Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

1971. január 9., sxembat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ipar és városépítés Az iparosodó városok fejlesztési problémái A Magya r U rbarúsztíikai Társaság övről évre megrendezi — az urba­nisztikai világnap keretében — a hazai sajátságokkal és adottságokkal foglalkozó köz­ponti rendezvényét. így 19153- bajn Budapesten, 1969-ben Sopronban és 1970-ben Szé­kesfehérvárott került sor az ankét megrendezésére. Min­den alkalommal más-más, a városfejlesztés időszerű kér­dését tárgyaló téma kerüli, megvitatásra. Szerencsés volt a tanácsko­zás helyének megválasztása. Székesfehérvár ezeréves tör­ténelmével hazánk egyik legősibb települése. E város történeti adottságai es szá­mos kedvező gazdaságföldraj­zi tényező következtében már a felszabadulás előtt a ma­gyar városhálózat szép vá­msai sorába, emelkedett. A város dinamikus fejlődése va­lójában a. felszabadulás után indult meg, a második világ­háború igen jelentős pusztí­tásainak megszüntetésével, és a.höl ez lehetséges volt, helyreállításával. A természetföldrajzi es gazdasági körülményeknek a megfelelő ipari fejlődés a városi elet hatásaiban sehol nem lehet sima és zökkenő­mentes. A társadalmi ♦fejlő­dés ugyanis dialektikus köl­csönhatásban van, környeze­tének funkcionális alkotó ele- nteivel. Ezen elemek fejlődé- 56 nem lehet mindig szánk - ten,ban. Ez történt Székesfe­hérváron is, ahol egyes idó- ^sakokban — elsősorban az 1943—1935. évek közötti idő­szakiról van szó — a kommu­nális ellátottság színvonala igényelt ipari fejlesztést, más tei-vidőszakban az ipari fej­lődés növekedése követelte 1Tleg az ellátó kommunális és hlás városi funkciók, illetve ^■Sazatok fejlődését. Ez any- tó'it is jelent, hogy hol a te- ■tépülés előlegez az ipar sasá- hiára: kommunális szolgálta- művelődést, a munka- ei'd-gazdálkodást a tárgyi és személyi feltételek biatositá- ,ja keretében, hol az ipar Juttat a településnek lakást, •'Oaanüvei. közlekedésíejlesz - öshez erőforrásokat. . Az elmondottak nem je- \fhthetik, hogy nincsenek to­j. , hi jelentős megoldatlan Jr hidat ok. Ezek közé tarto- j. a napi 12 300 ingázó '°mplex igénye. Nem zök- ^enőmentes a Budapest le- j.^hentesítésére irányuló tö- ii. vés. Jelentős nehézsége- ' vannak a város lakótertl­nvu^' beékelődött kisipari -^helyekkel, amelyekben n sz«m tanácsi vállalatok, J^szt kisipari szövetkeze- illetve kisiparosok he- •lezkednek el. A helyes és v. .lrfmyos területgazdálkodás amennyi részletében egy- ées koncepciójának vég- óhajtása számos kötöttség és ó «tőség akadályába ütközik, k városban a terülelgazdál- ,’°dásban is nagyobb fokú ^óhzitásra törekedtek. En- keretében új ipari terü­letre helyezték az ÉVM Fém­munkás, Alumínium Nyilas- szerkezetek Gyárát, a 750 va- gonos hűtőházat és mirelit üzemet, továbbá a 100 ezer liter/map kapacitású tejüze­met. A telepítés során súlyt helyeztek a rekonstrukcióra, továbbá az egyes új üzemek nyersanyaigellátó és kooperá­ciós kapcsolatainak funkcio­nális igényeire. E gy iparosodó város je­lentői; hatással van környezetére. Az urba- nizálódást gyakran szokták „robbanásként” jellemezni, és azt két fő okra visszavezetni: egyrészt a népszaporulatra, másrészt a műszaki tudomá­nyos fejlődés következtében fellépő városba áramlásra. A hazai körülmények között mindenekelőtt az utóbbi erő­teljes hatásával kell számol­ni, mint olyan tényezővel, amely a termelésre, életmód­ra, életszínvonalra, az embe­rek tudatára döntő hatással van és melynek egyik legfőbb területe a mezőgazdasági foglalkozásúak urbánus kate­góriába való áramlása. További regionális össze­függés, hogy a települések között fcázonyos funkcionális megosztás érvényesül, ami fokozza a települések egy­másra utaltsájgát. E folyama­tok az ipar szükségletón kí­vül számos igényt támaszta­nak az élelmiszerellátás, az ingázás, a lakásépítés és az idegenforgalom, illetve a sza­bad idő megfelelő eltöltésé­nek biztosítása területén. Az eddigiekből következik, hogy az iparfejlesztési és be­ruházási alapok nagysága es hatása a városfejlesztésre rendkívül jelentős, és alapos megfontolást tesz szükséges­sé. A kialakuló ipari, szerke­zet és a városfejlődés növe­kedési üteme között szoros az összefüggés. Az ipari te- . fületek előkészítése és koor­dinálása tehát nemcsak azt az előnyt hivatott biztosíta­ni, hogy megfelelő infra­strukturális bázis álljon ren­delkezésre az odatelepülő üzemek számára, hanem azt is, hogy ez egy-egy speciális iparág érdekében történjék. A fejlett infrastruktúra te­lephelyvonzást eredményez, mert egyrészt csökkenti a beruházási költségeket, más­részt elősegíti a telephely be­kapcsolását a különböző szin­tű (helyi, regionális, országos) területi gazdasági komplexu­mokba, tehát a telepítés ha­tékonyságát segíti elő. Az infrastruktúra hiánya, vagy alacsonyabb szintű kiépített- ségje viszont jelentősen meg­növeli a beruházási költsége­ket, vagy az üzemeltetés úgy­nevezett külső költségeit, s ezáltal csökkenti a telepítés hatékonyságát. Azt a települési, ahol az ipari beruházók műszakilag előre elkészített területet ta­lálnak, feltétlenül előnyben részesítik a többivel szem­ben. Az elkövetkezendő tervidő­szakokban nagyobb figyelmet A papi iéMzottsáy vezetői a megyei tanácson ről, időszerű kérdéseiről, s értékelték a papi bélcemoz- gaiom elmúlt esztendei ered­ményeit. Mindkét részről örömmel állapították meg: továbbra is jónak mondható az állami és az egyházügyi szervek kapcsolata, s remél­hetőleg a korábbiakhoz ha­sonlóan alakul ezután is az együttműködés. A papi békemozgalom me­gyei vezetőinek fogadásán részt veti Pólónkat Imre, megyei egyházügyi tanácsos is. kell a településeknek az ipar, az iparnak a település prob­lémái megoldása iránt tanú­sítani, és valamennyi ellent­mondást a kölcsönös előnyö­kön alapuló megoldással ren­dezni a tényezők megfelelő mérlegelése és a komplex szemlélet érvényesítése alap­ján. Az ipari üzemek létesí­tésénél három szakasz figyel­hető meg. Az első szákasz a felépítési időszak, a második a felfutásig időszak, végül a harmadik az üzem teljes ka­pacitással való termelésével jellemezhető. A termelés to­vábbi növelésének fő eszköze a munka intenzitásának fo­kozása. A három időszak más-más hatással van az iparfejlesztés és a városfej­lődés alakulására. Az ipari növekedés sajná­latos következménye az ur­banizációs ártalmak megjele­nése. A gyors fejlődés külö­nös mérlegelést tesz szüksé­gessé a betegségek alakulásá­nál, a közműves! tettség (víz, csatorna, gáz, távhö, elektro­mos ellátás) mértékénél, a levegő összetételénél, a zaj alakulásánál és a zöldterü­let megoszlása vonatkozásá­ban. Ma már egyre gyakoribb, hogy a város nemcsak üdülő funkcióit keresi a városon kívüli területeken, hanem számos egyéb, ma még bel­területhez kötött tevékenysé­gei: helyez át környékére. Az automatizálás — az élő- és a holtmunka ráfordítás arányá­nak jelentős megváltoztatá­sával. csökkenti az ipar és a település összefonódását, ösz- szetartozását. A ma még szo­ros kapcsol átok lazulnak, a kevés számú dolgozó lakó- és m u nkahelyf orgalma alap ve­tően nem, távlatban alig de­terminálja az ipar és a tele­pülés térbeli kapcsolatát. A tanácskozás valatneny- nyi részvevő és Szé­kesfehérvár városa szá­mára is rendkívül hasznos tanulsággal szolgált. Végeze­tül Tóth Gyula, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese meg­hívta a részvevőket, az 1972- ben ugyancsak Székesfehér­váron megrendezésre kerülő „A településfejlesztés közgaz­dasági kérdései” című köz­gazdász vándorgyűlésre, ame­lyet a városalapítás ezredik évfordulóján kívánnak meg­rendezni. Ifj. Horváth Béla Sze l lőző berendezése k A Szellözönjúvök gyártmányai belföldön és külföldön, meg­bízhatóságuk révén, egyaránt közkedveltek. A munkaegész­ségügy! szempontból jelentős berendezések a bányáktól az erőmüvekig, az ipar csaknem minden területén megtalálha­tok. Képünkön: hegeszt!k a szellőzöberendezéscket. A természet gazdagon megajándékozta a mongol föld mellét: szinte vala­mennyi ismert hasznos ás­vány előfordult itt. Találtak például nagy kőszén- és bar­naszén-lelőhelyeket, olajai, fluoritot, wolfrámot, hegyi kristályt, vasércet. Évről évre bővülnek a földalatti kincsek feltárásá­nak méretei. A mostani öt­éves terv (19(56—1970) sorún csupán a kőszéntelepekből több mint tizet tártak fel. Különösen gazdagok az uv- dughuduki. a mogojngoli és a hudluni telepek. Kiaknázá­suk jelentősen meggyorsítja az ország energetikai kapa­citásának fejlődését. A hasznos ásványok tel tá­rásában nagy segítséget nyújt Mongóliának a Szov­jetunió cs a többi szocialis­ta állam A Szovjetunióból a mongol geológusok fűtőbe­rendezéseket, geofizikai mű­szereket. különböző felszere­léseket kapnak. A szovjet szakemberek, akik mongol kollégáikkal együtt dolgoz­nak, átadják tapasztalataikat és ismereteiket, s közös erő­feszítéssel igyekeznek növel­ni u geológiai kutatások ha­tékonyságát. Rendezik a telekkönyvet Valamely község határának legmozgékonyabb része mindig a belterület es a zártkert, Itt történik a leg­több adás-vétel, csere és öröklés, egyszóval tulajdon- változás. Ugyancsak itt a leg­gyakoribb, hogy a változások megtörténnek ugyan, de ad­minisztrálásuk már elmarad. A vevő ugyan kifizette a föld arát, de az átírást — mert ezért, illetéket, kell fizetni — húzta., halogatta, végül meg­feledkezett; róla ... Más eset: meghalt a tulajdonos, utódai szétörökölték a beiket, de ugyancsak takarékossági okokból a hatósági öröklési eljárást már nem folytatták le. Holott a telekkönyv szere­pe elsősorban abban van, hogy a tulajdonviszonyok pontosan tükröződnek benne. Az említett okok miatt az utóbbi évtizedek alatt sok különbség támadt a valósá­gos tulajdonviszonyok és ezek leltára, a telekikönyv között. Barázdák a hóesésben A lió már leesett, <!c még dolgoznak a nagy teljesítményű (alaji'orgato gépek. A Kiskun Tsz-ben 25 hold forgatásai kell elvégezni, mert tavasszal megkezdik az egyik legneme­sebb gyümölcs, a meggyfa ültetései. Beporosodott ez a tente:, nyilvántartás. A kormány most elhatározta, hogy ,,le- poroltatja”. s ellenőrizteti, hogy a nyilvántartás mennyi­ben egyezik meg a valóság­gal. Az egyeztetési lók hivatalból végzik. Min­denütt, ahol erre sor kerül, harminc nappal előbb köz­hírré teszik, de ahol a nyil­vántartás és a birtoklás meg­egyezik, ott a tulajdonost külön nem értesítik. Csak eltérés esetén hívatják a tu­lajdonost és tisztázzák a helyzetet. Mindenütt alkalom nyílik arra, hogy sok elha­nyagolt adminisztrációt pó­toljanak az illetékesek. En­nek különböző lehetőségei lesznek'. Aki például vásárol­ta a földet, annak be kell mutatnia az adás-vételi szer­ződést. Ha ilyen nincs, akkor nyilatkozatot kérhet a volt tulajdonostól. Ennek azon­ban az a feltétele, hogy az illető föilddarab már három esztendeje a sajátja legyen. Nagyjából ugyanez vonatko­zik az örökségre is. Ha volt végrendelet, azt be kell mu­tatni. Ha nem volt, akkor most. kell lebonyolítani a ha­gyatéki eljárást, de ennek is feltétele, hogy az örökös már legalább három eszten­dő óta a föld valóságos bir- lokosa legyen. Valamivel ne­hezebb a helyzet, ha a föld­darab telekkönyv szerinti tu­lajdonosa ismeretien helyen tartózkodik. A mai, valóságos tulajdonos úgynevezett, „el­birtoklás” útján ez esetben is megszerezheti a tulajdonát igazoló telekkönyvi végzést. azonban ennek feltétele, hogy a földrésznek már legalább tíz esztendeje birtokosa le­gyen. A birtoklást a tanács­csal. illetve tanúkkal keit igazolni. A földhivatal rendteremté­si eljárása jogokat nem sért­het. Tehát nem adományoz­nak földet; senkinek, csupán a valóságos viszonyokat lega­lizálják. Ha például az örö­kösök még pereskednek, .ak­kor a földhivatal az ügyhöz hozzá sem nyúl. Az elmu­lasztott adminisztrációért most nem kell büntetést fi­zetni és a földhivatal eljárá­sa is ingyenes. Viszont pótló­lag meg keli fizetni az annak idején megspórolt átírási, vagy örökösödési illetéket, mégpedig kamatosait, de az ingatlan mai értekének ará­nyában. Fontos nic^ tudni. hogy ez a rendelkezés a ko­rábbi jogszabályokat nem változtatja meg. Ismeretes, hogy nálunk egy magyar ál­lampolgárnak maximálisan 1 (500 négyszögöl személyi földtulajdona lehet. Ennél több akkor sem lehel, ha most a valóságosan tulajdo­nában álló földet írnának a nevére, de ezzel a területtel személyi földtulajdona az egy holdat már meghaladná. Ez alól csupán .1 főhivatású, egyénileg dolgozó parasztok jelentenek kivételt. kj szolgálta A Pécsi Patyolat Vállala! újszerű szolgáltatást szervez. Az országban elsőként beve­zetik az ágyneműkölcsönzést. Elsősorban a fiatal házasok és az idős emberek igényére számítanak. A legnagyobb érdeklődés azonban Dél-Ba- ranya gyógyhelyén. Harkány­ban és a Balaton déli partja mentén várható. A sok-sok vi Ha tula jdon osnak u gyani s előnyös lesz. ha nem kell ágyneműt hozni-vinni az üdülésre, s fáradságos mun­kával mosni a nyaralás alatt. A négy darabból — fej- és kispárnából, lepedőből, pap­lan- vagy dunnahuzatból — álló garnitúrát két hétre le­het igénybe venni. Az elő­zetes számítások szerint 18— 20 forint közötti használati díj ellenében. e|ötti8fl-att pénteken, a dél- 11,, 1 01’ákban Varga Gábor- tiökK81 »«gyei tanács vb-cl- U*láb- uttesi’ fogadta hiva- Ö0L*".1 ;i Papi békebizottság látón 1 . megyei elnökségét A teszt ÜSOn többek között kan‘vett dr- Szóim János Uök,,10a békebizottság el- kan ' yalamint Szoó István till,.-,'. a békebizottság t a' *lkáín*eC8er®t folytattak ez. «aio^nal a megye társa- éleu ~ ős egyházpolitikai ' ielenlegi helyzeté­Fi alatti kincstáiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents