Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
1971. jctn. 31., vasárnap ÉSZAK-MftGYARORSZAG 9 r» EgészségvédeEms tanácsok AZ ESZTENDŐ JEDEN IDŐSZAKA — a sertésvá- eás ideje is. A disznótoros v acsorák kellemes hangulata, a finom falatok elfogyasztása mindenkiben szép emlékként él tovább. Kevésbé ismert tény, hogy a sertés nem szakszerű feldolgozása súlyos, veszélyes egészségkárosodáshoz — élei mérgezéshez .vezethet és ilyen szempontból elsősorban a disznósajt jelenthet közvetlen veszélyt. Az első legbanálisabb hiba. hogy az abált húst, bőrdarabkákat ugyanazzal a késsel és ugyanazon a vágó- deszkán aprózzák fel, ame- lven előzőleg nyers húst daraboltak, tehát gyakorlatilag a szemmel nem látható baktériumokat keverik a már hőkezelt húshoz, így bakteriológiai szempontból hőkezelés előtti állapotot teremtenek. Tovább növeli a veszélyt, hogy a darált,, apróra vágott, vagy egyáltalán felaprózott hús sokkal köny- nyebben hozzáférhető lesz a mi krobáknak. Második hibaforrás az, hogy a nyers, bakteri ológiai- lag szennyezett disznógyomorba töltött sajtot — félve a kirepedéstől — csak igen kevés ideig, a külső kéreg főzéséig, 15—20 percig tartják a főző vízben, mivel a gondolatmenet az, hogy a tölteléket már egyszer megfőzték. Az első hiba említéséből világos, hogy ez korántsem igaz. Az első módon bekerült kórokozókon kívül nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fűszerezőttség megállapítását a hentes és segítői kóstolgatással döntik el. Mindenki által ismert, hogy az ember szájüregében hemzsegnek a baktériumok, így egyenes úton az ember megfertőzheti a sajtot is. Ugyancsak a fertőzés veszélyét rejti magában a gennyes mandula-, körömágygyulladás és a kézen gyakran előforduló egyéb gennyedések is. Az így bekerült kórokozók a sajtban elszaporodnak, mivel a disznósajt ideális táptalaj, tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyek a baktériumok szaporodásához szükségesek. A harmadik hibaforrás az idő- és hőmérsékleti faktor helytelen értelmezése. Az elkészítés után huzamosabb ideig, néha hetekig tárolják a nem kellően hőkezeit disznósajtot, igen sok esetben nem hűtőszekrényben, vagy a lakás hideg, hanem a fűtött helyiségeiben. A hűtés különben sem csírátlanító eljárás, a baktériumok fagypont alatt is huzamos ideig életképesen megmaradnak, csak életfolyamataik lassulnak le. Az elszaporodott kórokozók, vagy az általuk termelt mérgező anyagok vezetnek az ételmérgezés kórképéhez. A KÓROKOZÖK EGY RÉSZÉNEK (Staphylococcus aureus és az általa termelt méreg) hatására a fogyasztástól számított 2—3 órán iveiül rosszullét, hányinger, hányás, hasmenés, másik csoportjának (salmonella';) hatására a fogyasztás után 8—10 órával a fenti tünetek és láz jelentkeznek, a beteget a mentők szállítják a fertőző osztályra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás I rákellenes küzdelem tanulmányozása Két hét az Nincs névre szóló behívás — Mozgó rendelő a járásban — Sokoldalú nővédelem Kéthetes tanulmányúton vettem részt az NDK-ban. A rákellenes küzdelmet vizsgáltam. Az idő egy részét Drezdában, majd egy thüringiai kirándulás után, a hátralevőt Berlinben töltöttem. A rákellenes küzdelmet „nővédelmi vizsgálatnak” nevezik. Alapjában véve szűrőmozgalomról van szó itt is. A lakosság nagy tömegeinek sorozat-vizsgálatáról, meghatározott céllal, a leggyakoribb