Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-29 / 24. szám
1971. Jan. 29., péntek É$ZftlU*AG¥ARORSZJ*G 5 fl sárospataki üzemek fejlesztési tervei Az elmúlt év végén a városi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága nevében Bujdos János és Tóth József elvtársak értekezletre hívták össze az üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetőit annak, megvitatására, hogy a jelenleg Sárospatakon működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi üzemek, vállalatok a negyedik ötéves tervidőszak folyamán mit kívánnak tenni a beruházás, a foglalkoztatottság növeléséért, ezzel együtt Sárospatak fejlesztéséért. Az üzemek, vállalatok igazgatói által ismertetett fejlesztési terveket a város vezetői kis tanulmány formájában feldolgozták, és most, a negyedik ötéves tervidőszak küszöbén emlékeztetőül megküldték az érdekelteknek. A főbb célkitűzések azt mutatják: az üzemi, vállalati, szövetkezeti igazgatók a városi pártbizottsággal és tanáccsal együtt azon munkálkodnak, hogy Sárospatak az eddiginél is nagyobb lépést legyen előre az iparfejlesztésben. Elsősorban a város legnagyobb ipari üzeme, a Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár pataki egysége tervez nagyobb arányú üzemfejlesztést új, modern automata megmunkáló gépsor beállításával, s ilyen módon 1000-re emeli dolgozóinak létszámát. Az ÉMÁSZ a kirendeltség és a szolgálati lakások építésére 3,5 millió, a telep bővítésére 2 millió, üdülő építésére pedig egymillió forintot kíván fordítani. Ezenkívül tervezik Sárospatak részére az önálló energiaellátás megteremtését, vagyis a település lekap- csolását a Bodrogköztől, ami körülbelül 5 millió forintos beruházást igényel. A Sütőipari Vállalat kenyérgyár építését tervezi Sárospatakon a negyedik ötéves tervidőszakban 10 millió forintos költséggel. míg a Cserépkályhagyár az olajtüzelésű, hordozható cse- répkályhák gyártásának megvalósítására új műhelyt, a dolgozók munkakörülményeinek javítására pedig ebédlót és fürdőt létesít. A Bodrogközi Állami Gazdaság befejezi a gyümölcstároló építését, ezenkívül 40 lakás építését tervezi dolgozóinak. A Kossuth Termelőszövetkezet is folytatja az utóbbi években szép ütemben haladó fejlesztését, a szövetkezeti gazdaság további gépesítését, egy új szárítóüzemet, Dorkó- tanyán orvosi rendelőt és művelődési házat létesít. (h. j.) A priigvi Tiszamente Termelőszövetkezet nagyüzemi juhászatában kiváló tenyésztési eredményeket értek el. A 000 anyajuhot sikerült mesterséges megtermékenyítés bevezetésével két év alatt háromszor elletni. Sok volt az ikerbárányuk, és ezeket is sikerült felnevelni. A legutóbbi kisbárányok a legjobb időben születtek, mert már most. januárban sikerült 500 darab tejesbárányt értékesíteniük. Az értékes szállítmányt olasz és görög kereskedők megrendelésére exportálták. A Gyapjúforgalmi Vállalat igen jó árat, kilónként több mint 40 forintot fizetett a tejesbárányokért. Igény Mit vár a tanács a házgyártól? Két kilométerre Európa Szekeresbiikk útja Szekercsbükk Borsod- nádasd egyik külterületi, lakott helye. Harmincegy családnak van itt az otthona, a férfiak a somsályi bányában dolgoznak, néhányan a Borsodná- dasdi Lemezgyárba járnak. A feleségek? ök nem tudnak elmozdulni hazulról. Ebben az egy mondatban benne van a kis település egész keserves helyzete. A megyei tanács ülésén Gyárfás János, a Borsodná- dasdi Lemezgyár igazgatója beszélt erről. Elmondta, hogy az üzem csaknem félmillió forintot saját fejlesztési alapjából adott útépítésre. Persze, ez nem nagy összeg, autósztrádát nem lehet belőle építeni, de olyan utat, amelyen bármikor lehet járni és amely Szekeresbükknek a mindenséget jelenti — lehet. Igen sokat dolgoztak a szekeresbükkiek, a közeli Engels-telep lakói társadalmi munkában az útépítésen. És — példamutató emberi összefogással — az út el is készült. Kevés volt a pénz, az építőanyagot nem osztogatják ingyen, olyan út lett, amely mellett nincsenek korlátok a kanyarban, és nincs padkája. De út, járható út. A KPM és a rendőrség szakemberei nem vették át az utat, autó- buszközlekedésre alkalmatlannak minősítették. Beszélgettem “Űl val felszólalása után. — Nézze, olyan üzem nincsen Magyarországon, amelyiknek lenne félmillió elpocsékolni való forintja. Mi útépítésre adtuk azt a pénzt — van is út. Alkalmatlan arra, hogy autóbusz közlekedjen rajta? Elhiszem,! a szakemberek a megmondhatói az ilyesminek. De ha egyszer alkalmatlan is —- nem olyan, hogy nagyon sóikat kellene rajta javítani! Kellene még egy kis pénz, viszont mi már nem tudunk többet áldozni erre a célra. Adhatna a bánya is, többségben az ó dolgozói gyalogolják a súlyos kilométereket, mire a munkahelyre érnek. Vagy a járási tanács vehetné észre ezt az áldatlan állapotot. Akárki, csali ne kellene minden reggel azokat a térdig érő első osztályosokat látni, akik a legnagyobb hidegben is megizzadnak, mire átvágják magukat a behavazott úton. Kimentünk — azaz szerettünk volna kimenni Szeke- resbükkre. Nem tudtunk a nagy hó miatt, a felolvadt hóié szivaccsá tette az utat burkoló — egyébként jó, masszív salakréteget. Befordulva az Engels-telepre vezető bekötő útra, két gyalogló asszonyt beültettünk a Volgába. Egyikük, Tóth Istvánná mondta, amikor emlegetni kezdtem az utat: — Tegnap én voltam a soros, egy másik asszonnyal én jöttem be a gyerekekért, mert a busz csak a telepig hozza el őket. Hét óra elmúlt, mire hazaértünk. Beszéltein 'SÄE vei is — azt mondja, tényleg rossz az az út, nem alkalmas rá, hogy ő rendszeresen járjon rajta a nehéz autóbusz- szal. Mindent összevetve: Sze- keresbükktől két kilométerre van Európa! Valaki valahol tehetne róla, hogy megszűnjön ez a távolság. Ha kimenne egy délelőtt Szekeres- bükkre, végighallgatná, hogyan döntik el asszonyok, ki megy estére a gyerekekért, gondolom, azonnal cselekedne. Hegyes Zoltán Megyénk, de különösen Miskolc város lakásépítési tempójában szinte forradalmi változást hozott a házgyár üzembe lépése. Ez a változás mennyiségi és minőségi. A mennyiségi változás még ma is napról napra bámulatba ejti a járókelőket. Szinte a szemünk láttára magasodnak a lakóházak, pedig nem is nyüzsög az építők sokasága a helyszínen, mert itt már a gép az úr. Az építkezés minőségével azonban — finoman szólva — még barátkoznunk kell. Gondolunk itt elsősorban a külcsínre. De talán a gyorsasággal függ össze, hogy olykor-olykor a belső munkákkal is baj van. Legutóbb Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a házépítő kombinát szerepével, s azon túl, hogy megállapította, milyen jelentős városunk fejlődése szempontjából a házgyár, csokorba foglalták azokat a kívánalmukat is, amelyeket a még jobb és eredményesebb munka érdekében meg kell valósítani. Első és legfontosabb igény — különösen városkép szempontjából —, hogy a technológiához alkalmazkodó, változatosabb beépítési tervek készüljenek. Az új lakótelepeken feltétlenül megoldást kéül tsöální az esztétikailag elfogadható és a környezetbe beillő garázsok építésére is. A lakótelepek műszaki dokumentációjának tartalmazniuk kell a garázs terveit is, s csak ezek alapján engedélyezzék azok felépítését. Ahol erre lehetőség van, az épületek alagsorába is tervezhetők lennének garázsok. További igény, hogy több lakóháztípus közt lehessen választani, s hogy nagyobb gondot fordítsanak a homlokzatok esztétikusabb lei- képzésére. Miskolcon már történtek kísérletek a nagyobb falfelületek díszítésére. Ilyet láthatunk a Kilién- dél lakótelepen és a Szent- péteri kapui házak egy részénél is. Sivárabb egyelőre a Győri kapui házak homlokzata, s itt meglehetősen egyhangú a beépítési terv is. legalábbis amit eddig látunk megvalósulni belőle. Diósgyőr tervezett város- központjában zömmel még a szanálásnál tartanak, de szerintünk az eddig elhelyezett néhány házgyári épület már ígér valami változatosságot a Győri kapui beépítéssel szemben. Az építkezés ütemével eddig nem nagyon tudott lépést tartani a belső szakipari munka. A városi tanács igénye, hogy ez a munka is meggyorsuljon, amihez természetesen szükség van a közreműködők jobb kooperációjára. Többször hangzott el a panasz, hogy a lakások felépülnek, a lakók beköltöznek, de se óvoda, se iskola, se vásárlási lehetőség nincs a közelben. Határozott igénye a tanácsnak, s egyben a város érintett lakóinak is. hogy a kapcsolódó és járulékos létesítmények megfelelő időben készüljenek cl Végezetül még egy kívánalom: a lakások átlagos alapterülete érje el legalább az 50 négyzetmétert. A városi tanácsra Igen nagy telelösség hárul az elkövetkező években, amikor Miskolc városképe lényeges átalakuláson megy át. Utcákat városrészeket bontanak le, hogy helyükbe egészséges, kényelmes, a kor követelményeinek megfelelő lakások közintézmények kerüljenek. Megváltozik tehat városunk képe. S hogy milyen lesz? Jellegtelen kőrengetegek foglalják-e el az elavult, régi épületek helyét, vagy korszerű, a jövő nemzedékének is tetsző, hangulatos, kellemes lakónegyedek épülnek-e, az a városi tanácstól, annak értő, Miskolcot szeretve féltő szakembereitől függ. ' Van házkombinátunk. Ontja az anyagot. Jó, ha városunk vezetői időnként bírálva körülnéznek — így, mint most az új tervidőszak küszöbén —, s újra és újra előtárják az igényeket a men y- nyiséggel szemben. Bízunk benne, hogy jogos és ésszerű kívánalmaiknak érvényt is szereznek a város megfiatalításával megbízott építőiparnál. Ad a movies Ilona Pályakezdés kezdő óvodásokkal — Jóánaapot kííváánok! __ H uszonöt kisgyerek jellegzetesein óvodás köszöntése fogadja a belépőt. Még álmosak, moát ért véget a délutáni pihenő. Senki sem biztatta őket köszönésre, az óvónő mással van elfoglalva. Milyen gyorsan megtanulták! Farkas Mária, a fiatal óvónő örül a dicséretnek. — Okos kisgyerekek, figyelmesek. Pedig mindössze fél éve járnak óvodába. Azelőtt csak idénynapközi volt Ináncson. Most napfényes, tágas óvodába járnak az inán esi Jól telelnek a zöldségek A gönci MÉK-telep raktáraiban és a szalmával, földdel takart, gondosan elkészített prizmák alatt jól telelnek a zöldségfélék. A több mint 120 vagon, télire tárolt áruból naponta indul néhány teherautónyi szállítmány Miskolc, Kazincbarcika, vagy Ózd felé. A környező gazdaságokkal a léli hónapokban megkötötték az idei termelési szerződéseket. A tsz-ek az előző évinél nagyobb mennyiség termelésére vállalkoznak a legtöbb zöldségféléből. Jól sikerült a szemesbab-felvásárlás is. A gönci MEK-telep 400 mázsa babot küld a piacokra. Egymillió kéve nád A Balatoni Nádgazdaság dolgozói kézi erővel aratják le az idei lió lehetetlenné telte «a gépek munkáját. Ezen a télen egymillió melynek javarésze alkalmas exportra nádtermést, mert a nagy kéve nádat vágnak le, gyerekek. Hideg, meleg víz folyik a csapokból, olajkályha ontja a meleget, korszerű konyhában készítik ebéd ükét. összefogott a község lakossága. Nagy segítséget vállalt a termelőszövetkezet is. Társadalmi munkában hordták az építőanyagot, hogy minél előbb befejezzék a félmillió forintot érő építkezést. Gyerekeik most sok örömmel viszonozzák fáradozásukat. — A télapó ünnepség volt az első nyilvános szereplésünk. Altkor énekeltek, táncoltak, verseltek először a falunak az óvodások. Az a kis műsoros délután volt az én pályafutásom első sikere is. Érdekes a találkozásunk ezekkel a gyerekekkel, akik között sok a nagycsoportba való, 6 esztendős is. ök először óvodások, én először vagyok óvónő. A nyáron fejeztem be az óvónőképzőt Kecskeméten. A falakat ízléses kézimunka díszíti, a játékszekrényekben bő a választék babaruhákból, a naposok fodros kis köténykékben sürgölődnek, a reggeli tornán mindenkinek jut színes szalag, babzsák. — Mind a szülők ajándéka. Olyan boldog voltam szülői értekezleten. Csodálkozva mesélték, hogy milyen sokat változtak a kicsik, mióta óvodások. Fegyelmezettebbek, szépen, kulturáltan étkeznek. — Óvónéni, kérem szépen a nyuszit, amit a szekrénybe tetszett tenni — szalad az óvónőhöz egy szőke kislány. — Hat hónappal ezelőtt egészen máshogy kérte — súgja Farkas Mária, s kedves simogatással iutalmazza a kicsit. — Már látom, szép eredményeket érünk el mi kezdők: az óvodások és én. Máris sok a sikerélményünk. — Keezéétcsóókolom! . .. Viszontláátáásraa! — Szervusztok, gyerekek! Holnap találkozunk. A távolabb lakók mée maradnak. Jönnek értük mamák. papák. Önfeled íc'áin játszadozás közben aláliák a kicsinyeiket. (levayt Bárány ex port Prügyről
