Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
1971. febr. 27., szombat E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 SsstlwelséfTR politikánk és a nemzeti egység néhány liérdése V hazánkra ma jellemző. nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben nagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, lömegkapcsola- lainak és szövetségi politikájának. Érthető, liogy a X. kongresszus is nagy figyelmet fordított minderre. A kongresszus határozata a következő útmutatást tartalmazza: .,Folytatni kell pertunk eddigi szövetségi politikáját, mely nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét: a munkásosztályt, n szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a kisipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A leránt szövetségi politikával kell tovább erősíteni kommunisták és pártonkívüliek, hívők és nem hívők együttműködését. mindazokét, akik vállaljál,: a közös célt: a szocialista. Magyarország felépítéséi!” Politikai szövetségünk, erősödő szocialista nemzeti egységünk célja, a szocializmus; alapja a tudatosan felismert közös erdek, az igazi hazaszeretet, és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt, a közösség boldogulására. Az is világos, hogy szövetségi politikánk és a szocialista nemzeti egység egymást tápláló, befolyásoló, erősítő tendenciák kifejeződése, s fejlődésük kölcsönhatással Van egymásra. Az elvileg világos és észszerű álláspontot azonban, •sajnos, még nem mindenki érti. Találkozunk fontos fogalmak önkényes és logikátlan össze keverésével, ebből eredően politikai értetlenséggel. Például olyan nézetekkel, hogy most úgymond „new a párt és a munkás- osztály vezető szerepe érvényesül, hanem a szövetségi Politika, amelybe mindenki belefér”. A párt vezető szerepe és szövetségi politikája természetesen összefüggő fogalmak. A kettő szembeállítása azonban értelmetlen és lo gikatlan. Ismeretes, hogy mi nem általában, hanem pártunk szövetségi politikájáról beszélünk, amely azt jelenti, hogy e szövetségi politikát a Párt vezeti és valósítja meg; alapja a munkás-paraszt szövetség, és részt vesznek e szövetségben társadalmunk különböző rétegei is. E szövetségben azonban feltétlenül érvényesül a párt és a munkásosztály vezető szerepe, sőt, ez a politika elsősorban a munkásosztály érdekeit szolgálja. nézetekben pedig, hogy szövetségi politikánkba „mindenki belefér”, tulajdonkép.jciuifjurja. Az olyí an íren az az objektív' helyzet jut kifejezésre, hogy társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában egyre szélesedik és növekszik azok tábora, akiknek alapvető érdekei egyeznek a munkásosztályéval. Természetesen ma még vannak, és a jövőben is lehelnek olyan állampolgárok — köztük munkások és szövetkezeti parasztok is —, akik nem értik, vagy különböző egyéni okok miatt nem helyeslik pártunk általános politikáját — benne szövetségi politikáját. Ezért pártunk szövetségi politikájának. e politika céljainak széles körű megismertetésére és tuda tosítására l ömegpol i tika i és propagandamunkánknak is nagyobb figyelmet kell fordítania. Mindenkivel meg kell értetnünk, hogy a jobb életet, a magasabb életszínvonalat. a legteljesebb társadalmi es emberi szabadságot csakis a szocialista társadalom biztosíthatja. Szövetségi politikánk — szocialista fejlődésünk szükségszerű következményeként — a szocialista nemzeti egység. a szocialista nemzetté válásnak is segítője, kialakítója. Bt kéixiéssel kapcsolatban is találkozunk helytelen értei mezesekkel. Olyanokká I, amelyek minden kötöttséget tagadva, a nemzeti egységben nem látják a korábbi osztálykereteket, tagozódási viszonyokat, azt teljesen homogénnek tartják; és olyanokkal is, amelyek azt vallják, hogy „nem lehet mindenkit bevenni az egységbe, mert vannak még ellenséges eleinek is, és mi less akkor az osztálykarccal”. Előbbiek nyilván jobboldali, revizionista, utóbbiak pedig szektás, dogmatikus megnyilvánulások, amelyek nem veszik figyelembe a szocialista fejlődés során végbement; változásokat. Az első felfogással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem kötöttség nélküli, hanem a munkásosztály által vezetett és megvalósuló szocialista nemzeti egységről van szó. A második felfogást illetően pedig hangsúlyoznunk kell, hogy rendszerünket a szocialista humanizmus szelleme hatja át; hazánkban mindenki egyenrangú. teljes jogú állampolgár, aki elismeri a dolgozó nép hatalmát, tiszteletben tartja törvényeinket. Aki viszont: vét ezek ellen, nem tartozhat bele a szocialista nemzeti egységbe. Azzal szemben — éppen a fejlődő szocialista egység védelme és megszilárdítása érdekében — adminisztratív rendszabályokat is alkalmazhatunk. Az ellenséges elemek — mert ilyen elemek is vannak! — és kísérleteik ellen folyó küzdelem az osztály harcnak ma is érvényben levő formája. Azzal a különbséggel, hogy az adott helyzetnek megfelelően változnak a harc eszközei és módszerei, s ez a harc ma már más feltelelek, számunkra kedvezőbb körülmények között zajlik, mint a korábbi időszakban bármikor. A szocialista nemzeti egység megteremtését, illetve állandó erősítéséi, pártunk VIII. kongresszusa tűzte ki célul. Erre annak következtében került sor, hogy hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, és társadalmunk szerkezete gyökeresen megváltozott. A szocialista megteremtésének politikája természetes folytatása annak az egységfront-politikának, amelyet a szocializmus győzelméért vívott harcban korábban követtünk. Ma már azonban minden eddiginél szélesebb összefogást valósíthatunk meg: ebben a vonatkozásban is magasabb szintre emelkedtünk, s a magasabb szinten kell további előrehaladást, fejlődést biztosítani. Hangsúlyozzuk azonban, hogy erősödő szocialista nemzeti egységünk alapja változatlanul a munkásosztály és az egységes szocialista paraszti osztály megbonthatatlan szövetsége, amely egyben egész társadalmi rendszerünk alapja. E két osztályon kívül azonban társadalmunk valamennyi jelentősebb rétege objektíve érdekelt a szocializmus teljes felépítésében. Ezért lehetséges a tényleges nemzeti egység megteremtése. I)r. Tóth Sándor W Ércbányászok » -¥y§PGépesített munka a dolomitbányában Fellebben a páratömeg. s az ércbányászok jólesően íü- rösztik arcukat a tavaszias napfényben. Szinte él, lélegzik az érchegység. A fennsíkon — amelyet helyenként még fehérre fest a hómaradvány —, vidáman pöfögnek, berregnek a fúrótornyok motorjai. Tudni akarják, merre húzódnak az éromezők, milyen tömegűék a tömzsök. Gergely András, az ércbanya műszaki osztályának vezetője egy lépcsőzetesen kialakított: völgyre hívja fel a figyelmet. — Ez a Barbara. 19(50 februárjában kezdtük meg ill a feltárást. 1 millió 400 ezer köbméter meddőt, mozgatunk meg. 200 ezer fonna érc van itt. A Barbara lépcsőjén hatalmas, sárga exkavátor hajítja le engedelmesen acél- fejét. A gép egyszerre 3 köbméter ércét „harap" fel, s enged a 11) tonnás dömperekbe. A Vilmos nevel viselő völgyben valaha hatalmas föld alatti kamrafejtés volt. Most külszínről is bányászszák az ércet . Egy dömper döcörög lenn, a mélyben. Jókora mennyiségű faanyagot hoz, s a fennsíkról is látható üreg előtt dobja le. — Mihez kell a faanyag-? — A föld alatti bányamunkához. Rudatoányán több száz éves hagyományai vannak az ércbányászatnak. Az István-ak- n a ban éppen a napokban találtak meg egy légi, már eliszaposodott: gurítót. Különleges kiképzéséből arra következtethetünk, hogy másfél száz éve rezet kerestek az érchegység gyomrában. A rudabányalak az elmúlt övben Alsó telek esnél új anyaguk, a dolomit bánya- szását kezdték meg. — Jelenleg nyolcán dolgozunk itt — tájékozta! Forgács Mihály munkavezető. — Dolgoztunk itt télen is. Kemény munka volt. A völgyben erősen süvített a szél, hordta a havat. Azt lehetne hmni, hogy . legszívesebben elmennének innen, a szelek útijából. Tóth Sándor, elekl.roiafa-rtos az ellenkezőjéről győz meg. — Örülök neki, hogy ide .jöttünk. Itt lakom, Alscfete- kesen. Közelebb kerültem az otthonhoz. A munka gepesÉtett. Mindössze két bakózó van. A kél ember hatalmas kalapáccsal igazgatja, töri a követ a zúzda felett. — Most . sokan dolgoznak. Máskor a munka nagy részét a földgyalu végzi el. De hat, mint láthatják — mutatnak a gépre, amelyen több szerelő dolgozik — a földgyalu felmondta a szolgálatot. Jó 10 kilométeres körzetben a föld felelt, a földalall. s a dúsitóban 1400 ember dolgozik. Igyekeznek eleget tenni feladatuknak, de a va- gonhiány az elmúlt év végén, s ez év elején jó ötvenezer tonna erejéig lefekezte ler- melésüket. — Ebben az évben a tavalyinál 8 százalékkal adunk többet — mondja Bics István, a Rudabányai Vasércbánya igazgatója. — Több átalakításra, változtat á-sra került sor. Az elmúlt évben, a kohászat igényeinek megfelelően új törő- és osztályozóművet építettünk. Lényege: 10 milliméter vastagsagnel apróbbra lóri a barna ércet. Ezt a BÉM-be szállítjuk, s onnan zsugorítása után jut a kohókba. A törömü próbáját e heten kezdtük meg. A kohászat, az útépítés segítésére kezdtük meg a dolomit termelését. Ez övben már ötvenezer tonnát a ka Ilink ebből bányászni, s az igények alapján — jelentős beruházással — növelni akarjuk a doloTnittenmelést, Foglalkozunk a nemes íémércék bá- nvászásával is. Ez évben 2000 —3000 tonnát akarunk ebből szállítani. A banyászkodáson kívül az OKÜ-nek, a tanácsnak külön munkákat — építést, szerelési — vállaltak 8 millió forint «'lekben. Mindez ar ra utal. hogy a vasércbánya dolgozod, vezetői két kézzel nyúlnak minden lehetőség után. Roppant nagy munkákat végeznek, vallatnak, s kockáztatnak. Az év első hetei azt mutatják, hogy hu elegendő alkatrészt kapnak a gépekhez, s ha tovább jármi a vasúid kocsiéllatás, az elmúlt évi jó előkészületek után ez az év sok sikert, hoz. (e*-h) ' j szorvizmülu'lyl épített tavaly az ICdelcnyi Javító és Szolgáltató Ktsz. Az új helyiség egyik „ápoltja” a szendröláUi *sz gépkocsija, amelyet a nag.v tavaszi, nyári munkákra ké*zitenek elő Főért; Szaibarlos György. A mérleg hava A mérleg hava eredetileg — ha jót tudom — október volt. amikor a földnek népe kamrájába gyűjtötte javait, pincéjébe a szőlők erjedő, nótákat sejtető nedvét. A falusi nép elszokott ettől a hagyománytól, a mérleg hava januárra-februárra tolódott. Tudjuk miért. Így rendeli azt az. új életmód, mely azért válhatott megszokássá, mert jó dolgokat hozott. A mérlegbeszámoló közgyűlések, közkedvelt nevén- zárszámadások ünnepi alkalmai a termelő közösségeknek, küllemben-lélckben egyaránt. A Hemád menti Építőipari Szövetkezet ma tartja tizenkettedik zárszámadását. Amikor megalakult, 1959. február- 4-én huszonhat taggal, nem sok jövőt jósoltak neki. A kívül maradottak így vélekedtek: „Két hónap alatt úgyis szétmennek". Valójában szét is mehettek volna, hogy mint addig, magánkisiparosokként éljenek. Hogy miért nem hullt szel a kis közösség, mint oldott kéve, ma is titok. Aki meg akarja fejteni a talányt, egy kicsit, legalább egy kicsit meg kell ismernie Bőrről is. mely meglepően sok kisiparost, ácsot, kőművest, asztalost stb. nevelt. Közöttük szoros. baráti kapcsolatok szövődtek, bár a hajdan róka munkaalkalmakért vetélkedniük is kellett. Mégis, ennek ellenére a közös sors érzelmi és értelmi azonosságokat is teremtett, mintegy feltételeként annak, hogy életképes termelői közössé get hozhassanak létre. Akit nem ismerünk megfelelően, aligha adunk neki kölcsön pénzt. A kölcsönadás legfőbb alapja a bizalom. Faggattam a derék, bár szűkszavú Dezső János asztalost: honnan volt mersze egy olyan közösségnek pénzt kölcsönözni, amelyiknek a rossz nyelvek két hónapban szablak meg életképességé! .’ — Nem keveset, 15 ezer forintot hordott el otthonról, hogy legalább a kőműves segédmunkásokat ki tudják fizetni. Házépítésre gyűjtögette a forintokat. Ránt a vállán. „Ki tudná ma már pontosan megmondani? Hittem, biztos hittem benne, hogv vissza is kapom." Igen, a hit. a közösben is boldogulás hite volt, lehetet; az a kötelék, amely nem engedte széthullni a szövetkezetei. hogy oldott kéveként hordja szét őket a hernád- völgyi szél. a kárörvendő jósok harsány hahotájától kísérve. Ma már bizony, nem szorulnak baráti kölcsönök:- \ enyhén szólva: nem állnak rosszul. Én hadilábon állok a számokkal, nem ismerem nyelvüket, annyit azonban tudok róluk, hogy emberi teljesítmények összegezésére szolgálnak, a meredek szám- oszlopokat maga az ember tartja a vállán, lehat tisztelem a számokat. Krupár Endre főkönyvelő, egyébként termetes férfiú, tizenkét évnyi számoszlopot — mennyi, de mennyi milliót! — vesz tenyerére, képletesen persze Első esztendejükben 2 mii liöt termeltek, a tizenkettő dikben, lehál lavaly, kis hí .tőn 25 mi-ülőt, s a huszonhat tagú közösség vállalat méretűre. 237-re szaporodott. Gottfried Feri bácsinak., a Ictsz első „hivatásos” fuvarosának Csillag és Julcsa nevű lova azóta az égi mezőkön poroszkál, helyébe tucatnyi teherautó „gurult”, s az elnöknek. Szem ári Lajosnak (e hó 14-én negyedszer szavazott neki bizalmat a vc- zetőségválaszto közgyűlés) nem kell abbahagynia elnöki teendőik hogy a szekérre adogassa a téglát. Lelkesen szólva: az óra feRi-nzatott: — az óta jár... Hogy mindig pontosan jár-e? Válaszoljunk a kérdésre a valóságnak megfelelően : a legpontosabb óra se egészen pontos, olykor siet, vagy késik. Nemcsak barátság, haragszomrád is képződik emberek között. Hallottam megjegyzéseket az ..irodistákra”, akik a ..Kakas- csárda” emeleti helyiségeiben „trónolnak”. A „melós”, felérve a lépcsőn, beleszagol a levegőbe, s fintorral mondja: „Fekefcéznek az urak...” Ügy igaz, a kétkezi ember hajlamos rá, hogy ieipicit lenézze-megszólja a ..fejükkel dolgozókat”. Pedig az igazsághoz tartozik, hogy a szellem irányi tó-szervező tevékenysége nélkül ekkora termelő közösség — a szó szoros értelmében — „beadná a kulcsot”. Történetükben akad nem egy olyan esel. amely erőteljesen példázza: nemcsak a kétkeziek, az irodaiak is pénzt hoznak a házhoz, avagy „eltolhatnak” a háztól. A kezdet kezdetén nem kis gondot okozott egy megrendelőiévé) . célszerű megszövegezése. Az egyik istállóhoz 17 vagon granulált kohósalakra volt szükség — nos. a megrendelölevélben egyetlen szó. a' „granulált" lemaradt — súlyosan bűnhődtek érte; 21 ezer forintjuk „ugrott”. Az elmúlt esztendő próbára tette hazánk építőiparát, kormányunk (.elemes építő íwiyitg-mennyiseget kenysze- nüli az árvizsújtotta területekre koncentrálni. A .szövetkezet vezetőségének nem kis erőfeszítésébe került az anyagbiztosítás. mennyi ügyeskedés, utánjárás, kapcsolatteremtés kellett hozzá, hogy. ne legyenek nagyobb fennakadások az anvgaelfa- tásban. Dicséretükre szolgáljon : leküzdötték nehézségeiket. Ebben legfőbb támaszuk a járás párt- és állami rezétől voltak — az Encsi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága jelentős összeggel, másfél millió forinttal támogatta őket, gépesítésük fokozásában. A negyedik ötéves tervben kb. 200 milliós építési feladat háramlik a szövetkezetre, ennek csak akkor tud nak maradéktalanul eleget tenni, ha további támogatást, kapnak, főleg toronydaru, központi betonkeverő vásárlására. Talán nem túlzott ez a megállapítás: megérdemlik. Tizenkét év alatt egyszer kellett kötbért fizetniük, kétezer forint körüli összeget. A regi világban a 12 eves kor határkőt jelentett az emberek életében — kikerültük az iskolái, s ..felsőbb osztályba". a/, életbe leptünk, bár még olyan gyámoltalanok, gyengécskék voltunk. Ha panaszkodtunk. hogy nehéz a munka, menten ránkförmed- tek: ..A kenyér nem nehéz.’!" A Hernád menti Építőipari Szövetkezet, most tizenkét eves. de felnőtt benyomását kelti. Muszáj is felnőttnek lennie, hiszen a negyedik ötéves terv meglett emberekre szabott feladatok elé állítja őket. De azért nem ártana, ha továbbra is élveznék a járási, megyei és országos szervek segítő pártfogolását. Az ő dolguk különösen nehéz: a hajdan „sötét Abaújt” kell még világosabbá lenniük Szeretett szülőföldjüket. Hadd tegyem hozzá: szülőföldöméi Gulya* Mihály
