Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

ÉSZAK -MAGYARORSZÁG 2 T971. február 7., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről I-970-ben népgazdaságunk az éves terv lő célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A ter­melés mennyiségére vonatkozó tervet a nö­vénytermesztés kivételével valamennyi ter­melőágazat túlteljesítette. A tervezettnél na­gyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények eléréséi, elősegítette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló vezetési színvonala és az, hogy a közgazdasá­gi szabályozók is egyre inkább előmozdítot­ták a jobb, hatékonyabb, gazdálkodást. Az árvíz- és belvízkárok és más kedvezőt­len körülmények ellenére a nemzeti jövede­lem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érié el, de megközelítette a tervezettet. A mező­gazdaságból származó nemzeti jöv'edelem lé­nyegesen kisebb volt az 1969. évinél. A lobbi népgazdasági ágban megtermelt nemzeti jöve­delem kb. 8—10 százalékkal nagyobb volt tiz előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasz­tása nagyobb mértékben nőtt, mint a nem­zeti jövedelem, és fokozottabban, mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jöve­delem nagyobb részét fordítottuk beruházá­sokra és a készletek állományának növelésé­re. mint 1969-ben. Az előző évinél jóval na­gyobb fogyasztást és felhalmozást a hazai leemelés nem fedezte teljesen, a szükség le­MWO-ben a sKociölista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalék­kal termelt többet, mint egy évvel azelőtt. A<z ipar anyagráfordításai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969 évi szintet. A termelés 1970. évi fejlődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél. A termelés fejlődése elsősorban annak nyo­mán bontakozott ki, hogy 1969. utolsó hó­napjaiban. de különösen 1970-ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel azelőtt. Az iparválla­latok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek és a beruházók, valamint a ter­melő vállalatok kereslete is fokozódott. Ösz- szehasonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek kb. 13 száza­lékkal, exportra kb. 7 százalékkal, beruházás­ra kb. 6 százalékkal értékesített többet, mint 1969-béri. Ezek együttvéve az ipar összes ér­tékesítésének 48 százalékát tették ki. A ter­melőágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után, 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és késztermék-import foko­zódása folytán a belföldi árukínálat volume­ne és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult. A beruházási javak pia­cán, annak ellenére, hogy a hazai beszer­zés, különösen pedig az impoi't jelentősen emelkedett, a pénzforrásokkal alátámasztott építési beruházói-,,keresletet 1970-ben sem elé­gítették ki maradéktalanul. Az export növe­kedésében részben tartós, részben átmeneti hatások érvényesültek.- Az emelkedés össze­függött a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium, közúti járműprog­ram), a vállalatok nemzetközi együttműködé­sének fokozódásával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszer­kezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban (15, ill. 9 százalékkal) fejípdött. a bányászat terme­lése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyag-ipar az év má­sodik felében tapasztalt jelentős javulás ered­ményeként 6 százalékkal növelte termelését. Folytatódott az energiastruktúra korszerű­sítése. 1970-ben a széntemelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 szá­zalékkal. a föídgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya A kőolajimport 16 százalékos növe­kedése mellett nőtt a szénbehozatal is. A központilag elhatározót! fejlesztési prog­ramoknak megfelelően javult az alumínium- kohászat, a közlekedési eszközök gyártása, a műtrágyagyártás termékösszetétele. A keres­let hatott a műszeripar és a vegyipar ter­me1: szerkezetének vál toz1 atására. A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési esz.közök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16. ill. 20 szá­zalékkal). Az 1970. évi autóbusz-termelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több. mint 1969-ben. Üj alapokon folyik a Magyar Vagon- és Gépgyárban az autó-motorgyár- tás. A műszeriparban kibontakozóban van a tek egy részét a kivitelt meghaladó behoza- ialból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az. utolsó három évben megközelítőleg egyen­súlyban volt. 1970-ben javult a vállalatok közötti együtt­működés. A kereskedelem többnyire kellő dobén, megfelelő mennyiségben és válasz­tékban rendelt árut, és az ipar is inkább ele­get tett vállalt kötelezettségeinek, mint ko­rábban. Ez a körülmény is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellá­tása kedvezőbb volt az 1969. évinél. A vállalatok a termelés fokozása érdeké- oen 1970-ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben, az egész népgazda­ságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egy­idejűleg emelkedett a munka termelékeny­sége. Az iparban a termelés növekedése csak­nem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A válla­latok az év folyamán több más vonatkozás­ban is javították gazdálkodásukat, amelyek ■együttesen az 1969. évinél nagyobb nyereséget eredményeztek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedel­me és a fogyasztása emelkedett, hanem fej­lődött szociális és kulturális ellátása is. A gazdasági és társadalmi élet 1970. évi fej­lődését részleteiben a következők jellemezték: hazai és külföldi együttműködési konstruk­ciókra épülő számítógép-program. Ebben az ágazatban az ügyvitéltechnikai és az irányí­tástechnikai berendezések gyártása nőtt a leg­nagyobb mértékben. A vegyiparon belül a nitrogénműtrágya-termelés 17 százalékkal, a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bő­vült a háztartási célokat szolgáló fémtömeg­cikkek (kád, kályha, tűzhely, edény stb.) vá­lasztéka és volumene. Néhány fontosabb cikk termelése 1970-ben Mwtyiaég-léfcétwin Szén, millió tonna 27,8 >05 Kőolaj, millió tonna 1,9 Ml Földgáz, milliárd köbméter 3-5 >07 Villamos energia, milliárd kWó Í4?,5 103 Nyersacél, millió tonna 3,1 W>> Autóbusz, darab 3979 1*25 Televíziós műsorvevő, ezer db 364 105 Hűtőszekrény, ezer darab 242 143 Nitrogénműtrágya, millió tonna 1,7 117 Műanyagok, ezer tonna 54,9 139 Cement, millió tonna 2,8 163 Húzott üveg, millió négyzetméter 9.2 11:0 Papír, ezer torma 259 W)3 Pamutszövet, millió négy'zetméter 304 98 Cipő, millió pár 36 110 1970-ben a szocialista iparban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott, 10 000 fővel, 0,6 száza­lékkal több az 1969. évinél. A létszámnöve­kedés ' lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapesten 3 százalékka] keveseb­ben, vidéken 2,6 százalékkal többen dolgoz­tak, mint 1969-ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja az iparban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött. A rounkahely- változítatások egy része spontán volt, nem já­rult hozzá a lótszámhelyzet, a létszámstruk­túra javulásához. 1970-ben egyes vállalatok­nál munkaerőhiány volt. 1970-ben az ipari termelékenység alaku­lását — az előző két évvel ellentétben — már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkozta­tottra jutó termelés, az 1968—1969. évi stag­nálás után 6,8 százalékkal emelkedett, csak­nem olyan mértékben, mint az egy órára jutó termelés (7,2 százalék). A termelés növe­kedése több mint 90 százalékban adódott az egy főre jutó termelés emelkedéséből. 1970-ben az építőipari termelés kb. 9 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az ösz- szes építési tevékenység több mint felét vég­ző állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett, az építőipari szövet­kezetek és a tsz közös vállalkozások építke­zései az átlagot meghaladóan nőttek 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre .álló gépek telje­sítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az árvíz elleni védekezés és a helyreállítási mun­kák növelték az építőipar és az építőanyag­ipar feladatait. A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement lakások újjáépítését döntő részben befejezte. Az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal, az egy órára jutó termelés 5 szá­zalékkal emelkedett. E vállalatoknál a ter­melés növekedése teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből adódott, az építőipar más területein a termelékenység növekedé­sének a termelés emelkedésében kisebb sze­repe volt. kent jelentősen a termelés, aminek követ­keztében az e területen működő mezőgazda- sági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez képest számos