Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

1971. február 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Épül az új városközpont Diliamik us i parié j loszlést valósítanak meg a negyedik ötéves terv időszakában Gyulán: mintegy 700 millió forintot szánnak erre a cél­ra, és a termelés volumenét megkétszerezik. A Gyulai Húsipari Vállalatot 011 mil­lió forintos költséggel bőví­tik. Az új, nagy teljesítmé­nyű vágóhíd és üzem átadá­sa utón a jelenlegi 250 va­gon helyett 500 vagon gyulai és csabai kolbászt készíte­nek. -A vízgépészeti vállalat — amely számos államba szállít víztisztító berendezé­seket. vízen úszó ön tűzőmű- veket — szintén megkétsze­rezi termelését az új üzem átadása után. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz 55 millió forintos beruházással új bútorgyárat épít, s terme­lési értékét; a jelenlegi 130 millióról, az ötéves terv vé­gére 300 millióra növeli. Új üzemmel bővül a Budapesti Telefongyár leányvállalata is; az eddigi alkatrészgyár­tás helyett áttérnek a komp­lett híradástechnikai beren­dezések és a MÁV biztonsági berendezések, jelfogók gyár­tására. A X. kongresszus Miskolcon, a III. kerületben egyre nagyobb ütemben halad az új városközpont cpitcse. Képünkön a szalagházsor egy része látható Fotó: Szabados György. Gond a íél mindenütt Ilédlestepolcsáiity segítségei kér Földcsuszamlás — Elöntött pincék Tönkretett utak Vagy hirtelen visszatért a tél, vagy megmaradt a Bán­völgyében. Valószínű, hogy mindkettő igaz. Miskolcon csak aznap este kezdett ha­vazni, ott viszont már akkor hó fedte a hegyeket. Dédes- tapolcsány szinte belefúródik a hegyek ölébe. A ház zöld­rácsos kapujában K. R. nyugdíjas bányásszal beszél­getünk. Sár és Sióié az új úton — Az EMÁS2S kiásta a gödröket — mutatott K. R. házának kerítése mellé, ahol nagy és mély gödör fagyo­sodon az alján jéggel —, az­után itthagyta. Elbillenhet a villanyoszlop — magyarázta. •— Beleíolvik a hóié, a ku- lum pedig másfél méterre van tőle. A pincékről is szó esik, amelyeket elöntött a viz, “mióta megépült a lázbérci víztároló. Úgy hírlik, a tó­hoz közelebb lakó gazdákat kártalanítják estik. A közsé­gi tai lőcsön azt mondta Iva- nics Gyula vb-tilkár. hogy február 10-én lesz egyeztető tárgyal ás a pincetulajdono­sok és az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat között. — Van vagy 20—25 pince háborgott K. R. — A mérnök, aki itt járt, neve­tett, s azt mondta: „sose használták maguk ezeket, c'sak velünk akarják megfi­zettetni”. Pedig H0—100 éves Pincék is vannak közöttük. Csupa sár, hóié a Kossuth Bajos utca. ■— Írásban is vállalták, hogy megcsinálják, aztán most senki sem akar tudni róla! Márciusban lesz közétkeztetés — A Közúti Építő Válla­latnak kellene rendbe hozni az utat — mondta Gyúró István vb-elnök a tanácsnál. — Mennyibe került az út? — Több mint 300 ezer fo­rintba. Az EMÄSZ-t megvédte a tanácselnök — kevés embe­rük volt a munkák befeje­zésére — s védte az áfész-t is. Azért szűnt meg a dé- destapolcsányi konyha, mert nem volt elegendő számú ebédigénylő. Márciustól azon­ban — ha vége a disznóölé­si szezonnak — újra meg­nyílik. A kétezer lakosú te­lepülés ismét kaphat meleg ételt. Üjabb és újabb témák ke­rüllek szóba: a tejellátástól a kenyér minőségéig. És per­sze, a község legnagyobb gondja is. Behívták katoná­nak az egyik körzeti orvost. A másik, dr. Szelekovszki Sándor egyedül maradt Dé- destapolcsányra, Mályi nkára és Tardonára. Ráadásul a kocsija is használhatatlanná vált. — A feleségem a rendelő­ben helyettesít — mesélte Gyúró István —, 173 beteget vizsgáltak meg egyetlen na­pon. Az orvos utána sor­ra járja a fekvő betege­ket ... l\\ is kezdték a munkái Már búcsúztunk, amikor eszembe jutott, hogy idejö- vet jókora földcsuszamlást láttunk a hegyi úton. — Irtunk a KPM Közúti Igazgatóságának — mondta a tanácselnök —, ők az épí­tő vállalatnak, mert még jótállási időn belül történt a földcsuszamlás. Ősszel el is kezdték a munkát, aztán elromlott a gépük, s abba­hagyták. Az út most még vigaszta­lanabbnak tűnt, nagy ce­mentszállító teherautó dü­börgőit le a parton. Egyre dermeszlőbbnek éreztük a szelet, átfújt mindenen. K. R. is elbúcsúzott, dolga volt. — Ügy látszik, visszajön a tél — morogta K. R. a gal­lérja közül —. pedig már igen-igen reménykedtünk, hogy hamarosan kitavaszo­dik. Nyitray Péter irányelveinek vitájánál — párttagoktól és pártonkívü- liektől egyaránt — nagyon sokszor elhangzott: egyetér­tünk a párt eddig folytatott politikájával és azt kérjük a kongresszustól, erősítse meg ezt a politikát, ne változtas­son ezen a politikáján. Ért­hető és jogos párttagságunk­nak és népünknek ez az igé­nye. Az MSZMP politikája majd 15 éve népünk, bará­taink és ellenségeink előtt egyaránt igazolta: az az út, amelyen járunk, ha nem is mentes bukkanókiól, ha akadnak is emelkedők, ame­lyeknek leküzdése nehezeb­ben megy, ha a tempó nem mindig egyenletes is, de ez az út járható, jo u(. amely hazánk, népünk gyarapodá­sához, boldogulásához, a szo­cializmus teljes felépülésé­hez vezet Ezért jogos ennek a politi­kának az óvása, a féltése, es az igény: ne változtasson■ a párt a politikáján. A X. kongresszus egyértelműen megnyugtató választ ad er­re, amikor határozatában Ki­mondja: ,.A lenini eszméket követve haladunk tovább ezen az úton, hogy az élet áltál igazolt politikai irány- vonalat követve, pártunk tör­ténelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést maga­sabb szitüen folytatva, né­pünkkel együtt megoldjtik az elöltünk álló további felada­tokat.'’ A megállapítás: lwa litikai irányvonalat követve” többet mond annál, mintsem csak annyit, vúliozik, vagy nem változik politikánk. A párt alapvető irányvonala, politikája, amelyet a szocia­lizmus építéséért folytat, ter­mészetesen nem változik. Ez azonban nem jelent valami­féle politikai megmerevedést, megcsontosodást. A párt fel­adata, hogy felismerje a tár­sadalom gazdasági és tánsa- dalmi törvényszerűségeit, és azokhoz igazítsa pol itttoójat Ha pártunk 1956 óla köve­tett politikáját figyelemmel kísérjük szép számmal ta­lálunk erre példát. A 60-as éveket megelőzően a kisáru- termelő paraszti gazdaság fékjévé vált fejlődésünknek. Az előrehaladás azt köve­telte, hogy meg kelL terem­tenünk a nagyüzemi szocia­lista mezőgazdaságot. A párt kidolgozta az átszervezést szolgáló politikáját, s nia már nem kell bizonygat­nunk, hogy az helyes volt, a haladást szolgálta. Vagy: az elmúlt éveli egyik legna­gyobb, bátran mondhatjuk, Nádvágás Dunaharasztiban van a Dunántúli N-tónazdasági Vállalat egyik nádüzenje, amely a ráckevei Duna-ágon mintegy 56 km-es szakaszon vágja le a nádat. Novembertől áprilisig több mint 100 ezer kévét gyűjtenek be, és dolgoznak fel nádpallónak és stukatúrnak össztársadalmi jelentőségű tette volt a gazdasági irányí­tás reformja, egy hatéko­nyabb gazdaságpolitika meg­teremtése. De "ide Sorolhat­nánk még a kultúrpoliti­kánkban, az oktatási rend­szerünkben és az élet más területén végbement válto­zásokat is. Mindebből következik, hogy ahol indokolt — legye i ez a társadalmi élet bár­mely területe — ott változ­tatni kell a politikán, azon, ami a társadalmi fejlődés során elavult, túlélte magát, mert ahelyett más, hatéko­nyabb, újabb kell. Ha napjainkat nézzük, ak­kor is láthatjuk, hogy egy­némely helyen „szorít a ci­pő”. változtatni kell, politi­kai eszközökkel is elő kell segíteni néhány ellentmon­dás feloldását, itt van pél­dául: egyfelől munkaerőhi­ány van. másrészt viszont munkaerő-felesleg: a mező­gazdaságban a növényter­mesztés növekszik, de az ál­lattenyésztés csökkent, el­maradt: a differenciáltság a bérezésben és a jövedelmi arányok közelebb hozása egymáshoz; a, fogyasztási szemlélet túlságos előretöré­se és u termelési szemlélet lemaradása: az indokolt és az indokolatlan áremeléseit egyes cikkféleség' 'mól — es sorolhatnánk. [Nyilvánvaló. Cí£j®t az ellentmondásokat, miután már felismerte a párt, csak politikájának rugalmasságú­val. bizonyos módosításával oldhatja fel. Ahol egypárt- rendszer van, mint nálunk is, ez a nárt saját maga „el­lenzéke'’. saját maga köte­les észrevenni — elsősorban — feltárni és közökkel megoldani az el­lentmondásokat, elhárítani az akadályokat a f'ilödés óljá­ból Ebben a tevékenységé­ben a párt most is, és min­denkor támaszkodott, és tá­maszkodik a tömegekre ki­kéri véleményét politikájá­ról. állandóan ellenőrzi po­litikája megvalósulását a gyakorlatban. Ha szükséges, változtat azért, hogy' ez a változás hatékonyabb politi­kát teremtsen a nagy politi­kai és társadalrr' cél, a szo- eializr-us teljes felépítése ér­dekében Papp János Zárszámadás ideién A zárszámadások által tükrözött helyzet megyénként, járásonként más-más, mint ahogyan a tsz-ek múlt évi eredményei is vidékenként igen nagy eltérést mutatnak egymástól. Az ár- és belviasújtotta tájak nagy­üzemi társas gazdaságaiban bizony sokféle gondról adnak számot a vezetőségi beszámolók. De tájékoztathatják a tago­kat arról is, hogy az állam —lehetőségeihez mérten — kü­lönféle módszerekkel segíti az önhibájukon kívül bajba jutott tsz-cket. Érthető, hogy a rendkívül viszontagságos 1970-es eszten­dő után a nehéz körülmények közé került termelőszövetke­zetekről esik a legtöbb szó. Kevesebbet beszélünk, írunk arról, hogy minden probléma ellenére sem lett kisebb a tsz-ek tavalyi termelési értéke, mint amekkorát a közis­merten jó, 1969-es évben elértek. Igaz, hogy a növényter­melés, amely különösen megsínylette a kedvezőtlen időjá­rást és az elemi csapásokat, kevesebbet. adott, az állatte­nyésztés és a tsz-ek egyéb üzemágai azonban együttesen pó­tolták a veszteségeket Ez a tény önmagában is újabb döntő bizonyítók a termelőszövetkezeti gazdálkodás ereje, életre­valósága mellett. Olyan igazság ez. amit egyetlen zárszámadó közgyűlésen sem lenne helyes elhallgatni. Még azokon sem, amelyeket veszteségessé vált tsz-ekben tartanak. Azok a szövetkezetek egyébként, ahol szanálásra kerül sor. a kereken 2500 tsz mintegy 15—20 százalékát teszik ki. Ezt 6eni árt tudni, ha a valóságnak megfelelő képet akarunk kapni a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás mai országos helyzetéről. Márpedig feltétlenül erre kell törekednünk, ugyanúgy, mint az egyes tsz-ek esetében. Senkinek sem használna, csak kárt okoz­na, ha elferdítenénk, szépítenék a tényeket. Aki néni néz szembe ezzel, ami ténylegesen van, az megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy a bajok okainak pontos megisme­rése és mérlegelése után megtalálja az orvoslás legjobb módszereit. S ez távolról sem a mostoha adottságú, az árvízkárt szenvedett, a veszteséges tsz-ekre vonatkozik csupán. Mindegyikre, a legkiválóbbra is. Olvan termelőszö­vetkezet ugyanis nincs, amelyikben ne volnának kijavítani való hibák, pótlásra váró mulasztások. Nem lehet mindent az időjárásra fogni. A vezetés, a munkaszervezés, a fegyel­mezettség, a pénzgazdálkodás, a különféle vállalkozások: mindez módot ad arra, hogy gondos elemzés után hasznos tanulságokat vonjanak le vezetők és tagok egyaránt. N Receptet adni nem lehet, arra, hogy milyen legyen a gaz­dasági beszámoló, a zárszámadási közgyűlés. Arra viszont sok éves és a mar megtartott mostani közgyűléseken szer­zett tapasztalatok is figyelmeztetnek, hogy nem sokat ér az a zárszámadás, amelyik csak az irodában készül el. Vitat­hatatlan ugyan, hogy ennek a munkának a legfelelősségtel- jesebb része a vezetőségre, a szakemberelvre, a bizottságok­ra — főként az ellenőrző bizottságra hárul. Éppen a nagy felelősség kötelezi azonban őket — a törvény, az alapsza­bály mellett — arra, hogy az egész tagság segítségével állít­sák össze a gazdasági beszámolót. Többféle, jól bevált módszere van annak, hogy a zárszám­adás a tagok véleményét, javaslatait is tükrözze. Mindegyik­nek alapkövetelménye azonban az, hogy az egész tagságot idejében és őszintén tájékoztassák a tsz ügyeiről. Enélkül ugyanis hiába várnak hozzászólásokat, észrevételeket. Fel­tétele az eredményes közgyűlésnek az is, hogy előtte üzem­egységenként, brigádonként vitassanak meg minden lénye­ges kérdést az ott dolgozó tagokkal. Az egyes kisebb közös­ségek így kialakított álláspontját valaki elmondja a köz­gyűlésen, hogy a többiek is megismerjék azoknak az elgon­dolásait, akikkel esetleg kevés kapcsolatuk van év közben. Főként azokban a tsz-ekben van ennek nagy jelentősége, amelyek több községet is magukban foglalnak, vagy csak egy községre terjednek ki, de a gazdaság méretei nagyok. Szorosan összefügg a zárszámadással a tervkészítés. A ta­nulságokat nem is lehet anélkül jól számba venni, hogy a további teendők ne kerüljenek szóba. I í lsősorban saját erejéből, adottságainak ésszerűbb ha.sz- j nosításával juthat előbbre minden tsz. Ha ez a felis­merés hatja át a zárszámadó közgyűlést, akkor, és csak akkor felel meg- rendeltetésének, hozhatja felszínre, állíthatja a közösség szolgálatába azokat a jó hatású erőket Is. amelyek eddig, valamilyen okból, néni bontakoztak '<i eléggé. S ilyen erők minden termelőszövetkezetben vannak. Gulyás Pál Hétszáz­millió* beruházás Mi változott és mi változatlan?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents