Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

1971. február 19. péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mc czdódött a munkh Bükkábrány első ipari üze­mében. Örömmel újságolják « tanácsnál, hogy milyen gyorsan megszokták a község háziasszonyai, vagyis az új üzem dolgozói a gépeket, a zuhanyozót, az üzemi körül­ményeket. — Ök az újhoz szoknak, én a régihez — szól közbe a fiatal adminisztrátor. — Ne­kem ehhez a Mária Terézia korabeli épületéhez kell hoz­zászoknom. Sok mindent láttak már ezek a 95 centiméter vastag faluk. Mária Terézia ural­kodásának végén építették a házat. Postaállomásnak — magyarázza a vb-titkúr. — Forgalmas útkereszteződés volt itt már akkor is. Itt pi­hentek meg az Egerből Mis­kolcra utazók. — Abban a szobában, szó­val a tanácsteremben talál­tunk 1904-ben, a tatarozáskor néhány II. József korabeli réztallért, a mestergerenda hasadékában. — Ez szokás volt akkori­ban, Elrejtettek néhány pénz­érmét az új épületek geren­dái között. — Bezzeg lépcsőt építeni, szigetelni elfelejtettek az őseink. Ha tudnák, mennyire kell vigyáznunk az aktákra, hogy meg ne pen eszed je­nek!. .. (lévay) Az Amfora ÜVÉRT Vállalat február 16-án kiállításon vo­nultatta fel azokat a cikkeket, amelyeket Magyarországon megrendezésre kerülő vadászati világkiállítás alkalmából hoznak forgalomba. Mintegy 12(1 darab porcelán és üveg, ajándék- és használati tárgyat állítottak ki a hazai terve­zők munkájából. 90 cikket külföldről importálnak majd Ered óién vek, tervek a szövetkezeti iparban A párt X. kongresszusa be­hatóan foglalkozott a szövet­kezeti mozgalmakkal. A ha­tározat egy pontja kifejezet­ten az ipari szövetkezetek számára szabta meg a ten­nivalókat. Koltal Zoltán, a KISZÖV elnöke úgy- véli. hogy az értékelés, az elisme­rés és bizalom jó hatással van az ipari szövetkezetek­re. — A harmadik ötéves tervben — értékel Holtai elvtárs — megyénk ipari szövetkezetei az országosnál nagyobb mértékben fejlőd­tek, s így az 1965 évitől 76 százalékkal többel. közel 900 millió forintos értéket állítottak, elő. A belkereske­delmi termelés 30, az export 236 százalékkal nőtt. Az épí­tőipari termelésben 81 szá­zalékos a fejlődés. Negatív vonás viszont, hogy csök­kent a lakásépítés üteme. 1967-ben például közel 500 lakást adtak át a szövetke­zetek, tavaly sajnos, csak 280-at. Nem kielégítő a he­lyiipari tevékenység , sem. mivel öt év alatt mindössze 9 százalékos ebben a fejlő­dés. — Mik a tapasztalatok a vezetőségek újraválasztásá­ban? — Az elmúlt év decembe­rében kezdtük meg a veze tőségek újraválasztásál. A mai napig ez a kollektívák felénél már megtörtént. A tapasztalat szerint a dolgo­zók aktívabbak, kritikusab­ban mérlegelik a kollektí­vák. a vezetők munkáját. Az eddig újjáválasztott 26 szö­vetkezet vezetőségben: 118 vezetőségi tagból 50, 75 el­lenőrző bizottsági tagból 33, 79 szb-tagbó! 42 cserélődött ki. A régiek helyére több­nyire fiatalok és nők kerül­tek. A szövetkezeti válasz­1 tások befejezése után várha­tóan ez év júniusában, ke­rül sor a megyei küldöttérte­kezletre. — Hogyan érvényesül a KISZÖV érdekvédelmi sze­repe? — Érdekvédelmi felada­tunk sokoldalú, s e szerepünk a jövőben fokozottan érvé­nyesül. Ezt biztosítja az anyagi alap is. Az új köz­gaz iasági szabályzók sze­rint a kölcsönös fejlesztési alappal a KISZÜV rendelke­zik. Szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak ilyen érdek- képviseletről van szó. A KI­SZÖV nem lehet passzív szemlélője például a szövet­kezeti demokrácia megsérté­sének. Sajnos, már van pél­da rá, hogy a visszaélések, a bűntettek alapos gyanúja miatt eljárást kellett indít­tatnunk szövetkezeti vezetők­kel szemben. — Érdekképviseletünkhöz tartozik, hogy elvileg, s ha szükséges, gyakorlatilag is segítséget nyújtunk a szö­vetkezetek középtávú tervei­nek készítéséhez. Erre a se­gítségre szükség is van, hi­szen a IV. ötéves terv vé­gére i termelést 1 milliárd 100 millió forintra szeret­nénk fejleszteni. Különös fi­gyelmet fordítunk az építő­iparra ahol öt év alatt 300 millió forint értékkel több munkát, kétezer lakás építé­sét várjuk. A lakossági szol­gáltatásban 50—55 száza­lékkal akarunk nagyobb eredményt elér l. s különö­sen a textiltisztításban, épí­tőipa javításban, az autók, valamint az elektroakuszti­kai készülékek javításában szeretnénk többet végezni, mint c -*.g. — Milyen tervek vannak a szövetkezetek fejlesztésére? __ Az új koncepcióknak m egfelelően. 10 év alatt kor­szerű termelési, munkás- és egészségvédelmi teltételeket akarunk teremteni. Ennek érdekében három kategóriá­ba soroltuk a ktsz-eket. Az elsőbe azokat, amelyek már kielégítő körülmények kö­zött vannak, és saját erejük­ből fejlődhetnek tovább. A másodikba azokat soroltuk — számszerűen 16-ot —, amelyeknél ebben, s a har­madik kategóriába tartozók esetében pedig a következő ötéves tervben kerül sor re­konstrukcióra, korszerű üzem kialakítására. Ez nagy gon­dot jelent, hiszen az emlí­tett 16 szövetkezet fejleszté­séhez több mint 80 millió forintra van szükség, s eb­ből még 32 millió hiányzik. Ezt csak a tanácsok és a megyei szövetség közös ösz- szefogásával teremthetjük elő. Más vonatkozásban elő kell készíteni a következő ötéves tervidőszakra eső re­konstrukciót is. Éppen ezért arra kérjük a szövetkezeti kollektívákat — hangsúlyoz­za Holtai elvtárs —, hogy a mostani és a következő évek­ben esedékes fejlesztési, el­osztási alapból tartalékolja­nak, a jelen és a jövő érde­kében. Csorba A Pénzügyminisztérium­ban a megyei tanácsok el­nökhelyetteseinek és pénz­ügyi osztályvezetőinek rész­vételével a közelmúltban tárgyalták a lakosság adózá­sával kapcsolatos feladatokat. Borsodból Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lvettese és Nagy László osz­tályvezető vett részi ezen a megbeszélésen. Nagy László osztályvezető­vel a lakossági adóztatás ta­nácsi feladatairól, s az adóz­tatással járó tanácsi tevé­kenységről beszélgettünk. Az osztályvezető a következő tájékoztatást adta: — A lakosságtól származó adóbevétel a tanácsokat il­leti. Az így befolyt pénz leg­inkább a községi tanácsok pénztárában jelentékeny, mert bevételük nagy hánya­dát adja a beszedett adó. Feltétlenül érvényesíteni kell az adó jövedelemszabályozó szerepét. Olyan helyi adópo­litika kialakítása szükséges, amely korlátozza, gátolja a spekulációt. Akadályozni kell a törvények kijátszásával szerzett jövedelmeket. Ennek szükségességét egyebek kö­zött az indokolja, hogy nem­egyszer találkozunk olyan esetekkel, amikor egyesek el­titkolják a jövedelmüket, s így akarnak jogtalan elő­nyökre szert tenni. Eddig például nem voltak megfe­lelő jogszabály-kitételek a tsz-ek égisze alatt a külön­féle „maszek” tevékenysé­gei folytatók jövedelmének adóztatására. Megyénkben is voltak ilyen visszásságok. Az új tanácsi adóztatási forma, s a módosított, bővített jog­szabályok lehetővé teszik itt is az adónolitika helyes al­kalmazását. — Az adópolitika másik oldala az adócsökkentés le­hetősége. Hogy mást ne em­lítsünk, a kisiparosok, kis­kereskedők, szolgáltatást rés- iák hasznos tevékenységét A pulinak melyik oldalán? — Az lenne az egészséges — mondotta az egyik keres­kedelmi vállalat igazgatója — ha az újságírók végre a pultnak a mi felénk eső oldalára kerülnének. A mechanizmus bevezetése óta bizonyos túlérzékeny­séget tapasztalunk a kereskedelem vezetői és a tanácsok kereskedelmi ügyekkel foglalkozó egyes vezetői részéről. Szerencsére nem általánosíthatunk, de elég gyakori, hogy rossz néven veszik azokat az észrevételeket, amelyekben a fogyasztók igényeit, érdekeit tesszük szóvá. Szeretnénk azonban néhány olyan dologra rámutatni, amelynek szemszögéből nézve, ugyancsak meg kell kór- dőjéleznünk, hogy a sajtónak a pult melyik oldalán van tulajdonképpen a helye. Az élelmiszer-kereskedelemben nagyon sok nő dolgo­zik. Kis fizetésű, szerény körülmények közt élő embe­rek. Ha szóvá tesszük, hogy nagyon drága a gyermekhol­mi, ha elmondjuk, hogy a gyermek-harisnyanadrágok minősége erősen kifogásolható, s nincs arányban az árá­val. altkor a pultnak melyik oldalán van a helyünk? Ez nem gond valamennyi, kereskedelmi szakmában dolgozó nőnek és apának sem, ugyanúgy, mint ahogy nem az a g5'ári dolgozóknak? Minden kereskedelmi dolgozó időnként vásárló is. Azok a gondok, amelyeket a sajtó esetenként szóvá tesz, az ő gondjaik is. Egy bizonyos, a gyárakban, hivatalok­ban dolgozó emberek nincsenek annyira reflektorfény­ben, mint a kereskedelmi eladóit. Emberekkel foglalkoz­ni nem könnyű, s nemcsak türelemre, de hozzáértésre, szakmaszeretetre is szükség van hozzá. Az összeütközés lehetősége itt sókkal nagyobb, mint más munkaterülete­ken. Ezzel a körülménnyel sem állnak egyedül a keres­kedelmi dolgozók, mert ugyanígy van ez a közlekedési vállalatnál, de így van az egészségügyben, a vendéglátó- iparban is. Alti elad, az közlekedik is, az vendég is az étteremben, s esetleg várakozó beteg a rendelőintézet folyosóján. Az ápolónő, aki türelmetlenül rászól a szintén türelmetlen­kedő betegre, műszakjának letelte után maga lesz érzé­keny, ha a kereskedelmi eladó udvariatlan vele szem­ben. Az lenne a helyes, ha nem huzakodnánk a pult körül, s egyik oldalát sem tartanánk az igazság egyedüli fóru­mának. Éppen ezért ;ió lenne, ha egyre több kereskedel­mi vezető mutatna hajlandóságot rá, hogy legalább né­ha a pultnak a mifelénk eső oldalára is állna. Azt a na­gyon nehéz, de szép feladatot, amelyet a negyedik öt­éves terv a kereskedelem elé tűzött, közös megelégedés­re, csak közös összefogással lehet megvalósítani. A. I. ezen nz utón is támogatni kell. Borsodban pedig a la­kossági szolgáltatás, .s több helyen a kiskereskedelmi há­lózat területén is találunk fehér foltokat. — A tanácsra, illetve a ta­nácsi dolgozókra ezután na­gyobb feladat vár. A meg­nőtt önállóság az eddigi szemlélet megváltozását is jelenti. Azzal, hogy nagyobb felelősség hárul az adóztatás pontos és következetes vég­rehajtásában a tanácsiakra, a bevételek fokozott jelentő, ségiie kké váltak. — A megve területén szá­mos vállalat, szövetkezet, in­tézmény a Pénzügyminisz­térium Bevételi Igazgatóság Borsod megyei Hivatalának fizeti az adói. A befolyt pénzből a tanács részesül. Tehát érdeke a pontos adó- befizetés. A kettős felügye­let pedig a vállalatokat, szövetkezeteket, intézménye­ket sarkallja a pontosságra. A megyéi tanácsnál több vál­lalat és szövetkezet jelentke­zett, kérve, hogy könnyítse­nek adójukon A tanácsiak terve az, hogy az adóbefi- z.etésben semmilyen szerv ne kapjon kedvezményt. Am a tanács pénzügyileg támo­gatja a lakossági .szolgálta­tásokat végző kérelmezőt. A tanácsokra hárult az a feladat, hogy rendszeresen tájékoztassák adófizetőiket jogaikról és kötelezettségeik­ről. Továbbá, hogy az adó­ügyekkel foglalkozó dolgozó­kat felkészítsék — tanfolva- mok útján — a felelősségtel­jesebb. körültekintőbb mun­kára. Az adópolitika helyes alkalmazásával — szem előtt tartva a lakosság érdekeit — eredményesen érvényesítik az adó segítségével az arányos, igazságos teherviselőd. Gergely László r Uj arcú város Az ország egyik legkorszerűbb városa lesz Salgótarján. Ré­gi, elavult épületeit fokozatosan lebontják, bogy helyükre a modern újat építsék fel. A Lakástervező Vállalat kollek­tívájának tervezésében épülő Salgótarján az ország egyik legszebb, legmodernebb városa lesz. Képünkön: Salgótarján új arca , A házfelügyelők gondjai Gyakran panaszkodna,, házfelügyelőkre. Sok esetben jogos is a lakók problémája: nem mindenütt látják el fel­adataikat, ahogy mondani szokták, munkájuk sok kí­vánnivalót hagy maga után. Érdemes azonban megvizs­gálni ennek okait is, Például munkaviszonyukat szolgálati lakáshoz kötik. Ez rengeteg munkaügyi vita for­rása. Ugyanis a nyugdíjba menő házfelügyelő köteles átadni szolgálati lakását. Gyakorlatilag azonban C6ak akkor tudják kiköltöz­tetni, ha cserelakást bizto­sítanak a részükre; erre pe­dig, úgyszólván nincs lehető­ség. Ebből adódik, hogy na­gyon sok nyugdíjas názíel- ügyelő kénytelen tovább dől gozni. Az is gond, hogy a házfelügyelők egy része pin­celakásban kénytelen élni. Bérüket egv 1958-as MüM- rendelet szabályozza, amelj azóta sem módosult, így fi­zetésük igen alacsony — éves bérszintjük a 15 ezei forintot sem éri el! A házfelügyelőknek ma­guknak kell gondoskodniuk helyettesről, betegségük vagy szabadságuk idejére; ugyan­akkor csuk évi alupszabad- ságukra kapnak bért. Pót- szabadságukat ugyan meg­kaphatják, azonban bért nem kapnak rá! Ráadásul a helyettesítő dolgozó a ház- felügyelő évi bérének csak 4 százalékát kaphatia meg, i'z pedig általában a. házfel­ügyelők kétheti fizetésének felel meg. Nem csoda, hogy nagyon nehéz helyettest ta­lálni. s a házfelügyelők még fizetett szabadságuk idejét sem tudják minden esetben pihenéssel eltölteni. Az már csak ráadásként kívánkozik ide. hogy a ház­felügyelőknek nem tár mun­karuha. és nem illet i meg őket gyermekgondozás- se­gély sem! Ez tehát az érem másik oldala, amikor a házfelügye­lők munkáját kritizáltok. Gondjaikat minél gyorsab­ban meg kell oldani. Ezért örvendetes, hogy a HVDSÉ megyei küldöttértekezletén elhangzottak ezek a problé­mák. Várható, hogy rende­ződnek végre a házfelügye­lők munkajogi kérdése: s javulni fog. szociális helvze- tiik. V. p. Tanácsháza Mária Terézia korából A spekuláció ellen, a szsigáltatások érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents