Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-24 / 20. szám
nsfgi^riJBSEwe ÉS2AK-MAGYAROR5ZAG 4 1971. ián. 24.. vasárnap Továbbtati-U'lási gondok A miskolci járásnak Miskolc a székhelye A miskolci járás 46 községe szoros gyűrűbe fogja a megyei jogú város rangot viselő megye- székhelyet, Miskolcot, amely egyben a járás székhelye is. A 46 községben 48 általános iskola van, azok közül 34-nek van felső tagozata is, s ezekben 1373 gyerek végzi el a nyolcadik osztályt ez év júniusában. Bár a továbbtanulásra való jelentkezések még nem zárultak le, az előzetes felmérések adatai szerint mintegy 1200 gyermek továbbtanulási kívánalmával kell számolni. mennyien fizikai, es 31-en I szakmunkásképzésre, ugyan-' csak valamennyien fizikai dolgozók gyermekei. A tantestület megállapításai szerint a korábbi évek rossz jelvételi arányai csökkentik a jelentkezési kedvel. Érdemes egy-két statisztikai adalékot idejegyezni: i 970-ben a megyei általános iskolákban végzetteknek 16 százalékát lehetett gimnáziumba és 14 százalékát szak- középiskolába felvenni, a miskolci gyermekeknek 28, illetve 27 százalékát; 1971- ben a Pályaválasztási Tanácsadó adatai szerint a megyei iskolákból 17 százalék kerülhet gimnáziumba, szak- középiskolába 16, ugyanez az arány a miskolciaknak 32, illetve 25 százalék. A miskolci járásnak semmiféle előre megállapított keretszáma nincsen. Középfokú tanintézet a járásban mindössze egy működik, egy vegyes profilú szakmunkás - képző SajÓBzentpéterenA miskolci járásban 1970- ■ben gimnáziumba 1128, a. különböző szakközépiskolákba 382, betrat középiskolába összesen 510 gyermek jelentkezett. Egyéb középfokú, képzésre, s2akmunkástarrulónak 718, Mezőgazdasági betanított mrm.ká?: képzésre 7. To- rábbtamdó&ra jelereBcezett az összes tanulók 87,1 százedéka. A szülők foglalkozását tekintve a gimnáziumba jelentkezőknek 64,8 százaléka volt fizikai dolgozó, az ösz- saes középiskolába, jelentkezetteké 82, a szakmunkás- képzőbe jelentkezetteké pedig 98 százalékban. Az előzetes fetojérések szerint az idén tovább csökken- a ginmázru- mok iránti érdeklődés. A miskolci járás közoktatási életének vezetői szerint a tóibb éves tapasztalat azI: mutatja, hogy évente átlag két iaimilócsoportra való, a négyes rendűseget meghaladó jelentkező maradi ki a középiskolákból férőhely hiányában, majd szeptemberben a miskolci tanácsi szervekkel, egyes középiskolákkal valő jó kapcsolat révén — ezeknek nagy hányada elhelyezést nyert, de általában nem abban az isköla- fajtába/n, amire jelentkezett Nagyrészt a szakközépiskolából kimaradtak közül verbuválódik ez a gimnáziumi csoport. Feltétlenül kívánatos terme, hogy Miskolcon, « járási székhelyen legyen bázis intézménye a miskolci járás községeinek, illetve az ott végzett gyermekeknek, hiszen. Miskolc nemcsak megyeszékhely, hanem, járási székhely is. Az idei továbbtanulásra, fe- ienstkezés eddigi adatai nem vígasztalóak. Mint említettük, tovább csökkent a gimnáziumok iránti érdeklődés. Ugyanakkor a járás területén levő üzemek, intézmények nem sarkallnak ösztöndíjakkal gimnázium végzésére. Huszonhárom társadalmi ösztöndíj közül mindössze 5 jut gimnáziumi tanulóknak, 8 szakközépiskolásoknak, 10 pedig szakmunkástanulóknak. Két nagyobb községet kerestünk fel a minap. Alsó- polcán a járás nagyságban második iskoláját, találjuk. 1970-ben 65 gyermek végez - .te el a nyolc általánost, 61 jelentkezett továbbképzésre. Huszonkilencen középiskolába; gimnáziumba 7-en, szak- középiskolába 22-en. Közülük felvettek miskolci gimnáziumba 4-et, megyei gimnáziumba 8-ot, összesen 10- et, miskolci szakközépiskolába 14-et, megyei szakközépiskolába 15-öt, tehát a 29 jelentkezőből 25 nyert felvételt, s közülük 20 fizikai dolgozó gyermeke. Más kérdés, hogy többen nyertek felvételt gimnáziumokba, mint amennyien jelentkeztek, éppen az előbb már említett átirányítás miatt. Szakmunkásképzésre 32-en jelentkeztek, valamennyit felvették. Ebben az évben 84-en végeznek, eddig 69-en jelentkeztek továbbtanulásra, fco- zülük 56 f izikai dolgozó gyermeke. Gimnáziumba 11-en, ebből 4 a fizikai, különböző szakközépiskolákba 22-en, ebből 20 a fizikai, szakmunkásképzésre 36-an, ebből 31 a fizikai. Érdemes megjegyezni, hogy a szakközépis- tcolába jelentkezők második helyen nem, gimnáziumot, hanem, szakmunkásképzést jelöltek. Ebben, az intézetben már két alkalommal tanácskoztak az osztályfőnökök a szülőkkel, s most. a Pálya- választási Tanácsadó anyagának ismeretében harmad, szór is megbeszélik a gyermekek pályaválasztását. Hemád-németiben a szülői értekezleten felhívták a figyelmet, hogy a gimnáziumba jelentkezők inkább a szerencsi intézetbe jelentkezzenek, mint a miskolciba, mert. a korábbi tapasztalatok, nem utolsósor lián a miskolci intézményeknél me^zalbott vidéki keretszámok eleve, feleslegessé teszi!:- az ide jelentkezést. E községben az ofenölt évben végzett 53 diák közül 14-et vettek fel gimnáziumba (7-et Miskolcon, hetet a megyében), és 7-et szakközépiskolába (6-ot Miskolcon, 1-et a megyében). A gimnáziumba felvettek fele eredetileg szakközépiskolába jelentkezett. Most 42-en jelentették be eddig továbbtanulási szándékukat az 52 végzős közül. Hárman gimnáziumba, ebből 1 fizikai, 8- an szakközépiskolába, valaE két község adatai nagyjából az egész járásra jellemzők, ami pedig a különböző középfokú intézetek közötti irányulást jelenti, alighanem megyei szinten is hasonlóval találkozunk. A miskolci járás, mint említettük, nem rendelkezik középiskolával. Ugyanakkor a járás vezetői szerint a megyében, más vidéki helyeken az első jelentkezésekkor nem is tudják kihasználni a középiskolai férőhelyekéi. Feltétlenül szükségesnek látnák a miskolci bázis megteremtésén kívül a megyei férőhelyek jobb koordinálását, hogy megszűnjék részben a bizonytalanság, részben az a sok huzavona, amely a jelentkezéstől a következő tanév kezdetéig tart, s amely, mint az említett két község példájából is láttuk, elkedvetlenít, visszatart sok diákot, illetve szülőt a továbbtanulásra jelentkezéstől, vagy azon bélül a megfelelőbb tanintézet megválasztásától. A döntő többségben fizikai dolgozók gyermekeiből adódó továbbtanulni szándékozók így csökkeni mértékben juthatnak az őket megillető továbbtanulási lehetőségekhez. és sajnálatos módón kevesen a. gimnáziumokba. Külön gondolatkör lenne —, s erre érdemes lenne akár egy tanácskozást is egybehívni, — egyes miskolci középiskolák előítélete a járás általános iskoláinak tanulóival szemben. Korrekcióra még van lehetőség. A jelentkezések nem zárultak te. A miskolci járás is most hozza létre a járási pályaválasztási munka- bizottságot, amely talán már most is jobbá teheti a to- vábbjetentkezési mérleget, másrészt a jövőben alaposabb előkészítéssel segítheti a pályaválasztás alakulását. Benedek Miklós I FiíütMtüra ú§ sí mából A Magyar Filmtudományi Intézet és Fiimarchívum tudományos folyóiratának, a Filmkultúrának tavalyi, 1970/ 5-ös száma — jókora késéssel — most került az érdeklődök kezébe. A lapszám Mérleg rovatában több kritikai cikk foglalkozik Szabó István Sze- relmesfikn című alkotásával, továbbá kritikát olvashatunk az Onibaba és a Viridiana című filmekről. A Premier plan rovatban Lev Külesov- ról, az első szovjet filmrendező gárda egyik legkiválóbb tagjáról olvashatunk nagyobb szabású tanulmányt, amit a művész életének több dokumentuma egészít ki. Bíró Yvette tanulmányának címe —1 a Látóhatár rovatban — A dokumentálj amus és a szürrealizmus kihívása. A lapszámban több cikkei; találunk, a film és a közönség kapcsolatáról, megtaláljuk a vitafórumot és a külföldi lapszemlét, végül egy forgatókönyv! résztelet olvashatunk Örkény István és Makk Károly Macskajáték című munkájából. HIDVARI IMRE: Magam vagyok s mindenkivel újra elbeszélek meghitten műiden szavamnak súlya van azt érzem amit Ti éreztek vagy ereznetek kellene elmondom mit elmondani sosem tudtam nem érlek semmit se léire tökéletesen ériem magam FECSKE CSABA: Az idő Telnek a napok telnek az idő kosarába tesszük kincseinket mennyi kincsünk van nekünk mennyi minden történik velünk az elnök homlokát törli sok a gondja egy kürömnyi levél megcsókolja a földel Távolabb, csillagok ragyognak MINDENNAP TELT HÁZ az újhelyi művelődési központban A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési , Központnak szükségszerűen zsúfolt az évi programja. Zsúfolt — de nem ötletszerű. A zsúfoltság abból a sok feladatból következük, amelyet mind el kell látnia ennek az egyetlen intézménynek, s amelyből nem lehet egyel, sem el- liagyná a teljesség csorbulása nélkül. El kell látnia a ferm- tao-tó város Iközműveiésének .sokoldalú szolgálatát, s módszertan» irányító tevékenységét; ki faeH terjeszJtenáe a járás egész tenüfefcére. A városi feliács végrehajtó hi-zottsága épp c lieti fűtésén vitatta meg az idei közmű - vetési tervet, s határozta meg a művelődési központ fő íeksfetawl;. Khibok, szakcsoportok A 18 és fél ezer lelkes városban az ipari munkásoké a legnépesebb réteg. Ezért elsődleges feladat az üzemi Ismét a Hejő mentiek r|i alán már nincs is | Borsod megyének olyan vidéke, ahol ne rendeznének évről évre visszatérő módon tájegységi művelődési heteket, napokat, vagy éppen hónapokat. Ezek a művelődési rendezvénysorozatok az év különböző szakaszaiban szétszórtan jelentkeznek, s mint két évvel ezelőtt, úgy most is a Hejő menti községele nyitják a kulturális hetek sorait. Hírt adtunk róla, hogy január 21-ón Nemesbikken nyílt meg a február 12-ig tartó rendezvénysorozat. Újszerű ennek programjában, hogy a rendezők a községek megnövekedett önállóságát, ugyanakkor a járási vezetés hatékonyabb érvényesítését igyekeztek egészségesen ötvözni a programban, amelynek sokrétűségével, neves-; szakelőadók biztosi lásával szeretnék az érdeklődést felkelteni, az igényi feltámasztani a községekben a pezsgőbb kulturális életre, a művelődési lehetőségek jobb szervezésére; és kihasználására. A program hat. községei érint. Hejőbábán hét rendezvény tesz, ezek sorában kongresszusi élménybeszámoló, filmvetítéssel egybekötött egészségügyi felvilágosító előadás, mezőgazdasági könyvkiállítás, többféle ismeretterjesztő rendezvény és zenés klubesl szerepel. Hejőkeresztúrban hat alkalommal kínálnak különböző művelődési tehetőségeket. Könyvkiállitás, helytörténeti előadás, író— olvasó találkozó, klubest és kétféle ismeretterjesztő rendezvény szerepel az itteni programban. Hejőpa- piban négy alkalommal várják a közönséget. Diavetítése» n K sedélu tán, egészségügyi felvilágosító előadás, helytörténeti témájú előadás és ifjúsági politikai vita lesz. A leg - szélesebb programot Hejő- szalontán állították össze. A hét rendezvény közül kiemelkedik a mezőgazda ■sági konyvhónap szakíró— olvaso, találkozóval egybekötött megnyitása február 11-én és a február 1-i ifjúsági vita. Több ismeretterjesztő előadás és szórakoztató rendezvény várja a felnőtteket és a fiatalokat. Nemesbikken a megnyitó- ünnepséget; követően könyvüd állítás, vetélkedő, ismeretterjesztő előadás tesz. Szakáidon előadások és zenés klubest színesítik a programot. A művelődési rendezvénysorozat záróünnepsége Nemesbikken lesz, mezőgazdasági szakíró—olvasó találkozóval egybekapcsol va. A Hejő i mentén levő sk kulturális élete nem különösebben pezsgő, nem emelkedik az átlagos fölé. Ez a sűrített programú rendezvénysorozat azonban alighanem hoz valami kis lendületet, élónkebb mozgásra serkenti e falvak közművelődési életét;. (bm) dolgozók kultúrái'.!, eüata&a- A művelődési központ az üzemekkel való kapcsolat szorosabbra fűzése céljából hozta létre a szocialista brigádvezetők: és aa üzemi kulturális felelősök klubját, A közvetlen cél, hogy az irányítóik módszertani képzésével konkrét segítséget adjon az intézmény a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez, változatos alkalmaikat teremtsen a mqgmövekedett szabad idő tartalmas ^használására. Lehetőség nyílik arra tó, hogy a szocialista brigádók ellátogassanak a művelődési ház különféle szakcsoportjainak foglalkozásaira, s találkozzanak a művészeti hetek alkalmával idelátogató írókkal, előadóművészekkel. Közvetlenül kapcsolódik az üzemi kulturális munkához, hogy az értelmiségi klubban is létrehozták a műszaki székelőt, ahol szakmai vitákat rendezhetnek, s meghívott jeles előadóktól tájéko- zödihatnalk a gazdasági vezetők az őket leginkább foglalkoztató időszerű elméleti és gyakorlati kérdésekről. A széles körű műszaki- tecihikai tájékoztatást szolgálják az évek óta megrendezett, s már hagyományossá vált műszaki hetek. Az idén — a tavalyi jó tapasztalatok felhasználásával — ismét bekapcsolják ebbe a rendezvénysorozatba a kereskedelmet tó. A helyi üzemek termékbemutatóin kívül lakberendezési kiállításra, ruházati és élelmiszeripari bemutatóra is sor kerül. Szakmai előadások, filmvetítések élénkítik még a műszaki hetek programját. Foglalkozás az ifjúsággal s a nőkkel A rnasik kiemelt feladat az ifjúsággal való intenzivebb foglalkozás — a párt ifjúságpolitikai irányelveinek útmutatásai szerint. Ennek helyi konkretizálása, hogy az ifjúsági szervezettel való szoros együttműködés dokumentálására a művelődési központon belül működik a KISZ kulturális bizottsága, elnöke Magyar Péter, a központ műszaki-technikai előadója. Az ifjúsági klub változatos, hasznos időtöltésre nyújt alkalmat az üzemi fiataloknak, szakmunkástanulóknak, diákoknak. Programjában arányos megoszlásban szerepel közétett vita — amelyben a varos vezetőivel beszedhetik meg az ifjúságot, foglalkoztató közgondokat —. aztán honismereti-helytörténeti vetélkedő, és természetesen lemezek hal-Lgatása, táncos szóraJkozás is. A következő központi ten» a nőket illeti. Megalakult, a művelődési házban a nők klubja. A nők közéleti szerepét. hivatott erősíteni, hogy a klub vitafórumán rendre részt vesznek a helyi politikai, társadalmi, hivatali, gazdasági vezetők. De továbbra tó lehetőség nyílik a speciális női érdeklődés kielégítésére is. A változatlanul népszerű szabász tanfolyamból az idén kettőt is rendeznek: az elsőt tavasszal, a másodilcat ősszel. Elsősorban a nők otthoni munkájának megkönnyítésére szervezték, meg a háztartási gépek gazdaságos kezelését, Icaiban tartását ismertető tanfolyamot is. S csupa nő vesz részt a díszítőművészeti okitatókép,zö tanfolyamon, amelynek elvégzése után vizsgát tesznek és működési bizonyítványt kapnak a részvevők, és saját községükben tanítják majd a népművészet szép és hasznos mesterségét. Mert erre a tanfolyamra már a járás községeiből is sokan jelentkeztek. járási feladatok Ezzel at is térünk a művelődési központ járási feladataira. Az ide tartozó három nagy tájegység: a Bodrogköz, a Hegyköz és részben a Hegyalja — 54 községének közművelési munkáját módszertani irányítással segíti a központi intézmény. Az erők gazdaságos megoszlásával elsősorban a körzeti kulturális székhelyek közművelési vezetői kapnak innét rendszeres szaktanácsadást. De eljutnak az isme- retterjesztósi és a művészeti szakreferensek a kisebb lat- vak művelődési otthonaiba, klubkönyvtáraiba is, hogy ott helyszíni segítséget nyújtsanak. S valamennyi művészeti csoport — a már nemzetközi sikerekkel is büszkélkedő Hegyalja népi együttestől a rádióban is s « ?pelt kamarakórusig. és a tavaly feltámasztott irodalmi színpadig — módszertani munkái is végez községi bemutatóival, azonfelül, hogy ösztönöz a vidék hagyományos értékeinek tovább őrzésére, összegyűjtésére. feldolgozására —, s gyönyörködtetve népszerűsíti a művészeteket. kelt igényt a szépre B. J.
