Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

197-1. jonuár 8., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG A keresztúri modell A (oka(’hegyaljai rekonstrukciós bizottság munkájáról beszámolva, a közelmúltban már röviden hirt adtunk arról, hogy az általános rendezési terv elő­készületei során elsőként a bodrogkeresztúH medence távlati fejlesztési terve ké­szült el. A bodrogkeresztúri me­dence néven ismert Lrület a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék természetes hatá­rokkal körülzárt, jellegzetes »'»vsége: délről a kőbánya, keleten a Bodrog, északon a Várhegyen túl húzódó Pi- Piske-árok, nyugaton a hegy­ség vízválasztói határolják. Különösen kedvező ennek a medencének a mikroklí­mája. Védett fekvésének kö­szönheti. hogy — egy ko­rábbi tízéves ciklus rendsze­resen mért adatai szerint — évi hőmérsékleti átlaga meg­felel egyik legmelegebb déli városunk, Szeged hőmérsék­letének. Közigazgatásilag Bodroí- keresztúr és Bodrogszegi községekhez tartozik. Mind­két községben a mezőgazda- tágból élő lakosság fő jöve­delmi forrása a szőlő. Bod- rogkeresztúr jelenlegi 34 J hold szőlőterületéből 104 ka- fäszträlis hold a Béke Szak- szövetkezet közös művelésű szőlője, 165 hold a tagok sa­ját kezelésében van, 47 hold 5, Tokaj-hegyaljai Állami gazdasági Borkombinát tu- *ajdona, a maradék 28 hold Tásutt lakó tulajdonosoké. Bodrogszegi határában 335 hold szőlő található, ebből hold szakszövetkezeti kö- Zós terület, a többi egyéni húJVelésü. A helyszíni f££í£'­’>nt jelenleg az állami gaz­ság tábláin kívül a szak- szövetkezeti szőlőterületből ^ak 15 hóid tekinthető gépi . növelésre megfelelő nagy- dzemi telepítésnek. Az Ül- , hvénytervezö Vállalat által j'oszített távlati fejlesztési n.rv szerint azonban a két koaség határában 440 hol- °n alakíthatók ki nagyüze- 1 táblák. A telepítésre ja­vasolt területből 333 holdat még szántónak használnak. Ezekért a két szakszövet­kezet megfelelő csereterüle­teket ajánlhat fel, gépi mű­velésre nem alkalmas, de j j termőerőben levő, a hagyo­mányos kezeléssel továbbra is hasznosítható szőlőiből — annak az alape’vnek alkal­mazásával, amely az égés: hegyaljai rekonstrukciós ter­vet áthatja: miszerint a kí­vánatos korszerű nagyüzemi fejlesztés mellett a jövőben is gondoskodni kívánnak a hivatalos szervek az egyéni szőlőtermelők biztonságérze­tének növeléséről A terme­lési biztonság a kisparcellák tulajdonosait is arra ösztön­zi, hogy ők is felújítsák a kezelésükben levő, elörege­dett szőlőket, s a legjobb it­teni tájfajtákat telepítsék. A nagyüzemi táblákon már a rekonstrukciós irányelvek­ben meghatározott, 360x120 centimeteres térállású szőlők telepítése a célszerű, huza­los támberendezéssel, magas művelési módra. így hasz­nálhatók ki legjobban a gépi talaj művelés és növényvéde­lem előnyei, így adja a sző­lő a legtöbb, s a legjobb mi­nőségű termést. A tervezett nagyüzemi táb­lák a terepviszonyokhoz iga­zodva öt tömbben helyez­kednek majd el. A terv ké­szítői figyelembe vették a legkorszerűbb, helikopteres növényvédelem igényét is. A helikopter számára a sátor­aljaújhelyi és a nyíregyházi út, valamint a kettő között húzódó vízmosás által hatá­rolt területen alakítanak ki megfelelő repülőteret. A mi<‘lnl)l)Í előrelépést t\ IIIICIUUIII elsőrendű gazdasági érdekek sürgetik. A bor exportálását lebonyo­lító MONIMPEX Vállalat a közelmúltban piackutatást végzett azokban az országok­ban, ahol szerződéselvet, megállapodásokat kötött ke­reskedelmi cégekkel a tokaji borok elhelyezésére. A ke­reslet annyira emelkedő irányzatú, hogy a negyedik ötéves terv folyamán a toka­ji borok exportja a jelenlegi tételek háromszorosára nö­velhető. Ezt a nagyüzemi termelés és feldolgozás biztosíthatja. Ezért szükséges a tokaj- hegyaljai rekonstrukció, és ehhez szolgálhat sok haszno­sítható tanulsággal a bod­rogkeresztúri modell. Berccz József Válasz cikkünkre : A külkereskedelem a hibás?... Október 30-i számunkban jelent meg, a „Hová lett a rádió?” című cikkünk, amelyben Gyenge Imre ti- szakeszi olvasónk panaszá­nak adtunk hangot. Hit Pa­rade rádióját vitte be javít­tatni a Mezőcsáti Vegyesipa­ri Ktsz-hez. Hónapokig hiá­ba várt, cserekészüléket nem kapott, és sajátjáról sem tu­dott semmi biztosat. A kérdéses készülék he­lyett cserekészüléket nem kell adni — írja levelében a ktsz, majd így folytatja: Az ilyen rádiók javításához szükséges alkatrészeket nem biztosította a külkereskede­lem. Azt azonban, hogy al­A huzalok birodalmában Jobb megelőzni a bajt, mint az útjába kerülni Majdnem tragikussá vált L. P.-nek az esete. Nagyon kényes feladatra, a hegesz­tésre összpontosította min­den figyelmét. Háttal állt a motollának, ami egy óvatlan pillanatban a géphez nyom­ta. L. P.-nek — hasztalan tanúsított nagy lélekjelenlé­tet — nem állt módjában le­állítani a gépet. Ha a mun­katársa oda nem figyel, meg­történik a tragédia. így zú­zott és horzsolt sérüléssel megúszta. — L. P. 15—16 éve dol­gozik a gyárban —• mond­ják. Régi „róka”, érti a szak­mái, de... — Sokat bízott a rutinra — fejezi be a mondatot egyikük. — Arról van tehát szó, hogy ... — Igen arról van szó, hogy van egy úgynevezett „drót­gyári betegség”. Mint kiderült, a diagnó­zis a következő: a legtöbb baleset — a múlt évi végi tapasztalatok is ezt tanúsít­ják a huzalműben — a régi dolgozók körében történt. Az ok: a gyakorlatra, a rutinra apellálnak, a figyelemre ke­vesebb gondot fordítanak. Nem a felelőtlenség táplálja ezt a magatartást, hanem a túlzott magabiztosság. A fi­gyelem, a körültekintéssel végzett munka, s annak tu­data. hogy jobb megelőzni a bajt. mint az útjába kerülni: ez a „drótgyári betegség” gyógyszere. katrészigényünket nem tud­ják kielégíteni, akkor még nem tudtuk, amikor a javí­tást vállaltuk. De hogy meg­rendelőnk, készülékét megja­vítva kapja vissza, elküld­tük azt, a Gelkához. így an­nak további sorsa mar a Gelkán múlott. * Gyenge Imre rádiójának sorsáról, helyesebben továb­bi sorsáról, nem tudunk újabb részleteket. Nem tud­juk, a Gelka kapott-e hoz­zá alkatrészt, meg tudta-e javítani. Ügy látszik, az ilyen esetekben. valóban nem a javító vállalatok a hibásak. S lehet, hogy még csak nem is a külkereskede­lem. Mindenesetre, volna egy megoldás, amellyel el­kerülhető lenne a fogyasz­tók sok-sok bosszúsága. Minden ilyen árucikk mellé levelet kellene adni. amely­ből a vásárló értesülhet ró­la, tudnak-e pótalkatrészt biztosítani hozzá, vagy nem. b. r. A , városukra büszke ka­zincbarcikai em' .rek szeret­nek nevén nevezni minden utcát, teret, épületet, a leg­kisebb pavilont is. Így tör­tént, hogy a főtéren emelke­dő áruházat, születése pilla­natában elkeresztelték. Mi­dőn a város kapujában elő­ször mutogatta magát telje-, pompájában a modern, eme­letes építmény, s ragyogóra fényesített kirakatain, abla­kain megcsillant a fény, va­laki felkiáltott: „Nézd csak! Valóságos üvegpalota...” A pulion innen és tnl De van egy másik, leg­alább ily találó beceneve is az üzletháznak. Tízmillióért építették, s a Borsodi Ruhá­zati Kiskereskedelmi Válla­lat tízmillió forintos áru­készlettel várja általában a vásárlókat e legkorszerűbb, és legnagyobb boltjában. A kereskedelmi szakemberek maguk között csak a „tíz­milliós” néven emlegetik a létesítményt. Néhány nap múlva lesz éppen egy éve. hogy kapu’ nyitott az áruház. Az első félórában az'újdonságnak ki­járó kíváncsisággal rohanták meg. A legolcsóbb zsebken­dőtől a panofixbundáig min­dent vittek a vevők. A ke­reskedők becsülettel állták a „rohamot”, s akkor öt óra alatt fél millió forint értékű ruha, cipő, lakberendezési holmi talált gazdára! Meg{f\őzö körséta Tizenkét hónap múltával csappant-e az érdeklődés? Sóhajtson a baba! Vizsgálat a gyermekkórházban. Fotó: Ágotha Tibor. L-VWWWWÍZVAZVWWWVVWV -'VV'VVA/VO/V'OVOAWVOAaAA/O/VO/V'i/V-X/V'OV'VVVVO/V'VV-'vn^VV- j M ines kifejezetten nagy- forgalom a Mezőesát felé vezető úton. Nem is lenne jó, mert a keskeny nyomsávból csak nagy ügy- gyel-bajjal lehet kitérni — már, ahol egyáltalán ki le­het —, a visszajutás meg vagy sikerül, vagy nem. Időnként azért mégis össze­találkozik .egy-egy gépkocsi. Ilyenkor mindkettő megái.'., a pilóták lehúzzák az abla­kot, vagy kilépnek a kocsi­ból. — Várjon! Még én egy ki­csit arrébb tudok állni! — Kösz! Nagyszerűen el­férek ! — Egy pillanat! Megné­zem magának ezt az oldalt, süllyed-e nagyon... Hát.. . eljöhet rajta. De óvatosan! — Indulok! — Ügy... helyes.. . Tart­sa a kormányt erősen!... Nagyon jó! Nagyszerű! — Különben, magánál minden rendben? — Rendben. Kösz! Jó ko­csi ez! — Bizony az! — De a magáé- is látni, hogy szépen gondozzák! Hát jó utat! Mindez az országúton tör­ténik, ahol nyaranta egészen más párbeszédélv hallhatók. Hiába! Ez a mínusz 10—15 fok összemelegiti az embere­ket! * Mályi-tó. Lehet, hogy meg­van még, sőt minden bizony­nyal megvan, csak éppen azt nem lehet látni, hol. Nyilván ez itt, ez a mélyeb­ben fekvő, hatalmas fehér­ség, ahol mintha, a mindent elborító hó kissé megsüly- lyedt volna. Körben a fák is jelzik a partot, meg a vi- kendházak. Különben moc­canás sincs sehol, szinte el sem lehet hinni, hogy itt nyáron ezrek és ezrek úsz­nak, csónakáznak, horgász­nak, napoznak. * A községi tanácson egy szépen kidolgozott tervet mutatnak: autóparkoló ter­vét. Csaknem négyezer négy­zetméternyi területen építe­nék meg, a büfé közelében. Ha maid sikerül, azaz, ha pénz is lesz elég. Nézegetjük a tervet, be szélgetünk más elképzelé­sekről is, de valahogy mint­ha hitetlenkedve tennénk. Valahogy túl messzinek, el-' erhetetlennek tűnik minden. < Nem is csoda. A sehol! nem látszó tó, a mozdulat-« lanná dermedt fák, a vastag ] hó, a nagy csendesség köze­pette még azt is nehéz el-; hinni, hogy itt egyáltalán J — nyár lehet. Tapolcán könnyű elhinni a« nyarat, pedig a hó itt mint­ha még nagyobb lenne, mint« másutt. Vastagon telepedett' a fenyőkre, utakra, és ott ülj mozdulatlanul a pádon is. mintha csodálkozva bámulná) a tavat és hallgatná a békák < kuruttyolásét. Érdekes is lehet ez most a; nagybundájú télnek, de így) tan, mert a békák itt nemi mentek a jég alá, mivel a* tó vizén nincs is jég. Sűrű« pára lebeg fölötte, a melegj vízzel nem bír a fagy. a tó-« ban jól látszanak a zöld nö­vények. néhány színes ha-) lacska is feltűnik. A parton fagytól nyikor-J gó hó. félméternyi < mély lábnyomok, a tó) viszont minderről netn vesz t tudomást. Menedékház — aj nvárnak. <pO Talál-e megfelelő választékot a vevő a polcokon? Milyen a helyzet azóta a pult in­nenső és persze a túlsó ol­dalán? Az áruházban tett körsétám alkalmával keres­tem választ ezekre a kérdé­sekre. Nos — erről meggyőződ­hettem saját szememmel —, vásárlás nélkül kevesen tá­voznak a boltból... E tény így, első hallomásra örven­detes Vannak persze hiány­cikkek. Naponta keres a ve­vő gyermek hócipőt. (Orszá­gos probléma.) Hagyomá­nyos, olcsó ruházati cikkek iránt is az átlagosnál na­gyobb az érdeklődés. A pult mögött álló eladók hamar jelezték: nem tudnak min­dig, minden áruból megfelelő választékot ajánlani. közvetlen üzletkapcsolatok Az áruház vezetői tájéko­zódás után partnereket ke­restek. Ozletpartnereket a gyors áruszállításhoz, a ke­resettebb cikkek szállítású­ra. A választék növelésére több ktsz-szel, vállalattal kö­töttek szerződést. Divatos és hagyományos ruhaneműből kis szériákat rendelnek ezek­től a cégektől. Sikerült elér­nie a ruházati boltnak, hogy ha egy-egy népszerű áru fogytán van, vagy új igény, váratlan kereslet mutatko­zik — megkeresik valame­lyik partnert. Festett kendő­ket. textíliát rendelnek az Iparművészeti Vállalattól. Kézitáskákat szállított a Ha­ladás Szövetkezet. Nagy si­kere van a helybeli kézmű­ipari vállalat kötöttáruinak, horgolt stóláinak, sapkáinak. E több csatornás árubeszer­zés, az igényekre való azon­nali reagálás tetszésre talált a vevők körében. Nem vé­letlenül, hisz észrevette a vá­sárló, ha húsz-harminc fo­rinttal olcsóbban látta vi­szont ugyanazt az árut... Cipőkből is igyekeznek a keresletet kielégíteni. Több szövetkezettel — a salgótar­jáni, az egri és az újhelyi ktsz-szel — kötöttek szerző­dést. Sajátos helyzetben van az áruház — éppen területi el­helyezése miatt. A közeli bá­nyavidékről, a környékbeli mezőgazdasági területről, és persze, a városból sokfajta igény jelentkezik. Az állan­dóan tízmillió forint érték köi-ül mozgó árukészletnek tehát rendkívül sokfajta áru­ból kell összetevődnie. Mer! viszik az irhabundát, s a krümert; de keresik a krom- bikabátot is Gyermekruhá­zati cikkekből bármily nagy választék is kevés lenne, hisz errefelé nem ritkaság a több gyermekes család. kekor (Honolom március’ an A karácsony előtti ingvá­sárnak nagy sikere volt. le népszerűségben vetekedett ezzel a kötöttáru, a divatos laslexnadrág is. Az év végi. növekvő forgalom mégsem tudta túlszárnyalni 1970. márciusának eredményét: akkor ugyanis több. mint (> millió forint értékű ruházati ■ cikk kelt. el. Nemhiába, hisz akkoriban fizetik a vállala­tok a nyereségrészesedést. . Az egy esztendővel ezelőtti kapunyitás után az első ta­pasztalatok kedvezőek. Évi 45 millió forintos tervét mar november végén teljesítette a „tízmilliós”. (Gyárfás) Egyéves a „tízmilliós** drótgyári portán eliga- •-anak. Nagyér, udvariason sa.ínálkoz\'a is hogy csak v^Uen üzeme . a huzalinű- tudják ajánlani, rí' Ott ma is dolgoznak, , lvesen látják — mondja a KaPu őre. |,jü vendéglátásban nincs a Ilku János és Smid «ras főművezető és mű- társuk. Győri Imre Sz vslyesen fogad. b-A7- ablakon ál belátni az da!;s7 üzemet. Dolgoznak a tan ^ emberek, szabályo- v^ , forognak a tárcsák, kö- |1u.‘e híznak a rátekeredő ■ 1- A kívülálló talán f0„m is gondol rá. hogy a kan'erékként egymásba te. °lódó munkafolyama- a ", rnellett ott settenkedik ■'t'szély is. hp|-k' ~ mint új ember — 'Be. első kézből. a ehetőktől kapja a taná­ig : a legkisebb íigyelmet- Az is balesettel járhat. oktatás nem egyszerűen gs' ' rendelkezés, törvény itt ü;,p a drótművek minden ■neben és munkahelyén. lgtT. Hogy milyen tapaszta­nék'11 . vannak? — kérdez- eo„„ viss/a a vendéglátók ^szerre. bi?Q?y,tTlasra néznek, majd a Hasban is rangidős Ilku eov s főművezetőre bízzák lau ,fk-ntettel. egy mozdu- ^ • tiéd a szó ... ftctt-.^gyarázat egy törlé­01 kezdődik. Havas képek

Next

/
Thumbnails
Contents