Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

1971. Jan. 24., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tóvább korszerűsítik a borsodi bányászatot Az Eszaíi-Magyarország interjúja Monos János igazgatóval Gazdasági fejlődésünk 1970. évi tapasztalatai és a feladatok Ismeretes, hogy a Borsodi Szénbányák termelésének nagy része a lakosság tüze­lővel való ellátását szolgál­ja. Ilyen értelemben is köz- érdeklődésre tart számot, hogy a negyedik ötéves terv során hogyan tud ennek a feladatának a vállalat meg­felelni. Erről kérdezte meg lapunk munkatársa Monos János elv társát, a Borsodi Szénbányák igazgatóját. — Eíkészölt-c már a vállalat ú.j ötéves terve, és milyen főbb terme­lési feladatokat szab­nak maguk elé ebben az időszakban? — Mint minden vállalat, mi is a IV. ötéves terv ki­alakításán dolgozunk. A terv fő célkitűzése az, hogy u ve­lünk szemben támasztott fo­gyasztói igényeket — a mi­nőségi kívánalmaknak meg­felelően — a lehelő legjob­ban kielégítsük. Világosan látjuk, hogy — sajnos — a fogyasztók várakozásainak nem tudunk teljes egészé­ben eleget tenni. Ezért csak a jelenlegi termelési szint tartására rendezkedünk be a jelzett időszakban. Termé­szetesen ez. is rendkívül bo­nyolult és nehéz feladat. S az is természetes, hogy az egyes bányamezők kapcsoló sa, új aknák nyitása csak állami támogatással lehetsé­ges. Kormányunk ezt már figyelembe vette, és az 1971-es évre az induláshoz szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsáitotta. Így mód nyílik az ormosi, alberttelepi, szolesi és az enenyői mezőkapcsolások megtervezésére, a munkák megkezdésére. A termelé­kenység fokozásához műsza­ki fejlesztésre van szükség. A kormány ehhez is segítsé­get nyújt. — Míg néhány évvel ezelőtt a bányák bezá­rása volt napirenden, most az igazgató elvtárs új bányák nyitásáról szólott. Vajon helyes volt-e akkor ezeket a bányákat megszüntetni? — A kérdés felvetése jo­gos, de megnyugtathatom, hogy itt csak látszólagos el­lentmondásról van szó, mert jelenleg képesek vagyunk meglévő aknáinkból biztosí­tani szinte ugyanazt a meny- nyiséget, de sokkal maga­sabb technikai színvona­lon, kevesebb munkaerővel, és ami a legfontosabb, gaz­daságosabban. Programunk­ban továbbra is szerepel a nem gazdaságosan termelő bányaüzemek bezárása. Eb­ben az év-ben két aknát fo­gunk megszüntetni, ez azo'n- ban a mennyiségi elképze­léseket nem befolyásolja. — Annak idején, ami­kor egy sor gazdaság! il­lannak latszó, vagy va­lóban gazdaságtalanul termelő akna bezárása történt, sok bányász ke­rült vissza a mezőgaz­daságba, illetve más bányavidékekre. Ugyan­akkor ismerjük azt a nagyfokú munkaerő- hiányt, amivel a Bor­sodi Szénbányák küzd. A vállalatnak az elkö­vetkezendő ötéves terv­ben tartania kell az ed­dig elért termelési szin­tet. Milyen elképzeléseik vannak a létszámhiány pótlására, a fiatalítás­ra? — A szénbányászatban a munkaerőhiány országos je­lenség, sőt világjelenség. Mi a létszámhiány ellensúlyozá­sára, illetve a fiatalításra több intézkedést foganatosí­tottunk a kormányhatároza­tok, rendeletek alapján. így például ösztöndíj-rendszert vezettünk be a vájártanuló iskolákban, élünk a katonai, mentesítés lehetőségeivel, igyekszünk több lakást biz­tosítani a bányászok számá­ra, s a műszaki fejlesztés­sel, a gépesítéssel próbáljuk vonzóvá tenni fiataljaink számára ezt a nehéz szak­mát. Reméljük, hogy a kor­mányhatározatban biztosított pótszabadság, valamint a kereseteket nem érintő rö­vidített munkarend is meg­felelő hatással lesz. Vonzó­vá akarjuk tenni a fiatalok számára úgy is a bányásza­tot, hogy fokozottabban gon. doskodunk dolgozóiról. Ma már minden bányánknál Szovjet önjáró biztosító berendezés A Szuhavölgyi Bányaüzem feketevölgyi aknájához megér­kezett az első szovjet