Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

1971. február 17. szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tizenegy település ellátói liiUdötJgyiilcs a Kocsi ÁFÉSZ-ben Megyeszerte zajlanak ezek­ben a napokban az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek tisztújító küldött­gyűlései. A részközgyűlése­ken megválasztott küldöttek az egész tagság nevében vi­tatják meg az elmúlt év munkáját, döntenek a szö­vetkezet 1971-es üzletpoliti­kai, s egész negyedik ötéves tervéről, majd újjáválasztják az áfész vezető testületéit. A ■ zenegy települést ellátó Bocs és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet küldöttgyűlésén eredményes munkáról, újabb fejlődésről adha­tott számol az igazgató­ság beszámolója. Az előzőén már lezajlott részközgyűléseken a hozzá­szólások többsége a tagság megelégedését fejezte ki a szövetkezet működésével kapcsolatban. A Bőcsi ÁFÉSZ kiskeres­kedelmi forgalma meghaladta az 57 millió lorintot, s négy év alatt 12 százalékkal növeke­dett. A vendéglátás forgalmában 51 százalékos a négyéves „felfutás”. Hozzájárult a forgalom növekedéséhez az Nagyjavítás az ÓUL-ben Segítenek a szocialista ü brigádok A hét első napján, február 15-én reggel hat órakor le­álltak a hengerek az Özdi Kohászati Üzemek finom- hengerművének közép- és abroncssorozatán, s mintegy 700 dolgozó közreműködésé­vel megkezdődött a gyárrész­legek életében legnehezebb feladatot jelentő munka, az évi nagyjavítás. A hagyo­mányoknak megfelelően a Ivarban tartási munkákon kí­vül most is korszerűsítik a csaknem fél évszázada alapvető módosítás nélkül üzemelő finomhengerművet. Az abroncssorozaton a hűtő- Pad új vezérlőberendezést kap, melynek beépítése utón egyszerűbb, s gyorsabb lesz a késztermékek előkészítése szállításra. Az üzem vezetői a nagy­javítást eredetileg 12 napra tervezték. A munkában részt vevő szocialista brigá­dok azonban felajánlották, hogy a középsoron a terve­zed idő előtt három nappal, az abroncssoron pedig egy nappal hamarabb befejezik a munkát. Ha a határidőt a felajánlásnak megfelelően si­kerül rövidíteni, mintegy ezer tonna többlet hengerelt áru gyártására nyílik lehető­ség, ami 5,6 millió forint termelési értéktöbbletet ered­ményez a vállalatnak. A nagyjavítás első két napja a gépek, a berendezé­sek bontásával telt el. A munka a tervezett ütemben halad, s a harmadik napon az alkatrészek átvizsgálása, s cseréje után megkezdődik a gépi berendezések össze­se ..elése. Nyírseprű, szabvány méretben és minőségben eladó. Ar megegyezés szerint. Bástya Tsz, Krasznok- vujda Tel. 25. is, hogy az elmúlt években, különösen 1970-ben gyors ütemben fejlesztették az üz­lethálózatot. Beruházásokra, valamint felújításra és karbantar­tásokra csaknem 3,5 mil­lió forintot fordítottak az elmúlt esztendőben. Ez csaknem négyszerese az előző esztendőben ilyen cé­lokra fordított összegnek. Fejlődött az előző évhez viszonyítva a szövetkezet fel- vásárlási tevékenysége? va­lamint ipari termelése is. Az összes bevétel meghaladta a öl millió forintot, s a jó gazdálkodás követ­keztében ebből csaknem 3,8 millió forint volt a nyereség. A nyereség növekedési nemcsak újabb beruházáso­kat tesz lehetővé, hanem közvetlenül is jól jár a szö­vetkezet tagsága, mert az előző évi 220 ezer forinttal szemben most 265 ezer forint vásárlási és értékesítési visz- szatérítést kap kézhez. Szó esett a küldöttgyűlé­sen a vissza-visszatérő áru­ellátási problémákról, s más, megoldásra váró kér­désekről. Sok esetben pa­naszkodnak például a kenyér minőségére, s ezért az áfész a sajóhídvégi Isz-szel közösen 1972 vé­géig új sütőüzemet kíván létrehozni. Bírálat érte a szövetkezet vagyonvédelmi munkáját is. Négy év alatt megduplázó­dott a leltárhiányok összege. A küldöttgyűlés a továb- • biakban elfogadta a szövet­kezet ez évi és 1975-ig szóló terveit, majd újjáválasztot­ták az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfői hangversenye Hangversenylátogató kö­zönségünk egyre fokozódó , érdeklődéssel fogadja a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar koncertjeit. A Miskolci Nem­zeti Színházban megrende­zett, hétfő esti koncert teli háza azonban nem csupán az együttestől lassanként meg­szokott jó játéknak tulaido nítható. Közrejátszott ebben i Beethoven muzsikájának vonzereje és a Dvorzsák versenyműnek — fiatal kora ellenére is — nagynevű ven- ! dégművész előadója. Beethoven Fidelió nyitó' nyát hallotta elsőként a lcö- ! zönség, utána Dvorzsák Gor­donkaversenye következett. A szólót Perényi Miklós Liszt­Esti fényben az autóbusz-pályaudvar Miskolcon, a Búza téren. Jegyzetek a faluból Epilógus Végezetül mintha n\ég akarna valamit mondani. Érezhető, de az elbizonyta­lanodás is. Majd igyekszik természetes, könnyed han­gon, mintegy mellékes vala­mit tudtul adni mondandó­ját, de éppen a természetes, a könnyed hangra való tö­rekvés érződik belőle. Arról van szó, hogy át kell men­nünk a tanácsra, ahol be kell számolnia az elnöknek, milyen ügyben járt itt az új­ságíró, mit kérdezett, és ö mit mondott neki. Ilyen utasítást kapott, az elnök határozottan igényli ezt a beszámoltatást, ránézve ez tehát kötelező. Rendben van. Elindulunk. A vb-elnök elvtárs nagyon el van foglalva, de azért sza­kít időt a beszámoló meg­hallgatására. Hátradől az íróasztalnál, és nagyon ko­moly arccal hallgatja a be­számoló embert, aki vala­miért egyre idegesebb lesz. miközben hihetetlen pontos­sággal sorolja az elhangzott kérdéseket és azt. hogy 6 miket válaszolt. A/ elnök elvtárs előbb csak bólogatva helyesel, majd szóban is ki­fejezésre juttatja: igen. egyetért, rendben van. Vé­geztünk is. • megyünk. Jó lenne valami vigaszta­lót mondani a beszámoló embernek, hiszen a jelenet számára — enyhén szólva is — kínos volt, és nyilván az lesz majd minden hasonló leckefelmondás esetében. Ez­zel az emberrel a falu kul­turális életének egyes részei­ről beszélgettünk. Mint erre illetékessel, hiszen csaknem két évtizede dolgozik már egyfolytában a falu népmű­velésében. Csaknem két év­tizede. Eredményes munká­jáért több, magas kitüntetést kapott, most is a legjobbak között tartják számon. Értő­je munkájának, ehhez nem férhet kétség. Azoknak a típusú embe­reknek munkájára, amelyek­hez ő is tartozik, rendkívül nagy szükség van a közsé­gekben. Szükséges ezt újra és újra hangsúlyoznunk. A falu kulturális életének ma­gas szintű művelése tovább­ra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, nem elhanya­golható, nem mellékes. A párt X. kongresszusának be­számolójában hallhattuk, ol­vashattuk: „A közművelődés az egyéniség kibontakoztatá­sának, a szocialista demok­rácia erősítésének, a terme­lési kultúra emelésének nél­külözhetetlen tényezője.’ Nyilvánvalóan nem mellékes az sem, hogyan foglalkozunk az itt dolgozó emberekkel mennyire becsüljük, meny­nyire tartjuk tiszteletben őket. Érdemes utalni a párt kongresszus határozatára is mely többek között kimond­ja: egész kulturális életünk fontos feladata, hogy méltó megbecsülést biztosítson a kulturális munka művelői­nek és terjesztőinek, akik ki­állnak a kommunista esz­mékért, és támogatják pár­tunk országépítő politikáját. Bonyolult, összetett mun­ka a népművelés. Az össze­tettségbe valahol beletarto­zik az is: mennyire hiszünk annak az embernek, akit megbíztunk ezzel a munká­val, mennyire tartjuk nagy­korúnak a feladat elvégzé­sére. Ha valahol szükség van a falu minden vezetőjének támogatására, segítségére, úgy a népművelésben — igen. Nyilvánvalóan jó szán­dék vezette a szóban forgó község tanácsának vb-clnö- két is intézkedésének meg­hozatalában, de az már erő­sen kétséges, vajon ered­ményre vezethet-e, helyes-e ez az intézkedés. Nem lenne jobb teljes bizalmat szavaz­ni annak, aki mellesleg már éppen elégszer bizonyított? Községi tanácsaink mind­inkább önállóakká válnak, néhány hónap múlva az ed­diginél is nagyobb hatás­kört kapnak. Még inkább vi­gyázni kell majd: az Intéz­kedések, a végrehajtási mód­szerek ne legyenek bántóak. Priska Tibor díjas gordonkaművész ját­szotta. Az est legmaradan­dóbb élménye az ő árnyalt, meleg hangszínű, meggyőző hitelességű, művészi átélés­sel megszólaltatott gordonka­szólója volt. Ha lehet részek­re osztani az egyébként egy­séges produkciót, akkor ta­lán a II. tétel romantikus, mélabús hangulatú dallam- vezetését kell kiemelni: ez sikerült a legjobban. Az ifjú művész Bach D-dúr szvitjé­nek egyik — ráadásként ját­szott — tételével köszönte meg a közönség meleg tap­sait. A vendégkarmester Bor­bély Gyula általában jól ve­zette a zenekart, de talán di­namikusabb manuális irá­nyítással. árnyaltabb hang­színek megszólaltatására va­ló törekvéssel felszabadul­tabban. színesebben, élettel telítettebben szólalt volna meg mind a két Eeelhoven- mű, mind pedig a verseny­mű. A koncertből mindvégig hiányzott a feszültség. a hallgatók képzeletének szárnyalásra bírása, s ez vol­taképpen a karmesternek ró­ható fel hibául. A műsor második felében — befejezésként — Beetho­ven VI. Pastorale szimfóniá­ját játszotta a zenekar. En­nek első két tételében érző­dött leginkább az önfeledt muzsikálás hiánya. De a jól felfokozott „vihar”, s a záró tétel enyhet adó derűje már „beethovenibb” világot su- gallt. Így a koncert végered­ményében jó momentumokat rögzített a hallgatóban. Ne vegyenek aranygyűrűt Egy végzős szakmun­kásképzős osztály diák­jai tanácsot kértek szer­kesztőségünktől, illik-e, vagy sem, hogy ballagá­si emlékül osztályfőnö­küknek (30 év körüli férfi) arany pecsétgyűrűi vegyenek. Válaszunkat azért kell nyilvánosan megadni, mert aligha ez az egyetlen ballagásra készülő osztály, ahol gondot jelent: mi is le­gyen az ajándék? Véleményünk szerint arany pecsétgyűrűt és egyéb, értékes ajándék­tárgyat venni, illetve a nevelőnek elfogadni nem pusztán illem kérdése. Ac arany pecsétgyűrű semmiképpen sem olyan ajándéktárgy, amelyet a nevelő elfogadhat búcsú­zó tanítványaitól, tehát azt tanácsoljuk: ne ve­gyenek aranygyűrűt. Ta- nítványi hálájukat kife­jezhetik valami apróbb, kevésbé drága ajándék- tárggyal is, amely épp­úgy emlékezteti majd a nevelőt erre az osztály­ra, mint valami drága dolog. Ebben az esetben a szülőket is megkímé­lik a nagyobb megter­heléstől, és a pedagógust is egy kényelmetlen, elő­írásokat sértő helyzet­től. 900 éves Nevezetes jubileumot ün­nepel 1975-ben Szolnok: a város születésének kilencszáz éves évfordulóját. A törté­nelmi nevezetességű dátum a IV. ötéves terv utolsó esz­tendejére esik, amikorra megvalósulnak a nagyszabá­sú városfejlesztési tervek. A tervidőszakban kétmilliárd forintot fordítanak beruhá­zásokra, többet mint a fel- szabadulást megelőző negy- ven-ötven esztendő alatt. Ott, ahoi az 1-es (és a 2-es) megáll A Baj csv-Zsi li nszky utca és a Kun Béla utca sarkán levő automatikus forgalom­irányító-berendezés szüksé­gessé tette, hogy lámpát he­lyezzenek el a Körösi Csorna Sándor utcai villamosmegál­lóba is. Ez a lámpa a villa­mosokat dirigálja — össz­hangban az előbb említet t jel­zőrendszerrel. Megálljt pa­rancsol a villamosnak, és in­dít — ahogy a forgalom kí­vánja. Az automatikus indí­tás lehetővé teszi, hogy a villamos éppen akkor érjen a Bajcsy-Zsilinszky—Kun Béla utcai kereszteződéshez, amikor ott „zöld út” várja. Így nem kell a híd alól fel­felé jövet, az emelkedőn megállnia. Nos, az elgondolás, a meg­oldás jónak tűnik, olykor mégis vannak súrlódások, differenciák. Miért? íme, így látják azok, akik minden reggel a Körösi Cso­rna utcai megállóban száll­nak fel. és minden este ott szállnak le. O A legtöbb vezető be­tartja á lámpa diktálta utasításokat, s a zöld jeire indul. A viszonylag hosszabb állásidő után azonban egye­sek alaposan „ráhajtanak” (talán be akarják hozni az elveszett időt?), korán érnek a kereszteződéshez, lassíta­niuk kell. Ilyenkor aztán olykor kijut a lámpának is, meg annak is, aki kitalálta. © Éppen zöldet mutat a jelzőlámpa, amikor a szerelvény befut a Körösi Csorna utcai megállóba. Kö­rülbelül 20 másodpercig tart csalt a zöld, az utasolt viszont többen vannak, nemigen tud­nak felszállni ennyi idő alatt. A vezető türelmetlen, nem akar időt veszíteni, indít — egy másodperccel a lámpa- váltás előtt. Ennek következ­tében egyszer egy idősebb néni lóg le féllábbal a villa­mosról, máskor majdnem egy, bölcsődéből gyermekét cipelő apa zuhan ki. O A számító típus. Ez a vezető tudja, hogy egy kis köd van, amiatt a közle­kedés kissé lelassul. Kiszá­mítja, mennyivel korábban kell indulnia, hogy pontosan érjen a kereszteződéshez — és indít. Mondani se kell talán: a számításba úgyszól­ván mindie hihn csúszik O .S nyugoa i, oeletörő- dött, kissé talán bele­fásult típusú vezető megáll a Körösi Csorna utcai meg­állóban. megvárja míg fel- szállnak. s a legtermészete­sebb módon — akár zöld, akár piros a lámpa színe — elindul. Amikor a kereszte­ződésnél piros lámpa miatt meg kell állnia, szó nélkül teszi, s nyugodtan megvárja a zöldet ti. Hm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents