Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

1971. febr. 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Láthatatlan beruházások VERSENYKÉPESSÉGET kell építeni. Minőséget, tar­tósságot, korszerűséget. Bele kell építeni az iparba, az ipar szerkezetébe, a terme­lőmunkába, a termékekbe. Ez is beruházási program, országos méretű. Nem olyan látványos, mint egy cement- mű építése: ágaskodó állvá­nyok nélkül folyik rajzter­mekben, mérőszobákban, la­boratóriumokban. Most a 70-es években már egy-egy új gyár. vagy gyár­épület felhúzása nem jelen­ti következésképpen és egy­értelműen a népgazdaság vagy egy vállalat gyarapo­dását Az eredmény szem­pontjából ma már sokkal döntőbb az, hogy mi kerül egy-egy új éoület falai kö­zű milyen technológia és mi­lyen gyártmány? Sőt — a h'sznothajtóbb technológia és gyártmány telepítéséhez nem kell új épület: ezeket a régi falak közé is beru­házhatjuk. Gyorsabban, mint­ha az építőkkel is időt kel­lene egyeztetni. Az idő pe­dig a versenyképesség szem­pontjából dö-'tő motívum. A negyedik ötéves terv legösszetettebb feladatának értékelhetjük a versenyké­pesség fokozását. A népgaz­dasági tervnek az életszín­vonal javítását célzó vala­mennyi célkitűzése, azok mértéke, lényegében annak feltételezésével fogalmazódott meg, hogy a gazdaság azt a feladatot teljesíti. A verseny- képesség javítása feladat a népgazdaság egészét tekint­ve: növekedjék a korszerű, hatékony ágazatok súlya, aránya az ipar szerkezeté­ben. Ezt a népgazdasági terv kiemelt programokkal segíti elő. Ezek közé tartozik az energiastruktúra átalakításá­nak folytatása, a könnyű- szerkezetes építési mód el­terjesztése, az olefinkémiai Program, a számítástechnikai és a járműprogram, a me­zőgazdaság belterjességének fokozása. A versenyképesség ugyanakkor, s nem kis súly- lyal vállalati ügy is: vala­mennyi vállalatnak korsze­rűbb, jobb minőségi és gaz­dasági jellemzőkkel rendel­kező gyártmányszerkezetet, kell kialakítani. A vállala­tok negyedik ötéves tervének ez tehát föprogramja. Mind­ez a műszaki kutató- és fej­lesztő munka — a láthatat­lan beruházások — rangját, szerepét helyezi előtérbe. A KŐVETKEZŐ öt eszten­dőben az előző tervidőszak­hoz képest valamivel többet, a nemzeti jövedelem 2,4—2,5 százalékát fordíthatjuk tudo­mányos kutatásra, műszaki fejlesztésre. A párt tudo­mánypolitikai irányelveiből, s a negyedik ötéves terv- idevonatkozó részéből kitű­nik, hogy ezt az összeget fő­képp arra szükséges fordíta­A népi ellenőrök — orszá­gos vizsgálat szerves része­ként — 17 építőipari válla­latnál, ktsz-ben, közös vál­lalkozásoknál kutatták: mi­lyen tényezők akadályozzák a termelékenység növekedését, a belső tartalékok feltárását, a korszerű termelésszervezés szélesebb körű alkalmazá­sát. A jelentés és a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tegnapi ülésén el­hangzottak azt mutatják, hogy egyes nagy építő szer­vezeteknél ebben van fejlő­dés. A BÁÉV foglalkozik a gépi programozás kialakítá­súval. az ÉAÉV-nél is voltak ilyen kezdeményezések. A programot azonban — az olykori, vagy krónikus anyaghiány, a fluktuáció, a belső szervezési hibák mi­att — csak 70—80 százalék­ban tartják be. A főbb munkákat gépesí­tették a BÁÉV-nál, az EAÉV-nál, a Közúti Építő nunk, hogy a már rendel­kezésre álló kutatási-fejlesz­tési bázison a hazai és nem­zetközi kutatási eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását szorgalmazzuk, főképp a fejlesztési átfutási idő rövidítésével. Alapkuta­tásra csak ott szabad gon­dolni, ahol abban már ha­gyományaink vannak, s az az adottságainknak, lehető­ségeinknek megfelel. Az or­szágos kutatási program ösz- szeállításához benyújtottak egy olyan témát is, amelyen pl. egy francia intézetben már évek óta több mint két­százan dolgoznak, s amely­ben gyors és biztos sikert' — a szakirodalom szerint — csak egy négyezres létszámot a témára állítani tudó labo­ratórium érhet el A javas­lat benyújtói most akarták kezdeni a munkát — alap­kutatást — 8 emberrel 1... A nemzeti jövedelem 2 és fél százaléka ugyan nem kis összeg, de azért illúzióikra nem futja belőle, a már megteremtett kutaló-fejlesz- tő bázis. hagyományaink, anyagi lehetőségeink mind amellett szólnak, hogy szá­munkra gyors, és biztos eredménnyel az alkalmazott, az adaptáló, fejlesztő kuta­tások szolgálhatnak. ERRE A FELISMERÉSRE alapszanak általában az ága­zati kutatási programok. A gépipar ebben is kulcsszere­pet tölt be, hiszen lényegé­ben az egész népgazdaságot ennek az ágazatnak kell el­látni korszerű, jó minőségű, nagy tudású berendezések­kel. Nincs itt hely arra, hogy részleteiben is kitérjünk — a KGM programja kapcsán — a tervezett fejlesztésekre, amelyek a korszerű acélgyár­tási technológiák elterjeszté­sét hozzák majd magukkal, az öntödék,, a hengerelt áruk gyártásúnak fejlődését, a számirányítású integrált gyártórendszerek megjelené­sét, a híradás- és vákuum- technikai ipar fejlődését, vagy, hogy kitérjünk a szá­mítástechnikai programra, amelyért döntően ez a tárca felelős. Ezek a nagy fejeze­tek. A kisebbek — mint pl. a zöldség-, gyümölcs-, szőlő- termesztés gépesítése is több mint 300 millió forinttal sze­repel az ágazat kutatási, fej­lesztési programjában. 80 millió forintot tervez kiad­ni a tárca 1985-ig az állat- tenyésztés kom plexgépesi ré­sének kutatására, fejlesztésé­re. így a — láthatatlan be­ruházások egész sora indul el á negyedik ötéves terv­ben egyetlen ágazatnál is a közös, a főcél elérése — a versenyképesség fokozása ér­dekében. NAPJAINKBAN szerte a világon szakemberek százai dolgoznak azon — pl. nálunk is, épp a KGM-ben —, hogy Vállalatnál, a Miskolci Épí­tőipari. valamint a Mélyépí­tő Vállalatnál, a Mezőköves­di járási Építőipari Ktsz-ben. Egy sor tanácsi vállalatnál és ktsz-ben azonban még sok a tennivaló. Nem kielégítő ál­talában a termelés ütemes­sége, az építők általában nem tudnak időben eleget tenni a vállalt kötelességeknek. Több helyen az igények nagyará­nyú növekedése ellenére ma is a régi termelésszervezési módszereket, gyakorlatokat alkalmazzák. A vitában több hasznos javaslat hangzott el. Ilyen például az az elképzelés, amely szerint vállalkozási, valamint anyagellátási egye­sülést. kell létrehozni a gon­dok megoldására, a feszült­ségek feloldására. A NEB-ülés ezután a tár­sadalombiztosítási ügyinté­zéssel kapcsolatos vizsgálatot elemezte. megfelelő számítási modellt szerkesszenek, amellyel pon­tosan meghatározhatják, elő­re kiszámíthatják • egy-egy j kutatási, fejlesztési program J hozamát. Nem vitás, jó azt. | előre tudni, mennyi lesz .a bevétel, hiszen a kutatásban j mindig rejlik elkerülhetet- [ len kockázat. Azt azonban különösebb matematikai bi­zonyítás nélkül is állíthatja í bárki: a legtöbb kockázat, j sőt a biztos veszteség, a le- | maradás, a nemzetközi me- i zőnytől, de a hazaitól is — abban rejlik, ha valahol nem vállalkoznak az újítás­ra. vagy csak lassan, óvatos­kodva alkalmazzák a leg­újabb termelőerőt — a tu­dományt. A MAGAS, majdnem pla­fonig érő papiroszlopok el­rejtik a Diósgyőri Papírgyár nagy kézikiszerelő termében dolgozó asszonyokat, lányo­kat. Nem látni semmit, vagy csak nagyon keveset abból a nehéz munkából, aminek egy részét jelenti csak, hogy műszakonként t ízezerötven kilót kell megmozgatniuk. Az üzem túlsó végéről ide zúg­nak a simító- és vágógépek, s még ha hangosan monda­nák sem hallanák saját sza­vukat, amikor számolnak: egy öl. .. tizenhárom . . . tizenkilenc . .. huszonnégy . .. Kétszázötven, ötszáz, vagy kétezer lap kerül egy-egy csomagba, burkolatba, a megrendelő kívánsága sze­rint., A válogató — számoló — asszonyok között dolgozik a tizennyolc éves, szőke hajú Nagy Sándorné is. — A fiatalasszony édesap­ja járt nálunk a panasszal, hogy nem értékelik lánya törekvéséi. Nem segítik, hogy nyugodtan tanulhasson — magyarázzuk jövetelünk cél­ját Grícsi József művezető­nek. — Önhöz fordultak már ezzel a panasszal? — Nem. Egyébként sem értem. Mert vállalatunknál KE»v Eb szinlolttal, piros nyakkend ős úttörők műsorá­val, dalokkal, versekkel, pergő-forgó népi táncokkal kezdődött a rátkai Búzaka­lász Tsz zárszámadó közgyű­lése. Egy kicsit talán jelkép is volt az ifjú nemzedéknek ez az ajándékműsora. Arról telt tanúbizonyságot, hogy ebben a szorgalmáról, mun­kaszeretetéről ismert község­ben. ahol sokáig kétség gyö­törte a tsz-tagság nagy ré­szét, ahol nem bíztak, nehe­zen hittek a közös gazdálko­dás előnyeiben, ma már ün­nep a tsz közgyűlése, öröm­teli esemény a zárszámadás. Ezt bizonyította az is, hogy minden vezető örül, hogy dolgozóink közül igen sokan tanulnak. Támogatjuk is őket, azaz biztosítunk min­den kedvezményt, amit biz­tosíthatunk a Munka Tör­vénykönyve és a kollektív szerződés alapján. Miért Nagyné lenne kivétel? — Nem tudom. Minden­esetre úgy mondta az édes­apja, hogy többször nem tu­dott elmenni a gimnáziumba az órákra. Olyankor sem, amikor pedig nagyon fontos lett volna. A félévi beszá­molók előtt. — Lehet. De a műszakcse- re nem az én dolgom. Neki kell elintéznie valamelyik munkatársnőjével a váltó- műszakból, . hogy cseréljen vele. Én nem utasíthatok rá senkit. Viszont ha egymás közt, elintézik, engedélye­zem, sőt, támogatom. Nem mondom, volt kérése, amit nem teljesítettem. Nem tud­tam teljesíteni. Hogy dél­előttös műszak idején, ked­denként, az iskolnnapokon egy órával hamarabb enged­jem el, ezt aztán más na­pon majd „bedolgozza”. Hát ez nem megy. Az elszámo­lás miatt. Egyik nap hét, a másikon meg kilenc óra? S ez a kilencedik már túlórá­nak számít! Nem, nem megy. Gerencsér Ferenc Mintha a földből nőnének ki a többszintes épületek, olyan gyorsan halad a házgyári termékek összeszerelése Özdon Fotó: Laczó József így nehéz tanulni Eredményes evet zári a rátkai Biízakalász Tsz a tagság 98 százaléka jött el a közgyűlésre," s egyhangúan, százszázalékos szavazással vallotta magáénak az 1970-es gazdasági év értékelését. És volt is minek örülni. Spéder János tsz-elnök be­számolója nemcsak azt sorol­ta fel, hogy milyen időjárás okozta nehézségekkel kellett megküzdeniük, de szerényen azt is hozzútehette, hogy en­nek ellenére a „rossz” évben is javultak a gazdálkodás eredményei. A tsz halmozott termelési értéke az előző év­ben elért 8,7 millió forint­ról az idén 11,1 millió fo­rintra növekedett, a fejlesz­tési alap 1 millió 811 ezer forintról 1 millió 940 ezer forintra. A tsz közös vagyo­na az előző évi 10,1 millióról 14,6 millió forintra, az egy- egy tagra jutó éves jövede­lem közel 500 forinttal növe­kedett. Különösen jók voltak az állattenyésztésben elért ered­mények. Ez az üzemág jóval megduplázta az előző évben hozott forintokat. És azt már a vendégek, a járás jelenlevő vezetői mondták el felszóla­lásaikban, hogy az okos, jó gazdálkodás, a tagság szor­galmának gyümölcse ez a jó zárszámadás. Balogh János, az ellenőrző bizottság elnöke is arról ad­hatott számot, hogy minden rendjén folyik ebben a jól megalapozott, ma már az egész tagság bizalmát élvező, munkaszeretetére bátran építő termelőszövetkezetben. AZ ELŐZŐ ÉVET mérle­gelték. de röviden szó esett a jövőről, a további fejlődést lehetővé tevő tervekről is. Beszéltek reménységükről, az ű.i telepítésű szőlőről, amely­nek első 50 holdja az idén már „kóstolót” ad, s ha min­den jól megy. megtölti az újonnan épített 6 ezer hekto­literes pince egyik ágút. Szó­ba került a házi építőbrigád is. amelyet fejleszteni szeret­nének. hogy ne csak a száz férőhelyes istállót tudja fel­építeni. de olcsóbbá tehes­se a tagság családi ház épít­kezéseit is. Üj otthont kapnak a fogtechnikusok Hamarosan új otthont kap a megyei Fogtechnikai Vál­lalat. Épp ideje a költözés­nek. Az Ady-hídnál levő munkahely cseppet sem egészséges. A szakmunkás­tanulókkal együtt hatvan- húrman dolgoznak az erede­tileg 20 fogtechnikus számá­ra tervezett laboratóriumban. Számos körülmény nehezíti még munkájukat. Ezek közül is elsődlegesen a fertőzésve­szély jelenti a legnagyobb gondot. Az építkezés a Semmelweis Kórház szomszédságában kezdődött el 1969 nyarán. A kivitelezés azonban nem ment gyorsan. Határidő-mó­dosításra is sor került. Az — S ha az egyik héten a keddi egy órát fizetetten óraként, a másik héten pedig az egész keddi műszakot fi­zetetten műszakként vállal­ná a fiatalasszony, önök min­dig elengednék? — Az természetes. * Nagy Sándornéval az üzemben éppen csak megis­merkedhettünk. Sok volt a munkája, ezért arra kért, keressem meg lakásukon, szülei házában. A családi ház, a csanyiki KlSZ-tábor felé vezető út mellett áll. Nem messze az erdőktől. Olyan környezetben, ahol gondok nélkül igazán nyu­godtan, boldogan élhetne akárki. — Tanulni nehéz. Így na­gyon nehéz — sóhajt fárad­tan a műszakból nemrég hazaérkezett fiatalasszony. — Miért nem kért segít­séget művezetőjétől? — Kértem. Mentem én hozzá többször is. De csak nevetett. Oldd meg. ahogy tudod. Tanulj, ahogy tudsz — mondta. Sőt, miután én nem tudtam beszélni az igazgatóval, édesanyám hoz­zá is elmen t... — Mikor nem segítettek, konkrétan ? — A félévi beszámolók előtt két Héttel mentem Gu- csi elvtárshoz, hogy keddre adjon egy nap szabadságot, mert nem tudtam elcserélni a műszakot, s a csoportve­zetőm nem enged szabad­ságra. Ö sem engedett. Aztán máskor azzal mentem hoz­zá, hogy a csoportvezetönő megtiltotta a műszakcserót, mert csak burkolónö tudott elmúlt hónapban pedig a műszaki átadásnál a Fog­technikái Vállalat nem vet­te át az építőktől a házat. Köztudott: az építőipar ne­hezebb helyzetben volt, mint az előző esztendőkben, ez érezhető volt a laboratórium építkezésénél is. A legna­gyobb gond: a Csabai kapui ház befejező munkálataihoz a teljesítést netm végezték el kellően. Emiatt a festést nem kezdhették el, s ez hátrál­tatta a többi belső munkát is. Szakember szerint az épü­letet optimálisan március vé­gén, április elején át lehet adni a megrendelőnek. (gl) volna cserélni velem. Én vá­logató vagyok. De megtanul­tam a burkolást is, hogy ne legyen semmi akadály. Ez sem segített... — Mennyit keres havon­ta? — Ezernégyszáz forint kö­rül. De nem is ez a problé­ma. Azért tanulok, hogy a gimnáziumi érettségi után letegyem a gyors- és gépírói vizsgát, s aztán könnyebb munkával kereshessem a ke­nyeret. Férjem most katona. Mielőtt bevonult, az LKM- ben dolgozott, mint edző- és hőkezelő szakmunkás. Ha hazajön, ő is szeretne to­vábbtanulni. Még fiatalok vagyunk... — Ha elengednék úgy i» kólába minden kedden, hogy az egy órát, illetve a teljef műszakot levonják » béré* bői, vállalná ? —j Vállalnám. NAGY SANDOKNÉ és fér­je munkásszülők ' gyermekei, s maguk is munkások már. A fiatalasszony édesapja fi­zikai dolgozóként kezdte an­nak idején a Diósgyőri Gép­gyár elődjénél. Az ilyen fia­talokat segíteni kell a tanu­lásban. Akkor is, ha elsősor­ban már dolgozók. « csak másodsorban diákok. tgy látják ezt a papírgyár veze­tői is. az igazgató a főmér­nök és a személyzeti vezető. Ez, és ígéretük a biztosítéka, hogy a jövőben Nagy Sán- dorné is megkap minden se­gítséget az üzemtől, ahogy megkap mindenki gvúr- ban, aki tanul. Bíró Péter A szorgalom gyümölcse NEB-vizsgálaí az építőiparban

Next

/
Thumbnails
Contents