Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 *971. febr. 26., péntek Márciusban kezdődik a KISZ-iskola rekonstrukciója A BAEV KlSZ-bizoítságáiiak védnökségével tereprendezés, tuskórobbantás társadalmi munkában HÍRT ADTUNK MÁK ró­la. hogy — a KISZ Központi Bizottságának elvi hozzájá­rulásával és jelentős anyagi támogatásával — a IV. öt­éves terv időszakában sor kerül a csanyiki KlSZ-isko- la rekonstrukciójára. Mint ismeretes, a több mint tíz éve épült intézmény korsze­rűsítése és bővítése időszerű, halaszthatatlan feladat, hi­szen a KISZ Borsod megyei Bizottságának csanyiki Ság­vári Endre Vezetőképző Isko­lája Borsod. Szabolcs és Hajdú megyéből évente több ezer KISZ- és úttörővezető továbbképzéséről gondosko­dik — meglehetősen szűkös és elavult körülmények kö­zött. Mindezeket figyelembe vé­ve a rekonstrukció első üte­mét — amelynek során új, 80 személyes szálló, előadó és szemináriumhelyiségek, vala­mint az egész intézmény köz­ponti fűtésének megépítésére kerül sor — már a közeljö­vőben, március elején sze­retnék megkezdeni. A nagyaránvú építkezés előkészületeit ' még január­ban megkezdték, és jelenleg is folytatják. A Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság szakemberei a tervezett főépület helyén már több mint 130' idős tölgyfát vág­tak ki. Ezek tuskóinak kirob­bantását a BSZV fiatal szak­emberei társadalmi munká­ban vállalták, és a jövő hé­ten el is végzik. A robbantások előkészíté­sének földmunkáit az iskola jelenlegi fiú hallgatói, a le­bontásra váró raktárépület kiürítését pedig e tanfolyam leányai vállalták, és végzik el, ugyancsak társadalmi munkában. Az ÉMÁSE fiatal szakem­berei a közeli napokban át­alakítják az iskola transzfor­mátorát egy nagyobb telje­sítményűre. A BÁÉV KISZ- j bizottsága pedig — a jó ügy­höz méltó buzgalommal — védnökséget vállalt az egész építkezés fölött. A BÁÉV egyébként dolgozóinak már kialakította itt - megfelelő munkásszállást is. Az építők étkeztetését az iskola étter­mében bonyolítják le. A SZÜKSÉGES anyagi esz­közök rendelkezésre állnak, s minden jel arra vall. hogy e nagy jelentőségű építkezés március első felében meg is! kezdődhet. (esc) í A Magyar Hírek, a Magya­rok Világszövetségének képes lapja nagy cikkben mutatja be Papp Lajos költőt. Meg­emlékezik róla, hogy költé­szetét az igazságra és a tel­jességre törekvés jellemzi, formailag főleg a magyar lí­ra hagyományait követi, ver­seinek tartalma azonban az életnek szinte minden jelen­ségével foglalkozik. Szól a cikk a költő témáiról, idéze­tet ad közre, annak illusztrá­lására, hogy Tutajok című ciklusában miként vall tisz­ta eszményeiről a népdalok könnyed egyszerűségével, idéz szerelmes verseiből, egy­szerű közvetlenségű gyer­mekverseiből, s megemlíti, hogy a szelíd hangú költésze­tet kemény felkiáltójelként szakítják meg azok a versek, amelyekben „A horogkereszt anatómiájá”-ról, a fasizmus rémtetteiről, az áldozatokról ír. Papp Lajos költészete — a cikk szerint — arra a köl­tőre vall, aki ..hátán hordja az igazságot”. Mindig az iga­zat. a valóságot énekli meg. Változatos hangú és témájú kötetei (eddig négy jelent meg, előkészületben van az ötödik. A szerk.) ezért szí­nesek, érdekesek. Szívesen __ regisztráljuk a Magyar Hírek cikkét, de va­A Borsodi Vegyikombi­nát Kazincbarcika. térítés ellenében átad 1 db ZD—161. típusú szovjet gyártmányú egye­temes hengerköszörűgépet. Megmunkálási hossz: 1000 mm, megmunkálási átmérő: 280 mm. Érdek­lődni szerdai napokon Kazincbarcika, telefon: 135, 15-39. melléken. Autó­tula'donosok, közületek és magánosok! Használt személygépkocsikat vásárolunk napi piaci áron. a vételár azonnali átutalásával. Vállaljuk hasznait személygépkocsik bizományi érté­kesítését is. Keressék feí debreceni kirendeltségünket (Debrecen, Balmazújvárosi út 3.), ahol hétköznapokon fél 8-tól 14 óráig, szombaton fél 8-tól 11.30 óráig ál­lunk T. ügyfeleink rendelkezésére. MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ V. F öldgáz és 5 ÉS 12 LITERES MÉRETBEN Kaphatók: Borsodi Iparcikk Kisker. V. 104-es sz. boltja, Miskolc, Zsolcai kapu 26. sz. Borsodi Iparcikk Kisker. V. 106-os sz. boltja, Miskolc. Ady Endre u. 16 . sz. Borsodi Iparcikk Kisker. V. 107-es sz. boltja, Miskolc, Beloiannisz u. 11. sz. Vállalatok, termelőszövetkezetek! üzemanyagkutak telepítését, javítását, felújítását, karbantartását, hitelesítésre történő előkészítését, hitelesítését, föld alatti tartályok tisztítását, hatósági nyomáspróbáját vállaljuk Rendelkezünk szabad kapacitással 1971. június 30-ig UNISZERV KSZ Eger, Széchenyi u. 24. sz. • Telefon: 15-93 A Borsodi Ércelőkésiítő Mű Rt azonnali belépéssel alkalmaz fiatal villamosmérnököt, szerkesztői beosz­tásba, továbbá 1911. március 15-től alkalmazunk 1 fő szakképzett óvónőt, és nagy gyakorlattal rendelkező darust. Jelentkezés Sajókeresztúron, a vállalat sze­mélyzeti osztályán. Szükség díszletet bont Egy régi, majdnem másfél évtized előtti színházi táj­előadás jutott eszembe. El­kísértem a színház társulatát az egyik borsodi nagyközség­be, ahol akkoriban — mert nem volt művelődési ház — a moziteremben léptek fel. A színpadot apró, alig pár négyzetméteres dobogó he­lyettesítette, amelyre csak egy irányból lehetett belép­ni: hátulról, középről. A já­tékhoz szükséges bútorok alig fértek el, s mert a be­állítások semmiképpen sem igazodtak e dobogó méretei­hez előállt az a pillanat, amikor a színész nem tu­dott hová mozdulni. Egy asztal körül ültek néhányan, s egyiküknek az asztal elölt ellépve kellett volna a túl­só oldalra átmenni. Igenám, de az asztal szinte kilógott a nézők fölé, annyira a színpad szélén volt. Az asz­tal mögött nem mehetett, mert ott is ült egy színész, mögötte meg állt egy. Az el­ső sorból felállt egy udva­rias néző, s mert nem tudta nézni a színész kínlódó bi­zonytalankodását, szépen ma­ga fölé emelte a díszlet­asztalt, s amikor a színész átért a túlsó oldalra, vissza­helyezte eredeti helyére. Meg is tapsolták érte. Ez persze, szélsőséges eset, de találkoz­tam az ellenkező véglettel is, amikor a kis kamara- produkció tájolás közben olyan nagyméretű színpadra jutott, hogy a díszleteket el kellett szűkíteni, valósággal csak a színpad közepét lehe­tett bedíszletezni, máskor meg a színészek járását, szín­padi közlekedését kellett megváltoztatni az eltérő já­téktér miatt. Ezek az esetek régiek, a tájszínháznak egy korábbi korszakából valók. Vitán fe­lül áll a tájszínház múltbeli érdeme: a felszabadulás után tíz- és százezreket ismerte­tett meg az élő színházmű­vészettel, eljuttatta a művé­szetek e nemes ágát olyan településekre, ahol addig hí­rét is alig hallották. Hősi tett volt, felbecsülhetetlen értékű kultúrpolitikai tevé­kenység. Napjainkban sem pótolhatja a televízió még olyan jó közvetítése sem az élő művészettel való kapcso­latot. Viszont az is igaz, hogy az igények növekedtével — amiben a televízió is közre­játszik — már nem lehetne a legtávolabbi faluban stem olyan előadásokat tartani, mint a bevezetőben említet­tek voltak. A változó mére­tű és technikai adottságú színpadokon való vendégsze­replés viszont magában hord­ja mindig a rendezői elkép­zelésektől való kényszerű el­térés szükségességét, a já­tékrend és fegyelem fellazu­lásának veszélyét, ttiaudtitoffiai Bármennyire is valljuk, hogy el kell törölni a falu és a város közötti különb­séget, a színházat helyhez kötött művészetnek kell te­kintenünk, amit nem lehet a könyvhöz, filmhez, hangle­mezhez hasonlóan bárhol egyformán megszólaltatni és elvezni. Le kell mondanunk a teljességről, nem szabad színházi előadásokat alkal­matlan körülmények közé kényszeríteni, mert csak csonkított, kényszerből meg­változtatott produkciót ad­hatunk a falusi nézőnek. Helyesnek kell tartanunk a Miskolci Nemzeti Színház vezetőinek koncepcióját, hogy a megyében inkább kevesebb helyen, de jobb színvonalú előadásokat tartsanak es egy-egy alkalmas helyen esetleg többször is bemutas­sanak egy darabot.. Helyes az is, hogy a megyében szín­házi decentrumokat kell ki­képezni, s egy-egy ilyen kis regionális központba kell el­hozni a környékről a lakos­ságot. Oda, ahol viszonylag jó, előadásra alkalmas kö­rülmények között látható az előadás. Jó, hogy a színház végleg le akar számolni a mutatós eredményekkel, a sok falu rendszeres felkere­sésének statisztikában jól mutató, de alapjában csak látszateredményekkel járó gyakorlatával, s helyet­te jobb, a miskolcival alap­vetően egyenértékű előadáso­kat kínál a vidéki lakosság­nak is — bár kevesebb he­lyen. A színházi előadás hely- hezkötöttségéből adódóan nagy gondot jelent még az erősen leszűkített számú vendégszereplési helyen is az előadások megtartása. Zsinórpadlás, forgószínpad a legjobban felszerelt művelő­dési házban sincsen, az elő­adás zavartalanságához pe­dig ezek a technikai adott­ságok sokszor nélkülözhetet­lenek. A minap éppen azért kísértem el a miskolci együt­test a kazincbarcikai vendég- szereplésre, mert kiváncsi voltam, miként tudják meg­oldani a forgószínpadot kí­vánó előadást a helyi adott­ságok között. Akik látták Miskolcon a Dinasztia nagy­szerű előadását, emlékezhet­nek Suki Antal két kitűnő díszletére, s arra, hogy egyik játéktérből színpadi forgás segítségével jutottunk a má­sikba. Mindez Kazincbarci­kán nem oldható meg, az itteni villahomlokzat- és a dolgozószcba-díjz'et nem építhető fel. ezért a szín­ház egy külön vidéki díszlet- megoldást kreált. A villa kertje látható a színpadon, amelytől tolóajtós falak vá­lasztják el a dolgozószobát. Ami Miskolcon pillanatnyi forgás, az tájon pillanatnyi sötétség, ami alatt eltűnik a tolófal, és máris a másik díszletben folytatódhat a já­ték. Szükség törvényt bont — a közmondás szerint. A ta­pasztalatunk szerint díszle­tet is. S a némileg megvál- 'lozotl díszlet kismértékben a színészek járását is meg­határozza. De ellentétben a bevezetőben említett várat­lan fordulatokkal, most nem a színésznek kel! a szük­ségnek megfelelően rögtönöz­ni, mozgást változtatni, ha­nem a kevés tájhelyre egy­formán kiképzett színpadon felkészült, az adottságokhoz bepróbált játék folyik, s így az előadás tartalmi értékei megközelítően azonosak le­hetnek a miskolciéval. Mint ahogyan a látott kazincbar­cikai Dinasztia-előadás is teljes értékű volt. De nem lehetne ilyen értékű vala­melyik kis település apró művelődési házának színpa- docskáján. Azért jó, ha ke­vesebb helyen több és jobb előadást produkál a színház, s — többek között — ezért nem bővíthető a vendégsze­replési helyek köre, mert a szükségből adódó díszlet- és játékeltérések sem fokozha­tok az előadás értékeinek veszélyeztetése nélkül. An­nak pedig kevés értelme lenne. Benedek Miklós o BOJCSUM •IOZSEF ES IMRE GABOR REGENY1 nyomán IRTA: CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE lamit hozzá kell fűznünk: Papp Lajos már nem Szege­den él, és nem az ottani egyetemi lapnál dolgozik, ha­nem Miskolcon lakik, és la­punk olvasószerkesztője. (b) Papp Lajos a Magyar Hírekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents