Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. január 7., csütörtök BNFF- vendégeh A DNFF hazánkban tartózkodó küldöttségét szerdán a Parlamentben fogadta Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese. A kaliforniai San Rafaelben levő megyei bíróságon megkezdődött Angela Davis, haladó néger nő pere. Az amerikai négerek egyenjogúságáért folyó harc egyik szószólója Angela Davis, aki ellen gyilkosság, emberrablás és fegyveres rabszöktetésre való össze­esküvés címén emeltek vádat. Képünkön: Angela Da­vis (a jobb oldalon), amint egyik védőügyvédjével beszél. Eseményekről röviden Péter János külügyiminisz­ter. bemutatkozó látogatáson fogadta Hoang Cuongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kracsek Já­nost kinevezte rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté és megbízta a Magyar Nép- köztársaság limai nagykövet­ségének vezetésével. * Józef Cynankiewicz, a Len­gyel Népköztársaság állam­tanácsának elnöke, és Piotr Jaroszewicz, a lengyel kor­mány elnöke táviratban mon­dott köszönetét Losonczi Pálinak, az Elnöki Tanács el­nökének. * A -szombati labdarúgó- tö- mögszerenesetlenség áldozatai hozzátartozóinak megsegíté­sére nagyarányú gyűjtés kez­dődött. A Rangers 120 ezer, a Celtic 24 ezer dollárt aján­lott fel, az AP jelentése sze­rint a gyűjtés eredménye . már eléri a 300 ezer dolláros összeget. 1971. január 20: II Nixon-politika @11» harc napija Szerdán Budapestre meg­érkezett az Országos Béketa- nácshoz az a levél, amelyet a Bé’ke-világtanács intézett valamennyi nemzeti béke­mozgalom vezérkarához. A levél felhívja a figyelmet ar­ra, hogy 1069. január 20-án vette át az Amerikai Egye­sült Államok elnöki tisztsé­gét Richard Nixon. Választá­si kampányának annak ide­jén a jelszava volt: a béke helyreállítása és az amerikai csapatok kivonása Vietnam­ból. Az elmúlt két esztendő­ben — szögezi le a BVT levele — bebizonyosodott, hogy Nixonnak a viet­nami békére vonatkozó választási ígéretei üres szólamok voltak. Szavai a valóságban csalás­nak bizonyultak, a világ és az USA közvéleményének meg­tévesztésére szolgáltak. Nixon a békés megoldás helyett ki­terjeszti a háborút egész In- dokínára. Fokozódtak a La­osz felszabadított területei el­leni bomba támadások. A Ni- xon-uralom alatt a CIA ál­lamcsínyt szervezett Kam­bodzsában a törvényes kor­mány ellen és hatalomra juttatta a Lón Nol—Sirik Matak bábklikket. Ezt követ­te 1970. április 3-án a Kam­bodzsa elleni USA-agresszió. Az 1970-es amerikai kongresszusi választások előtt Nixon megint elő­vette hamis békeesküit és a háború vietnamizá- lásának teóriáját. Ismét bebizonyosodott álnok­sága: a vietnami, laoszi és kambodzsai agressziót még tovább erősítik' sőt, tovább élezik a helyzetet a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság elleni felújított bomba- támadásokkal. A világ közvéleményének elege van az USA Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei ellen folytatott igazságtalan háborújából, és a békeszerető emberiség követeli e háború azonnali befejezését. E cél érdekében a Béke-világta- nács 1971. január 20-át, Ni­xon hatalomátvételének má­sodik évfordulóját a Nixon- politika elleni harc napja­ként jelöli meg. NDK gazdasági delegáció Budapesten Tegnap Budapestre érke­zett — küldöttség élén — Horst Spile, az NDK kül­gazdasági minisztere. A de­legációt a. repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta. A látogatás célja, hogy aláírják a két ország közötti hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodást, mely az 1971—75-ös éveli forgalmát van' hivatva sza­bályozni. Az 1971. esztendő­re vonatkozó részletes egyez­mény aláírására szintén most kerül majd sor. Hírmagyarázat: A most aláírandó hosszú lejáratú megállapodás immár a har­madik a két ország törté­netében. Az utóbbi néhány évben az NDK—magyar kül­kereskedelmi forgalom ti­zenhárom százalékkal emel­kedett, s így a harmadik ötéves egyezményt sikerült túlteljesíteni. A két ország kereskedel­mében jelentős helyet fog­lalnak el a gépek és gépi berendezések. Ez teszi ki például a magyar kivitel öt­ven százalékát, míg az egész kivitel huszonöt százaléka mindössze a mezőgazdasági termék. Az NDK-ból huszon­négy százalékban fogyasztá­si cikket, ötvenöt százalék­ban gépeket importálunk. Az új egyezmény az export ti­zenkét százalékos növekedé­sét irányozza elő. Szües Laszti*: Vietnamban jártunk © Eisenhower, után Nixon a negyedik el­nök, aki hadat visel e kis néppel szemben. Pham elv- fárs többször járt Kambo­dzsában, eszmecserét folyta­tott Szihanukkal, aki. most Peking'ben székei. Elmondta, hogy a kambodzsai népi erők 6 hónap alatt felszabadítot­ták az ország kétharmad ré­szét. Ezt Laosz csak 25 év alatt érte el. Nem kis iróniá­val jegyezte meg, hogy Ni­xon gyakorlatilag teljesen megteremtette a három nép (Kambodzsa, Laosz és Viet­nam) egységét. Befejezésül beszélt népe nehéz sorsáról, szomorúan vázolta, hogy gya­korlatilag 50 éve háborúznak szinte megszakítás nélkül. Van olyan család, amelynek 4 generációja háborúba kény­szerült és elpusztult. Búcsú­zóul arra kért bennünket, hogy nézzünk szét jól az or­szágban, mert egy vietnami közmondás azt tartja: „Száz­szor hallani nem ér annyit, mint egyszer látni”. Tényleg igaza volt. A nyolcadik napon elindul­tunk utunk fő célja felé. Vinhbe. E város tanárképző főiskolájával tart kapcsola­tot az egri főiskola 1962 óta. Hanoitól 300 km-es utat kel­lett megtennünk déli irány­ban. Ha figyelembe vesszük az utak rossz állapotát, a híd nélküli folyók okozta akadá­lyokat, a katonai óvintézke­déseket és a déli órák ki­bírhatatlan melegét, akkor nem csoda, ha gépkocsijaink átlagsebessége 25 km/óra volt. Az útközi sörözések fel­melegedett sörrel, és a kocsi csomagterében elhelyezeti közel 1 hl benzintartalók erős párolgása eléggé kábult állapotba hozott bennünket. Dél felé haladva, szemmel láthatóan növekedtek a bom­bázás okozta súlyos károk. Nem volt egy . híd, egy át­eresz, egy vasútállomás, egy váltóőrház, egy 100 méteres sínszakasz, egy országútrész, ami ép lett volna. Kérdőjel­lé összetekert vasúti vagonok, .spirálisra csavart sínszálak rémes látványként meredez- tek a rizsföldek közepén. Gép hiányában kézi erővel, helyen tört kővel javítgat­ták az utak gödreit. Széles folyók felett kifeszített pro­vizórikus bambuszhidakat. gépkocsistól együtt himbálta a szél a hatalmas víztükör felett. Ahol drótkötél nem volt, ott a folyó medrét ha­talmas terméskövekkel töl­tötték fel addig, hogy a gép­kocsi motorházig vízben úsz­va átgázolhasson rajta és ezt a gázlót még az ellenséges repülők sem észlelhették. Egy-egy ilyen hídon jobban izgultunk, mint a repülőn. 50 km-re gyor­san rámkszállt a sötét este, de a baj is. A sok esőzés fel töltötte a rizs- íöldek medencéit és az isza­pos víz áttört az országút ko­ronáján. Először csak ten­gelyig gázolt Pobjedánk a vízbe, de félúton leállt. Csak a vinhi főiskola elénk jött katonai dzsippje segítette ki a bajból a magyar delegáci­ót. Fáradtan és élménydúsan késő este értünk Vinhbe. Bár látni nem sokat láttunk, de éreztük a halott város sötét nyugalmát. Thuc Hao elvtárs­sal, a vinhi főiskola rekto­rával történt első kézfogá­sunk nyolc évet váratott ma­gára. Úgy éreztük, hogy a baráti ölelésekben végre ta­lálkozott két távoli, de egy­mást őszintén becsülő intéz­mény. Az ízletes — de egyes ré­szeiben szokatlan — vietna­mi vacsorát hamar elfo­gyasztva, szobáinkba tértünk, ahol a fali gyíknak a padlón közlekedő béka is sokat segí­tett a moszkitók ügyes irtá­sában. De másnap sok él­mény várt ránk. Délelőtt Ho Si Minh szülőfalujába, Ló­tuszfaluba látogattunk el. Gyönyörűen rendben tartott, Vinhtől tiszta kis. falu közepén, sze­rény, de nagyobb méretű bambuszház fogadott ben­nünket I óií ill a szülők és gyer- Li all 51 it mek szobáit, berendezési tárgyait. Meg­tudtuk, hogy édesapja az el­ső doktori fokozattal rendel­kező tudós pedagógusa volt Vietnamnak. Bár hat hóna­pig még a megkülönböztető mandarin címet is viselte,, de összekülönbözve a franciák­kal, a kis faluba költözött és itt tanítóskodott. Ho Si Minh testvérei — bátyja és nővé­re — éppúgy, mint ő, sokat ültek börtönben és nőtlenül, illetve hajadonként haltak meg. Délután egy harmadik cik­lusú vinhi iskolába mentünk, ahol a hatvanas létszámú osz­tályban algebra órát hallgat­tunk meg. Az épületnek csak a kiégett fő falai .maradtak meg. A padlástér nyitott volt. A cserepeket helyettesítő bambuszrostok mellett az ég kékje szépen látszott. A vi­etnami kislány hibátlanul vizsgálta a táblánál a vegyes másodfokú egyenlet diszkri­minánsát. Bár ez az iskola jelképezte a várost, azt még­is megtekintettük. A Debre­cen nagyságú településen csak néhány kőház állt. Az ötvemkótszeri szőnyegbombá­zás „precíz” munkát végzett. Vietnami testvérintézmé­nyünk városa a szó igaz ér­telmében földdel egyenlő. Bambatölcséreiben méteres gyom, s közöttük az ott ma­radt, vagy lassan visszaszi- várgó lakosság szegényes bambuszkunyhói. A főiskola volt épületeinek kiégett ró­zsaszín falai, memen tóként m fesz veled A mikor 1931-ben ünnepélyes keretek között letétbe he­lyezték az angol főváros koronázó templomában a Brit Nemzetközösség megalakításáról szóló West­minstert statútumot, még a legborúlátóbb politikusok sem gondoltak rá, hogy az anyaországból és domíniu­maiból alakított szervezet alig 40 esztendős korára ki­öregszik. A nemzetközösség Londontól egyik legtávolabbi fővá­rosában, Singaporeban e héten ül össze a Common­wealth miniszterelnökeinek szokásos évi értekezlete. A nemzetközi politikát erősen szemmel tartó újságírók már a hely kiválasztásáról is felröppentettek egy hírla­pi kacsát. Állítólag azért választották színhelyül a föld­kerekség egyik legnagyobb tengeri erődjét a kormány­fők, mert a vendéglátó miniszterelnök — 43 éves, ambi­ciózus fiatalember — a nem is olyan túl soká távozó U Thant örökébe szeretne lépni. Helyszín ide, helyszín oda, az ez évi értekezletnek kü­lönös jelentőséget az ad, hogy mindinkább elavulttá vál­tak azok az okok és célok, amelyért létrehozták a nem­zetközösséget. Anglia tulajdonképpen azért hívta életre ezt a szervezetet, hogy volt gyarmatait legalább gazda­ságilag — ha nem is azt megelőző szinten — továbbra is kizsákmányolhassa. Azóta viszont a domíniumokból — Ausztrália. Kanada, Dél-afrikai Köztársaság — iparilag fejlett államok lettek, melyeknek érdekeit sértik az angol biztosított vámok. S ha ez az oszlás csak gazdaságilag mutatkozna, talán még volna remény a nemzetközösség megmentésére, s ezzel az angol politikai hegemónia fenn­tartására. Két afrikai állam, a Dél-afrikai Köztársaság, és az önmagát függetlenné nyilvánított Rhodesia viszont olyan politikai problémát okoz Nagy-Britannia kormá­nyának, amit átvészelni roppant nehéz. Közvetlenül az új esztendő beköszönte előtt érkeztek hírek arról, hogy a nemzetközösség afrikai tagországainak vezetői sorra jelentették ki: amennyiben Nagy-Britannia továbbra is fegyvert szállít Dél-Afrikának, illetve képtelen elérni, hogy Rhodesiában érvényesítsék a demokratikus sza­badságjogokat, úgy kilép a szervezetből. Nem biztos, hogy az illető államfők ezeket, a politikai kényszerítő eszközként is felfogható kijelentéseket már Singaporeban megvalósítják. De mivel Nagy-Britannia politikai és gazdasági nagyhatalmi jellege amúgy is idézőjelbe került már körülbelül egy évtizede, ez az ér­tekezlet valószínű, hogy az utolsó lesz a régi divatú, mo­solygós, hólintgatós kerekasztal-konferenciák közül. Hegyes Zoltán Riad sajtóértekezlete Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter londoni tár­gyalásainak befejezése után egyórás sajtóértekezletet tar­tott. Edward Heath minisz­terelnökkel és Douglas Home külügyminiszterrel folytatott tanácskozásait „gyümölcsöző- ‘nek," konstruktívnak es ki­elégítőnek” nevezte. Megem­lítette, hogy kormánya sze­retné elnyerni Anglia pénz­ügyi támogatását a Szuez és Alexandria között építendő olajvezetékhez. Á közel-keleti helyzet ál­talános vonatkozásairól szól­va Riad leszögezte, eljött az meredtek az ég félé. Igen szomorú sétáról tértünk haza. Máénnn reggel indultunk illetőim p a íőiskola ideig­lenes helyére. A hely nevét nem közölték, s mi nem kér­deztük. Háromórás gépkocsi­utazás után hirtelen letér­tünk a műúttól, mezei úton a távoli őserdő felé halad­tunk. Az őserdő szélén friss bambuszból épített szép kis ház magyarul felírt üdvözlő szavakkal fogadott. Kide­rült, hogy a víkendháznak is igen jól beillő, több részből álló tiszta kis épületet hat nap alatt (!) építették fel tiszteletünkre vinhi baráta­ink. Tárgyalótermében a dékánok kara várt. Idős és fiatal emberek, akik Párizs­ban, Berlinben, és Moszkvá­ban végeztek egyetemet. Ar­cukon őszinte, baráti mosoly. A rektor meleg szavai után a testvérfőiskola történetét hal­lottuk először és elsőkézből. 1959-ben 156 hallgatóval és 17 tanárral alakult. Ma 4000 hallgatót és 350 oktatót szám­lál. A 3. és 2. periódusú is­kolákra képez tanárokat egy és két szakon. Tehát a mi iskolarendszerünk szerint kö­zép- és általános iskolai ta­nári diplomát ad. A képzési idő 3 év. Jövőre térnek át a négyszakos képzésre. Ének, rajz és testnevelés szakon egyszakos képzés folyik. A tanárok heti 11 órában dol­goznak. A hallgatóság heti 66 óra ellenőrzött munkára kö­telezettek. Ebből 26 oktatási óra, 29 óra egyéni tanulás, 3 óra fizikai munka. A politi­kai kör, a folklór, a sport, valamint az iskolalátogatás szintén heti 2—2 órában tör­ténik. (Folytatjuk) I idő, hogy Izrael világosan színt valljon, hajlandó-e fenntartások nélkül teljesíte­ni a Biztonsági Tanács 1967­es határozatát, és kivonni csapatait az összes megszállt arab területekről, vagy sem. Izrael e szándékának vilá­gos jelzése nélkül az EAK nem hajlandó február 5-e után meghosszabbítani a tűz­szünetet. Egyiptom hajlandó továbbá elfogadni a közel- keleti határok négyhatalmi garanciáját, és ENSZ-csapa- tok jelenlétét is a térségben. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy mi történik, ha a Jarring-vezette tárgyalások kudarcba fulladnak Riad ki­jelentette, hogy akkor az ENSZ-nek és a nagyhatal­maknak kell kezdem.ényező- leg fellépniük. Végül kifej­tette. hogy a közvetlen arab —izraeli tárgyalásoknak semmi értelmük nem volna, mert Izrael a győztes pozí­ciójából, a terjeszkedésre tö­rekszik. Meghalt Sonny hision Sonny Liston, aki 1962 szeptemberétől 1964 február­jáig a hivatásos ökölvívók nehézsúlyú világbajnoki cí­mét viselte, tragikus körül­mények között elhunyt. A világhírű sportembert ked­den a kora esti órákban hol­tan találták Las Vegas-i ott­honában. Angela Hai pere

Next

/
Thumbnails
Contents