Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
7971. február 17, seerda ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Tervünk büszkesége: A magyar—szovjet olefin-kooperáció Munkában a manipulátor Pártunk X. kongresszusának befejezésével szinte egyletében kezdődött meg a népgazdaság IV. ötéves tervének részletes ismertetése a dolgozók széles rétegei között. A tervagitáció során jól felkészült propagandisták fáradoznak rajta, hogy a közvélemény elölt világossá tegyék gazdaságpolitikánk célját és főbb jellemvonásait. Ismertetik, hol tart ma a magyar népgazdaság és milyen színvonalra jut a terv teljesítésével. Buzdítják a dolgozókat, hogy az eddiginél alaposabban ismerjék meg szőkébb hazájukat: megyéjüknek, városuknak és saját üzemüknek tervprogram- :ia(. s ezen belül jobban lássák saját feladataikat is. Felzárkózunk.. E munka sorén sok szó esik megyerik dinamikusan fejlődő ágazatáról, a vegyiparról. Ezen belül is a petrolkémia legjelentősebb ágának, az olefinként tónak fejlesztéséről. Az olefinkémiai ipar a fejlett tőkés országokban jóval előbb tart, mint jelen, pillanatban hazánkban. Érmek oka az, hogy náluk a petrolkémiai termelés több mint negyedszázados múltra tekint vissza, míg nálunk ez a vegyipari ágazat csak néhány éves. A IV. ötéves terv teljesítésével azonban hatalmas lépest teszünk előre ebben a tekintetben is! Az olefinkémiai ipái' nagy mennyiségben és olcson áJ Irtja elő az olyan alapanyagokat, mint az etilén és propilén, amelyekből az értékes vegyipari termékek egész sora gyártható gazdaságosan. Ezek az alapanyagok azért '’altok a szerves vegyipar legfontosabb nyersanyagaivá, mert alkalmasak a tömegtermelésre, bizonyos üzemnagyság esetén alacsony önköltséggel gyárthatók. Kezelésük és felhasználásuk nem igényel a vegyiparban az átlagosnál magasabb műszaki színvonalat, feldolgozásuk •során viszont jelentős értéknövekedés következik be. Igen nagy megtakarítás Népgazdaságunk jelenleg a petrolkémiai eredetű termékszükségletnek csupán 30 Eleklromos érintésvédelmi mérés, villámvédelem felülvizsgálat és elektromos tűzrendészet! felülvizsgálat az 1/19(53. (VII. 5.) BM számú rendelet 116. paragrafus szerinél munkák végzéséi vállalja a Járási Építőipari Ktsz. Cím: Mezőkövesd, Dohány u. 5. sz. Tel.: 101. OLCSÓ GYERMEKKOCSI vasár: Mély gyermekkocsik, jó állapotban, MELYEN leszállított áron eladók. Több színből választhat. Miskolc, Széchenyi u. 64., 31-es , Kölcsönző Botit. —35 százalékát tudja fedezni hazai termelésből. Vizelési mérlegünkre tehál igen nagy terhet ró ezeknek a termékeknek — löleg tőkés \iszony latú — behozatala, mert a testvérországok hasonló gondokkal küszködnek. Ezért vált az oleíinké- miai ipar fejlesztése IV. ötéves tervünknek olyan jelentős kérdésévé! Ha nem sikerült volna megoldanunk, 1975-re már évi 133 millió dollár értékű petrolkémiai terméket kelteit volna importálnunk a fejlett lökés országokból! Szakembereinket már a IV ötéves terv előmunkálatai során is foglalkoztatta az olefinkémiai ipar fejlesztése. Előttük nyilvánvaló volt, hogy a petrolkémiai termékek nagy többsége legnagyobb gazdasági hatékonysággal csak olefinekből gyártható. Rendelkezünk is az olefinkémiához szükséges szénhidrogén-nyersanyagokkal, de az előzetes számítások azt mutatták, hogy saját erőnkből csupán évi 100 ezer tonna etilénkapacitású üzem létesítésére telik. Ez azonban még korántsem az optimális üzemnagyság! Ilyen üzemnagyság mellett mintegy 40—45 százalékkal magasabb önköltséggel gyártottuk volna az olefineket, s gazdaságosság tekintetében messze a tőkés országok mögött bandukoltunk volna. .4 kast ben A KGST-ben talalt.uk meg a megfelelő megoldást. A magyar és a szovjet szakértők közösen készítettek mü- szaki-gazdasági . számításokat. amelyeknek eredményei konkrétan bizonyítják, menynyire szükséges a nemzetközi összefogás és munkamegoszlás! A 100 ezer tonna évi kapacitású olefinüzem helyett: IV. ötéves tervünkben 350 ezer tonna kapacitású üzemet létesíthetünk szoros termelési kooperációban a Szovjetunióval! Ez már olyan üzemnagyság, amelyben tfr. előállítandó olefinek önköltsége rendkívül kedvező. Világviszonylatban is „bírni fogjuk” a versenyt! Ma még nem is mérhető fel teljes egészében, mekkora előnyt jelent számunkra a magyar—szovjet olefin- kooperáció! Az mindenesetre biztos, hogy versenyképesek leszünk a legfontosabb petrolkémiai ágazatban. Az is biztos, hogy 5 milliárd forintos beruházást takarítunk meg, s jelentősen javítjuk fizetési mérlegünket az olefinek hazai termelése réven. Bővül vegyi üzemeink kapacitása nemcsak Leninvároe- ban, hanem Kazincbarcikán is, ahová csővezetéken szállítják majd az etilént. A Leninváros és Kalus szovjet város között építendő csővezeték, amely évi 130 ezer tonna mennyiségű etilén szállítását biztosítja — nemcsak a két olefínüzemet, nemcsak a két várost köti össze. Újabb eltéphetetlen szála lesz a szovjet és a magjai' nép barátságának is. ür. Nagy István Az eddigi nehézkes munkát könnyíti meg a DIGÉP-bcn az osztrák RUTHNEK gyártmányú gép. Több száz kilogramm súlyú, hosszú darabok — rudak, tengelyek — gyártásánál használják. Foto: Sz. Gy. Új sikerek, régi gondok az engai csavarözemkee — Az elmúlt évet jól zár tűk. 1969-hez képest termelési értekben 13 százalékkal adtunk többet, s a többletet teljes egészében a termete kenység növelésével biztosítottuk. Csökkent a fluktuáció, az igazolatlanul kern a radozok szama, kevesebb a baleset. Lukács László, az ongai csavarüzem vezetője jellemzi e tömör mondatokkal a több száz tagú kollektíva eg> évi küzdelmet. örömei1!, gond'jait. Nagyobb önáHóság A tizedik zárszámadás Dumaházán A legeredményesebb — tanulságokkal Domalrazaai sohasem tudtok az emberek a földből megélni. A felszabadulás előtt, s utána is egy-kótévig szánté „fő foglalkozási ágnak” tekintették a faluban a csempészkedést. Hozták az árut, s vitték a szarvasmarhát,’a juhot, a baromfit a szomszédos Csehszlovákiába, s a kalandos határátkelésekről számos anekdota él még ma is a községben. Azóta természetesen megváltoztak a viszonyok, s az egykori csempészkedésnek csak humoros történetei maradtak meg. Nem nagyon változtak viszont a természeti adottságok, s a domaházi Dózsa Termelőszövetkezet ma is a legmostohább körülmények között gazdálkodik az ózdi járásban. A mostoha természeti körülményeket tavaly a rendkívül rossz időjárás is tetézte. Két felhőszakadás, jégverés és tűzkár ellenére a tizedik zárszámadáson mégis azzal a tudattal ülhettek asztalhoz a tsz tagjai, hogy az évtized legeredményesebb esztendeje maradt mögöttük. A tsz megalakulása! követő esztendőben, 1962-ben még tíz forintot sem ért egy munkaegység. Tavaly az egy munkanapra jutó jövedelem 62 forint volt, s most a rossz idő ellenére is 76 forintot fizethettek. Ez elsősorban az évről évre fejlődő melléküzemági tevékenységnek köszönhető. A domaházi határban sohasem voltak jo termésátlagok, a tavalyi azonban a legrosszabbat is „felülmúlja”. A rozs átlaga holdanként 1,9 mázsa, a kukoricáé 5,5, a zabé 2,6 mázsa, s a burgonya is mindössze 27 mázsával fizetett holdanként. A közgyűlésen élesen felvetődött, hogy az alacsony termésátlagok nem magyarázhatók meg teljesen a rossz időjárással. Időnként rossz hangulat zavarta a gazdálkodást, s a szorgalmukról egyébként híres domaháziak az elmúlt évben nem minden idénymunkát fejezteti be. A kukoricának felét például egyszer sem kapálták még. Időnként úgy tűnt, hogy a tagok egy része teljesen a vezetőség ügyességére és a melléküzemágakra szeretné sorsát rábízni. A szemlélet szerencsére nem okozott végzetes bajt, A tanulságot; azonban le kell vonni belőle. Ez évben szigorúbbak lesznek a gazdasági szabályzók, s a korábbinál nehezebb feladat előtt áll a I termelőszövetkezel. Tavaly is eredményesen dolgozott a tsz alig két éve létesített fűrészüzeme. Az üzem termelési értéke jóval meghaladta a fél millió forintot, s a nagy tömegben gyártott, viszonylag egyszerű megmunkálást igénylő készáruk Domaházáról eljutottak a külföldi, még a tőkés piacokra is. A nyereségből tavaly újabb beruházásokat végeztek, s az. igényeknek megfelelően például több tízezer seprünyelel szállítottak az ország különböző löszeire. Elbbeu az évben is sok megrendelést kaptak, s az üzeni igazi „felfutásai” most remélik. A legtöbb nyereséget mégis a bérfuvarozás eredményezte. A tsz négy tehergépkocsija szinte pihenés nélkül mindig úton volt, s nem egyszer még a Dunántúlról is kaptak fuvarigénylést. A mezőgazdasági ágak közül egyedül a szarvasmarha- és a juhtenyésztés volt gazdaságos, utóbbi némileg pótolta a növénytermesztésből adódó ál-bevételi kiesést is. A jövőről szólva Medve Alfonz, a tsz elnöke elmondotta, hogy a szakosítás fokozására törekszenek, s a nem kifizetődő termelvénye- ket lassan megszüntetik. A juhtenyésztés és a melléküzemágak további fejlesztését tartják célszerűnek. Az elmúlt évi „munkaerőhiányból” a tsz is levonta a tanulságot. Kézi kapálás helyett az idén először vegyszeres gyomirtással próbálkoznak. Ehhez azonban igavon- tatású pemietezöszerkezetef kell konstruálni, mert az erőgépek csak Íreves helyen boldogulnak a domaházi meredek hegyoldalakkal övezeti; határban. Tóth István MJöS-et ugyancsak tömör szavakkal erfcéksBk: „nehéz volt a helyzet”. Ez vonatkozik a termelési kórütaie- nyefcne, az elvágyódásra, a berekre, a légkörre. Sokan elmentek, vagy menni szándékoztok. A környékbeli üzemek erős mágnesként hatottak, hiszen — ha csak egy tényezőt: veszünk figyelembe — itt volt a legaiacsonyabb a munkahét'. A feszítő etlenttTKMKiasok fetoidódásáert mind a budapesti központ, s mind az üzem sokat tett. Az üzemben a vezetési képesség kibontakoztatásával párhuzamosan fejlesztettek a belső mechanizmust, s biztosították a nagyabb önállóságot a vele járó felelősséggel, s anyagi ösztönzőkkel együtt. Érdemes megemlíteni, hogy a harmadik ötéves terv ideje alatt 8,6 százalékkal nőtt a bérszínvonal, s ebből 5.6 százalék az elmúlt évre jutott. S bár ez nem oldott meg mindent, tagadhatatlanul bizalmat teremtett a jövőt illetően. Bizalmat azért is, mert korábban az üzemek egyformán kaptak a „közös kalapból”. A vállalat központja — az ongadak őszinte örömére — olyan szemléletet es gyakorlatot igyekszik kialakítani: „ha jobban dolgozol, az eredmény arányában jobban részesülsz”. A belső tartalékok Ez idén az egység az elmúlt évinél hét százalékkal szándékszik többet termelni, főleg a fényes- és hornyos nyerscsavarokban, a rugós alátétekben. — Már elkészítettük a műszaki intézkedési leivel — mondja Tóth Zoltán főmérnök. — Ebben tendencia, folyamatosság érvényesül. Üzemünkben a csavarokat korábban nagyobbrészt forgácsolással készítettük. Az anyag kétharmadát le kellett „faragni”. Tavaly már meg kezdtük a belső kulesnyilásn csavarok forgácsolás nélküli, hideg alakítását. E tendencia alapján most több gépen áttérünk az élősajtolt csavarok gyártására, amelynél már csali a fejet kell forgácsolni. A munka-, az anyagmegtakarítást most százezrekben, később talán millió forintokban fejezhetjük ki. Az elmúlt erben a gepefc vánatlan hibáinak megelőzése«; a TMK nagy munkát fejtett ki, Eredményeképpen az előző evhez képest 45 ezer órát takarítottak meg. A nagy szám már önmaga - ban is sejteti, hogy Ortga eiég rozoga gépékkel rendelkezhet, így csak ideig-öráig bírja a versenyt: a korszerű üzemekkel. A TMK-bau ez évben a tervszerű megelőző karbantartásban is sokat akarnak előrelépni. Mindez azonban csak toldozás, foltozás. A jelen és a jövő igényeinek kielégítéséhez jeten- tős rekonstrukcióra van szükség. Az elképzelések szerint az új ötéves tervidőszakban 150 millió fomrtot fordítanak a korszerűsítésre ezzel újabb 300—350 ember számára nyílik itt munkalehetőség. Az emberekért Ebben az üzemben is akadt vándormadár. Igen sokan kitartottak azonban a legnehezebb időben is. A nagy havak idején például Nagy János gyalog indult az üzembe a csaknem 20 kilométerre levő Ócsanálosröl. (A másik véglet: az egyik autóbusz a gyár közelében kapott tengelytörést. Akadt olyan, aki az üzemtől mástól kilométerre kivárta a négy óra hosszáig tartó javítást. illetve a jármű bevon- latását.) Előfordul, hogy az akadozó anyagellátás miatt, olykor „hajrá” van. túlórázni kell. A dolgozók vállalják a fokozódó megterhelést. Az üzemvezetés értékeli a szorgalmas munkál, a hűséget. Szkurka János szó-titkár elmondja, hogy most készítik az új kollektív szerződőst. Igaz. hogy az üzem csak „besegít”, mert a központ: egységes szerződést készít. A korábbitól eltérően azonban mintha most jobban figyelembe vennék az ongai üzem dolgozóinak óhajait, s ük élni is akarnak vele A szerződés készítéséhez nagy segítséget adott a párt- vezetőség, s a nemrégiben lezajlott szakszervezeti vezetőség-újraválasztás. A sok ifjú dolgozó például végállomásnak szeretné tekinteni az üzemet. Segítséget kér a lakásépítéshez. Van olyan elképzelésük. hogy az üzem telket vásárol dolgozóinak a közeli helységekben, s kamatmentes hitelt ad az építéshez. Csorba Barnabás