gazda­ságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdál­kodásához az állam jelentős pénzügyi támo­gatást adott. A kedvezőtlen természeti tényezők elsősor­ban a növénytermelést sújtották. Ennek az ágazatnak a termelése összességében mint­egy 12—15 százalékkal kisebb volt, mint 1969- ben. Az állattenyésztésen belül a szarvasmar- ba-állomáhy csökkenése 1970-ben mérséklő­dött, a sertésállomány pedig az év folya­mán jelentősen nőtt. Az állattenyésztés ter­melésének értéke az előzetes számítások sze­rint kb. 7 százalékkal meghaladta az I960, évit. A mezőgazdasági termalés egészének csökkenése mellett a termelés szerkezete az igényeknek megfelelően változott. A fontosabb növények közül az 1970. évi búza- és rozstermés mintegy háromnegyede volt az előző évi rekordtermésnek. A meg- temelt 2,9 millió tonna kenyérgabona így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésé­re. A cukorrépa-termelés a kenyérgaboná­nál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbi mennyiség­től. A zöldség- és burgonyatermés 5—10 szá­zalékkal, a bor- és gyümölcstermés 20 száza­lékkal kevesebb volt az 1969. évinél. A növénytermelés csökkenése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az ala­csonyabb terméseredmények elsősorban az export árualapot csökkentették. A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 tonnával kevesebb, mint 1969-ben, a szálastakarmányok közül a lucerna- és vörösheretermés kedvező volt. A traktorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágyafel­használás (szántó-, kert-, szőlő- és gyümöl­csösterületre számítva) az 1969. évi 125 kg- ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése >970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szem­pontjából különösen fontos sertésál lömöny az év második felében meghaladta az eddigi 6970-ben a közlekedési vállalatok 284 mil­lió tonna árut szállítottak, 6 százalékkal töb­bet, minit 1969-ben. A szállítási távolság nö­vekedése következtében az árutonna km tel­jesítmény 9 százalékkal nőtt. 1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszan tartó tél, majd az árvíz, a védekezés, azután a helyreállítás leülöm nehézséget oko­zott. A szállítási igényeket a munkaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsítésé­vel, a népgazdasági erőforrások koncentrálá­sával a kritikus időben is jórészt kielégítet­ték. Az őszi csúcsforgalmat mérsékelte, hogy a növénytermelés 1970-ben nem érte el az 1969. évi szintet. A vasúti közlekedésben folytatódott a von­tatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilométerrel nőtt. 1970-ben a vil­lamos- és Diesel-vontatás együttes aránya 06 százalék volt. A járműállomány korszerűsíté­1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista orszá­gokkal, százalékosan a nem szocialista or­szágokkal nőtt nagyobb mértékben a forga­lom. Az év folyamán a szocialista országok­kal az összes forgalom kétharmad részét bo­nyolítottuk le. 1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt, mint 1969-ben. A. magas világ­piaci árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentő­sen nőtt az alkatrész-kivitel is, nagyrészt a járműprogrammal összefüggő kooperáció keretében. A gépexport 14 százalékkal emel­kedett egy év alatt. A korábbi évekhez ké­pest változást jelentett, hogy a nem szocia­lista országokba több mint másfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gé- pekneik így is elég kis részét (10 százalékát) értékesítettük ezekben az országokban. Az élelmiszertermékek exportja 1970-ben is to­vább nőtt, amit jelentős részben az 1969. évi kedvező növénytermelési eredmények tettei: lehetővé. Az 1970. évi vágóállat-kivitel meriy- nyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1969. évit. 1970-ben az ipari fogyasztási cikkek export­ját a lakosság áruellátásának javítása, a vá­laszték bővítése érdekében nem növeltük A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970-ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal, elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvona­lától. Az árvíz által sújtott területeken csök­Azokban az árucsoportokban, ahol a lakos­ság igényei indokolták a kivitelt, az 1969 évihez képest csökkentettük és növeltük a be­hozatalt. Az összes behozatal 1970-ben nagymérték­ben, 30 százalékkal emelkedett. A termelés­hez szükséges anyagok és gépek importja, legnagyobb év végi állományt: 1970. decem­ber 31-én 7,3 millió darab sertés volt az or­szágban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második felében mérséklő; dőlt: a december 31-i állomány 1 911 000 da­rab volt, valamivel kevesebb, mint 1969. de­cember 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érde­kében hozott intézkedések hatására elsősor­ban a tehenek száma és aránya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövő­beli alakulására is. A vágósertés-értékesítés az év második fe­lében megélénkült, ennek folytán 1970-ben lényegében ugyanannyi volt, minit egy évvel korábban. A vágómarha-értékesítés az év utolsó hónapjaiban, elérte a múlt évi szin­tet, az év egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfiértékesítes és -ex­port egyaránt mintegy 30—30 százalékkal, a tojásértékesítés több mint 40 százalékkal nőtt. összességében a mezőgazdasági üzemek 1970-ben az előző évinél- valamivel kevesebb árut adtak el a szocialista iparnak és keres­kedelemnek, ami elsősorban a növényi ter­mékek értékesítésének csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben, részben az idénycikkek áremelke­dése, nagyobb részben hatósági intézkedések folytán átlagosan 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 2 százalékkal, a vágó­állatoké és állati termékeké 13 százalékkal emelkedett. Az idény cikkek áremelkedése kismértékben hatással volt az egész fogyasz­tói árszínvonalra is. A hatósági áremelés az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatás növekedését eredményezte, a fogyasztói árak emiatt nem változtak. Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 szá­zalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőtel­jesebb fejlődése mellett a növényi termé­keket feldolgozó ágazatok termelése mérsé­keltebben emelkedett, vagy némileg csök­kent. sére a vasút 24 villany-, 36 Mesei*niozth>n3»t és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teher­kocsi-beszerzés 2300 darab volt 1970-ben, több az 1969. évinél, de kevesebb, mint amennyi a kiselejtezett kocsik pótlásához szükséges. A tehergépkocsi-közlekedés szállítási tel­jesítményei 1970-ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté. Az év folyamán csaknem két­szer annyi új tehergépkocsit állítottak tizem­be, mint az előző évben 1970 végén a teher­gépkocsi-közlekedési vállalatok gépkocsipark­jának több mint egynegyede egy évnél fia­talabb volt. A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma (1017 millió fő) 2 százalékkal, az utaskilométer teljesítmény 3 százalékkal nőtt. Az ország személygépkocsi-állománya 1970- ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki. valamint a lakosság ellátásúhoz- szükséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelkedett. Az anyagimport 22 százalékos növekedésé­ben a termelés megélénkülése mellett szere­pe volt az árvízzel kapcsolatos védekező és helyreállítási munkáknak is. A gépimport 40 százalékos fokozódását elsősorban a beruhá­zások megélénkülése váltotta ki A viszonylag nagy élelmiszerimport-növe­kedés (30 százalék) az 1,969. évi alacsony ál­latállomány, ill a hústermelés csőkkor se miatt vált szükségessé. Az álla ttenyésztés lej - lesztése jelentős fehérjetakarmány-importot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkek behozatala emelke­dett. 1970-ben a behozatal növekedése is és vo­lumene is nagyobb volt. mint a kivitelé a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzí­vummal zárult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföl­diek Magyarországra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás céljából. A láto­gatók nagyobb része, kb 90 százaléka a szom­szédos szocialista országokból. elsősorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgáriából, Lengyelországból és NDK-bői érkezők száma is meghaladta a 300—300 ez­ret, A tőkés országok közül legtöbb látogat!) Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Az Eu­rópán kívüli országokból 1-20 ezren látogat­ták meg hazánkat, elsősorban az USA-ból és Kanadából. A magyar állampolgárok 1970-ben egymil­lió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba. (Folytatás a 3. oldalon) ✓ Külkereskedelem — idegenforgalom Szállítás — hírközlés Mezőgazdaság — élelmiszeripar Ipar — építőipar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents