Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
F971. febr. 18,, estilörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tavasz előtt a téglaiparban ■PH. 11 rr m n B Foiskoia az ifjú városban Beszélgetés Takács Istvánnal, a Kazincbarcikai városi Tanács vb-elnökéve! Igazság szerint a téglaipar számára soha nem jöhet elég korán a tavasz, hiszen egyket hél ide, vagy oda már millió darabos nagyságrendben jelenthet több, illetve kevesebb termelést. Az iparág mindmáig megőrizte idényjellegéi, ami alól csak az egy-két korszerűbb üzem kivétel. Az Északmagyaror- szági Tégla- és Cserépipari Vállalat tizenhárom gyára közül kettőben, a Mályi Téglagyárban és a Heves megyei, mátraderecskei üzemben volt január 1-e óta folyamatos a termelés. Itt működtek a bányák, haladt a nyersgyártás, a két üzem február 10-ig összesen 6,9 millió nyerstéglát gyártott. helkészülnek Nem pihennek természetesen a többiek sem. A kemencék a legtöbb helyen most is működnek, az elmúlt évről tartalékolt nyerstéglát, égetik ki. Február első harmadáig a vállalat üzemei több mint 13 millió égetett; téglái gyártottak, s ennek jelentős része már el is jutott a megrendelőkhöz. Az egyik 1 egk ereset lebb termékük bö I, az égetett, cserépből pedig mintegy 1,2 millió hagyta el eddig a kemencéket. Az úgynevezett szabadsza- ritós üzemekben — ahol ezekben a hónapokban szünetel a nyersgyártás — a telet nagyjavításra használják fel. Ilyenkor vizsgálják felül a gépek műszaki állapotát, ilyenkor kerül sor a szükséges karbantartási munkákra. Felkészítik a gépeket a következő hónapokra, hogy amikor a tavasz beköszönt, azonnal és fennakadás nélkül megkezdhessék a termelési. Az idén a szokottnál is nagyobb figyelmet fordítottak a felkészülésre, már megkezdték a kijavított gépek, berendezések átvételét. A nagyjavításoknál olyan ütemet diktáltak, hogy március elsejére biztosíthassák a teljes üzemkezdés lel léteiéit. Ésszerű k oekázat»altatás A vállalat a legkedvezőtlenebb feltételek esetén is legalább 202 millió égeleit téglát és 23 millió égetett cserepet szeretne gyártani ez évben. De ha az időjárás kedvez, téglából esetleg 10— • 5 millióval is többet adhatnak az építkezőknek. Ezért tervezik úgy, hogy — ha csali lehet — március elsején megkezdik a teljes termelést. A korai kezdés természetesen — kivéve a legkorszerűbb üzemeket —. kockázattal jár. Ha a száradófélben levő nyerstégla megfagy, milliós károk keletkezhetnek. De ha nem, ugyanennyi többletük van. A vállalat gazdasági szakembereinek ezért az a véleménye, hogy érdemes egy bizonyos, ésszerű kockázatot vállalni. A népgazdaság építőanyag-igényeinek jobb kielégítése-és a vállalat gazdasági érdekei is indokolttá teszik ezt a kockázatvállalást. Minden napot, minden órát megfelelően kihasználni — ez most a gazdasági vezetők, a párt- és a szakszervezeti vezető szervek legfőbb törekvése. A vállalat most is munkaerőhiánnyal küzd, s ha tavaly az árvíz okozta károk indokolttá is tettek a nagy mennyiségű túlóra félhasználását. az idei terveket nem alapozhatják a túlóráztatásra. by) üli a kollektívával A vállalat elolt álló feladatokat a gyárak meglevő kollektívájának kell elvégeznie. A vezetők és valameny- nyi dolgozó együttes helytállása küzdhet i csak le a nehézségeket, többek között azt, hogy egyik-másik üzemben — létszámhiány miatt — neun tudnak két műszakot indítani. Egyedüli tartalékuk tehát a munka jobb megszervezése, a termelékeny- ség lehető legnagyobb mértékű fokozása. A szakszervezeti bizottság megértette feladatát. Aktívan részt vesznek — s a dolgozóikat is bevonják — a tervek megvitatásába, a feladatok megértetésébe. Most készül a munkaverseny-sza- bályzat, s a verseny segítségével is mozgósítják a kollektívát a legfontosabb célkitűzések megvalósítására. Az elmúlt év számait tanulmányozva azonnal szembetűnik, mennyi tartalék van a selejt, az állásidők csökkentésében. Több milliós termelés múlhat ezekcs. Így az üzemeken belüli verseny célkitűzései- között a mennyiségi termelés növelése, a minőség javítása, az állásidők, - a selejtszázalék Üzlet kötés lélóra alatt A minőségi munka és a jól megalapozott piacpolitika eredményeként évről évre növeü exportját a December •1 Drótművek. Termékei mind a szocialista országokon. mind a tőkés niacon egyre ismertebbek. Az acélhuzalokon, az acél- •duminium kábeleken kívül fokozatosan betör a világpiacra a vállalat szabadalmazott gyártmánya, a gépi tűzéssel készült lapos bánya- kötél s. Ez évben már 10 ezer tonnányit szállítanak a Szovjetuniónak, s a nyugati országok is élénken érdeklődnek a hagyományosnál sokkal megbízhatóbb, tartó- KHbb bányakötél iránt. Egy nyugatnémet cég 15 tonnát rendelt, ez azonban csak a kezdet, mert a közelmúltban Magyarországon járt, az NSZK bányaműszaki hatóságának igazgatója, s tapasztalatai alapján igen kedvezően nyilatkozott az új termékről. A gépi úton készült lapos- kötél volt a főszereplője a drótgyár egyik leggyorsabban létrejött üzletének is. A tatabányai bányagépgyár különféle berendezéseket szállított egy jugoszláv vállalatnak, s ennek a kapcsolatnak eredményekén! ismerkedtek meg a juguszláv szakemberek az újfajta bányakötéllel Egy szép napon — minden előzetes értesítés nélkül — megjelent a drótgyárban a jugoszláv vállalat három! képviselője. Az üzlet alig félóra alatt, létrejött, s körülbelül 10 ezer dollárnyi bevételt, jelent, a miskolci | üzemnek. Kazincbarcikán ma adják át hivatalosan rendeltetésének a legfiatalabb főiskolát, a Nehézipari Műszaki Egyetem vegyipari automatizálási főiskolai karát. Az új intézmény elődje, a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum is Kazincbarcikán működött, és igen jól kvalifikált szakembert adott az országnak. 1970. szeptemberétől működik a főiskola, s a mai avatóünnepségen hivatalosan is e minőségben veheti birtokába a tanulóifjúság és fogadhatja be Kazincbarcika csökkentése igen fontos Fontos a munkásvédelem, a balesetek megelőzése is, hiszen a dolgozók testi épségének, egészségének megóvása alapvető cél. Az üzemek közötti versenyt a hatékonyság növekedése alapján értékelik majd. A cél: a 100 forint kifizetett bérre jutó eredmény növelése. A februári tavasz még csalóka lehet. De közeledik már az igazi is, s az Eszalcma- gyarországd Tégla- és Cserépipari Vállalat kollektíváját nem találja készületlenül. Átgondolt munkával, megalapozott tervekkel készülnek idei, a népgazdaság számára is igen fontos feladataik teljesítésére. Flanek Tibor társadalma. Az avatóünnepseg előtt Takács Istvánt, a Kazincbarcikai városi Tanács vb-elnö- két kértük, bog}' válaszoljon kérdéseinkre: — Mit jelent a fiatal szocialista város fejlődésében, hogy a korábbi gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző intézel melleit most már olyan műszaki főiskolája is van. amely országos jellegű, ahová hazánk minden tájáról jönnek a legkorszerűbb tudományágazatokkal ismerkedni akaró leendő szakemberek? — Igen megtisztelőnek tartjuk, hogy fiatal szocialista városunkban az 1970—71- es tanévtől főiskolai rangú oktatási intézmény működik. Elkészült Lenin város IV. ötéves fejlesztési terve Több mint 2500 lak«» — Uj közművek épülnek Javul a város egészségügyi ellálása A Leninvárosban tervezett nagyarányú ipartelepítés szükségszerűen magával hozza a városfejlesztés ütemének meggyorsítását. A város lakossága az elkövetkező öt év alatt csaknem kétszeresére nő. Többek között ezt hangsúlyozta az a javaslat- tervezet is, melyei a városi tanács végrehajtó bizottsága terjesztett a múlt héten a tanácsülés elé. Leninváros IV. öléves fejlesztési tervének készítésekor abból a tényből indullak ki, hogy a város térségében létesülő új ipari üzemek (a nagy olefinüzem, a kőolajfinomító, a 2000 megawattos hőerőmű) megvalósulásával ugrásszerűen megnő a lakásigény. Ezért 1971-től 1975 végéig 2544 lakás cs az ehhez kapcsolódó kommunális létesítmények megépítését tervezi a városi tanács. Jelenleg a város lakóinak száma körülbelül II ezerre tehető. A becslések szerint a tervidőszak végére, a nagy ipari beruházások eredményeképpen, jelentős népességnövekedés várható. Mintegy 3400 letelepülő családdal számolnak, a természetes szaporulat pedig valószínűleg eléri az ezret. Ezenkívül legalább 5000 építő, szerelő dolgozik majd a beruházásokon, akiknek a városban létesítendő munkás- szállások adnak otthont. Ilyenformán 1970 elején a város lakossága eléri majd a 20 000-et. A tanács fejlesztési terve a IV. ötéves tervidőszakra 443 millió 599 ezer forint költségvetést irányoz elő. Ehhez jön meg a NIM állal fejlesztésre biztosított 740 millió to- rinf. Ha a kettőt együtt számít juk, Leninváros a IV. ötéves tervben (öbb mirk egymilliárd forinttal gazdálkodik. A nagyszámú lakáson kívül sok egyéb létesítmény megépítését rögzíti a város fejlesztési terve. Bővítik a kereskedelmi hálózatot is: a következő öl, évben három élelmiszer ABC-áruház, egv vegyes áruház és egy' vendéglátó kombinát építése szerepel a programban. A tervek szerint 1972-ben fognak hozzá többek között a 200 személyes diákotthon, egy szálloda, a tanács- és partház, egy korszerű autóbuszállomás építéséhez, s természetesen folytatják a közműVesítési programot A IV. ötéves tervben megépül egy' 100 férőhelyes óvoda, egy 40 férőhelyes bölcsőde és egy 16 tantermes általános iskola is. A városi tanács 1971-re 212 millió 184 ezer forintot irányzott elő városépítésre. Ez egyrészt a költségvetésből, másrészt a NIM által folyósítani*, fejlesztési keretből tevődik össze. Az 1971. évi feladatok között szerepel egyebek között 426, házgyári termékekből készülő lakás felépítése és a járulékos közművek elkészítése. Még az idén megkezdik a vízmű, a távfűtési hálózat bővítését es hozzáfognak egy nagy teljesítményű víztermelő egység előkészületi munkáihoz, amely természetesen áthúzódik a következő esztendőre. A IV. ötéves tervben tovább javítják a város lakóinak egészségügyi ellátását. Ezt a célt; szolgálja majd a tervbe vett 26 munkahelyes rendelőintézet felépítése, ugyanis a jelenlegi egészségházban több orvosi rendelőt már nem lehet elhelyezni; A tanács állásfoglalása értelmében rövidesen meg kell kezdeni a város derítőrend szerének bővítését is. Bar igen sokba kerül, meg kell valósítani, mert, enélkül az 1972-ben átadásra kerülő közel 600 lakásba már nem lehetne beköltözniük a lakóknak. Ez nem csupán oktatási hálózatunk mennyiségi fejlődését jelenti, nem úgy értékeljük ezt, hogy egy oktatási intézménnyel gazdagodott városunk, hanem jelentős minőségi fejlődésnek is tekintjük. A főiskola létrehozásával szélesedett oktatási intézményeink skálája, az altalános iskolától és szakmunkásképző intézettől kezdve a gimnáziumon és szakközép- iskolán keresztül főiskoláig bezárólag rendelkezik varosunk oktatási intézményekkel. Ügy véljük, hogy a főiskolával városunk rangosodon, méltóbbá vált az iskolaváros elnevezésre. Az a körülmény, hogy a főiskola országos jellegű, városunk vonzó halasat növeli, s bízunk benne, hogy az intézményben folyó magas színvonalú és korszerű oktatás nemcsak az intézetnek, liánéin városunknak is jó hírnevet szerez. — A több száz leendő üzemmé: lök es a nagyszámú tanári kar. a műszaki-pedagógus értelmiség jelenléte érezhető-e a város társadalmi, kulturális éleiében, s van-e terv a jövőbeni fokozottabb bekapcsolásukra? — A főiskola létesítésé óta eltelt néhány hónap igen kevés ahhoz, hogy az intézet hallgatóinak és oktatóinak munkája, tevékenysége a város életében is éreztesse hatását. Tudunk egészséges törekvésekről a főiskola hallgatói és tanárai részéről. Helyeseljük és támogatjuk például azt, hogy a főiskola ne zárkózzon magába, hanem szioros kapcsolata legyen a v áros üzemeivel, elsősorban a jelentős fejlődés előtt álló Borsodi Vegyikombmáttal, de a művelődési intézményekkel es a városban működő mozgalmi és társadalmi szervekkel is. Ennek az egészséges törekvésnek a jeleivel már találkozunk. Például a főiskola kapcsolatot teremtett a városban működő tudományos egyesületekkel, sport- .szeivekkel, s vannak tervek a város fejlesztésébe és szépítésébe. valamint kulturális életébe való bekapcsolod as ra is. — A további nagy fejlődés előtt álló város, amely ipari jellege mellett egyre inkább iskolai-áros is lesz. miként kíván jó otthont, kellemes környezetet adó „házigazdája" lenni a főiskolának, hogyan tudja az itt tanulókat annyira magáénak tekinteni, hogy azok majd büszkén gondoljanak vissza főiskolai városukra, Kazincbarcikára? — Azt szeretnénk, ha a főiskola hallgatóiban kellemes benyomásokat hagyna és szép élményekkel szolgálna a városunkban eltöltött idő. Erre Kazincbarcikán részben megvannak, részben pedig a további fejlődés során teremtődnek meg a feltételek. A mintegy 30 ezres lélekszámú városunk a IV. ötéves tervben tovább fejlődik. újabb lakó- és középületekkel gazdagodik, s további eredményeket szeretnénk elérni a városiasodás tekintetében. A város megszerettetését szolgálja a szép természeti környezet, amely Kazincbarcikát övezi, s amely sok jó lehetőséget kínál rá, hogy a fiatalok a tanulás mellett kellemesen szórakozzanak. kikapcsolódjanak és felüdüljenek. Gondolom, mindezen kívül a város lakosságával, a munkahelyeken és a városi közéletben való találkozásaik során is jó kapcsolatok alakulnak ki, amelyek maradandó nyomokat fognak hagyni a Kazincbarcika főiskoláján tanuló diákokban. FtUik a Mgyár exportja
