött. A tanulságos üzemlátogatás a BVK áruminta bemutatótermében ért véget, amelynek megtekintése után Nemes elvtárs meleg hangú elismerő sorokat jegyzett be a vállalat vendégkönyvébe. Azzal köszönt el, hogy egy idő után szeretne ismét visz- szatérná ide, s meggyőződni róla, hogy a szép terveiket, növekvő lehetőségeket miként váltják valóra. Pariaktiva* értekezleten Miskolcon a városi pártbizottság széliházának nagyterme zsúfolásig megtelt a megyénk minden részéből megh i vott pórt munkásokkal, aktivistákkal. Nemes elvtárs Itt. több száz főnyi hallgatóságnak válaszolt azokra az időszerű politikai es ideológiai kérdésekre, amelyek megyénk párttagságát, lakosságai mostanában különösen foglalkoztatják. Nemes elvtárs nem kevesebb, .mini üli konkrét kérdésre adut! Választ. A nemzetközi helyzet fő tendenciáinak és időszerű kérdéséinek vázolásától kezdve a X. kongresszu s hat á rozatainak megvalósítását érintő kérdések egész soráig. Ezek mindegyikéről itl aligha adhatunk számot. Az viszont, bizonyos, hogy a kérdésekre adott válaszok — számolva ezek realizálásával is — hozzájárultak megyénk párttagságának alaposabb tájékozottságához, s növelni fogják agitációs és propagandamunkánk elvi biztonságai. M egyén k p á r ttagsa ganak, dolgozódnak regi kívánsága, hogy a felsőbb szintű párles állami vezetők a dolgos hétköznapokon is gyakrabban találkozzanak velük. Rendszeresebben és közvetlenül is tájékozódjanak élet- es munkakörülményeikről, gondjaikról — segítsenek eligazodni a nemzetközi helyzet, és belpolitikánk bonyolultabb összefüggésein. Meggyőződésünk, hogy a j Politikai Bizottság tágjánál legutóbbi borsodi látogatása ezeknek az igényeknek is megfelelt. Csépányi Lajos Fölkészülés a tavaszi munkákra A1 katr észli ián y akadályozza a javítást A MEZÖN AGYiMIHALYI Állami Gazdaság központi gépjavító műhelyében most van a munka dandárja. Tavaszig kilencven erőgépet, 36 különféle gépkocsit, 24 kombájnt, csaknem 100 pótkocsii, 235 különféle munkagépet és 327 simító boronát kell munkakész állapotba hozniuk. Az állami gazdaságnak a mező- keresztesi központi gépjavító műhelyén kívül még három kisebb, hasonló egysége van, és összesen csaknem hatvanul! — főleg szakmunkások — dolgoznak a különféle gépek, gépjármüvek javításán. Molnár Károly, a központi műhely vezetője elmondotta, hogy győzik, illetve győznek a munkát, azonban az alkatrészhiány nagyban akadályozza a főjavításokat, illetve a folyamatos javításokat. Á gépkocsi-, illetve erögop- álkatrészhiány, mint ismeretes, országos probléma, és ezekből már évek óta nem 1 all rendelkezésre elegendő készlet. Így van ez a Mező- 1 uagymihályi Állami Gazdaságban is. Hiaba járnak szin- ! te hetenként Budapestre, sót, ! az ország más, nagyobb városaiba, sokszor üres kézzel térnek haza, mivel mar jo ideje nem kapnak például j olyan alkatrészeket, amelyekre pedig tömegesen lenne szükség; erőgépbe való tömítőgyűrűket, csapágyakat, tö- mítőkarikákat. Ezek általában nem drága cikkek, s igen bosszantó, hogy a kereskedelmi árnál sokkal drágább házi készítésre kell ilyenkor berendezkedniük. A terítés sem lehet a legjobb, hiszen példákat tudnak rá mondani, hogy például gépkocsiba való dugattyút Budapesten a Gogol utcában kaptak, ehhez való gyűrűt pedig a Rákóczi úton. Ä szakosítás a kereskedelemben is jó dolog. de csak abban az esetben, ha nem alkatrészek, hanem járműtípusok szerint valósul meg. Az alkatrészek után való utazgatás rengeteg időt vesz cl, és sokszor eredménytelen, mivel sok az üresjárat. Munkájuk egv reszel ezert arra kell fordítani, hogy házilag gyártsanak, alakítsanak át alkatrészeket. Sok használt alkatrészt felújítanak, ez azonban a javítástól veszi el a szakembereket, az időt, es megdrágítja a munkál. MOLNÁR KÁROLY műhelyvezető azonban elmondotta azt is, hogy jo szakemberek dolgoznak a műhelyekben, három szocialista brigád is működik, így a munkások lendülete, ötletessége is segít az alkatrészhiányból adódó problémák leküzdésében. Tavaszig a gépjármüvek, gépek főjavítását meg kell csinálni, azonban a gazdaság vezetői tudják, hogy a nagy munkák kezdete idején nem számíthatnak kivétel nélkül minden gépre, éppen alkatrészhiány miatt. O. .?. Gyakorlókért létesül Vilmányban Nagy gondot: ferdít a Vil mányi községi Tanács a mezőgazdasági politechnikára. A Tisza II . vizit-peso „szállítói „Aprítják” a mázsás andezit- tó mböket. Az elmúlt évi nagy árvíz idejen szinte naponta szerepeltek a jelentésekben az Essrk-magyaror.s/ä g i Vízügyi Igazgatóság tokaji köbányá- saai, akik zömmel vízi úton ezer, meg ezer tonna követ küldtek a veszélyeztetett védvonalaiéra. „Vízépítő” kövei és az elzárásokhoz szükséges sifrával teli uszályaikat mentőangyalként várták a FeJsö-Tiszától egeszen Szegedig. Két hónap alatt 80 ezer tonna ko indult útnak ebből a „vizes” bányából. Elképzelhető, milyen megfeszített, szánté emberfeletti munkát végeztek a köbányászók, hiszen egész évi termelési tervük alig érte el a 120 ezer tonnát. A szoknyáin szólót termo Nagykopasz oldalában szinte némán ásít a régi, híres kőbánya, a Patkökő. Itt már megszűnt a termelés, mert a további fejtések veszélyeztetnek a környezd szőlőkéi. De helyére lepett már a Nagykopasz egyik, Bodrogra néző völgyében a csurgókuli uj banya. A nehez munkák zömét itt mar gépesítették. Székely Gusztávtól, a „vizes” kőbánya vezetőjétől megtudjuk, hogy a gépesítésre mintegy 8 millió forintot költöttek. Az idén több mint 110 ezer tonna terméskövet es minie©' 40 ezer tonna forgácskövet várnak a bányától. A „vízépítő” terméskő zömére az ország legnagyobb vízügyi építkezésén, a Tisza 11. vízlépcsőnél van szükség. A vízi úton szállított tokaji andezit nélkül szinte megbénulnának nagy vízügyi építkezéseink. Sokan felvetik, szabod-e kőbányákkal csorbítani a szőlőt termő tokaji he©et? A válasz az. hogy ezek a bányák, ez a kő nélkülözhetetlen. És hozzá kell tenni, hogy a csurgókúti bánya nem a napos déli lejtők világhírű borokat termő szőlőit bolygatta meg. És mivel az itteni an dezitvagyom is csak néhány évre elegendő, szükség lesz a lencsési banya megnyitására is. v-^ .s'"’ v - »- ■ ~ > ' f ré. .. A leljesrn Képesített eMirgóUiiti Itorakndn Koto: Szabados György. "Síé ä ; í Ez ev ben nemcsak iker pe- dagóguslskás, hanem — csaknem 200 ezer forintért — politechnikai műhely is épül a községben. A tanács majdnem 1200 négyszögöles kertet vásárolt az áfész-tól, s ebből a területből gyakorlókertet létesít az általános iskolásoknak, akik így kedvező feltételek között mélyíthetik el mezőgazda sági ismereteiket A kertben nem csal: a gyümölcskultúrált tanulmányozhatják. hanem megismerkedhetnek a tanulók a zöldségtermesztéssel is, s mivel a kertbe a vizet is bevezették, az már öntözéses gazdálkodásra is alkalmas. Takarékos fiatalok Ismeretes, hogy az Országos Takarékpénztár az idei tanév elejétől egy uj betét- formát, az úgynevezett ifjúsági takarékbetétet vezette be. Ennek lényege, hogyha egy ifjú havonta rendszeresen 100—200—300 forintot, vagy ennél nagyobb összeget elhelyez az OTP-ben. a betét után évi 5 százalékos kamatot, s ezen felül még évi 1 százalékos prémiumot is kap. Ha az öt év leteltével például lakást kíván vásárolni vagy építeni, másokkal szemben előnyben részesül, és külön kölcsön igénybevételére is jogosult. Az ifjúsági betét iránt megyénk fiataljai körében is elénk érdeklődés nyilvánul meg. Sárospatakon az egyes üzemi KISZ-szervezelek igen hatásos propagandát, fejtenek ki. s ebben különösen elöl jár a Ruházati Szövetkezet és a Faipari Vállalat ifjúsága Szervező munkájuk eredményeképpen a dolgozó fiatalok által eddig nyitott t a karc k be tét- kö n yvccské k száma már a y00-hoz közeledik. De takarékosuknak bizonyultak Sárospatakon az általános iskolás diákok is. akik eddig mintegy 80 ezer forint értékű takarék, bélyeget vásároltak. Ezt a tanév végén természetesen ki\ állhatják. és a megtakarított pénzükkel megkönnyíthetik majd a nyári kirándulások, láborozások gondjai!
