Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

1971. Jan. 29., péntek É$ZftlU*AG¥ARORSZJ*G 5 fl sárospataki üzemek fejlesztési tervei Az elmúlt év végén a vá­rosi pártbizottság és a ta­nács végrehajtó bizottsága nevében Bujdos János és Tóth József elvtársak értekezletre hívták össze az üzemek, vál­lalatok, szövetkezetek veze­tőit annak, megvitatására, hogy a jelenleg Sárospatakon működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi üzemek, vál­lalatok a negyedik ötéves tervidőszak folyamán mit kívánnak tenni a be­ruházás, a foglalkozta­tottság növeléséért, ezzel együtt Sárospatak fej­lesztéséért. Az üzemek, vállalatok igazgatói által ismertetett fej­lesztési terveket a város ve­zetői kis tanulmány formá­jában feldolgozták, és most, a negyedik ötéves tervidőszak küszöbén emlékeztetőül meg­küldték az érdekelteknek. A főbb célkitűzések azt mu­tatják: az üzemi, vállalati, szövetkezeti igazgatók a vá­rosi pártbizottsággal és ta­náccsal együtt azon munkálkodnak, hogy Sárospatak az eddi­ginél is nagyobb lépést legyen előre az iparfej­lesztésben. Elsősorban a város legna­gyobb ipari üzeme, a Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár pataki egysége tervez na­gyobb arányú üzemfejlesztést új, modern automata meg­munkáló gépsor beállításá­val, s ilyen módon 1000-re emeli dolgozóinak létszámát. Az ÉMÁSZ a kirendeltség és a szolgálati lakások építésére 3,5 millió, a telep bővítésére 2 millió, üdülő építésére pe­dig egymillió forintot kíván fordítani. Ezenkívül tervezik Sárospatak részére az önálló energiaellátás megteremté­sét, vagyis a település lekap- csolását a Bodrogköztől, ami körülbelül 5 millió forintos beruházást igényel. A Sütőipari Vállalat ke­nyérgyár építését tervezi Sárospatakon a negyedik ötéves tervidőszakban 10 millió forintos költséggel. míg a Cserépkályhagyár az olajtüzelésű, hordozható cse- répkályhák gyártásának meg­valósítására új műhelyt, a dolgozók munkakörülményei­nek javítására pedig ebédlót és fürdőt létesít. A Bodrog­közi Állami Gazdaság befe­jezi a gyümölcstároló építé­sét, ezenkívül 40 lakás épí­tését tervezi dolgozóinak. A Kossuth Termelőszövetkezet is folytatja az utóbbi évek­ben szép ütemben haladó fej­lesztését, a szövetkezeti gaz­daság további gépesítését, egy új szárítóüzemet, Dorkó- tanyán orvosi rendelőt és művelődési házat létesít. (h. j.) A priigvi Tiszamente Ter­melőszövetkezet nagyüzemi juhászatában kiváló tenyész­tési eredményeket értek el. A 000 anyajuhot sikerült mesterséges megtermékenyí­tés bevezetésével két év alatt háromszor elletni. Sok volt az ikerbárányuk, és eze­ket is sikerült felnevelni. A legutóbbi kisbárányok a leg­jobb időben születtek, mert már most. januárban sike­rült 500 darab tejesbárányt értékesíteniük. Az értékes szállítmányt olasz és görög kereskedők megrendelésére exportálták. A Gyapjúforgal­mi Vállalat igen jó árat, ki­lónként több mint 40 forin­tot fizetett a tejesbárá­nyokért. Igény Mit vár a tanács a házgyártól? Két kilométerre Európa Szekeresbiikk útja Szekercsbükk Borsod- nádasd egyik külterületi, lakott he­lye. Harmincegy családnak van itt az otthona, a férfiak a somsályi bányában dolgoz­nak, néhányan a Borsodná- dasdi Lemezgyárba járnak. A feleségek? ök nem tudnak elmozdulni hazulról. Ebben az egy mondatban benne van a kis település egész keser­ves helyzete. A megyei tanács ülésén Gyárfás János, a Borsodná- dasdi Lemezgyár igazgatója beszélt erről. Elmondta, hogy az üzem csaknem félmillió forintot saját fejlesztési alap­jából adott útépítésre. Per­sze, ez nem nagy összeg, autósztrádát nem lehet belő­le építeni, de olyan utat, amelyen bármikor lehet jár­ni és amely Szekeresbükknek a mindenséget jelenti — le­het. Igen sokat dolgoztak a szekeresbükkiek, a közeli Engels-telep lakói társadalmi munkában az útépítésen. És — példamutató emberi össze­fogással — az út el is ké­szült. Kevés volt a pénz, az építőanyagot nem osztogatják ingyen, olyan út lett, amely mellett nincsenek korlátok a kanyarban, és nincs padkája. De út, járható út. A KPM és a rendőrség szakemberei nem vették át az utat, autó- buszközlekedésre alkalmat­lannak minősítették. Beszélgettem “Űl val felszólalása után. — Nézze, olyan üzem nin­csen Magyarországon, ame­lyiknek lenne félmillió el­pocsékolni való forintja. Mi útépítésre adtuk azt a pénzt — van is út. Alkalmatlan ar­ra, hogy autóbusz közleked­jen rajta? Elhiszem,! a szak­emberek a megmondhatói az ilyesminek. De ha egyszer alkalmatlan is —- nem olyan, hogy nagyon sóikat kellene rajta javítani! Kellene még egy kis pénz, viszont mi már nem tudunk többet áldozni erre a célra. Adhatna a bá­nya is, többségben az ó dol­gozói gyalogolják a súlyos kilométereket, mire a mun­kahelyre érnek. Vagy a járá­si tanács vehetné észre ezt az áldatlan állapotot. Akár­ki, csali ne kellene minden reggel azokat a térdig érő első osztályosokat látni, akik a legnagyobb hidegben is megizzadnak, mire átvágják magukat a behavazott úton. Kimentünk — azaz szeret­tünk volna kimenni Szeke- resbükkre. Nem tudtunk a nagy hó miatt, a felolvadt hóié szivaccsá tette az utat burkoló — egyébként jó, masszív salakréteget. Befor­dulva az Engels-telepre ve­zető bekötő útra, két gyalog­ló asszonyt beültettünk a Volgába. Egyikük, Tóth Ist­vánná mondta, amikor emle­getni kezdtem az utat: — Tegnap én voltam a so­ros, egy másik asszonnyal én jöttem be a gyerekekért, mert a busz csak a telepig hozza el őket. Hét óra el­múlt, mire hazaértünk. Beszéltein 'SÄE vei is — azt mondja, tényleg rossz az az út, nem alkalmas rá, hogy ő rendszeresen jár­jon rajta a nehéz autóbusz- szal. Mindent összevetve: Sze- keresbükktől két kilométerre van Európa! Valaki valahol tehetne róla, hogy megszűn­jön ez a távolság. Ha kimen­ne egy délelőtt Szekeres- bükkre, végighallgatná, ho­gyan döntik el asszonyok, ki megy estére a gyerekekért, gondolom, azonnal cseleked­ne. Hegyes Zoltán Megyénk, de különösen Miskolc város lakásépítési tempójában szinte forradal­mi változást hozott a ház­gyár üzembe lépése. Ez a változás mennyiségi és mi­nőségi. A mennyiségi változás még ma is napról napra bá­mulatba ejti a járókelőket. Szinte a szemünk láttára magasodnak a lakóházak, pe­dig nem is nyüzsög az épí­tők sokasága a helyszínen, mert itt már a gép az úr. Az építkezés minőségével azonban — finoman szólva — még barátkoznunk kell. Gondolunk itt elsősorban a külcsínre. De talán a gyor­sasággal függ össze, hogy olykor-olykor a belső mun­kákkal is baj van. Legutóbb Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága foglalkozott a ház­építő kombinát szerepével, s azon túl, hogy megállapítot­ta, milyen jelentős városunk fejlődése szempontjából a házgyár, csokorba foglalták azokat a kívánalmukat is, amelyeket a még jobb és eredményesebb munka érde­kében meg kell valósítani. Első és legfontosabb igény — különösen városkép szem­pontjából —, hogy a tech­nológiához alkalmazkodó, változatosabb beépítési ter­vek készüljenek. Az új lakótelepeken feltét­lenül megoldást kéül tsöální az esztétikailag elfogadható és a környezetbe beillő gará­zsok építésére is. A lakóte­lepek műszaki dokumentá­ciójának tartalmazniuk kell a garázs terveit is, s csak ezek alapján engedélyezzék azok felépítését. Ahol erre lehető­ség van, az épületek alagso­rába is tervezhetők lenné­nek garázsok. További igény, hogy több lakóháztípus közt lehessen választani, s hogy nagyobb gondot fordítsanak a hom­lokzatok esztétikusabb lei- képzésére. Miskolcon már történtek kísérletek a na­gyobb falfelületek díszítésé­re. Ilyet láthatunk a Kilién- dél lakótelepen és a Szent- péteri kapui házak egy ré­szénél is. Sivárabb egyelőre a Győri kapui házak hom­lokzata, s itt meglehetősen egyhangú a beépítési terv is. legalábbis amit eddig látunk megvalósulni belőle. Diósgyőr tervezett város- központjában zömmel még a szanálásnál tartanak, de sze­rintünk az eddig elhelyezett néhány házgyári épület már ígér valami változatosságot a Győri kapui beépítéssel szemben. Az építkezés ütemével ed­dig nem nagyon tudott lé­pést tartani a belső szakipa­ri munka. A városi tanács igénye, hogy ez a munka is meggyorsuljon, amihez ter­mészetesen szükség van a közreműködők jobb kooperá­ciójára. Többször hangzott el a pa­nasz, hogy a lakások felépül­nek, a lakók beköltöznek, de se óvoda, se iskola, se vá­sárlási lehetőség nincs a kö­zelben. Határozott igénye a tanácsnak, s egyben a város érintett lakóinak is. hogy a kapcsolódó és járulékos léte­sítmények megfelelő időben készüljenek cl Végezetül még egy kívána­lom: a lakások átlagos alap­területe érje el legalább az 50 négyzetmétert. A városi tanácsra Igen nagy telelösség hárul az el­következő években, amikor Miskolc városképe lényeges átalakuláson megy át. Utcá­kat városrészeket bontanak le, hogy helyükbe egészsé­ges, kényelmes, a kor köve­telményeinek megfelelő la­kások közintézmények ke­rüljenek. Megváltozik tehat városunk képe. S hogy mi­lyen lesz? Jellegtelen kőren­getegek foglalják-e el az el­avult, régi épületek helyét, vagy korszerű, a jövő nem­zedékének is tetsző, hangu­latos, kellemes lakónegyedek épülnek-e, az a városi ta­nácstól, annak értő, Miskol­cot szeretve féltő szakembe­reitől függ. ' Van házkombinátunk. Ont­ja az anyagot. Jó, ha váro­sunk vezetői időnként bírál­va körülnéznek — így, mint most az új tervidőszak kü­szöbén —, s újra és újra elő­tárják az igényeket a men y- nyiséggel szemben. Bízunk benne, hogy jogos és ésszerű kívánalmaiknak érvényt is szereznek a város megfiatalításával megbízott építőiparnál. Ad a movies Ilona Pályakezdés kezdő óvodásokkal — Jóánaapot kííváánok! __ H uszonöt kisgyerek jelleg­zetesein óvodás köszöntése fo­gadja a belépőt. Még álmo­sak, moát ért véget a dél­utáni pihenő. Senki sem biz­tatta őket köszönésre, az óvónő mással van elfoglalva. Milyen gyorsan megtanul­ták! Farkas Mária, a fiatal óvónő örül a dicséretnek. — Okos kisgyerekek, fi­gyelmesek. Pedig mindössze fél éve járnak óvodába. Az­előtt csak idénynapközi volt Ináncson. Most napfényes, tágas óvodába járnak az inán esi Jól telelnek a zöldségek A gönci MÉK-telep raktá­raiban és a szalmával, föld­del takart, gondosan elké­szített prizmák alatt jól te­lelnek a zöldségfélék. A több mint 120 vagon, télire tárolt áruból naponta indul néhány teherautónyi szállít­mány Miskolc, Kazincbarci­ka, vagy Ózd felé. A kör­nyező gazdaságokkal a léli hónapokban megkötötték az idei termelési szerződéseket. A tsz-ek az előző évinél na­gyobb mennyiség termelésé­re vállalkoznak a legtöbb zöldségféléből. Jól sikerült a szemesbab-felvásárlás is. A gönci MEK-telep 400 mázsa babot küld a piacokra. Egymillió kéve nád A Balatoni Nádgazdaság dolgozói kézi erővel aratják le az idei lió lehetetlenné telte «a gépek munkáját. Ezen a télen egymillió melynek javarésze alkalmas exportra nádtermést, mert a nagy kéve nádat vágnak le, gyerekek. Hideg, meleg víz folyik a csapokból, olajkály­ha ontja a meleget, korszerű konyhában készítik ebéd ükét. összefogott a község lakos­sága. Nagy segítséget vállalt a termelőszövetkezet is. Tár­sadalmi munkában hordták az építőanyagot, hogy minél előbb befejezzék a félmillió forintot érő építkezést. Gye­rekeik most sok örömmel vi­szonozzák fáradozásukat. — A télapó ünnepség volt az első nyilvános szereplé­sünk. Altkor énekeltek, tán­coltak, verseltek először a falunak az óvodások. Az a kis műsoros délután volt az én pályafutásom első sikere is. Érdekes a találkozásunk ezekkel a gyerekekkel, akik között sok a nagycsoportba való, 6 esztendős is. ök elő­ször óvodások, én először va­gyok óvónő. A nyáron fejez­tem be az óvónőképzőt Kecs­keméten. A falakat ízléses kézimun­ka díszíti, a játékszekrények­ben bő a választék babaru­hákból, a naposok fodros kis köténykékben sürgölődnek, a reggeli tornán mindenkinek jut színes szalag, babzsák. — Mind a szülők ajándéka. Olyan boldog voltam szülői értekezleten. Csodálkozva mesélték, hogy milyen sokat változtak a kicsik, mióta óvo­dások. Fegyelmezettebbek, szépen, kulturáltan étkeznek. — Óvónéni, kérem szépen a nyuszit, amit a szekrénybe tetszett tenni — szalad az óvónőhöz egy szőke kislány. — Hat hónappal ezelőtt egészen máshogy kérte — súgja Farkas Mária, s ked­ves simogatással iutalmazza a kicsit. — Már látom, szép ered­ményeket érünk el mi kez­dők: az óvodások és én. Már­is sok a sikerélményünk. — Keezéétcsóókolom! . .. Viszontláátáásraa! — Szervusztok, gyerekek! Holnap találkozunk. A távolabb lakók mée ma­radnak. Jönnek értük ma­mák. papák. Önfeled íc'áin játszadozás közben aláliák a kicsinyeiket. (levayt Bárány ex port Prügyről

Next

/
Thumbnails
Contents