gyártmányú, MK—87/E típusú önjáró biztosit ' berendezés. A berendezés összeszerelését, valamint a nagy teljesítményű fronton való üzemeltetését szovjet szakember irányítja. Képünk az egysegek beszállítása előtt készült ,, Eaczó József felvétele. megfelelő fürdő-öltöző, üze­mi étkezde, kultúrház, könyv­tár és sportolási lehetőség áll a fiatalok rendelkezésé­re is. Természetesen szüksé­ges. hogy a sajtó és a kü­lönféle tömegkommunikációs eszközök megfelelően tájé­koztassák közvéleményünket energiapolitikai irányelveink­ről, a bányászat modernizá­lásáról. — Mindazok az intéz­kedések, amelyeket a kormány, illetve a vál­lalat foganatosított, ele­gendők lesznek-e a bá­nyászok anyagi és er-' kölesi elismerésének lé­nyeges fokozása nél­kül? — Pártunk IX. kongresz- szusa az energiastruktúra át­alakításával kapcsolatban gondoskodott a bányászatról, illetve a bányászokról. A X. kongresszus ismét foglalko­zott ezzel a témával, ami biztosíték arra, hogy a bá­nyászat fejlesztéséhez, a bá­nyászok anyagi és erkölcsi elis f éréséhez szükséges anyagi eszközök rendelkezé­sünkre álljanak. — Végezetül az a kéré­sem. foglalja össze igaz­gató elvtárs; hogyan alakul 1975-rc a válla­lat termelése, műszaki- technikai színvonala. — 1975-ben hétköznapi munkával 4 millió 300 ezer tonna szén termelését ter­vezzük. Ezt a jelenlegi 16 aknánkkal szemben 12 ak­nából kívánjuk biztosítani, beleértve az új aknákat is. Műszaki fejlesztés keretében a jelenleg rendelkezésünkre álló 12 önjáró biztosítóbe­rendezéssel szemben 15—17 berendezést kívánunk üze­meltetni. Mosási eljárással javítani kívánjuk a szén minőségét. A termelékeny­ség emelkedését a műszaki fejlesztési tervek realizálá­sával szinkronban terveztük meg. összefoglalva; a ren_- delkezésre álló ismeretanyag alapján az 1971-es eszten­dőre, valamint az elkövet­kezendő öt évre szóló ter­veinket reálisnak ítélem meg. Mi, akik a borsodi bá­nyák területén végezzük munkánkat, optimisták va­gyunk e tervek megvalósí­tását illetően — fejezte be nyilatkozatát Monos János. Oravec János A megyei pártbizottság legutóbbi ülése foglalkozott 1970. évi gazdasági munkánk tapasztalataival, egyút­tal meghatározta ez idei teendőinket, a pártszerveze­tek előtt álló feladatokat is. Ili. A tavalyi eredményekből, tapasztalatokból adódóan milyen feladataink vannak 1971-ben? Mindenesetre az új esztendőt, az új ötéves tervet nem kezdtük „tiszta lappal”. Sok megoldásra vá­ró feladatot hoztunk át az elmúlt esztendőről, sok olyan gonddal, problémával kell továbbra is foglalkoznunk, amelyek tavaly is gazdaság- politikai munkák homlokte­rében álltak. A megye gazdaságának 1970. évi fejlődése egészében véve jó alap a további elő­rehaladáshoz, azonban figye­lembe kell venni a IV. öt­éves terv szigorúbb köve­telményeit. Mindezek hatá­rozottabb. felelősségteljesebb, hatékonyabb munkát ige. nyelnek. Ten ni valók az iparban és a mezőgazdaságban Legfontosabb feladataink közé tartozik az iparban az intenzív fejlesztésre, a haté­konyság fokozására, a ter­melékenység növelésére való törekvés segítése. A terme­lés vegye figyelembe a tény­leges szükségleteket, a gaz­dálkodás takarékos legyen. A kormány által kiemelt beruházásokra nagy figyel­met kell fordítani. A lakás- helyzet javítása, a szociális, kulturális, kommunális be­ruházások megvalósítása szintén fontos. Nagyobb figyelemmel kell kísérnünk a szénbányászat helyzetét, a lakosság tüzelő­anyag-ellátását, a szállítási feladatok szervezését. A mezőgazdaságban foko­zottabb követelmények adód­nak a termelés növeléséből (országos átlagban 7—8 szá­zalékos növelésről van szó). A gépesítési és alkatrész­ellátási gondokon enyhíteni kell. További javulás szükséges a megye áruellátásában. A hiánycikkek számának csök­kentésére, az áruválaszték növelésére van szükség. Szorgalmazni kell a hús-, valamint a zöldség-gyü- mölcsellátás javítását, a ter­melési és értékesítési közös vállalkozásokat. Nagy súlyt kell helyezni a munkaerő-gazdálkodás ked­vező tendenciáinak erősíté­Zárszámadás a tsz-ek építőinél 654 ezer forint nyereség a miskolci lÖVÁLL-nál Eredményes esztendő vé­gére tett pontot a miskolci TÖVÁLL igazgató tanácsá­nak zárszámadó ülése. A város és a járás hat terme­lőszövetkezetének éoítőipari önálló közös vállalkozása a tervezett 4 millió 692 ezer forinttal szemben 5 millió 530 ezer forintos termelé­si értéket teljesített. Temesváry Ferenc igazga­tó beszámolójában elmond­ta, hogy javult a vállalko­zás gazdasági tevékenysége, kezd kialakulni a megfelelő törzsgárda. Egy év alatt a tsz-ek építőinek teljesítmé­nye kerek egymillió forint tál növekedett. Az elmúlt évben már mű­szakilag igényesebb építke­zéseket is elvállalt a TÖVÁLL. A tsz-ek igényei­nek kielégítésén felül más, idegen megrendelőktől is vállaltak nagyobb építkezé­seket. Nyékládházán például művelődési házat, Sajóhid- végen 400 ezer forintos költ­séggel üzletet, Sajóeesegen félmilliós orvosi rendelőt építettek. Az igazgatói tanács ülésén eltogadott zárszámadás sze­rint a közös vállalkozásnak 645 ezer forint az elmúlt évi nyeresége. Ebből többek kö­zött fejlesztési alapra 241 ezer forintot, a tagszövetke- z.etek nyereségrészesedésére 180 ezer forintot, a dolgozók és alkalmazottak premizálá­sára 166 ezer forintot fordí­tanak. A vállalkozás álló­eszköz-értéke is jelentősen növekedett, s ma már meg­közelíti a 900 ezer forintot. 1971-re már biztosítva vannak a vállalkozás mun­kái. Az igazgatói tanács fel­vette a TÖVÁLL tagjainak sorába az emödi Szabadság- harcos Termelőszövetkezetet, amely az idén 2,6 milliós építkezéssel bízza meg a tsz-ek építőit. sere, a törzsgárda megbecsü­lésére a helyes létszámgaz­dálkodásra, a munkaszerve­zésre, a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az élet- és munkakörülmények javítá­sára. A növekvő teljesítmények­kel, gazdasági lehetőségeink­kel összhangban emelkedjék a dolgozók jövedelme. A bérezéssel kapcsolatos feladatokról, a jövedelemel­osztásról szólt többek között Gácsi Miklós elvtárs, a DIGÉP vezérigazgatója. Vári szer vezetetni feladatai A gazdasági munkát segí­tő, irányító, ellenőrző tevé­kenység továbbfejlesztése pártszervezeteink elsődleges célja. A pártszervezetek ke­ressék és finomítsák azokat a módszereket, amelyeknek segítségével a gazdasági je­lenségek leglényegesebb, po­litikailag legfontosabb hatá­sai ismerhetők meg. Ne tö rekedjenek döntői szerepre a részfolyamatokban, de ala­kítsanak ki véleményt min­den fontos kérdésben. Hasz­nálják fel az 1970. évi mun­ka tapasztalatait, a X. kong. resszus, a megyei és a helyi pártér tekczletek útmutatá­sait. Az eredményesebb partel- lenőrzö munka segítsen a tisztánlátásban, a hibák meg­előzésében, az egészséges munkahelyi légkör kialaku­lásában. A pártmunka meg­határozó eleme: a meggyő­zés, az emberek iránti fi­gyelem, a megnyerő stílus. A jó politikai munka a biztosítéka a megfelelő, az eszközöket és a lehetősége­ket jól és takarékosan ki­használó tervek készítésé, nek, ezekben az érdekek összhangjának, a dolgozók észrevételei hasznosításának. A járási pártbizottságok nyújtsanak segítséget a vál­lalatok és szövetkezetek öt­éves tervének, vagy hosszabb távú fejlesztési koncepciójá­nak kialakításához. A pártszervezetek segítsé­ge szükséges a politikai és szakmai vezetés erősítéséhez, a káderek kiválasztásához, a korszerű technika alkalma­zásához, a munka eredmé­nyességének javításához, a helyes anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazásához. A közgazdasági ismeretek, a gazdasági összefüggések megismerése, elsajátítása szintén a jobb munka fel­tétele. Propaganda- és agitáeiós munkánk Ennek középpontjában a IV. ötéves és az 1971. évi tervekben megfogalmazott célok ismertetése és elfogad­tatása álljon. Mutassuk be a népgazdaság szélesebb ösz- szefüggéseit, tegyük köz. kinccsé a gazdaság helyzetét kifejező statisztikai adato­kat és közgazdasági követ­keztetéseket. Agitációnkban nem hall­gathatjuk el azonban a jo­gos kifogásokat és hibákat (árproblémák, hiánycikkek, nyerészkedés). Világossá kell tenni helyzetünket a dolgo­zók előtt, és meg kell értet­ni, hogy az életszínvonal emelése csak takarékos, igé­nyes. fegyelmezett munkával valósulhat meg. A szakszervezetekben dol­gozó kommunisták mozgó­sítsanak a párt gazdaságpo­litikájának végrehajtására. Tegyék lehetővé, hogy a szakszervezetek reális, kri­tikus véleményt alkossanak a vállalati politikáról, biztosít­sák, hogy a munka verseny tartalmi és szervezési szín­vonala tovább javuljon, ügyeljenek az 1969/70-es év­re vonatkozó kollektív szer­ződések értékelésére és a hosszabb időre szóló kollek­tív szerződések megkötésé­re. A pártszervezetekre és pártszervekre nagyon sale feladat hárul a gazdaságpo­litika helyes képviselete és valóra váltósa során. Ezért szerteágazó munkát kell vé­gezniük. A feladat sikeres teljesítéséhez szükség van megyénk kommunistáinak példamutató munkájára, a társadalom aktivitásának igénylésére és bátorítására, a X. kongresszus határozatai­ban foglalt feladatok meg­oldására. Bccze Károly (Vége) Jó befektetés a szaktudás HASZNOS hagyománnyá vált, hogy februárt a mezőgaz­dasági szakirodalomnak, a könyveknek, szaklapoknak szen- teljük — egyszóval a mezőgazdasági tudományok propagan­dájának. Olyan ez, mint a nagy tavaszi erőgyűjtés, de ugyanakkor számvetés is, hogy megállapítsuk, milyen segítséget nyújtott eddig a termelésben a mezőgazdasági szakirodalom, s mit tudtunk belőle hasznosítani a gyakor­latban. Ha megnézzük közelebbről, mi is az a nagyüzemi gazdál­kodás, miből tevődik össze, világos, hogy nemcsak a nagy­táblák kialakítása jellemzi, hanem a gépek, a vegyszerek és az új termelési eljárások is. De hogy ezeket hasznosan tudjuk alkalmazni, ahhoz szakemberekre van szüksége a magyar mezőgazdaságnak. Olyanokra, akik ismerik a vegy­szerek hatását, értenek az új takarmányozáshoz, fel tudják mérni a műtrágyák hasznosságát. Ez a dolognak persze csak az egyik oldala. A szakembereknek nemcsak alkal­mazni kell tudniuk mindezt, hanem a gazdaság munkáját is koordinálni kell, összhangba hozni a piaccal, egyeztetni a lakosság igényeivel. Ehhez pedig már nem elegendő amit szántó-vető elődeiktől tanultak. Ehhez szükséges a legújabb, legkorszerűbb eljárásokat ismertető szakkönyvek, folyóira­tok segítsége is. Bátran mondhatjuk tehát: nincs jobb be­fektetés, mint a szaktudás. Különösen szükség van a tudás gyarapítására azoknak a céloknak eléréséhez, amelyeket pártunk X. kongresszusa a most induló negyedik ötéves tervidőszakra a mezőgazdaság és az egész élelmiszergazdaság feladatául jelölt ki. Csali ott tudnak hatásosan tevékenykedni, ahol megvan ehhez a szükséges biztonság és megfelelő képesség. Mezőgazdasági szakkönyveink, kézikönyveink, szakfolyó­irataink nagy értékű segítséget adnak a mezőgazdálkodás minden ágához. Nagyüzemeinkben eddig is kelendőek vol­tak a szaklapok, de ez még nem jelenti azt, hogy azokat minden érdekelt el is olvassa. A felmérések szerint a fele­lős vezetők olvasnak legtöbbet, a brigádvezetők már keve­sebbet. a szakmunkások pedig alig olvasnak. AZ ÜNNEPI könyvhónap szervezői éppen azt tűzték cé­lul a rendezvény elé, hogy ne csak a vezetők, hanem a ter­melőszövetkezeti parasztok, állami gazdasági és élelmiszer- ipari dolgozók széles körében is népszerűsítsék a szakköny­veket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents