Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

TQ71, jemkrr T5„ péntek É5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 TW™ Mikor nyit az új óvoda? Modern és hagyományos technológiák az építésben A miskolci Győri kapu új városnegyede a szó szoros ér­telmében a szemünk elölt nőtt ki a földből. A korsze­rű, házgyári technológia al­kalmazása hallatlan mérték­ben felgyorsította az építke­zések ütemét; szinte még alig kezdtek hozzá egy-egy épü­let szereléséhez, s máris óit magasodlak a sokemeletes házak. Mór csak a belső, szakipari és szerelő munká­kat kellett elvégezni, s bir- lókba vehették új otthonukat a városnegyed lakói. Mikor komplett'! Gyors ütemben készülték el tehát a lakások, s ez — a kielégítésre váró igények ismeretében — igen nagy do- Jog. Igaz — s erről már nem olyan örömmel beszélünk — a szokatlanul gyors lakás­építés, gondokat is okozott az új lakóknak. Nem a minő­ségre gondolunk, hiszen Ál­talában kielégítőnek mond ható, hanem arra. hogy egy városnegyed, vagy lakótelep, nem csupán lakásokból áll. A komplett lakótelep fogai- mához a kommunális létesít­mények egész sora is hozza tartozik. Üzletekre, iskolákra, gyermekintézményekre is szökség van. Ezek hí anya. vagy átadásuk késése nem kévés gondot okoz. A Győri kapui városrészben* i s«elmafradt 'kissé a komm uná - lis létesítmények építésének üteme a lakásokétól. Lehet­ne ..bűnbakokat” keresni, de az igazi ..felelős” ff hagyo­mányos építési technológia. A házgyár előre gyártott ele­mei nem használhatók fel üzletházak, iskolák, óvodák építéséhez. A hagyományos módszerekkel pedig — még ha az építők minden tőlük telhetőt megtesznek — jóval lassabban halad a munka. hitt megoldás <_7 Aki figyelmesen átianul- manyozta a IV. ötéves terv programját, bizonyára talál­kozott a könnyűszerkezetes építés bevezetésével, széles körű elterjesztésével kapcso­latos célkitűzésekkel. Az új technológia meghonosítására hatalmas összegeket fordít a népgazdaság a következő években. A könnyűszerkeze­tek kiválóan alkalmasak rá, hogy segítségükkel még a házgyári technológiánál is Jelentés üzentekből[ bányákból Borsodnádasd után a Earkas- lyukban termelt szenet is gépkocsival fogják szállítani áprilistól a fogyasztókhoz, illetve a center! átrakóállo­másra. ★ A Miskolci Üveggyár re­konstrukciója az év végéig befejeződik. A tervezett 40 millió forintos beruházással fejlesztik a külső es belső épületburkoló opak-mozaik gyártását is. * A bányák gépesítése során egyre kevesebb lát használ­nak fel az aknákban. Egyre több önjáró fejtés biztosító­berendezést üzemeltetnek a Borsodi Szénbányáknál. En­nek kövei kéziében 1970-ben több mint 5 millió lorint ér­tékű Iával kevesebbre volt szükség, mint 1069-ben. gyorsabban készüljenek ei a legkülönbözőbb típusú és rendeltetésű épületek. A kommunális létesítmé­nyek építését forradalmasító, s a modern lakásépítési módszerek színvonalára eme­lő könnyűszerkezetes építés előnyeiért természetesen még igen sokat kell dolgozni. Az építőiparon kívül számos, az építéstől eddig tulajdonkép­pen távol álló iparág össze­fogására, kooperációjára lesz szükség, amíg valóban elér­jük, hogy az új városrészek lakói már a beköltözés pilla­natától zavartalanul örülhes­senek régen várt otthonuk­nak. És addig? Természetesen addig sem mondhatunk le az építők áldozatkész munkájá­ról, helytállásáról. Hiszen igen sok múlik azon. meny­nyire ügyelnek a minőség­re, hogyan tudják tartani a határidőket. A öliöxködcs elöli A Győri kapui városrész lakóinak egyik súlyos gondja a gyermekek óvodai elhe­lyezése. A szülök türelmet­lenül várják az új gyermek­paradicsom kapunyitását, sokan nézegetik feszült vára­kozással a szép új épületet Megnyugtatásukra elmond­hatjuk, hogy a kapunyitás napja közeledik. Szerdai szá­munkban örömmel adhat­tunk hírt róla, hogy a Bor­sod megyei Állami Építőipa­ri Vállalat átadta az épüle­tet. A műszaki átadás sikeres volt. Jelenleg az átadásikor feltárt, kisebb hiányosságok pótlásán dolgoznak a BÁÉV építői. Tegnap már megje­lentek a vízművek szakem­berei, hogy bekössék s. víz­órát. Az erre illetékes válla­lat már megkezdte a kony­hai berendezések beszabályo­zástól. A fűtés rendben van. És a BAEV képviselői ígé­rik; teljesítik a hiánypótlá­sokra megállapított, határ­időt. Január 3Í-ig befejezik a munkát. Ezután már csak a költözködés, a bútorok el­helyezése van hátra. Joggal bízhatunk benne', hogy feb­ruár első harmadában végre birtokba vehetik az új ovo. dát a városrész apróságai. Flanck Tibor I ’issza szerzik a sí önéi tehenészei hírnevét Válságos napoknak, szinte robbanásig íésztilt helyzet­nek vetett véget az, amikor az elmúlt év szeptemberé­nek végén új elnököt válasz­tott a gönci Kossuth Tsz tag­sága. Az eredményeiről né­hány esztendeje még megye- szerlc híres gönci gazdaság az év közepén megingott A látszólag szilárd alapokat szinte szétáztatta a csapadé. Kos nyár, a váratlan erőpró­ba. Szeptember közepe Iáján még több száz hold aratat- lan kalászosa volt a tsz-nek. De nem is csak ez a lema­radás. a súlyos kiesései; okozták a fejetlenséget. Nyil­vánvalóvá vált, hogy egy sor dologban melléfogtak, hogy nincs kézben a gyep­lő. Kiderült például, hogy géppark fejlesztése alaposan elmaradt a szükséglettől és a lehetőségektől is. Hiányoz­tak a tartalékok is. Arról nem is szólva, hogy milyen gondokat okozott a laza munkafegyelem, a szervezet­lenség, a sok viszálykodas. belső torzsalkodás. jól jártok a gönciek Vajon alig több. mint egy­negyed esztendővel az uj el­nököt nagy többséggel (Jói­ból 289 szavazatot kapott) megválasztó közgyűlés óta változott-e valamit a hely­zet? Akkoriban különben a környező községekben is nagy figyelemmel kísérlek a Mit kall tudni a szanálásról? NI egal a pozotl szövetkezeti döntésekre van szükség Az elmúlt érben vetkezett ár- és belvízkárok, a nyári nagy esőzések me­gyénk termelőszövetkezetei - ben 500 milliós terméskiesést okoztak. A nagy veszteség egyes termelöSizövctkezeteket igen érzékenyen érinteti: pénzügyi helyzetük annyira megromlott, hogy ezeknél szanálási eljárást kell lefoly­tatni. A szanálás, mint állami intézkedési forma a veszte­séges gazdaságok megsegíté­sére és talpraállí lására, nem ű.i dolog, ilyesmire megyénk­ben már máskor is sor ke­rült. Az idén azonban, mi­után a kedvezőtlen időjárás miatt jelentős számú terme­lőszövetkezet termelési bázi­sa tönkrement és a közös gazdaság fizetésképtelenné vált, csaknem minden járás­ban sor kerül szanálásra. A szövetkezeti tagság kö­rében járva-kelve találkoz­tunk olyanokkal, akik félnek ettől a szótól, mások nem tudják pontosan, mit is je­lent a szanálás. Röviden azt felelhetjük erre, hogy az ál­lam helyi felügyeleti szerve, a megyei tanács útján szaná­lást rendelhet el egyes, vesz­teségesen gazdálkodó, tehát tagjai és üzleti partnerei előtt fizetésképtelenné vált termelőszövetkezetekkel szemben. A veszteséges nuk sokféle oka tehet. Hoz­zájárulhat ehhez a termelé­si szerkezet helytelen meg­választása, a meg nem ala­pozott és a tsz. anyagi erejét, meghaladó beruházás, a ve­zetés togyatékosságal, a laza munkafegyelem stb. A sza­nálási eljárást, lefolytató bi­zottság Igyekszik mindezekre fényt deríteni, és amennyi­ben egyes személyek mulasz­tásáról, a közös vagyonnal való felelőtlen gazdálkodás­ról van szó, a felelősségre - vonást is megteszik. Adott esetben leváltják a felelős posztokról a hanyag munkát végzőket, és a szanált, tehát állami úton rendbehozott'ter­melőszövetkezet munkáját a tanács által kinevezett bizott­ság, vagy személy irányítja mindaddig, amíg a közös gaz­daság meg nem erősödik, tar­tozásait nem rendezi és a nyereséges gazdálkodás fel­tételeit minden tekintetben meg nem teremtik. De a legnagyobb akarat, szorgalom, szaktudás mellett és ezek ellenére Is előfordul­hat. mint ahogy sajnos a múlt évben megesett, hogy az elemi károk az ár- és bel­vizek, az esős nyár annyira kihatással vannak a termés­eredmények alakulására, hogy még a korábban nyere­ségesen, jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetek pénzügyi lielyzote is megromlik, a to­vábbi üzemvitelt csak álla­mi segítségigél tudják bizto­sítani és a szanálást kérik. Antikor tehát arról beszé­lünk, hogy az elemi csapáso­kat ért termelőszövetkezetek­nél szanálási eljárást foly­tatnak le, tulajdonképpen az történik, hogy az állam in­tézkedéseket tesz a bajha ju­tott tsz-ek gyors megsegíté­sére. A veszteségek rendezé­sére hivatott bizottságokat a megyei tanács már létrehoz­ta, és azokba a szövetkezeti gazdálkodást, a pénzügyeket jól ismerő szakemberek ke­ltűtek. Hangsúlyozzuk azon­ban: a szanálási eljárást a szanálást lefolytató szervek nein tekintik egyszerű pénz­ügyi rendezésnek, hanem mint dr. Pusztai Béla, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se az Észak-Magyarországnak elmondta: a szövetkezetek vezetőivel együtt keresik a további kibontakozást, a fej­lődés lehetőségeit is. A me­gyei program szerint ezekre az eljárásokra az érintett kö­zös gazdaságokban rövidesen sor kerül, és azokat gyorsí­tott eljárással folytatják le, hogy a pénzügyek rendezése után az üzemvitel mielőbb rendes kerékvágásba zökken­jen. A nehéz helyzetbe került termelőszövetkezetek tagjai és vezetői bizakodva gönci eseményeket. Az új el­nöknek nem sok jót jósol­tak. Mert, hogy bármilyen jó szakember is legyen, a gönciek nagyon nehezen fo­gadják be az idegenből érke­zettet. Ma azonban már egé­szen más dolgok hallatszanak Göncről. — Jól jártak a gönciek ez­zel a Marinov Miklóssá] — hallottuk két szomszédos községben is. — Jé szakem­ber, rendet is teremtett, meg­fogja a munka végét, s a tagságnak tetszik amit esi nál, amit tervez... Es mit mond Marinov Mik­lós elnök, aki a főagronómu. si teendők ellátását is vállal­ta: — Ügy érzem, hogy meg­éri jük egymást. Ha mi itt Göncön összefogunk, hu jól dolgozunk, okosan gazdálko­dunk, nein lelünk az újtél, akkor a Kossuth Tsz ismét híres lesz. Kihasználatlan lehetőségek Kezdetben * bizony nem volt könnyű dolga az elnök- agronómusnak. De az őszi mukát aztán mégis sikerült, idejében és nagyon jó minő­ségben elvégezni. Mindenki vei miden gondot megvitai tak. A tsz vezető; hetenként tanácskoznak. Sokat, javult a munkafegyelem. A laposa n körülnéztek, számoltak, s kiderült, hogy nagyon sók a kihasználatlan. vagy csak félig kihasznált lehetőség eb­ben a jó adottságokkal ren­delkező gazdaságban Vegyük csak például a szarvasmarha-állományt. Gönc néhány esztendeje hí. rés volt tehenészetéről. Érte­nek hozzá, csak nem léptek előbbre. Most már alaposan hozzáláttak, hogy visszasze­rezzék c téren régi hírnevü­ket. Az új istállókat mér tbe- mentes, törzskönyvezett jó­szágokkal népesítik be. Vas megyéből hozatnak jo üsző­ket. 1972-re 316 tbc-menles, törzskönyvezett tehenük lesz az addigra teljesen elkészülő modern tehenészetben. Ak­korra már ők adhatnak cl jó pénzért, törzskönyvezet! le. nyészüszöket és bikákat. A kaiszi jövőjéért Gönc másik híressége a belföldön és külföldön egy­aránt, keresett kajszibarack. Ennek az árunak van és lesz is piaca. Most mindent elkö­vetnél;. hogy teljesen rend- behozzák a meglévő barac­kost. és fejlesszék a kajszi- termesztés szempontjából az egész környék számára fon­tos gyümölcsfa-iskolát. A község határában még jócskán van terület, ahol gyümölcskultúrával, elsősor­ban kajszibarack, cseresznye tekinthetnek tehat a jövőbe, és ha a szocialista állam ál- | tál eddig adott és ezután is j nyújtandó támogatásit a sző- | vetkezet által tett intézkedé­sekkel. jó munkával párosít­ják, hamarosan úrrá tesznek ! a helyzeten és kilábolnak a j nehézségekből. A zárszám- j adások során a kialakult helyzetnek megfelelő gazda- j ságpoli tókai magatartásra és j döntésekre van szükség. A szanálási bizottságok igye­keznek együttműködni a tsz- ek vezetőivel: olyan javasla­tokat állítanak össze és ter­jesztenek majd a közgyűlé­sek elé, amelyekből a tagság is látja a kibontakozás lehe­tőségéi, és azt is, hogy mi­lyen munkát kell elvégezni a tervek valóra váltásáért. Onodvári Miklós és meggy termesztésével a mostani jövedelem sokszoro­sát lehet elérni. Hogy eddig miért nem éltek ezzel a le­hetőséggel? Röviden ügy fo­galmazzák a választ, hogy nem néztek előre, megeléged­tek a jelen aránylag biztos jövedelmével, féltek az újtél, a beruházásoktól, s így aztán lemaradtak, mert az első ne­héz esztendő majdnem válsá­got robbantott ki. Szerviz, bánya, kertészei A ísz jövőjéről beszélget­ve elmonja az elnök-agronó- mus, hogy már azért sem kell félniük a beruházások­tól. az építkezésektől, mert kitűnő, 33 fős saját épitöbri- gúddal is rendelkeznek. Ol­csóbban. gyorsabban tudnak építkezni, mint mások. Még kihasználatlan helyi építő­anyagokkal is rendelkeznek. Közeli tervük, hogy elsősor­ban saját építkezéseikhez ka­vics-, esetleg homokbányát nyitnak. Gépműhelyt is épí­tenek, s nem lenne ráfizeté­ses az sem. ha szervizt nyit­nának. Sok a gépjármű, a motor a környéken, s a ja­vító kapacitás nagyon hiá­nyos A kertészkedés is aranyat er errefelé. Az eddigi 40 hold helyett a tavasszal máris 60 holdra növelik ;;z öntözéses kertészetet. Az áruk tömegéi váró iparvidék szomszédsá­gában vétók kihasználatianctl hagyni ezt a lehetőséget Többet a tagságért És a tsz-ben dolgozók szo­ciális, kulturális körülmé­nyeivel is sokkal többel tö­rődnek a jövőben. — Én nem is csodálom, hogy az emberek nem dol­goznál; szívesen az állatte­nyésztésben — mondja a; el­nök. — A legtöbb család ma már kulturált körülmények között él odahaza. '.Sajnos, az istállókból kénytelenek mos­dás, fürdés nélkül hazatérni a szép, tiszta lakásba. Ha­sonló a helyzet a traktoro­sokkal, a szerelőkkel. Egyik fontos dolgunk, hogy az ál­lattenyésztésben és a gépek­kel dolgozók számára fürdé­si lehetőségei biztosítsunk. Öltözőket; is létesítünk. Mun­kakezdéskor ott felvehetik majd a munkaruhát, s mun­ka végeztével lefürdenek felveszik a tiszta ruhái, úgy mehetnek haza. * Mindezek egy része meg csak terv. A megvalósításhoz azonban máris hozzáláttak. A göncieken, a Kossuth Tsz tagságán múlik elsősorban, hogy lépésről lépésre vala­mennyit sikerüljön megvaló­sítani. Pozsonyi Sándor Korszerű bugacsináló üzem az LKM-ben Foki: Kóbor Pál

Next

/
Thumbnails
Contents