Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
1971. febr. 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Következtetés — gyökeiekből Az első és a második osztályosok közöli már nincs Hcine-Medin-es. Az 54. pa- ralízisen átesstt gyerek kö zött van egy 17 éves is. Ókét és még 26 szellemileg visz- s-amaradott kisiskolást támlának, ápolnak a sályi Mozgásjavító Általános Iskola és Nevelő Otthonban. Város a községben Tizenkét katasztrális holdon van az ő birodalmuk. Szép kis fenyves, hatalmas gyümölcsös, sok-sok szabad tér. A volt Eötvös-kastély, vagyis az otthon egy domboldalra épült. A kastély nagy nyugalmat áraszt. A park szélén modern épületek. légy nagy és üt kisebb. A kisebbek a nevelők összkomfortos lakásai. Valóságosx kis város ez az otthon. Város a községben. — Az új épületben levő ebédlőt megszüntetjük — mondja Bájer Béla igazgató. — A nevelők, a gyermek- felügyelők étkeztek itt eddig. Szerintem jobb, ha a gyerekekkel étkeznek ők is. A mi gyerekeink mások, mint az egészségesek. Több nevelést, együIlletet igényelnek. D kél kis barát öt piros pettyes labda a padlón. Szépen egymás mellé rakva. Sípszó. A két szembenálló csoport a labda felé iramodik. Van, aki alig mozdul. Láthatóan nem érdekli a győzelem. Kövér Gabriella, a fiatal testnevelő tanár újra és újra eligazítja a labdákat, újra és újra lelkesíti a testileg teljesen ép, de szellemileg elmaradott kisgyereket. A távolabbi tanteremben tanuló harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztályosoknál vége a délelőtti tanításnak. — Mi történt ma. gyerekek'' — Mi dolgozatot írtunk! — Mi is. — Az én dolgozatom sikerült. azt hiszem, sikerüli. — Ö a legjobb tanuló a negyedik osztályosok között! Kedves arcú kisfiú, a kis .1 únos. El!enőrző-könyvecslté- jét keresi, hogy megmutassa félévi értesítőjét. Jancsi, sajnos, az egyik legbetegebb gyerek. Kerékkel felszerelt szék jelenti számára az ösz- szes mozgási lehetőséget. — Műfordító akarok lenni. Nyelvtanból sokat kell javítanom. — Én fényképész lennék — mondja az ötödikesek legjobbja, O. Sándor. — Mi ketten, nagyon jő barátok vagyunk. Segítünk egymásnak a tanulásban. Nekünk muszáj jól tanulnunk. Bizalmas beszélgetés Az igazgató elmosolyodik. — Sokszor, rengetegszer hangzik el itt ez a mondat: nektek jól kell tanulnotok, mert ti nem bírjátok a fizikai munkát. Nagyszerű társaság volt a tavalyi nyolcadik osztály. A 14 gyerek közül li-an középiskolában tanulnak, ötén szakmunkás- képző intézetben. A mostani nyolcadikosokkal több probléma lesz. H. Icuka nyolcadikos. Bizonyítványáról. azt mondja, ne beszéljünk. Térítőkét, szép hímzett futókat mutat. — Nagyon ügyes. A Matyóházban szeretnénk elhelyezni. N. Kati és B. Rózsika is oda szeretne kerülni. A folyosón beszélgetünk. Egyre többen leszünk. Mankók kopognak, járókocsik csikorognak felénk. Békéscsabai. dunakeszi, nyíregyházi, székesfehérvári, budapesti, baranyai és zalai gyerekek. Kérdezés nélkül beszélnek a legkényesebb témáról: betegségükről. — Mindennap tornászunk. Néha fáj, de megéri. Tessék megkérdezni Erzsit... — Én nem tudtam járni, amikor három éve ide kerültem. Most már szépen megyek. Mefogadom a szakorvos, a gyógytornász tanácsait. — Én csak tavaly szeptemberben jöttem — meséli B. Jancsi. — Akkor nem tudtam megfeszíteni lábizmomat. most mér igen. Jó ez, könnyebben járok. Kapcsolat a „külvilággal” Király Csaba, a fiatal igazgatóhelyettes a politechnikai műhelyre büszke. Örömmel mutatja a 25 ezer forint értékű szerszámkészletet, de sokkal büszkébb a gyerekek munkáira. Nagyon fontosnak tartja a testi fogyatékos gyerekek kézügyességének, fantáziájának fejlesztését. — Játékokat, virágtartókat, fali díszeket készítünk. A sályi óvodásokat, iskolásokat ajándékozzuk meg velük. Néha a szülőket is meglepjük. Lakásának szinte minden bútordarabját lakkozott gyökerek, fadarabok díszítik. Balettozó kecskét, fésülködő női alakot, madarat, gyíkot — mindegyikben felfedezhetünk valamit. — A parkban találtuk. Egyiket-másikat a gyerekek találták. Óriási dolog ám ez! A mi gyerekeinkben mindent fel kell fedeznünk, minden szunnyadó tehetségei, fantáziát. Kötelességünk ez. Délutánra vendégeket várnak az otthonba. Most kezdi észrevenni őket a „külvilág”. Elsőként a miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat egyik szocialista brigádja jelentkezett. Felajánlották segítségüket, patronálják őket. Már a gyerekele is tudnak az eseményről. Mind a nyolcvanan. Lévay Györgyi Jegyzet a faluból Értelmiség Régóta ismeretes a tartalmában is változó mai falu egyik jellemvonása: az értelmiség összetételének gazdagodása. Gyakran leírjuk, hangoztatjuk, szóvá tesszük, hogy ma már nemcsak a pedagógusok testesítik meg azt a szellemi erőt, amely ^ falu kulturális életének, népművelésének mozgatója — vagy mozgatója lehet —, hanem éppen a falu szocialista átalakulásából, fejlődéséből fakadóan egy sor, más foglalkozású ember ide tartozik. Agronómusok, orvosok, gazdaságigazgatók, tsz-szak- emberek, sok helyütt már üzemvezetők is stb. Az új erők adottak, léteznek, ez tény. Tény azonban az is, hogy még mindig nem érződik megfelelően hatásuk. Nem érződik annyira, amennyire az erőkből, a lehetőségből futná. Ha a falu közművelődéséről van szó. most is óhatatlanul a pedagógusokra gondolunk. Elsősorban rájuk, és esetleg csak később a más erőkre. A Pedagógusok Szakszervezetének nemrégiben megtartott megyei kül- dat tértoif ezt étén is sok szó esett a túlterheltiségről (és melvik fórumon nem esik erről szó?), melv lolea az iskolán kívüli munkából adódik. Sok a megfáradt pedagógus — mondta az egyik küldött. Többen elmondták azt is. hogy a sok különmunka miatt gyakran éppen az iskolai munkára marad kevesebb idő. Pedig ott vannak az új erők a legtöbb faluban. A gyakran szóvá tett új erők, melyeknek az eddiginél hatásosabb közreműködésére nemcsak azért lenne szükség — bár rendkívül fontos —, hogy a pedagógusok vállára kevesebb nehezedjen, hanem egyáltalán: a közművelődés, a falu kulturális élete egészének gazdagításáért is. Nem jönnek ezek az emberek maguktól. És emiatt nem is érheti szó őket. Néhány napja erről a témáról beszélgetve találóan fogalmazott Czeglédi Kőrolyné, az abaújszántói művelődési ház nagy tapasztalatokkal rendelkező (mellesleg: a falu kulturális életében kitűnő eredmények felmutatására képes) igazgatója. „Nem tolakodnak, de ha hívjuk őket, szívesen jönnek, vállalják a munkát.” Érdemes elmondani, hogy ebben a művelődési otthonban 11 szakkör, klub tevékeny- ked'b. és a pedagógusokon kívül az „állandó munkatársak” között orvos és több állami gazdasági dolgozó is található. Ismeretterjesztő előadásokon, szakíró—olvasó találkozókon) zenekari munkában és a legkülönbözőbb tennivalókban is szívesen segítenek — ha hívják őket. És itt, Abaújszántón, hívják. De kisebb-nagyobb mértékben így van ez minden más községben is. A pedagógusok persze ebben a munkában valószínűleg mindig is az élen lesznek. Mindenütt. Az „igazi” pedagógus ismérveihez, jellemző tulajdonságaihoz elválaszthatatlanul hozzátartozi k ez a tenniakarás a faluért, a népművelésért. Egészen biztos. hogy büntetésnek érezné, ha le kellene mondania róla. Még akkor is, ha időnként fáradtság miatt panaszkodik. Nem kell — dehogyis kell — attól tartani, hogy valaha is ilyesfajta „büntetésnek” lesznek kitéve pedagógusaink! Attól viszont valóban tarthatunk, hogy megfáradnak. Ez — amennyire lehet — elkerülendő, hadd utaljunk újra azokra a községekre, amelyekben hívják az értelmiség új erőit is. l’riskn Tibor KUBÁBAN AZ ELMÚLT 12 év alatt úgy mentek évről évre előbbre, úgy értek el újabb és úiabb eredményeket a szocializmus építésében, hogy minden esztendőnek meghatározták a célkitűzését, amelyért miniszter, munkás, párttitkár, pedagógus egyaránt küzdött. Tizenkét év, tizenkét jelszó! A jelszavak, a célkitűzések megvalósítása átformálta Kuba gazdaságát. A cukortermelésen kívül — igen tudatosan — ott sorakoztak olyan feladatok is, mint félmillió hektárral növelni a megművelt területek nagyságát; több rizst, kukoricát, gyapotot termelni; új gyümölcsösöket telepíteni; megoldani az ország hús- és tejtermék- ellátását; emelni az ország exportját kávéból, citru- sokból; a nagyvárosok köré aöldövezetet létesíteni stb. Az országot járva meggyőződhettünk róla, hogy kubai elvtársainknak sikerült megoldaniuk e célkitűzéseket. Szépen müveit földeket, hatalmas kávéültetvényeket, legelésző állatokat, sertéshizlaldákat láthattunk. Havanna éléskamrájában, az úgynevezett mezőgazdasági zöldövezetben pedig egyenesen megdöbbentünk. Rövid, néhány év alatt 41 ezer hektár földön valóságos kánaánt varázsoltak. Alighogy elhagytuk Havanna házait, a villanegyedet, a vöröses színű talajban paradicsomot, salátát. burgonyát. babot, paprikát láttunk pompázni. A műútról letérve kávé- és kakaócserjéket, majd hatalmas ananásztáblákat, odább banánligeteket és citrusféléket (narancs, citrom, grape fruit) vehettünk szemügyre. Az út szélén királypálmák, s úgynevezett fehér ciprusok tették még szebbé a táját. A ..Guazay” bázison a zöldövezet ugyanis 16 kerületből áll. Luise Mihagros elvtárs részletes felvilágosítást adott munkájukról: — A havanni zöldövezetet pártunk és kormányunk azzal a céllal hívta életre, hogy s zöldárukat és a gyümölcsöt ne kelljen messziről szállítani a fővárosba. Az elképzelés bevált, a bázisok Havanna konyhakertjei lettek. Minden bázisnak megvan a sajátos terméskultúrája. A ..Guazay” bázison kávét, kakaót, ananászt, narancsot termelnek. Egy 6 ezer hektáros bázis pedig az állattenyésztés központja. Innen látják el a fővárost tejjel és tejféleségekkel. Van egy lótelepük is. Kuba régen is híres volt lovasversenyeiről, s most is az. E bázison kimondottan versenylovakat nevelnek, melyek a Havanna lóversenyeken már nem egv érmet nyertek. A szigetországban egyébként a mezőkön még ma is hátaslovakon közlekednek a mezőgazdaságban dolgozók. A zöldövezet egyébként állami gazdaságként működik, s az ott dolgozóié háztáji földet is kapnak fizetésükön kívül. A bázisok jól felszereltek, sok a munkagép. jelentős az öntözött terület, s az egy hektárra jutó műtrágya mennyisége is meghaladja a többi földekét. A bázisokon 5 ezer állandó munkás tevékenykedik, de sokan járnak ki segíteni a földekre — főleg hét végén — Havannából is. A betakarítás dandárjában van úgy, hogy 20 ezer ember is serénykedik egy-egy nap a földeken. Mikor ott jártam a „Guazay” bázison, éppen kávészüret volt. A kávécserjék között több tucat asz- szony és lány szorgoskodott. Karjukon kézikosár, alumi- niumdoboz, amelyekbe a zöld bogyókat szedték. Invitáltak bennünket is, hogy segítsünk. Szívesen tettünk eleget a kérésnek. Szánk azonban jobban járt, mint kezünk. Alaposan kikérdeztük őket. Az a két mulatt lány, akiknek én segítettem, a havannai vegyiüzemből jöttek. Szeretnek ellátogatni a zöldövezetbe, mert itt, mint mondották, minden olyan szép és jó A rossz üzemi levegő után valóságos felüdülés a szabadban lenniük — magyarázták. az Állandó munkások a bázisok mellett felépült falvakban laknak. Mintegy ezer új ház épült a gazdaságban. A korszerű földszintes, több szobás házakat az állam bebútorozva, teljesen ingyen bocsátotta a dolgozók rendelkezésére. Ezek a települések a mi fogalmaink szerint igen modern falvaknak felelnek meg. Van jtt iskola, óvoda, egészségház, sportpálya. Az egyik ház előtt álldogáló bácsikat meg is kértem: hadd nézhessek szét házában. Barátságosan beljebb invitált. A nappaliban tv, hűtőszekrény, a három hálófülkében reka- mié volt (Következik: Baráti segítség) A holsteini és a zebu szarvasmarhák utódai Sportpálya a mezőgazdasági központi épület mellett A legmodernebb házakban laknak a mezőgazdasági munkások Tizenkét év — tizenkét ;el szó FODOR LÁSZLÓ TZ T T T} A ÜTIJEGYZETE ÍV U Jő A ~ KÖZELRŐL
