Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971, február 16., kedd TISZÁK ARADI KRÓNIKA A KÉPERNYŐ ELŐTT Három tv-Játék, öt íilm, meg egy vélemény ÜJABB figyelemre méltó dokumentummal gazdagodott megyénk helytörténeti iro­dalma. Dr. Szénay László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatója huzamo­sabb időn át folytatott tudo­mányos kutatómunkát Tisza- k ódon. az Üj Élet Terme­lőszövetkezet támogatásával. Munkájának eredménye a/, i 137 oldalas tanulmány, amely a napokban .jelent meg A tiszakarádi Új Élet Terme­lőszövetkezet története cím­mel. A tanulmány azonban szélesebb témát fog át, mint amire a címe utal. Első feje­zetében összefoglalja az egész község földraizi és te! Vilési viszonyait, s képet ad társa­dalmi-gazdasági fejlődéséről az 1880-as évektől — a víz­szabályozás időszakától — fogva az Üj Élet Tsz meg­alakulásáig. 19ö7-ig. Eddig az időpontig tehát lényegé­ben községtörténetlel foglal­kozik. A további fejezetekben, há­rom korszakra ^tagolva, rész­letesen elemzi áz Üj Élet Tsz gazdálkodásának fejlődését, a munkaszervezési, üzemgazda­sági problémákat. A termelőszövetkezet tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek történetében nyomon kö­vethetők azok az általános érvényű tendenciák, ame­lyek az egész termelőszövet­kezeti mozgalomban érvé­nyesülnek, s jól csoportosít­ja dr. Szénay László azo­kat a sajátos jegyeket, ame­lyek Tisza karódra, és a hoz­zá hasonló természeti és köz- gazdasági adottságú települé­sekre jellemző. Elsősorban azokat a társadalmi-gazdasá­gi mozgásokat kíséri figye­lemmel, amelyek a fejlődés egymást követő szakaszait döntő módon határozták meg, s amelyek a szövetke­zet jövőbeli fejlődésére is kihatnak. S MÉG EGY megszívlelen­dő okból érdemel figyelmet e vállalkozás: a tiszakarádi példa követésre érdemes. Bi­zonyítja, hogy jó lehetősé­gek kínálkoznak tudományos PIPI A vasárnapi lapok hire szinte hihetetlennek tűnt: Gáti György színművész, hosszú szenvedés után, 52 éves korában elhunyt. Néhány éve búcsúzott el a miskolci színpadtól, hogy a kaposvári színház igazgatá­sát átvegye, majd pesti színész lett. Evekig volt Mis­kolcon. Sok emlékezetes szerepe közül elég talán csak egyet említenünk: a Ványa bácsi címszerepét. Akik látták éppen tíz éve, a hajdani miskolci lcama- raszinházban ezt az alakítást, aligha jelejtik el Gáti Györgyöt, aki színésznek és nézőnek, barátoknak Gáti Pipi volt, s nem György. Pipinek ismerte az egész magyar színésztársadalom. Szerettük Miskolcon, és szerették máshol is. Thália harmincegy esztendős ki­váló szolgálata után, most végleg elköszönt... Még jáj, még nehéz elhinni a szomorú hírt. Dolgozókat alkalmaznak Keresünk gyakorlott gépíró- kai. Fizetés teljesítménybérezés szerint. Jelentkezni lehet: Mis­kolc, Arany János u. 66. sz. Boy sokszorosító részlege. A Cement- és Mészművek he- jöcsabui gyára felvételre keres vízvezeték-szerelőt és famintaké- szítö asztalost. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, 7—13 óráig. Több telephellyel rendelkező nagyvállalat keres felvételre bá­nyamérnököt, vagy nagy gyakor­lattal rendelkező bányatechni­kust. Jelentkezést eddigi műkö­dés leírásával levélben kérjük a Magyar Hirdetőhöz (Miskolc, Széchenyi u. 83.) megküldeni. „Bányaművelés” jeligére. Több éves gyakorlattal rendel­kező gyors- és gépírónő, vala­mint több éves gyakorlattal és vizsgával rendelkező anyaggaz­dálkodó részére felvételt hirdet azonnali belépéssel a Cement- és Mészművek hejőcsabai gyára. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés a személyzeti osztá­lyon. 7—15 óráig. Gépkönyvelőt felveszünk, 5 napos munkahéttel dolgozunk, ftszakmagyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, Szentpéteri kapu 80. A Borsod-Abaűj-Zemplén me­gyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz forgalmi. könyvelőt, utókalkulátort, gyors- és géu- írót. Jelentkezés a számviteli osztályvezetőnél. Miskolc, Zsol- cai kapu 34. Segédmunkást azonnali belé­péssel felveszünk. Fizetés meg­egyezés szerint. KGM Tüzelés­technikai Kutatóintézet, Miskole- Fgyetemváros. Építőanyag kezelésében jártas, szakképzett raktárost keres azonnali belépéssel a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyára. Miskolc, József Attila u. 25. Jelentkezés a telepvezetőnél. Főállásba, l órás munkaidővel, perfekt gépírót felveszünk. Utas­ellátó V., Miskolc, Szemere u. 8. A KPM miskolci Közúti Igaz­gatósága felvételre keres gya­korlott gyors- és gépírókat. Fi­zetés megegyezés szerint. Jelent­kezés: KPM Közúti Igazgatóság. Miskolc, Gvőri-kapu 23., II. 30. Az KM ASZ miskolci üzemigaz­gatósága szikszói kirendeltségére gépírni tudó adminisztrátort ke­res felvételre. Gyorsírni tudók előnyben. Jelentkezni lehet: KMASZ miskolci üzemigazgató­ság üzemgazdasági osztályán, Miskolc, Baross Gábor u. 24. Kis méretű irodai páncélszek­rényt, kétkulcsosat, esetjeg hibá­sat, vásárolunk. Miskolci Élel­miszer Kisker. Vállalat, Széche­nyi u. 30. Telefon: 15-232. Férfi segédmunkásokat betaní­tott munkakörbe felvételre keres a Miskolci Patyolat Vállalat. Je­lentkezés: Győri kapu 48. szám alatt. Gyakorlattal rendelkező gépko­csivezetőket felveszünk. Szövet­kezeti Szállítási Vállalat, Mis­kolc, Kun Béla u. 11. Telefon: 13-224. Gyakorlattal rendelkező gyors­gépírót azonnali belépéssel fel­vesz a MEZÖBER B.-A.-Z. me­gyei kirendeltsége, Miskolc, Sze­mere u. 15. sz. alatt. A MÁV miskolci Járműjavító üzeme alkalmaz lakatos, he­gesztő, villanyszerelő munkakör­ben dolgozókat. Jelentkezés az üzem munkaügyi osztályán, Mis­kolc, Tiszai pályaudvar. (Bejá­rat az aluljáróból.) A Hajdú megyei Állami Építő­ipari Vállalat felvételre keres kő­műves, ács, vasbetonszerelő, víz­gázszerelő. villanyszerelő, laka­tos, hegesztő, bádogos, szigetelő, festő, üveges, műanyag-parket­tás szakmunkásokat, valamint kubikosokat, továbbá a vállalat házgyára felvesz TMK-géplaka- tos, villanyszerelő, elektromű­szerész, elektrikus. fűtésszerelő, gázkazán-kezelő szakmunkáso­kat. Munkásszállás, főétkezés, utazási kedvezmény biztosítva. Jelentkezés a munkaerő-gazdál­kodáson, Debrecen, Kálvin tér 11., valamint a házgyárban. Bal­mazújvárosi út 10. A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat, (Miskolc, Vágóhíd u. 8. sz.), fiatal gépésztechnikust szerszámszerkesztői munkakör­be, valamint szerszámlakatost és maróst, azonnali hatállyal fel­vesz. Felveszünk ácsokat, ívhegesz­tőket, csőszerelőket, hegesztő- lakatosokat, földmunkagépésze­ket, gépkezelőket, autókotró-kc- zelőket, gépjárművezetőket (da­rusokat is), villanyszerelőket, esztergályosokat, motor- és gép­szerelőket. valamint kubikoso­kat, fúró- és cölöpözfí gépekhez segédmunkásokat budapesti és vidéki munkahelyekre. Jelent­kezés az alábbi építésvezetősé­geinken: Leninváros, gyártelep, Salgótarján. Sztahanov u.. Gyön­gyös, Kertész u. 2. sz„ Székes- fehérvár, Tátra u., Szombathely. Vépl üt és Budapest, VII., Wes­selényi u. 4. sz. Közmű- és Mélyépítő Vállalat. intézmények és termelőgaz­daságok sokoldalú együttmű­ködésére. Az ilyen együttmű­ködés kölcsönösen hasznos: a tudományos kutatók nagy- } üzemi keretek között ellen- ; őrizhetik, mennyire válnak j be az általuk kidolgozott új elméletek, gazdálkodási eljá­rások a gyakorlatban — a termelőüzemek pedig közvet­lenül a legilletékesebb tudo­mányos szakemberektől kap­hatnak útbaigazítást, jó taná­csokat gazdálkodásuk fej­lesztéséhez. Az elmúlt hét műsorai kö­zül elsőként az Antenna egyik mozzanatát kell ki­emelnünk. Az előre meghir­detett témákon felül a mű­sorvezető Benedek István egy levélre válaszolva rend­kívül tömören szólt a társa­dalmi felelősségről. Hangsú­lyozta, ‘hogy a társadalmi fe­lelősségvállalás nem zárja ki és nem helyettesítheti az egyéni felelősséget. A társa­dalomnak a viselkedés szo­cializálására kell törekednie, hogy az egyén a maga he­lyén társadalmi értékű mun­kát produkálhasson, maga­tartása. egész tevékenysége a társadalmat segítse, de nem Hozzászólás Közoktatást — szakadékok nélkül! című cikkünkhöz AZ ORSZÁG SZAMOS középfokú intézményében több ezer érettségi előtt álló fiatal dönt hamarosan to­vábbtanulási szándékáról, hogy az év őszén, vagy a jövő évben megkezdje ta­nulmányait a különféle fel­sőfokú intézményekben. Sok szó esik a középiskola és a felsőfokú intézmény kö­zött gyakran tapasztalható szakadék okairól, az oktatás, a nevelés folyamatossá téte­léről. .. Az Észak - Magya rország február 6-i számában hason­ló témáról olvashattunk cik­ket Benedek Miklós tollá­ból. A szerző több megálla­pításával egyet lehet érteni, azonban általában az csen­dül ki belőle, hogy főként a felsőfokú intézmények tá­masztanak az újonnan beke­rült hallgatókkal szemben a kelleténél magasabb fokú kö­vetelményszintet, s „nem ve­szik figyelembe például, hogy a nem tagozatos gimnáziumi osztályokban sok olyan is­meretet nem tanulhatott meg a diák, amit a felsőfokú in­tézetben természetesnek tar­tanak." — igaz, főként tagozatos osztályokból — egyre na­gyobb létszámú diákcsopor­tok végeznek gyakorlatokat az egyetem jól. felszerelt la­boratóriumaiban. Nem meg­oldhatatlan az az elképzelés sem, hogy vidéki középisko­lások egy-egy alkalommal ellátogassanak az egyetemre, például tanulmányi kirándu­lásképpen. Hasonló javaslatot tettem a középiskola vezetőinek is. A válasz igen meglepő volt: .. az egy szörnyű látvány ott. az a sok gép. az előadók, a professzorok...” A válasz nagyon elgondolkodtató! Ezek után „fentről” sejteni lehet, milyen misztikumként élhet egy diákban a fogalom, hogy egyetem. REMÉLHETŐEN a példa nem jellemző, a kétoldalú probléma azonban mielőbbi megoldásra vár, s nem ele­gendő csak az egyik oldalról közeledni a megoldáshoz, hi­szen a technika fejlődésével minden oktatási szinten lé­pést kell tartani! Báder Imre tanársegéd jó az egyéni felelősséget mindig átruházni a társada­lomra valósággal annak nya­kába varrni. Ezt azért is jó volt a képernyőn hangsú­lyozni, mert nem ritkaság a televízióban az olyan jellegű riport, és egyéb adás. amely­ben egyéni botlásokért, ka­maszkorúak ballépéseiért a riporter szinte felmenti ma­gát a vétkezőt, s a környe­zetet, a társadalmat okolja. Valahol el kell határolni a közösségi létünkből fakadó társadalmi felelősségvállalást az egyén felelősségétől, illet­ve felelőtlenségétől. A tár­sadalom felelősségvállalás- részesedése nem mentheti fel az egyént. Jó lenne erről esetleg nem hevenyészett vá­laszban. hanem jól szerkesz­tett vitában is beszélni. Három magyar tv-játékot láttunk. Kettőt közülük egy műsorban, A Rumra cserélt feleség — írta Ronald Elwy Mitchell, rendezte Szálkái Sándor — anekdotányi tör­ténet. Nem különösebben igényes alapanyagból becsü­letes rendezői munkával tv- játékká formálva. Negyven- percnyi csendes szórakozást adott, emlékezetesebb izgal­mak nélkül. A másik két játékot Szönyi G. Sándor rendezte. A nagylegény cí­műt — Galambos Lajos írta — nehéz kész alkotásnak el­fogadni. Mintha az író vázla­tai, jegyzetfüzetének lapjai kerültek volna filmszalagra Vázlatos benne minden, nem ritkán közhelyszerű — falu­ból városba, üzemi munkára vágyó parasztfiú; kiruccanás a keresztapai fegyelem alól; éjszakai lányismerősök, nősü- lés első látásra, kivagyiság­ból; csúfos hazafutás —, még a csattanója, ho«*” a nagy le­gény végül háromgyerekes falusi özvegy papucsíérje lesz, sem lep meg. A mon­dandó alighanem az, hogy ha a fiú az apja kommendá- lásának engedve, otthon megnősül, és nem vágyik a városba, bizonyára szeren­csésebb házasságot köthet A másik kis játék, a Jelző­lámpa — írója Simon Emil — igényesebb alapanyagból készülhetett. Kevesebbre vál­lalkozik, mint az előbbi: eg.v jól szituált fiatalembert akar bemutatni, aki úgy érzi, ne­ki piros jelzőlámpák qllják útját, mert nem mehet kül­földi hivatalos útra, holott — úgy érzi — rászolgált. A rö­vid játékban e férfiú annyi negatív jellemvonását ismer­jük meg. ho' feltétlenül igazat kell adnunk azoknak, akik bizalmatlanok vele szemben. Az ilyen ember döbb-utobb egyedül marad. Mint a filmen is történt. (Egyébként ez az alak már a film első harmadában olyan ellenszenves volt. hogy tovább alig érdekeli sorsa.) Ismét jelentkezett Leonard Bernstein nagyszerű zenei ismeretterjesztő sorozata. A szerdai adás ismét kitűnő is­meretközlő módszereivel je­leskedett. (De mintha a leg­utóbbi adás óta megfiatalo­dott volna a kitűnő muzsi­kus. Vagy egy régebbi soro­zatot láthatunk most?) Gazdag volt a hét filmmű­sora. A keddi Életem leg­jobb nője című csehszlovák film nem jeleskedett külö­nösebb erényekkel. Az Egy év kilenc napja című, Mihail Romm rendezte alkotást tíz év után szívesen láttuk a képernyőn. Az elsősorban dokumentumfilmjei révén is­mert kiváló rendező alkotá­sából mélységes humanizmus, az emberiségért érzett fele­lősség árad; a mű ma is friss, modern. A veréb is madár című magyar film­szatíra, Hintsch György al­kotása a mozikban nagy si­ker volt, néha még ma is előveszik. Most bizonyára százezreket szórakoztatott és gondolkoztatott el; kemény szatírája sajnálatosan valós tényekre hívja fel a figyel­met. A szombat éjszakai műsorban sugárzott — és középiskolások filmesztétikai ok tatásához segéd anyagnak szánt — New York árnyai sugárzása elől — nem tudni, miért — elmaradt a beveze­tő előadás. Pedig a szokatlan mondanivalójú, szerkezetű és megvalósítású filmhez ugyan­csak jó lett volna a szakem­ber információja. Az egyet­len új. a magyar közönség előtt ismeretlen film a va­sárnap este sugárzott A ha­zugság játékai című angol mű volt. amely szellemes fordulataival kellemes nyolc­van percet adott. Benedek Miklós Nyilvánvaló: a felsőfokú intézmények igyekszenek ar­ra törekedni, hogy az okta­tás korunk ipari-technikai forradalma idején is lépést tartson a műszaki fejlődés­sel. Éppen ezért a probléma másik oldala is jogosan fel­vetődik. Vajon a középisko­lák oktatói, vezetői ismerik-e eléggé, milyen megalapozott ismeretekkel rendelkező mér­nökökre van, és lesz szük­ségünk ma, és öt-tíz év múl­va, amikor a most érettségi­ző fiatalok kezdő alkotó, ku­tató, irányító mérnökökké válnak ? Ez azonban nem jelenthe­ti azt. hogy a középiskolák­nak saját maguknak kell feloldaniuk a két szint kö­zötti szakadékot, de képessé­gükhöz mérten nagy feladat hárul rájuk is. A Nehézipari Műszaki Egyetem ez évi terveivel kapcsolatos előadást tartot­tam egy jó hírű. megyénk- beli középiskolában. Ottani tapasztalataim — úgy érzem — nagyobb nyilvánosságot is megérdemelnek. AZ ISMERETTERJESZTŐ előadás előtt az iskola ve­zetőivel beszélgettem, s szó­ba kerültek a diákok tovább­tanulásával kapcsolatos sa­játos problémák is, ugyanis a több, mint ötven, tovább­tanulásra jelentkező közül csak egy jelentkezett a me­gyeszékhelyen levő egyetem­re. A beszélgetés során kide­rült a magyarázat is. Megle­pő i lódon nemcsak a diá­kok 1” nem még az oktatóik és az egyetem között is igen nagy a szakadék. Miskolci középiskolákból BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYI NYOMÁN IRTA: cs. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE 30 ijjimii(iii/(j 111 V '(KWflllltl M Francia k/ssMmly B/ZALKATLANUL. MÉREGET/ , fi pestről jörr csendőr- \sMmgsr. kelőiről küldték rá, vajon M/r, AKARNAK TŐLE? ti FÖnárósÁGú kor- I Dehogy háborgatom ! Judom, MÁNYZÓ ÚF MÍG HÚSZON-) HOGY AMIT TEZT, A HAZÁÉRT EGYBEN KÖZKEGYELMET ' TE TJE. CSUPÁN EGY ADfiTRfi ADOTT. M/NDONDOLOGBAN.' \V0LNfi SZÜKSÉGEM... PÚP... ÉRTI-E SZÁZADOS URAM?/JÓL FIGYELJEN.' KŐRÖS POR... Minek háborgatnak?/ Emlékszik erre a mehre? % ÚGY LÁTSZIK. A MAGA Bolsevik/ ?Sokan voltak... \ négy egykori emberét K/ TUD ANNYI NEVET FEJBEN \ VALAKI MEGGYILKOLTA. tartani. Eala'nnem csinál-] Barcsát, a t/ajagos-test­TUK A7 ELÉG ALAPOSAN ? J VÉRE KÉP, PÁCZ BALÁZST. Tud még valakinek a SORSÁRÓL EBBŐL A PORTYA CSOPORTRÓL ? Ma’nyai nehezen LEPLEZETT IZGALOMMAL VÁRJA 4 VÁLASZT, , AMELY TOL fi NYOMOZÁS s/kéRé függ. FOLYTA rjy,

Next

/
Thumbnails
Contents