női daganatok felismerésének céljával. Az NDK-ban másképpen alakult az onkológiai ellátás. Egyébként onkológiai hálózatról, a mi értelmezésünk szerint nem beszélhetünk. A nővédelmi, vizsgálat ugyanazon nőgyógyász-szakhálózat feladata, amely a kórházi betegeket, a járóbetegeket, a terhesrendelést, a családtervezési szaktanácsadást végzi. Egyszerűen minden nőgyógyászati, szülészeti vizsgálatnak elengedhetetlen része 18. éven felül a méhszáj megfelelő műszeres (kolposzkópos) vizsgálata, valamint évente egyszer az emlők áttapintá- sa. Természetesen mindezekhez a nőgyógyászati rendelések cl vannak látva megfelelő vizsgáló eszközökkel. Nincs névre szóló behívás. Álláspontjuk: a lakosságnak rreg kell érteni, hogy a vizsgálat szükséges egészségük védelme érdekében. Saját maguk érdeke, hogy évente egyszer akkor is vizsgáltassák meg magukat, ha nincs \Semmi panaszuk. A középes nagyüzemek vezetőségének kötelessége az üzemben a nővédelmi kiszállás megszervezésének anyagi és erkölcsi támogatása. Ahol kórházi rendelő nincs, ott a kiszállásokat a terület onkológusa szervezi meg évi terv alapján. A vizsgálatot a nőgyógyász hálózat látja el. Ezek a kiszállások valóban kiterjesztett vizsgálatok, nemcsak a daganatos jellegű megbetegedésekre vonatkoznak, hanem általános női egészségügyi jellegűek. Ezzel függött össze a kirándulásunk is. A thüringiai erdőségekben nehéz a közlekedés. Nem tudtak eredményes munkát szervezni. Pleiszner doktor, a járás nő- gyógyászati ambulanciájának vezetője remek ötlettel állt elő. Egy vontatott lakókocsi elemeit felhasználva két vet- kőzős, előteres, fűthető, minden igényt kielégítő „rendelőt” alakított ki, közköltségen. Ma már ezzel dolgoznak. A három hónapon keresztül propagált időben, kivontat- ják a kocsit a községbe, délután helyszínre szállítják a vizsgáló orvost, és az esti órákban van a rendelés. Az egészség-nevelés középpontjában az ifjúság áll. Az általános- és középiskolai egészségnevelésnek szerves része nemcsak a szexuális felvilágosítás, hanem minden egészségügyi kérdés is. Az iskolaorvosok, iskolai gondozónők, biológia szakos tanárok számára évente kétnapos továbbképzést szerveznek. Nem feledkeznek meg az idősebbekről sem. A lakosság számára sem szerveznek előadásokat úgy, mint nálunk. Azonban az esti órákban a rádió cs a televízió műsorában gyakori az orvosi előadás, valamint sok olcsó könyvet adnak ki az egészségügy kérdéseiről, közte a rákbetegségről is. Sokat lehetett tanulni az NDK-ban, az alapvető szervezési. felfogásbeli kérdésekben is, és hálóval gondolok vissza a kéthetes tanulmányútra. Dr. Péter Zoltán onkológus főorvos — Azt hiszem, allergiás vagyok. A lexikon szerint az allergia: embernél vagy állatnál bizonyos (lélegzéssel, táplálkozással, oltással stb.) a szervezetbe került anyagokkal szemben megnyilvánuló fokozott alkati érzé- kenvség. Tapasztalataim szerint azonban fülön keresztül, hallás útján is lehet valaki allergiás. Mert, ha én azt hallóin, hogy „pénz”,, azonnal alkatilag érzékeny leszek. Van, aki a szénától náthát kap, én a „pénz” szóra ideges, türelmetlen, veszekedős leszek, arcomon megfagy a mosoly, ajkamon elhervad a nóta. Tessék mondani, súlyos ez? Már annyiszor kertem feleségemet, hivatkozva fokozottabb alkati érzékenységemre, ne ejtse ki előttem azt a szót, hogy „pénz” — ha nem akarja, hogy ideges, türelmetlen, veszekedős legyek. Juszt is mondja. Nincs tekintettel rám. Ha angolul mondják ki előttem, hogy „pénz”: „money”, vagy németül: gcld”, aránylag még nyugodt vagyok, csak a bal szemem kezd el hunyorogni. Teljesen nyugodt vagyok viszont, ha ezeket a szavakat hallom: szagosbükköny, hód. tutaj, kemence, hárfa, szelence, kútágas, gorilla, jegenye. nyenyere, túró, eséve, Vecsés, spinét, alkonypír. főkötő. hajcihő, monguz és tat-vitorla. Ha viszont azt hallom, hogy „pénz”, recsegni kezd valami a fejemben, itt jobboldalt, fenn, balra, lenn, a torkom kiszárad, a gyomromon nyomást érzek, és füleim majd kiugranak helyükből. Tessék mondani, súlyos ez? őszintén mondom: boldogan élek a feleségemmel, s ha veszekszünk is néha- néha, mindig csak a „pénz” miatt. Emiatt a vacak, négy betűs szó miatt. Hát nem borzasztó? A „szagosbükkönv” miatt még sohasem veszekedtünk a feleségemmel A „tat-vitorla” miatt sohasem csap- dosta az ajtókat.. A „hárfa” miatt még sohasem akart visszamenni a mamájához. „Vecsés” miatt se. Ha azt mondom neki: nincs hódom — arcizma se rándult. Ha azt mondtam: nem adok jegenyét! — nevetett. Ha azt mondtam: kellene egy kis eséve nekem — az ölébe ültetett és megsimogatta fejem. ' Hát kérdem én: miért kell mindig a ,.pénz”-ről beszélni, amikor annyi szép szó van a magyar nyelvben : bazsarózsa, harmat- csepp. vegyszer, napraforgó, cink, ügyvédi munka- közösség, szájtáti, hangár, lepke... hogy csak néhányat említsek... Mi már otthon nem beszélünk a pénzről. — Mi újság, édes? — kérdeztem minap, midőn hazajöttem. — Semmi, drágám — mondta a feleségem. — Holnap be kell fizetnünk a telefont... — Fizesd be, édes — mondtam én. — Jó pofa vagy! — mondta a feleségem. — Miből? Nincs egy arva har- matcscppem se!... — No. ne viccelj, édes — mondtam én. — Tegnap még volt bazsarózsád! — Tegnap! Hol van az már, drágám! — mondta feleségem. — Ma rengeteg lepkét kellett kiadnom. Néha magam se értem, de úgy repül a lepke, hogy az fantasztikus1 — Szóval már egy harmatcsepped sincs?! — kiáltottam. — Gyönyörű, mondhatom! Te két kézzel szórod a bazsarózsát! — Én? — sikoltotta a feleségem. — Ezt te mered mondani nekem? Te. aki... Nem bírtam tovább. Fejemhez kaptam, és azt ordítottam: — Azt hiszed, lopom én a bazsarózsát? Ügy látszik, a lepkére, a harmatcseppre, a bazsarózsára is érzékeny vagyok. Mikes György Megérzés — Drágám, azért hívtalak fel, mert úgy érzem, a férjed sejt valamit... Mini-szatírák KÖNYVÜJDONSAG Egy élelmes New York-i könyvkiadónál Hogyan rongálhatom eredményesen szomszédaim idegeit? címmel jelent meg új könyv. Többek között ezt ajánlja: „Ha késő éjszaka a szomszéd lakásából áthallatszó zene zavarja meg álmát, úgy reggel ötkor hívja fel őket, és köszönje meg a nagyszerű hangversenyt.” SEGÉLYKIÁLTÁS „Itt OK 123 — nincs több benzinem... mit tegyek?” — vette az oslói repülőtéren egyik tanítványának adását a tanfolyam vezetője. „őrizze meg nyugalmát és készüljön fel a kényszerleszállásra” — utasította halálsápadt arccal a pilótát. „Határozza meg a helyzetét, és közölje, milyen magasságban van?” „Még itt vagyok a kifutópályán” — hallatszott a vevőkészülékből. CSALÁDI BÉKE A tadzsu néptörzsnél (India, Sikkim tartomány) legtöbbnyirc. béke uralkodik a kis házakban. Az ok: a néptörzs férfi és nőtagjai más-más nyelven beszélnek. Ml VÁLTOZOTT? A közlekedési szakértők megállapították, hogy az elmúlt század végén az egylovas bérkocsik mintegy 9 kilométeres óránkénti átlagsebességgel közlekedtek Párizs utcáin. A centrumban az autók átlagsebessége óránként 7 kilométer. Az újságírók megkérdezték: akkor hát mi változott? A közlekedési szakértők véleménye szerint: „Rosszabb lett a levegő”. HATÉKONY RENDSZABÁLY Glasgow nyomornegyedeiben rendkívüli módon elharapózott a patkányveszedelem. Josephine Collins lefényképezte a patkányok egy támadását, és a megrázó képet elküldte a közegészségügyi hatóságoknak. Válasz a tiltakozásra: „Kitűnő fényképét a levéltárban való megőrzés céljából továbbítottuk az országos természettudományi központba.” Szuperíúrás A mikor Aligai lett a tanácsi . vállalat új igazgatója, elterjedt a hír, hogy nála nem lehet fúrni. Kenősei szomorúan vette tudomásul, hiszen előadói kinevezését is fúrásnak köszönhette. Szeretett volna Zamárdi főelőadó helyére kerülni, de a terv most az új igazgató egyéniségébe ütközött. Talárt nem is igaz ez a hír — töprengett Kenesei, és elhatározta, hogy megpróbálkozik Zamárdi eláz- tatásával. Amikor egyszer Aligaihoz vitte a napi aktákat, halkan megjegyezte: — Szabad legyen megemlítenem. hogy Zamárdi... Tovább nem folytathatta, mert Aligai rászólt: — Fúrás nincs! Kénesei arca elvörösödött, és hogy megmentse a helyzetet, így folytatta: — Dehogy akarok én fúrni. Pont ellenkezőleg! Azt akartam mondani, hogy Zamárdi a lelkiismeretes munkaerő mintaképe. Boldog vagyok, hogy ilyen közvetlen felettesem van. — Ja, az más. Tudja, én sohasem tűrtem a fúrást. — Én is gyűlölöm — mondta az előadó. Harmadnap Kenesei igy szólt az igazgatóhoz: — Zamárdi ismét nőtt a szememben. Példaképem! Olyan lelkiismeretesen dolgozik egy-egy ügyön, hogy mindig haza is viszi egyi- ket-másikat. Tegnap is a Remete-aktát... Aligai felfigyelt: — Micsoda? A Remeteügy még nincs elintézve? Égy héttel később Kenéséi ábrándozva mondta az igazgatónak: — Ez a Zamárdi! A pontosság, a pedantéria, a megbízhatóság élő szobra Csak bámulom! Hatszor is öszszeadta a Fenyőíi-tétel számoszlopait, nehogy tévedés legyen. Aligai összehúzta szemöldökét, és egy szót sem szólt. Kenesei úgy érezte, hogy jó úton halad. Mindennap mondott valami elismerőt Zamárdiról. Hogy jelentéseit háromszor-négyszer legépelteti, ha egyetlen betűhiba van bennük, vagy kettőspont helyett véletlenül pontosvesszőt üt le a gépírókisasszony. Agybu- főbe dicsérte a főelőadót, amiért késő estig a hivatalában van, és néha vasárnap is bejár. — Egészen biztos, hogy nem a különóra dija érdekli, hanem lelkiismeretességből teszi — jegyezte meg álnokul. Amikor külföldi kiküldetésről volt szó. „jóaka- ratúlag” megemlítette az igazgató előtt: — Azt beszélik, hogy Zamárdi megy Rómába. Meg is érdemli. A leghűségesebb, a legszorgalmasabb, a legpedánsabb embere a vállalatnak. Aligai legyintett: — Ugyan! Zamárdi olyan lassú, hogy már vége is lenne a római konferenciának. mire ő elindulna. Kenesei ütötte a vasat. Erezte, hogy meleg — Pedig remekül képviselné vállalatunkat. Kitűnő ember! Negyedév alatt sikerült Kenéseinek alacsonyabb beosztásba dicsérnie Za- márdit. Amikor elérte célját, és őt nevezték ki főelőadóvá, az igazgató megjegyezte: D öntő szempontom volt. bogy olyan ember legyen az új főelőadó aki még gondolatban sem igyekszik megfúrni kartársait! Paláéi László Hz életaériezésről Az a pénz!
