Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

ÉS2AK-MAGVARORSZÁG 4 1971. január 8., péntek Kétirányú munka A Rónai Sándor Művelődési Központ terveiből A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ alapvetően kétirányú fel-, adatot lát el. Részben Mis­kolc legnagyobb közművelő­dési intézménye, amely a város lakosságának sokfajta igényét közvetlenül elégíti ki, részben pedig mint me­gyei módszertani irányító közművelődési szerv, a me­gye területén levő minden népművelési intézmény — a könyvtárak kivételével — tevékenységét irányítja köz­vetett úton, módszertani út­mutatással. E kétirányú munkában 1971-ben jelent­kező legfontosabb feladatok­ról beszélgettünk a művelő­dési központ igazgatójával, Kováts Györggyel és helyet­tesével, Aranyosi Istvánnal. A művészeti életben jel­lemző új vonás az arccal a komoly zene felé jelszó rea­lizálása. Ezt a célt szolgálja például az audió-színház öt bemutatóból álló sorozata. Ennek keretében ismert me- rákat hallgathat a kü ;g kitűnő felvételekről, a .. a- pesti Állami Operaház mű­vészeinek előadásában, és az egyes részletek között az operának megfelelő dráma prózai szövegrészleteit, illet­ve az opera szövegkönyvé­nek részleteit élő tolmácso­lásában. Elsőként a Bánk bánt mutatják így be január 18-án, Barla Péter bevezető­jével, s Miskolc után máris érdeklődik iránta Ózd, Ka­zincbarcika, Leninváros. A továbbiakban a Traviaia, a Vémász, a Lohengrin, és a Turandot szerepel a prog­ramban. Ugyancsak a ko­moly zene megszerettetését szolgálja Beethoven 32 zon­goraszonátájának nyolc elő­adásban történő bemutatása, a Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatával közös rendezésben, klubestek kere­tében. Megkezdik az ifjú zeneművészek koncertjeinek sorát, elsőként ifj. Szűcs Ló­ránt és Kocsis Zoltán zon­goraművészeket hívják meg. És idetartozik a francia san­zonművészet legjobbjainak előadássorozata, természete­sen hangfelvételről. Az irodalmi rendezvények sorozata folytatódik, a helyi és budapesti művészek soro­zatban tartott estjei közül már biztos Iglódi István ön­álló estje, Baranyi Ferenc költő és Gordon Zsuzsa est­je, valamint Gergely Mihály író találkozása a közönség­gel. Az ismeretterjesztő tevé­kenységben figyelmet érde­mel a Gagarin űrrepülésének tizedik évfordulójára terve­zett megemlékezés, Fidel Castro partraszállásának ti­zenötödik évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepség és kiállítás, Dosztojevszkij születése 150. évfordulójának megünneplése. A sokszínű is­meretterjesztő programban bizonyára nagy figyelmet kelt majd a lakbérrendelet­ről való tájékoztatás. Újsze­rű rendezvény a vakok meg­segítésére irányuló 'munka. Havonta egy alkalommal a Vakok Szövetségében zenei, irodalmi műsorokat, útibe­számolókat tartanak szá­mukra. A szocialista brigád- vezetők fóruma harmadik éve működik, havonta egy- egy előadást hallgatnak eb­ben az évben Ember, munka, munkahely címmel igen ma­gas szinten társadalmi és népgazdaságpolitikai ismere­teket kapnak a részvevők. Mintegy 100—120 állandó tagja van e fórumnak, amelynek nyomón a tagok vidéken, a maguk munka­helyein is hasonló kisebb fórumokat teremtettek már. Több értékes kiállítás is szerepel a programban, pél­dául eredeti francia anyag­ból rendezik meg március­ban a Százéves a páriisi kommün című tárlatot, ugyancsak francia anyagból rendeznek vendégkiállítást Rodin, Picasso és Toulouse- lM.utrec munkáinak repro­dukcióiból, végül megemlít­hető még két hazai jellegű kiállítási anyag: a Nemzeti Galéria XIX és XX. századi tárlata és Ék Sándor gyűjte­ménye. Megkülönböztetett figyel­met kíván két tevékenység. Az ifjú matematikusok és az ifjú kémikusok köre, amely­ben többségben fizikai dol­gozók általános iskolás gyer­mekei munkálkodnak, és a tapasztalat szerint, ezek a fiatalok a gimnáziumi sza­kosított osztályokban igen jól helytállnak. Egyetemi előkészítő szakkört Miskol­con és a megyében 42 helyen tartanak fenn. 560 részvevő­vel, akiknek 94,5 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A művelődési központ módszertani irányító tevé­kenysége a központi munká­nál is sokrétűbb. Közvetle­nül 46 művelődési intéz­ményt irányítanak módszer­tani útmutatással, a többit közvetve, a járási központo­kon keresztül. Mindezt hat függetlenített munkatárs, 12 szakrefei'ens és egy filmtár- vezető látja el. Munkássá­gukból kiemelkedik a terü­leti szolgáltatások, mint pél­dául a bemutató estek, ame­lyeket különböző témakörök­ben olyan helyeken tartanak, ahová nem jut el sem a já­rási irányítás, sem más szerv. Ezt a tevékenységet bővíteni szeretnék ebben az évben. Megvizsgálják a ter­melőszövetkezetek. munkás­A TJGÄZ Miskolci Üzemegysége pályázatot hirdet VÁLLALATI JOGTANÁCSOSI ÁLLÁS BETÖLTESERE. Pályáz- feltétel: jogi végzettség. Vállalati gyakorlattal rendelkezőket előnyben része­sítjük. Előnyös fizetési feltételt és gázkedvezményt biztosí­tunk. A pályázatot írásban kérjük benyújtani a következő rímre: TIGÁZ Miskolci Gázmű Üzo-icgység, Miskolc, .József Vttila u. 20. \ pályázatok beadási határideje: 1971. január 20. szállások kulturális ellátott­ságát, a klubéletet, két járásban pedig — a megyei könyvtárral karöltve — át­fogó népművelési elemző vizsgálatot tartanak. Bemu­tató szakköröket működtet­nek minden ágazatban, vi­déki intézményekben, ter­mészetesen azokon a helye­ken, ahol az adott szakköri munka legjobban megy, és más területről a népművelő­ket odairányítják tapaszta­latszerzésre. Továbbra is szervezik' a különböző szintű és fokoza­tú továbbképzéseket, ilyen jellegű tanfolyamokat, mód­szertani tanácskozásokat. Összességében ezernél több népművelőt vonnak be a kü­lönböző szintű továbbképzés­be. Végül meg kell említeni, mint egészen új tevékenysé­get, hogy a művelődési köz­pont irányításával tevékeny­kedik Miskolcon a népmű­velés-könyvtár szakos kon­zultációs központ, mint a Debreceni Tanítóképző Inté­zet kihelyezett részlege, amely a későbbi években igen nagy számban juttat­hatja megfelelő felkészült­séghez a megye területén dolgozó népművelőket. (benedek) Illusztráció Bozsik István rajza. Szakmunkásképzés, gondokkal Legyen lelkiismereti kérdés! Megyénk cs Miskolc szakmunkásképző intézeteinek, ipa­ritanuló iskoláinak a tanárai és a szakoktatói háromnapos tanácskozáson vitatták meg a közelmúltban azokat az ok­tatási és nevelési kérdéseket, amelyek a párt ifjúságpoliti­kai határozatának végrehajtása során és a gazdaságirányí­tási reform eddigi tapasztalatai alapján a szakmunkáskép­ző intézetekre hárulnak. A konferencia talán legnagyobb hatású előadója Nagy Lajos, a diósgyőri 114. sz. Intézet igaz­gatóhelyettese volt. Cikkünk az ő elemző, tanulmánynak is beillő előadásának alapján készült. kolc 17 ezer ipari tanulójá­nak jövője ezt sürgetően megköveteli. T. L. Könyv a Hernád vidékéről Hernád menti táj, Hernád menti emberek címmel je­lent meg a napokban egy jó kiállítású, háromszáz olda­las kötet. Szerkesztői — Ádám István, Sváb Antal, Szabó Gyula, Szabó Sándor, valamint Bucsi Jenő és Vá- mossy István fotósok — azt kívánják ebben, az Encsi já­rási Könyvtár kiadásában megjelent könyvben megmu­tatni. milyen községek van­nak a járásban, a Hernád mentén, hogy élnek ott az emberek, s nem utolsósor­ban azt kutatják, elemzik a kötet írásaiban, hogy fejlő­dik-e annyira az encsi iárás, mint az ország más terüle­te. él-e olyan jól lakossága, mint hazánk más tájainak lakói? Természetesen nem feledkezhettek meg a kötet írói a vidék természeti adottságairól és arról a tár­sadalmi állapotról sem, ahonnan a Hernád menti emberek elindultak új, sza­bad életük útjára. A hajdani Abaúj megye ma Borsod- Abaúj-Zemplénhez tartozó nyolcvankét községe tárul­kozik elénk a kötet lapjai­ról. Nyolcvankét község, egyet­len nagy járás (van az or­szágnak megyéje, ahol nincs több község!), tele történel­mi emlékekkel, és tele a for­málódó jelen jegyeivel. Min­den községről külön leírás, a legtöbbről egészoldalas fénykép is található a kö­tetben. Átfogó bevezető mondja el a kiadvány cél­ját, s többféle mutató, (el­sorolás egészíti ki a kötetet amelyet érdemes böngészni, s a későbbiekben részlete­sebben méltatni. (hm) A szakmunkástanuló ifjú­ság több terhet vállal és hor­doz, mostohább körülmé­nyek között tanul és dolgo­zik megyénkben, mint bár­mely más ifjúsági réteg. Jelentős létszámemelést haj­tottunk végre, de ezt nem követték a kellő súlyú anya­gi-technikai és személyi jel­legű intézkedések. A számok felfuttatása önmagában nem növelte a szakmunkásképzés társadalmi rangját, elismert­ségét. Az utóbbi években rendkívül zsúfolttá váltak a tanintézetek. Az egy saját tanteremre jutó ipari tanuló létszám országos átlagban 144. Miskolcon, a 116-os in­tézetben egy normál tante­remre 273 tanuló jut, a 101- esben 254, a 114-esnél 200 fő. S a három intézet együt­tesen 5300 tanulót képez! A magasabb színvonalú gyakorlati oktatás csak tan­műhelyekben, rendszeres ok­tatói felügyelettel biztosít­ható. Miskolcon rendkívül nagy az ipari koncentrált­ság, mégis, ezer tanulóból csak 237 részesülhet tanmű­helyi képzésben. Iskolai tan­műhely-ellátottságunk az or­szágos átlag alatt marad, an­nak ellenére, hogy szakmun­kástanuló létszámunk jóval meghaladja az országos átla­got. Tisztában vagyunk ve­le, hogy ezen a területen is gátat szabnak anyagi lehe­tőségeink. De a tanműhe­lyekről való mai kényszerű lemondás a jövő szakmun­kás nemzedékének okoz majd gondokat, sőt, megráz­kódtatásokat. Hiszen a fia­talok nevelésének fő eszköze a munka, s a munkahely a szocialista munkaerkölcs for­málásának legfontosabb szín­tere. Különösen nehéz a vidéki fiatalok helyzete. Nem né­hány száz 15—16 évesről van szó: csak Miskolcon 4960 vi­déki fiatal tanul! Közülük 1190 a kollégista, 1090 lakik albérletben, illetve tömeg­szálláson, veszélyeztetett kör­nyezetben, s 2680-an járnak be vonattal, autóbusszal. A két műszakban dolgozó be­járó tanulók közül sokan a gyakorlati oktatásról való váltás napján csak 4—5 órát alszanak; a vonatok indulá­sa gyakran nem e^ik egybe oktatási rendjükkel) A tantermi, tanműhelyi és a kollégiumi ellátottság ja­vítása elsőrendű társadalmi ügy. Megoldása nagy erők koncentrálását igényli; de ez az a terület, amelytől nem szabad sajnálni az erőfeszí­téseket. A meglehetősen be­határolt anyagi erőforrások miatt a megoldási a me­gyén s a városon belül, az iskolák és a vállalatok együttműködésével kell meg­találni. Nem a vállalati, üze­mi dolgozók által megter­melt nyereség bizonyos ré­szére gondolunk, hanem a szakmunkástanulók által megtermelt, s eddig a vál­lalat nyereségét növelő fo­rintérték különböző formá­ban történő visszajuttatásá­ra. A vállalatok jelenleg ugyanis — véleményünk sze­rint — egyoldalú előnyt él­veznek a szakmunkásképzés révén. A vas- és gépiparban, valamint az építőiparban dolgozó tanulók például minden különösebb beruhá­zás, selejt- és amortizációs költség nélkül súlyos tíz­milliókat „hoznak” évente a vállalatoknak! Időszerű erre is felhívni társadalmunk figyelmét, hi­szen az intézetek tantestüle­teinek a képzés és a nevelés javulását segítő bármilyen erőfeszítései csak jó tárgyi feltételek között lehelnének igazán eredményesek. El kell érnünk, hogy a termelő vál­lalatok vezetői mindenütt lelkiismereti kérdésként ke­zeljék a szakmunkásképzés ügyét: Borsod megye és Mis­Felhívás! Az általános jövedelemadó-fizetésre kötelezett szemé­lyek — iparosok, kereskedők, önálló szellemi és egyéb tevékenységet folytatók — 1971. január N 15-ig adóbevallást kötelesek adni az 1970. évben elért, adó­köteles forgalmukról és tiszta jövedelmükről. Nem kell bevallást adni az adófizetésre kötelezettnek arról a jövedelméről, mely után a) levonásos, vagy közösségi rendszerben, illetőleg állandó adókulccsal (adótétellel) adózik; b) adóátalányozás vagy adórögzítés útján adózik, ha az adóköteles tiszta jövedelmének növekedése az adóévben a 20 százalékot, nem haladta meg. Nem kell bevallást adni azoknak sem, akik kizárólag házingatlan bérbeadása után kötelezettek általános jövedelemadó fizetésére. Kötelezettség nélkül, önként adhat adóbevallást az, aki eddigi adóátalányánek 1071. évre történő új meg­állapítását kéri. Bevallást köteles azonban adni az adóbevallási kötelezettség alól egyébként felmentett adózó, ha részére az adóhatóság névre szóló felhí­vást ad ki. Bevallási ív a kerületi tanács pü. osztályainál szerez­hető be, és a lakóhely szerint illetékes kerületi tanács pü. osztályához kell benyújtani. A bevallás beadásának elmulasztása, vagy késedel­mes beadása bírságot von maga után! Miskolc m. ,j. városi Tanács pénzügyi osztálya

Next

/
Thumbnails
Contents