Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

WM. jowiÓT'ÍSS., k««W ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A munkásosztály vezető szerepéről limclkedík a munkaegységek „árfolyama v 4 tizedik zárszámadás Tardon munkásosztály vezető szerepének kérdése ősz- szetett, bonyolult prob­léma, amit történelmileg és konkrét vonatkozásaiban kell vizsgálni. A X. kongresszus határozatait tanulmányozva kell megmagyarázni helyes értelmezését, tudatosítani igazi tartalmát, jelentőségéi. Többek szerint a munkás­osztály vezető szerepe egyet jelent azzal, hogy a felsza­badulás utáni években a ha­talom megragadása követ­keztében munkások kerül­lek — sokszor egyenesen a munkagépektől — államha­talmi és gazdasági beosztá­sokba. Miután azonban ma már nincs ilyen folyamat, úgy értékelik, hogy most már nem érvényesül a mun­kásosztály vezető szerepe. Mielőtt a probléma érde­mi részét érintenénk, le kell szögezni, hogy a munkásha- talom megteremtéséhez ab­ban az időben feltétlenül szükség volt politikailag szi­lárd, megbízható munkások beállítására, de a vezetés akkor is megkívánta a szak­értelmet és hazzáérbést, s ezeknek az embereknek „me­net közben” kellett azt elsa­játítani, — az osztály vezető szerepe azonban akkor sem kizárólag a vezetésbe került munkásokon keresztül érvé­nyesült. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osz- tályszervezetek, a munkás- osztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továb­bá az államhatalomban va­lósul meg, amely a munkás- osztály hatalma. A mai helyzetre vonatko­zóan Kádár János elvtárs kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta, hogy: ,.A mun­kásosztály politikai képvise­letének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol ennek dön­tő a jelentősége”. Ennek alapján az lehet csupán a kérdés, hogy hol kell feltétlenül megtennie az osztály többségi képviseleté­nek? Hol fontos, hogy fizi­kailag is jelen legyenek a munkások? A munkásosztály képvise­letének és részben fizikai je­lenlétének feltétlenül több­ségiben leéli lennie a Köz­ponti Bizottságban, a kor­mányban és az országgyű­lésben. Mi a helyzet ezeken a te­rületeken? Mindenki meggyőződhet róla, hogy az új Központi Bizottság 105 tagjából erede- t i foglalkozását tekintve 62 lö munkás, s köztük van ép­pen megyénk képviseletében Soltész István bányász, I rontbrlgádvezető és dr. Bod­nár Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára, aki itt a megyében élt és dolgozott, mint mezőgazdasági munkás. Ä Minisztertanács 22 tag­ja között szintén meg­felelő számban találunk k özismer t műnk ősembere ­kei, az országgyűlés pedig összetételét illetően 39 szá­zalékban munkás. 21,7 szá­zalékban paraszt. 37 száza­lékban értelmiségi és 2.3 szá­zalékban egyéb foglalkozá­sukból tevődik össze, akik­nek mellesleg 74.2 százaléka párttag. Ehhez hozzá kell számíta­ni. hogy 'a munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az. a több százezer munkás is. akik a hatalom kivívásá­val egyidöben és azóta az ország vezető posztjaira ke­rültek Ezek ma már foglal- k ozásukat tekintve .termé­szetesen pem munkások, de a munkásosztály érdekeit képviselik és vezető szerepét valósítják meg sokszor ne­hezebb körülmények között, mint mikor a termelésben dolgozlak. Gondoljunk csak például honvédségi és BM beosztásokra, ahol különö­sen felelősségteljes posztokon kell a munkásosztály és a szocialista állam érdekében helytállni. Vagy emilíthet- nén'k gazdasági vezetői be­osztásokat is, ahol szintén nem könnyű feladatokat kell megoldani — és sokan nem is vállalják az ilyen beosz­tásokat a velük együtt járó nagy felelősség miatt. Vannak-e hibák, hiányos­ságok a munkásosztály ve­zető szerepének érvényesü­lése terén? Természetesen nem lehel állítani, hogy minden rend­ben van. Vannak kívánal­mak például a párttagság összetételében: 1966-ban 42,5 százalék volt a fizikai dol­gozók aránya, az 1970. évi adatok szerint viszont 38 százalék. Ezzel szemben a szellemi dolgozók aránya 37,3 százalékról 40,1 százalékra emelkedett, amely összetétel megyénkre is vonatkozik. Itt persze összetett jelenségről van szó. Korántsem látunk ellentétet a fizikai és szelle­mi dolgozók között, sőt po­zitív jelenségnek kell tekin­tem, hogy a szellemi dolgo­zók aránya emelkedik. Hisz ebben az is megmutatkozik, hogy a munkások egy része is értelmiségivé, szellemi dolgozóvá, válik, de az is kétségtelen, hogy az értel­miségiek ma jobban megér­tik a párt politikáját, és vállalják a párttagsággal já­ró kötelezettségeket; gondol­nunk kell azonban arra is a jövőben, hogy a fizikai dol­gozok között javítsuk a párttagok számarányát. Aránybeli eltérések mu­tatkoznak az új pártvezető­ségek összetételében is. Igaz, a vezetőség tagjainak orszá­gútin 63,2 százaléka, eredeti­leg munkás és paraszt volt, jelenlegi foglalkozását illető­en azonban ez az arány csak 29,3 százalék. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése nem statisztikai probléma. A munkásosztály az ország társadalmi és politikai éle­iében és egyben a termelés­ben betöltött szerepénél fog­va vált és marad társadal­munk vezető ereje. F eteaafoadiulfefflnk óta az országban minden, idő­ben a munkásosztály tanúsította a legnagyobb áll­hatatosságot és áldozatkész­séget. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a mun­kásosztály termeli meg. A munkásosztály nagy társa­dalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg leg- ö»tudatosabb tagjainak pél­damutatásában a munka frontján, a szocialista mun­kaversenyek eredményeiben, a szocialista brigádmozga­lom bari. A munkásosztály megha­tározó módon befolyásolja a. dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fe­gyelme. szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepé­nek további növekedése egész népünk érdeke. Érvényesül a munkásosz­tály vezető szelepe rendsze­rű»!; szocialista demokratiz­musa lévén is. a legeredmé­nyesebben és legszélesebb körűen a szakszervezetek út­ján. Végezetül a munkásosztály politikai vezető szerepének érvényesítésében részt vesz­nek mindazok a fizikai cs szellemi dolgozók, akik a kommunista eszméket ma­gukénak vallják és a párt lenini politikájának érvénye­sítésében, a párt áltál kitű­zött és a nép által elfogadott és támogatott célok elérésé­ben közreműködnek. Hibának tekinthető, hogy a káderpolitikában nem mindig tartják be a hármas követelményhez való ragasz­kodást, s hogy leginkább a politikai szilárdságot, és tisz­tánlátást szorítják háttérbe a szakmai felkészültség ja­vára. Határozottan fel kell lépni az ilyen jelenségek el­len. Nem szabad engedni, hogy a politikai-mozgalmi munkában érdemeket szer­zett; elvtársainkat esetenként kiszorítsák műszála, gazda­sági funkciókból, beosztá­sokból. Másrészt viszont küz­deni kell a szakember elle­nes felfogás ellen is. A munkásosztály vezető szerepének tárgyalásá­nál és értékelésénél a párt egész politikáját kell figyelembe venni. Ha a po­litika egészében jó, akkor érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. A X. kong­resszussal kapcsolatos közvé­lemény azt mulatta, hogy dolgozó népünk igent mon­dott erre a politikára. Dr. Tóth Sándor A 2160 lakosú Tárd a kö- vesdi járás nagyobb közsé­gedhez tartozik. Termelőszö­vetkezete tíz évvel ezelőtt alakult, s a közös munkát bizony nagyon nehéz körül­mények között kezdték el. A vezetőség éjjel-nappal dol­gozott. fél évig még iroda- helyiségük sem volt. és az adminisztrációhoz legszüksé­gesebb irodaszerek is hi­ányoztak. — Csomagolópapírra irtuk össze az állatállományt, a kártalanítási kimutatást, a háztáji földeket — emléke­zik vissza Szlat.ki Béla párt- titkár. aki akkor a megala­kult termelőszövetkezet el­nöki tisztségét vállalta. Az első évben csak 19 fo­rintot tudtak fizetni egy munkaegységre, a közös va­gyon értéke alig haladta meg i a 3 millió forintot. Az eltelt J tíz év azonban nagy váltó- j zásokat hozott a lardi Béke Tsz életében is. Az emberek, akik nagyon nehéz körül­mények közölt kezdtek az új úton járni, nem csüggedtek, ha kudarcok érték óikét. Ke­resték a gazdaságosabb ter­melés lehetőségeit, az adott­ságaiknak legmegfelelőbb el­járásokat. Ezt a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben találták meg. Gyümölcskertészeltel a muH évben kezdték el foglalkoz­ni, elsőnek meggyet telepí­tettek. A tízéves munka gyü­mölcseként a közös vagyon értéke ma már meghaladja a 28 millió forintot és a múlt évi kedvezőtlen időjárás el­lenére is ki tudják fizetni az egy munkaegységre tervezett 50 forintot. P. 1. A kétmilíiomodik tonna ammonnitrát Mint arról értesültünk, a TVK ni t regén mű trágyagyá - ra január 24-én legyártotta a kétmilliomodik tonna am- monnitrátot, amely löbb mint 3 és fél millió Gépesített varrólányok A Budapesti Habselyem és Kötöttárugyár kurityáni üzemének varrodájában dolgozik Rarnóczky Mária (a kép jobb szélén). Kimagasló teljesítményével annyit keres, hogy sok férfi is megirigyelhetne. Foto: Laezó József. Másodfokú készültség o Bodrog gátlóin Ismét víz alatt a Bodrogxug — i isxalöknél megszűnt a duzzasztás — A patakokon javult a helyset A teli ár- és belvizek már nemcsak az Északmagyaror­szági Vízügyi Igazgatóság te­rületén, hanem az ország más részein, így Gyula és Szolnok térségében is gondo­kat ókornak. A hatalmas mennyiségű hóié szinte „rá- futolt” a mélyebb fekvésű belvizes öb! özetek re, a fő­csatornák megteltek, s a szi­vattyútelepek nem győzik át­emelni a belvizet. Megyénkben egyelőre in­kább a nagyobb patakok és u Bodrog okoz gondoláit. A Taklán az elmúlt 24 órában már némi apadást észleltek, de a vízfolyás gátjain to­vábbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség. A Tárnán is fenntartják még az első fokú készültséget. A tokaji kőbányászokból alakí­tott jégrobbantó járőröknek is akad még dolguk a Tárná jégtorlaszaival. „ Az elmúlt 48 órában,, a Bodrog áradása volt a leg- számottev óbb. Vasárnap az esti órákban előbb az első. majd hel­lón délután mar a má­sodfokú árvízvédelmi ké­szültséget is eJ kelleti rendelni a Bodrogközi védő gátakon. A felsöberecki vízmércénél naponta 50—60 centimétert áradt eddig a folyó. A Szlo­vákiából érkezett jelentések szerint most már a Bodrog mellékvizfolyásai, így a La­torca és a Labore is árad. A Bodrog idei, már má­sodik téli árhulláma követ­keztében mintegy 12 ezer holdnyi területen a bodrog- zugi rétek és legelők ismét víz alá kerülnek. FelsőbereckincI hétfőn esic a folyó vízállása már elérte az öt métert. A meteorológiai előrejelzé­sek sajnos nemcsak további olvadást, hanem esőzéseket is jósolnak. A Tiszán érkézé árhullám még nem jelentős, de rész­ben a jégviszonyok, másrészt a Bodrogból érkező hatalmas víztömeg miatt a liszalöki vízlépcsőnél a duzzasztást folyamato­san megszüntették. A jégtörő flottilla továbbra is készenlétben áll a tisza- löki kikötőben. A kisebb vízfolyásokon, a patakokon némileg javult a helyzet. Az úgynevezett jég­romboló, a torlódásokat csuklyákkal szétbontó brigá­doknak csak a Szerencs és a Gilip patakon kelleti beavat­kozniuk. A nagyobb patakok közül egyedül a Bonyva vízál­lása igen magas még. Sátoraljaújhelynél némileg az csökkentette az árvízveszélyt, hogy a Ronyva mellék vízfo­lyásának, a Bózsván ak a víz­gyűjtőjén fagyok lassították az olvadást. Hétfőn a borsodi belvizes öblozetekben is több vízborí­tás jelentkezett már. s ezért növelték a szivattyúk telje­sítményét. Ionná, 20.5 százalékos hatóanyag tartalmú mű­trágyának felel meg. Olyan teljesítmény ez, amely­hez foghatót eddig még egyetlen gyár sem produkált az országban. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a felszabadulás évétől 1965 közepéig — te­hát húsz év alatt — ha­zánkban összesen 3 és fél millió tonna 20,5 százalékos hatóanyag tartalmú műtrá­gyát állítottak elő, vagyis annyit, amennyit a TVK ter­melt a gyár üzembe helye­zése óta. Sokak előtt ismert, hogy a szovjet tervek alapján, szov­jet berendezésekkel és szov­jet szakemberek segítségével felépített nitrogénműtrágya­gyár teljesítménye messze felülmúlta a ter­vezett szintet. A kimagasló termelési si­ker elsősorban a kiváló be­rendezéseknek, s a műszaki és fizikai dolgozók hozzáértő, áldozatos munkájának kö­szönhető. Szakmai képzés és továbbképzés a textiliparban Napjainkban is gond, de a következő esztendők felada­taival számolva még sürge­tőbb a textilipari szakmun­kás-utánpótlás biztosítása. A most kezdődő textilipari re­konstrukció ugyanis megkö­veteli, hogy a több ezer úi gép munkába állításával egy­idejűleg képezzék, illetve to­vábbképezzék a dolgozókat, akik ezeket a gépeket kead- ni fogják. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége rendszeresen foglalkozik a szakmunkásképzés helyzete­vei, szorgalmazza a tanuló­képzés kiszélesítését, a te­matikák egységesitéséL Irányelveket, adott ki a szak- szervezeti bizottságoknak, hogy azok segíthessék a szak­munkásképzés tavaly kezdő­dött, 10 évre tervezett re­formjának végrehajtását. Százezer hangdoboz Az év elején a Videoton hangszóróüzemet elektro­akusztikai üzemmé fejlesz­tették. Nemcsak hangszóró­kat, de hangdobozokat, szto­ri?0 fejhallgatókat és mini fülhallgatókat is gyártanak. 1971-ben a Videoton szak­embereinek szabadalmi eljá- i asaval akusztikus felfüg­gesztéssel olyan hangszóró­kat is gyártanak, amelyek a mélyhangokat is a legtöké­letesebben adják vissza. Ilyen membrános hangszóró­kai helyeznek a sztereo ké­szülékek hangdobozaiba A hangdobozgyártást a piac igényeinek megfelelően a ta­valyinak háromszorosára nö­velik.

Next

/
Thumbnails
Contents