Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

1971. jan. 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 I Kovácsolt vas téli díszben” A X. pártkongresszuson sok szó esett a társa- ualmi, népgazdasági érdekek fokozolíabb érvé­nyesítéséről, az érdek és az öntudat viszonyáról, a kü­lönböző érdekek egyeztetésé­nek szükségességéről. Novemberben a megyei pártértekezlet is elemezte megyénk dolgozóinak érdek- viszonyait és megállapította, hogy megyénkben eredmé­nyesen valósulnak meg a dolgozók alapvető érdekei; a megyei párt- és állami veze­tés fokozatosan érvényesíti munkájában a társadalom különböző dolgozó osztályai­nak és rétegeinek érdekeit. A megyei pártbizottság be­számolója hangsúlyozta, hogy Borsod társadalmi arculatát a munkásság nagy száma határozza meg. A beruházá­sok 90 százaléka az elmúlt négy évben a dinamikusan fejlődő termelési ágak — vegyipar, építőipar, kohászat, szerszámgépgyártás — fej­lesztésére jutott, éspedig Miskolc, Kazincbarcika, Özd és Leninváros térségére, il­letve vonzáskörzeteikbe. Ezek a beruházások érvényesítik mind a népgazdasági, mind a munkások helyi érdekeit, és ennek következtében ha­tékonyabban valósulnak meg a központi célok is. Ugyan­akkor a megyei pártértekez­let behatóan elemezte az életkörülmények alakulását, a különböző társadalmi ré­tegek jövedelemviszonyait, a kereskedelmi ellátottság problémáit, illetőleg az e te­rületeken mutatkozó ellent­mondásokat is. P ártunk vezető szervei rámutattak: hogy a le­hetőségek és <i szük­ségletek, a különböző érde­kek érvényesülése és ezek összhangja csakis a munká­ban, a jogok és kötelességek egységében teremtődnek meg. Csakis így mérsékelhetjük azokat az ellentmondásokat, amelyeket társadalmunkban részben a múlt maradványai idéznek elő, részben pedig a szocialista fejlődés során ke­letkező különféle aránytalan­ságokból adódnak. Az anyagi érdek és az ön­tudat összhangját a szocia­lista társadalomban elsőként Marx ismerte fel. amikor a Gothai program kritikája ban megfogalmazta a munka sze­rinti elosztás elvét. Lenin a szocialista építés első gya­korlati tapasztalatai alapján — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom negyedik évfordulóján mondott beszé­dében — megerősítette Marx megállapításait: „Ne közvet­lenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érdekre." Az érdek, vagyis a tudato­sult szükséglet, az emberi tevékenység kiinduló pontja, egyik fő motivációja min­denkor nagy szerepet játszott a társadalom fejlődésében. A társadalom tudományos irá­nyítása nem nélkülözheti, hogy számba ne vegye az objektív érdekeket. A kom­munista párt feladata, hogy a munkásosztályt saját ta­pasztalatai alapján vezesse e! objektív érdelednek pon­tos felismeréséhez és meg­valósításához. Ennél fogva a pórt politikája a nép érde­keinek tudományos kifeje­zése. A megvalósítás alapvető feltétele a párt vezető-, irá­nyító szerepe és a munkás­hatalom Minden érdekvé­delmet. egyeztetést ennek szolgálatába kell tehát állí­tanunk A személyi kultusz évei alatt a vezetésben eluralko­dott a szubjektivizmus, ami többek között abban :s meg­nyilvánult. ahogyan a kom­munista pártok és a szocia­lista állam az érdekképvise­letet felfogták. Az. objektív érdekek pontos számbavétele helyett valamiféle elvont módon megállapított közér­dekből indultak ki, amely sok esetben nem volt össz­hangban a gazdasági tevé­kenységben közreműködő társadalmi csoportok és egyének érdekeivel. Mindez túlzott centralizmushoz, ad­minisztratív eszközökhöz ve­zetett. Az SZKP XX. és XXII. kongresszusa fellépett a szub­jektivizmus ellen, konkreti­zálta azt a jelszót is. hogy „Mindent az emberért, az ember javára!" Az MSZMP leküzdve a szubjektivizmus maradvá­nyait. kezdettől fogva a gaz­dasági érdekeltség elvének következetes érvényes! lésére alapozta politikáját. Ezt a Po­litik,' . erősítette most meg a X. pártkongresszus, ahol Ká­dár János elvtérs — a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban — kiemelte: „A reform a korábbinál jobban bizto­sítja, hogy az össznépi ér­dek. n csoportérdele és a sze­mélyi érdek egyaránt és megfelelően érvényesüljön.” Hazánkban a szocializmus alapjainak lerakásával a dol­gozók, a vezetők és vezetet­tek alapvető érdekei azono­sak lettek, de vannak olya­nok is. amelyek különböznek és ütköznek egymással, mi­vel az érdekek sokrétűek, és önmaguktól sohasem kerül­nek összhangba. Azt is fi­gyelembe kell vennünk, hogy nemcsak a szocializ­mus és a társadalomellenes magánérdekek között létezik ellentmondás, feszültség, ha­nem a szocialista érdekek között is. Ez utóbbi az egyes területek, szakmák, üzemek különböző helyzetéből adó­dik. Egyes üzemekben pél­dául a kedvezőbb feltételek következtében könnyebben termelnek, s így nagyobb nyereséget, magasabb bért, és több szociális, kulturális juttatást tudnak nyújtani dolgozóiknak, mint az elma­radott. fejletlenebb üzemek­ben. Ezért a népgazdasági, csoport- és egyéni érdekeket rendszeresen egyeztetni stell, hogy indokolatlan arányta­lanságok és konfliktusok ne alakulhassanak ki. A X. kongresszus anya-1 iának feldolgozása,] magyarázása közben agilációs és propagandamun­kánkban se tévesszük tehát szem elől ezeket a fontos összefüggéseket, az érdek és az öntudat összhangját, a me ? győződ és alakításában érvs'nk igazsága ms’lett le­gyen gondunk az érdekek egyeztetésére, és ezek össz­hangjának szükségességére is. Mindenkivel meg kell értet­nünk, hogy nem az érdekek érvényesítése veszélyezteti a szocializmust, hanem azok mellőzése, v*»v az érvénye­sítés kisp i módja, ha munka nélkül, vagy a szük­ségesnél kevesebb munkával akarjuk azokat kielégíteni. Bogár Károly Lakásról lakásra Felmérőkkel a Hofhnann Ottó utca 23-ban Fotó: H. E. Egy írsgaa kcsbét Az első idei exportszállítmány a Hegy alja Szövetkezetből Jól zárult és már január első napjainak munkája bi­zonyítja, hogy jól is kezdő­dött az esztendő a megyénk egyik legeredményesebb szö­vetkezetében, a sátoraljaúj­helyi Hegyalja Szövetkezet ruhagyárában. Az elmúlt esztendő 147 millió forintos termeléséből mintegy 133 millió forint értékű volt az export. A konfekcióiparban aligha található még egy szövetkezeti üzem, amely ha­sonló eredménnyel dicseked­hetne. Mind több nyugati cég érdeklődik a „Hegyalja” ké­szítmények iránt. Az elmúlt évi exportból 100 millió fo­rint értékű termék hozott dollárt a népgazdaságnak. Az 197i-es esztendőt is fő­leg nyugati országokból ka­pott megrendelések, elsősor­ban bérmunkák legyártásával kezdte a szövetkezet. E héten már el is küldik az első va­gon kabátot a Német Szö­vetségi Köztársaságba. A gondosan csomagolt szállít­mányban 3000 szép női kabát utazik külföldre. Az NSZK- ból különben az idén 50 ezer kabátra kapott megrendelést a Hegyalja Szövetkezet ruha­gyára. A legújabb külföldi bér­munkákhoz szükséges szöve­tek, anyagok is sorra érkez­nek Sátoraljaújhelyre. A hol­land megrendelők például az Európa-szerte rossz téli útvi­szonyok ellenére is gépjár­művel küldték el a részükre gyártandó kabátok alap­anyagainak első szállítmá­nyát. A nagy holland kami­on kedden érkezett Sátoral­jaújhelyre. Hollandia részére különböző fazonokban 60 ezer kabát készül az idén a szövetkezetben. A Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet a tervek szerint elő­ző évi igen magas, 147 millió forintos termelési eredmé­nyét az idén legalább 155 millió forintra növeli. MÉRŐSZALAGGAL, kér­dőívek tömegével lépcsöház- ról lépcsőházra, lakásról la­kásra járó lakásfelmérö Hárnás Jőzsefnó és Székely István. A 4. számú házkeze- lőség dolgozói ők. Velük tar­tottam, néztem, s kicsit ré­szesévé is lettem munkájuk­nak. Az összeírópár a há­romszázadik lakást is felmér­te. s most már rutinmunka számukra az. ami nekem még újdonság. A Hunyadi utcából indu­lunk. Ott van a házkezelő- ség. Útban a Hoffmann Ottó utcai modern bérházhoz, né­hány élményükről tájékoztat­nak. Mondják: isen kelle­mes benyomásokra tettek szert a lakók mindenütt kedvesen fogadták őket — nemegyszer terített asztal mellé kellett ülniük. Az ő területük egyebek között a Győri kapu modern házainak nagyrésze is. Megérkeztünk a Hoffmann Ottó utca 23 szám e’itti házba. ! — Ma ezt a házat járjuk végig — mondják, s máris csengetnek a házfelügyelő ajtaján. Kovecsánszky Miklósné örömmel fogad, betessékel, hellyel kínál. Előkerülnek a jegyzetek, a ház tervrajza, a kitöltésre váró ivek. Székely István meséli: — Remélem, ma nem megy a televízióban a Kockázat. A minap hiába csengettünk, sehol senki nem nyitott aj­tót, ám kiszűrődött számos lakásból Kloss kapitány hangja. Elindultunk; a földszint 4- es számú lakás előtt állunk. Kedves, idős nénike nyit aj­tót A házm estemé nyugtat­ja a mamát, ne idegesked­jen, csak méregetnek a ven­dégek. Nem megy egyszerű­en a centizés: a szoba tele van virággal: fikusszal, filo- dendronnal. Székely István kérdezi az adatokat, hány kereső van a családban, kik ők? A mama mindenáron be akarja diktálni unokáját is, pedig 6 még csak most vég­zi az orvostudományi egye­tem utolsó évét. „Három mé­ter, 80 centi I méter 20 cen­Szódás a miskolci utcán ti” diktálja Hárnás Józseí- né, s már megy, hogy lemér­je a többi helyiséget is. A KŐVETKEZŐ lakásban fiatal pár fogad. Ök albér­lők: alacsony, fekete asszony, szemüveges, komoly arcú fér­fi. A főbérlő nincs otthon. A két felmérő rögvest munká­hoz lát: mérnek, írnak, kér­dezgetnek. felvilágosítást ad­nak. Megyünk az első emeletre. ..Oszip István bácsi lakik itt" — mondja a házfelügyelő. Megilletődve várjuk, hogy Miskolc első munkás polgár- mestere kinyissa az ajtót. Oszip István bácsi viccelő­dik: „nem pontos a mérő­szalagjuk”. Kis télikert van a szobájában. István bácsi addig nem engedett el ben­nünket. amíg meg nem it­tunk egy-egy pohárka Me­csekit. Első emelet, 2-es számú la­kás: Szőllősy Zsigmondné nyit ajtót. Betessékel, majd meséli: január 1-től nyugdí­jas. korábban a megyei ta­nács egészségügyi osztályán dolgozott. Panaszkodik — mint több más lakó is — a garzonlakás fürdőkádjába csak kis székről lehet be­lépni, mert nagyon magas a csempézett oldalfal. Panaszát egy nóta első sorával egészí­ti ki: „Mondd apu, hogv megy be az a nagy ele­fánt ..Sablonméret — ál­lapítja meg a két felmérő. A tervrajz szerinti pontossággal építették a házat, nincs elté­rés a lakások méretei között. Csak a biztonság kedvéért centizik le a falak közötti tá­volságot. MÉG NÉHÁNT LAKÁS, emberek, fiatalok is, időseb­bek is; kedvesen, barátságo­san fogadnak. És ez így megy lakásról lakásra, házról ház­ra. A mérőszalaggal, kérdő­ívek tömegével felszerelt la­kásfelmérők — mint mostani utitársam, Hárnás Józsefné és Székely István is, — jár­ják, talpalják a lépcsőháza­kat. jegyzik a méreteket, a pontos adatokat. Munkáju­kat sok kis epizód teszi széppé. Gergely László .WWVVWtZVAzVWWWWWW! AZVAZVWVVWWWVW­£ KRESZ-ok tatás ököllel 'i Ex is gtiráxdaság! Nyáron keresettebb a szódavíz, mint a téli hónapokban, a ..törzsfogyasztókat” azonban ilyenkor is felkeresi a szódás. Fotó: Laczö József Január 12-én, este 7 óra körül járt az idő. Miskol­con, a Körösi Csorna Sán­dor utcában is sokan jár­tak még, így aztán tekinté­lyes számú közönsége volt egy eléggé el nem ítélhető eseménynek, amelynek köz­vetlen előzményét nem volt szerencsém látni. Amit vi­szont láttam, éppen elég volt ahhoz, hogy ne csak felháborodott szemlélője legyek az ügynek. Egy BD 23—00 forgalmi rendszámú személygépko­csiból három férfi ugrott ki és egy fiatalembert ker­gettek, miközben a leg- drasztikusabb szavakat kia­bálták egymásnak. A kö- rülállók elmondták, hogy a fiatalember az úttesten ha­ladt — talán kissé illu- minált állapotban — s a gépkocsi majdnem elgázol­ta. Az utasok ezért akar­ják megverni. El is csat­tant egy-két pofon, s a fia­talember. miközben véde­kezett. egyre csak azt kia­bálta: — Ne hárman gyer­tek egy ellen, külön-kúlön elintézlek benneteket. Az „önbíráskodók” végül is be­szálltak a kocsiba és el­mentek Azt hittem, ezzel befeje­ződött az egyenlőtlen harc Tévedtem. Pár perc múlva visszajött a Volga. A fia­talember — aki valószínű­leg a verekedésnél szétszó­ródott holmiját keresgélte. — még a helyszínen volt. A már eltávozott közönség újakkal szaporodva ismét elfoglalta helyét az utca két oldalán, s minden kez­dődött elölről. A túlerőtől megszeppent fiatalember hiába futott, a csúszós úton elesett, s a legkitarlóbb ül­dözője éppen megrúgta, amikor már nem állhattam meg szó nélkül, rájuk kia­báltam: — Mit csinálnak, agyon akarják ütni? Fel­háborító ez az önbírásko­dás! Ha nem hagyják ab­ba. rendőrt hívok! Nem akarták azonban megérte­ni, hogy az ilyen viselke­déshez nincs joguk. A konkrét esetből kiin­dulva: a gépjárművezető­nek csúszós úton fokozot­tabb figyelemmel, óvatosan kell közlekednie. Mi lenne azonban, ha minden gépko­csivezető. utas. megverné az úttesten gyalogosan, nem éppen szabályosan ha­ladó járókelőket? Sőt. nem is egyszer, hanem kétszer egymás után. mint ahogyan a Miskolci ÁFÉSZ BD 23— 00 rendszámú gépkocsijá- ""y”’’ tették “’nróczki Edit Az érdekek egyeztetése és összhan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents