Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

1971. január 26., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 „4 hiba nem mindig az ön készülékében van“ Mit lehetne megelőzni? NEH-vizsgálat a telefon-panaszok nyomán Ezerszer és milliószor kat­tannak a telefonkészülékek, es felhangzik a jelentkezés. — Halló, itt... Sűrűn hívjuk a 001-est. — Legyen olyan kedves, hívja Budapest..., Pécs..., Debrecen . . . Es a postán a dolgozók egész sora lép akcióba, mű­ködnek a berendezések, az automaták. Az ügyes techni­kai berendezések, s a velük foglalkozó postai dolgozók segítségével rendkívül sok órát. napot, millió forintok­ban kifejezhető időt takarí­tanak meg mind az egyes emberek, mind a kisebb és nagyobb közösségeit. De néha bosszankodunk is. Bosszankodunk, ha a hívás nem ,.íut ki", ha az automata hosszú perceken, órákon út foglaltat jelez. — Tévedés, ez magánlakás — ismételgette egy beteg asszonyka, akit az egyik vállalatnak szóló berregés sűrűn a telefonhoz hívott. Végül a beteg segítséget kérve fordult a NEB-hez. Mások a túlzsúfolt vonalakra panaszkodnak, megint mások számlázási tévedésekre. Az egyéni panaszok, s a közér­dekű bejelentések alapján tartott vizsgálatot. a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság a Miskolc városi Táv­közlési Üzemnél. Próbahívások és tapasztalatok Budapesten 100 lakáson­ként 21, Miskolcon csak 15 telefonkészülék van. Ez ke­vés a gyorsan fejlődő nagy Iparvárosban. A hálózat, a telefonkészülékek száma korántsem nő a város­sal, a lakosság számával arányban. Biztató, hogy már épül az újdiósgyőri, 6 ezres kapacitású főközpont, vala­mint a Miskolc és Budapest közötti helyközi szolgáltatást javító és meggyorsító táv­választási központ. A város fejlődése, az élet, a termelés ütemének gyorsu­lása fokozott követelmények­kel lép fel a postának e .szolgáltatásával szemben is. A vizsgálatot végzőket min­denekelőtt az vezette, hogy segítsenek a közös gondok megoldásában. A jelentésben ez olvasható. ......a bejelentett tényleges h ibáknak egyharmada köz­ponti, másik harmada a ké­szülékek, további harmada a hálózat hibáiból szárma­zik.” Az elmúlt év november 30-án például a regiszterek 7,1, a csoportválasztók 3,51, és a vonalválasztók 5,05 százaléka hibás volt. Ez nyugtalanítóan sok. Ezt tá­masztja alá a szeptemberi bejelentés, mely szerint 508 volt a központban tapasztalt hibák száma. A NEB-vizsgálat kifogásol­ta. hogy az előírások nem a hiba megelőzésére, hanem az elhárításra ösztönöznek. Ki­fogásolta azt is, hogy a nem kielégítő munkaszervezés következtében a szombaton, vasárnap tönkrement készü­lékeket, berendezéseket többnyire hétfőn javítják, így ezek a berendezések a hétfői csúcsforgalomban nem, vagy ritkán vesznek részt. A Postaigazgatóság köszö­nettel fogadta a segítő vizs­gálatot. Ü,i munkaszervezést, átcsoportosítást hajtanak végre (növelik a létszámot, szombaton, vasárnap meg­kezdik a hibás készülékek javítását stb.). Túlzsúfolt vonalak Jó néhány vonal túlzsú­folt, néhány híváskereső ke­ret túlterhelt. A jelentés szerint utóbbit mér megszün­tették. Nehezebb a megoldás a túlterhelt vonalválasztó mezőkben levő alközpontok esetében. Népgazdasági szem­pontból ez jelentős intézmé­nyek, termelő és szolgáltató vállalatok munkáját, műkö­dését akadályozza. Vonatko­zik a tanácsi szervekre, az LKM-re, a DIGÉP-re, az ÉMV-re, több építő és terve­ző vállalatra, a gyermek- és a városi kórházra, a men­tőszolgálatra, sőt, a sajtóház­ra is. „Megállapíthatjuk — ol­vashatjuk a jelentésben —, hogy a túlterhelt vonalakra vonatkozó panaszok jelentős hányadát a szükségesnél ke­vesebb fővonal okozza. Pél­dául a Nehézipari Műszaki Egyetem központjához 14, a Lenin Kohászati Művek köz­pontjához 10 fővonal csatla­kozik. És ez okozza a gongo­kat sok kisebb alközpont esetében. Ugyanakkor van­nak vállalatok, sőt, magán- személyek, amelyek és akik elegendő, illetve fölöslegesen sok telefonvonallal rendel­keznek.” A megállapítás szerint a városi távközlési üzem nem képes saját erejéből bővíteni a fővonalat. A vizsgálatot végzők javasolják, hogy se­gítsenek a vállalatok. Ezzel a lehetőséggel már élt az A legjobbak között (Tudósítónktól.) Egy esztendő eredményét vizsgálják, elemzik a MÁV miskolci Igazgatóság erre hivatott dolgozói a társadal­mi szervek képviselőivel egyetemben. Az igazgatóság határa Hatvannál kezdődik, s a csehszlovák határig tart. E nagy területen több mint 100 szolgálati hely, főnökség és csomópont helyezkedik el. Minden szolgálati helynek meg van az élüzemi szint el­érésére vonatkozó feladatter- ve. 1970-ben: 41 szolgálati hely teljesítette az élüzem szintet. Nem volt könnyű e tervek teljesítése. A szolgálati he­lyeken több olyan gondot kellett megoldani, mint pél­dául az építési anyagoknak az árvízsújtotta területekre való gyors szállítása. A szál­lítást gyakran zavarták a vá­gányzárok és a pályaépítések. A rendező pályaudvaroknak több olyan elegyet, szerel­vényt kellett összeállítaniuk, •melyek Budapesten átmen­nek, illetve mentesítik a fő­városi rendező pályaudvaro­kat. Nem egyszer zavart oko­zott a kocsihiány. A jól át­gondolt intézkedések, a jó munka sok ezer ember helyt­állásának eredményeképpen a MÁV miskolci Igazgatósá­ga 1970. évi szállítási tervét 740 ezer tonnával túlteljesí­tette, így 1970-ben az élme­zőnyben volt e szervek kö­zötti vetélkedésben. Az igazgatóság területén forgalomból eredő súlyos baleset — amely emberek életét követelte volna —, nem volt. A vasutas dolgo­zók a tervek teljesítése mel­lett sikeresen lebonyolítot­ták az ünnepek nagy forgal­mát is. A nagy mennyiségű hó — sok száz ember áldoza­tos munkájának eredménye­képpen — jelentős forgalmi akadályt nem okozott, s r vonatok az igazgatóság terű létén- ismét menetrend szc rint közlekednek. Kovács Gyula LKM, a. házgyár és a BVM a keleti csúcsvízművel ko­operálva. Javasolják a vezér­igazgatóságnak ■ dolgozzon ki olyan ösztönzőket, amelyek mind a postát, mind a válla­latokai jobban érdekeltté te­szik a beruházásokban. Számla­reklamációk A telelönbérlők gyakran szóvá teszik: úgy vélik, hogy a posta többet számláz, mint ahány beszélgetésük volt. Az elmúlt év 11 hónapja alatt 483 ilyen panasz érkezett a Miskolc 1. postahivatalhoz. A panasznyilvántartást jól, lel­kiismeretesen vezetik, így ebből kiderül, hogy mind­össze két adminisztrációs hi­ba történt. A többi műszaki eredetű. Miből adódnak ezek? Többnyire mechanikai és vil­lamoshibákból. Ha a hívás­kereső rotor zárlatos, rossz a szigetelés stb. — több szám­lázást okozhat és olykor okoz is. A panaszok orvoslá­sa sok kifogásolni valót hagy maga után. A rendelkezések lehetővé teszik, hogy a posta szubjektív módon dönthet. E gondot fokozza, hogy ez év júliusától — várhatóan — közvetlenül is lehet Buda­pesttel beszélni. Az impulzus­vezérlés a távolság és az idő alapján számlál. így kevésbé lesz megnyugtató a szubjek­tív megítélés, azaz a hathavi átlag figyelembe vétele a vi­tás ügyek eldöntésében. Ér­demes lenne foglalkozni a posta egyik osztályvezetőjé­nek újításával, amely rögzí­ti az adott időt és a hívott számot. Az igazi megoldás az lenne, ha a berendezés az előfizetőnél is számolná a hívást. Ez azonban egyelőre megvalósíthatatlan. Cs. B. A javítóműhelyben A posta javítóműhelyében sokirányú munka folyik. Távbeszélő központokat, jelfogókat és sok mást javítanak, áramköri méréseket végeznek. Képünkön az egyik hibás telefon szerelése látható. Fotó: ifj. Hollósy Endre Szövetkezeti számvetés Megtartotta közgyűlését a Sárospataki ÁFÉSZ A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel egyidejűleg tartják közgyűlésüket me­gyénkben az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek is, s ezeken a ve­zetők beszámolnak az 1970. év kereskedelmi és felvásár­lási eredményeiről. Sárospatakon csaknem öt­ezer tagja van az áíész-nek, így a nagy létszám miatt a városban és a körzetéhez tar­tozó hat községben részköz­gyűléseken tájékoztatják a tagokat a szövetkezet szám­vetéséről. időszerű kérdései­ről. A városi közgyűlésen Haraszti Gyula főkönyvelő ismertette az elnökség gazda­sági beszámolóját. Elmondot­ta többek között, hogy az el­múlt évben számottevően növekedett á részjegy-alap, majd részletesen foglalko­zott az egyes üzemágaknak 1970- ben és visszamenőleg az egész harmadik ötéves tervidőszakban kifejtett te­vékenységével. Különösen a ki.skereskede­Beszélgctés az állami gondozottakról Országos goird, hogy évről évre emelkedik az állami gondozott gyermekek és fia­talok száma. Az óvodák, bölcsődék, iskolák hálózatá­nak bővítése mellett szük­ségszerűvé vált a nevelőott­honok számának gyarapítása is. Borsod megyében 7 he­lyen működik gyermek-, il­letve csecsemőotthon. Ele­gendő-e ez? Hogyan alakul megyénkben az állami gon­dozás? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Viszokay Ár­páddal, a Borsod megyei Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet igazgatójával. — A megyei statisztika is aggasztó. Megdöbbentő, hogy milyen gyorsan emelkedik az állami gondozottak száma. Három éve, 1968-ban 1515 gyereket gondoztunk, 69-ben 1628-at, az elmúlt év decem­ber 31-ón pedig már 1760 állami gondozottunk volt — Megfelelö-e az otthonok befogadóképessége? — Négyszázhetvenegy gye­rek él a megyaszói, á gönci, az alsózsolcai, a sajóörösi, a sátai otthonban, az újhelyi és a miskolci csecsemőott­honban pedig 155 kisgyereket gondozunk. Kórházban 75 csecsemő van, gyógypedagó­giai intézetben 118, javító intézetben 54 borsodi gyerek él. Középiskolai és ipari is­kolai diákotthonban 89 tanu­lót helyeztünk el. Az átme­neti intézetben 47-en vannak. Közel 700 gyereket nevelő­szülők gondoznak. És hogy pillanatnyilag megfelelő az otthonok befogadóképessége, az a nevelőszülőknek köszön­hető. Szép számmal vállalják falun és városon élő családok egyaránt az állami gondozott gyerekek felnevelését. — A nevelőszülők munká­járól kedvezőek a í a paszta­latok? — Érdekes, hogy főleg a 40—50, sőt, az 50—60 év kö­rüli házaspár-ok jelentkeznek nevelőszülőknek, de 70 éven felüli nevelőszülők is vannak Természetesen az lenne az ideális, ha a fiatalabbak, a 30 —40 évesek lennének több­ségben. De az eredmény — ennek ellenére — jó. Kelle­mes otthont, jó nevelést biz­tos í ta na k go n d ozot t a i n k n a k. A családoknál felnőtt gyere­kek közül kerül ki a legtöbb egyetemista, középiskolás és szakmunkástanuló. Január elsejétől 30 száza­lékkal emelkedett a nevelő­szülők anyagi támogatása. Az igények növekedése tette ezt szükségessé. — Kevesebbet hallunk az utóbbi evekben örökbefo­gadásról. — Húsz gyereket adtunk örökbe tavaly. Sok körül­mény számításba esik ennél az aktusnál. Általában kis­gyermekeket, csecsemőket fogadnak örökbe szívesen. Bizonyos esetekben a vér­szerinti szülök beleegyezése szükséges, s ők gyakran gör­dítenek akadályt az intéz­kedés elé. Régen árva gyere­keket szoktak örökbe venni. Ma már kevés az árva, az állami gondozottak között — mondta Viszokay Árpád. — Ma elvált szülőkre, megromlott családi életre gondol mindenki, ha állami gondozottakról van szó. Ár­va mindössze 23 van az 1760 gondozott között, a félárvák aránya is alacsony. Manap­ság igen sok magas jövedel­mű szülő gyermeke is álla­mi gondozásba kerül. Az al­koholizmus, a szülők felelőt­lensége, gondatlansága jut­tatja intézetünkbe legtöbbjü­ket. — Sok az állatni gondozot­tak között a fiatalkorú bűnöző. — Sajrros, ez nagy gondot jelent. Itt, Diósgyőrben, az átmeneti otthonban 47 fiatal tartózkodik, ök többnyire már galerikből, betörők, bű­nözők társaságából kerültek hozzánk — mondta az intézet igazgatója. — Analfabéták, kevés általános iskolai osz­tályt végzettek vannak köz­tük. De van szakmunkás is. Elhelyezésüket a javító-ne­velő intézetek zsúfoltság j miatt még nem sikerült meg- J oldanunk. Lévay Györgyi í lehr ért el tavaly kimagasló eredményt: összesen 166 mil­lió 390 ezer forintnyi forgal­mat bonyolított le, ami a tervidőszak első évéhez vi­szonyítva 65,4 százalékos emelkedést jelent. Szerkezeti változás következett be az elmúlt öt év alatt a fogyasz­tásban: nőtt a vásárlók igé­nyessége, főképp a jobb mi­nőségű, divatos ruhafélék, az értékes tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet foko­zódott. s ennek következté­ben csaknem megkétszerező­dött a bútor, televízió, ház­tartási gépek forgalma, de sokat vásároltak a finomabb élelmiszerekből, italfélékből, csemegeárukból is. Mindez azt. mutatja, hogy szűkült a hiánycikkek köre. és örven­detesen emelkedett a város lakosságának jövedelme. A felvásárlási tevékenysé­gét is szép eredménnyel vé­gezte a szövetkezet, hiszen 1970-ben burgonyából hét­szer, zöldségből hatszor, gyü­mölcsből háromszor annyit vett át értékesítésre, mint 1966-ban. Hasonlóképpen minden mennyiséget felvá­sárolt mézből, házi nyúlból és hízott sertésből is az irá­nyítása alatt működő terme­lői társulásoktól A szövet­kezet egyébként szolgáltató tevékenységgel is igyekezett könnyíteni a város lakosai­nak gondjain. A bolthálózat korszerűsíté­sére. szakosítására 23 millió, fenntartására 7 millió forin­tot fordítottak, s még így is 7 millió forint tiszta nyere­séggel zárták az 1970 évet. A negyedik ötéves tervidő­szakban a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység to­vábbi bővítésén kívül egyik fő feladata lesz a vezetőség­nek az új emeletes áruház megépítése, mintegy 15 millió forintos költséggel. Ez lehe­tővé teszi hogy kiskereske­delmi forgalmukat fokozato­san növelve, az országos irányszámnál magasabbra tervezzék A közgyűlés napirendjén alapszabály-módosítás és -fi) új tag felvételi kérelmének elbírálása szerepelt még. Hegyi József r Évről évre többen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents