Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

1*971. január 23., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az Új Erő állta a sarat Zárszámadás Sátoraljaújhelyen 1970. évi tapasztalatai cs a feladatok A tavalyi 'zsugori esztendő uzsoravámot szedett a me­zőgazdaságtól. Ezért különös ügyeimet érdemel az a tsz, amely az ismert nehézségek ellenére is több jövedelem­ben részesítette tagjait 1970- ben, mint a sokkal kedve­zőbb 19ö9-es évben. A hat Leleoülés — köztük a járás székhelye, Sátoraljaújhely, s öt község: Alsó- és Fclső- berecki, Károlyfalva, Ruda- bányácska, Széphalom — ha­tárának 7200 katasztráüs holdján gazdálkodó Üj Erő Tsz-ben egy tízórás munka­napra 81 forint jövedelem jutott, s ez 8 forinttal több az előző évinél. A szövetkezet e hét első felében, hat részközgyűlésen értékelte az eredményekben, s gazdálkodási tanulságok­ban egyaránt gazdag eszten­dőt. A vezetők — Juhász Ist­ván ' elnök, Karóczkai György elnökhelyettes, Bállá Antal ellenőrző bizottsági elnök es a többi irányító szakember — beszámolóiból, s a rész­közgyűléseken elmondott ész­revételekből kikerekedett az elismerésre méltó eredmé­nyek magyarázata. * — A szövetkezeti tagsag jövedelmét csak úgy lehet hosszú távon egyenletesen növelni, ha előbb a szüksé­ges termelésszervezési, tech­nológiai feladatokat oldjuk meg — fogalmazza meg a zárszámadási beszámoló a gazdálkodás alapelvét. Az előző — 1968. és 1969. évi — kedvező eredmények bizto­sították a termelés arányos fejlesztésének anyagi feltéte­leit, s lehetővé tették tete­mes biztonsági alap tartalé­kolását is. Árvíz, ulán Bár 1970-ben a gazdaságot három hullámban érintette a Bodrog és a Bonyva ■ 53 napig tartó árvize, és 7 mil­lió 858 ezer forint kárt oko­zott a természeti csapás — nem rendítette meg alapjai­ban a szövetkezetei. A nö­vénytermesztés ugyan érzé­keny veszteségeket szenve­dett: a tervezett 12 és tél millió forintos termelési ér­ték helyett csak 4 millió 800 ezer forintot hozott a szö­vetkezetnek. Az áradás és a belvíz miatt 900 hold szán­tóföldet nem lehetett meg­művelni. De már az árvíz nehéz napjaiban annak le­hetőségét kutatták, hogy a tagok jövedelme a bekövet­kezett károk ellenére se csökkenjen — s a biztonsági tartalék is megmaradjon. A kettős cél elérése nem kis erőfeszítést kívánt vezetők­től, s tagoktól. Gondos közgazdasági mér­legelés után olyan vállalko­zásba fogott a szövetkezet, amelyik a legkedvezőbbnek Ígérkezett. Az állattenyész­tés két szakosított üzemének teljesítményét igyekezett te­temes anyagi befektetéssel a lehetőség határáig növelni — mert ezekben az ágazatok­ban az anyagi befektetés la gyors forgási sebesség követ­keztében) az átlagosnál jó­val. nagyobb nyereséggel té­rül meg. Az Üj Erő Tsz részt vesz az úgynevezett Hunnia-hibrid társulásban, amelyben speciális tyúkfajta tenyésztésével lőglalkozi k. Ezeknek a tyúkoknak tojá­sai kiválóan alkalmasak kel­tetésre, ezért igen kérései­tek, bármekkora tételben jól és biztosan értékesíthetők. Az állattenyésztés ráadása Ugyanilyen kedvezőek r különleges eljárással hizlal' fehérhúsú borjak export-ér tőkésítési lehetőségei. Hogyan teljesítettük az elmúlt évben gazdaságpoli­tikai feladatainkat, és milyen, gazdasági munkát segítő teendőink vannak ebben az évben? Erről tárgyalt és hozott határozatot legutóbb a megyei pártbizottság. II. S hogy a hagyományos te­nyésztési módszerek is lehet­nek kifizetődőek — ha a helyi adottságoknak megfe­lelnek —, erre a szövetkezet juhászata a jó példa: az 1150 anyajuh szaporulatából hiz­lalt. pecsenyebárányokért is szép summa folyt be. A számok nyelvén érvelve: a növénytermesztésből kár- baveszett 7 millió 700 ezer forint. Ebből az Állami Biz­tosító megtérített 2 és fél milliót. A saját erőből, jó érzékkel „felfuttatott” állat-- tenyésztési ágazatok viszont 5 és fél millió forintnyi rá­adással szolgáltak. A gaz­dálkodási egyensúly teljesen helyrebillent. Tanulságaiért érdemes még egy összehasonlító számítást is elvégezni. Az állattenyész­tés összhozania 1969-ben még alig haladta meg a növény- termesztését. — az arány 14,3:11,2 millió forint volt. Tavaly viszont az állatte­nyésztés összesen 30 és léi millió forintot hozott, a nö­vénytermesztés pedig csak 4,8 milliót. Már az eredeti terv is a jobban fizető állat­tenyésztés nagyobb iramú fejlesztését tűzte ki célul; 1969-hez képest kétszeresé­re kívánták növelni az ál­lattenyésztés hozamát, a szerkezetében egyszerűsített növénytermesztést pedig mindinkább az állattenyész­tés szükségleteihez igazítani. Ez a mezőgazdaság kívána­tos korszerűsítésének legin­kább járható útja. A jövőért A jövőért vállalt felelőssé­get jelzi a felosztás-felhal­mozás arányának alakulása: az előző zárszámadáskor ez 77:23 voll, 1970 bevételeiből azonban csak 68 százalék kerül felosztásra, s 32 szá­zalék megmarad, felhalmo­zásra — beruházásokra és a biztonsági tartalék gyarapí­tására. Mert — amint már utaltunk is rá — épp az el­múlt év figyelmeztetett rá, hogy okos előrelátással kell számolni a váratlan, kedve­zőtlen gazdasági tényezőkkel is. Valóban biztonságban érezheti magát a tagság anyagilag, mert a biztonsági tartalékot a tavalyelőtti 17 és fél millió forintról, a most lezárt nehéz gazdasági év­ben is sikerült tovább nö­velni : 23,6 millióra. A megpróbáltatásokkal va­ló birkózásban erősödött az újhelyi nagy szövetkezet. Megnövekedett erejét, meg­szerzett tapasztalatait bizo­nyára jól hasznosíthatja az új gazdasági évben is. Bercez József Hogyan alakult megyénk gazdasági helyzete 1970-ben? Az összkép kialakítását né­mileg nehezíti, hogy végleges adatok még nem állnak ren­delkezésünkre. Az I—III. ne­gyedév adatai, tapasztalatai, továbbá a IV. negyedévi szá­mítások alapján azonban megközelítő pontosságú vég­ered ményhez j u that u nk Ipar,; mezőgazdaság, közlekedés Az ipari termelés 1970-ben növekedett, hatékonysága ja­vult, A korábban oly sok gondol okozó nuiukaerö- mozéás mérséklődött, a lét­számnövekedés lassult. A termelés növekedését a bel- és külföldi igények fokozódása hozta magával, s hozzájárultak az új kapacitá­sok is. A termelés mennyisé­gi növekedése körülbelül 7 százalékkal (az előirányzott­nál nagyobb mértékben) nö­vekedett. A termelés haté­konysága, gazdaságossága és a készletezés is kedvezően alakult. Az ipari tejlödes még dinamikusabb fejlődését több tényező (szervezési, irá­nyítási hibák, munkaerő- hiány, anyagellátási problé­mák stb.) gátolta. A szénbányászat termelé­sének színvonala az 1969. évinek felel meg. Több ok gátolta a fogyasztói igények kielégítéséi, olykor a minő­ség is romlott. Az írásbeli jelentés is foglalkozik a szál­lítási nehézségekkel, továbbá említette felszólalásában a súlyos vagonhiányt, a mun­kások be- és hazaszállítását, valamint a szénbányászat egyéb problémáit Váci László elvtárs, a Borsodi Szénbányák pártbizottságá­nak titkára is. Az épitőanyagipari termé­kei-; iránti kereslet növeke­dett. az ellátás azonban nem volt kielégítő. A szolgáltatások fejlődése is elmaradt az igények és az elképzelések mögött — az ösztönzés ellenére. A mezőgazdaság nehéz időszakot élt át. Különösen a növénytermelés sínylette meg a mostoha gazdasági évet. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-allo­Fokozottabb gondoskodás az emberekről Szociális, kulturális beruházások a BVK IV. ötéves tervében A Borsodi Vegyikombinát építése annak idején nehéz körülmények között, folyt: gyakorlatilag „szűz földön” kellett hozzáfogni a gyárte­lepek alapozásához. Miköz­ben tehát a nagy munka el­kezdődött, egyidejűleg kel­lett gondoskodni sok száz dolgozó elhelyezéséről; üze­mi mosdókra, étkezőkre, munkásszállásokra stb. volt szükség. Az első években csak a legszükségesebb szo­ciális létesítményeket építet­ték meg, hiszen a fő cél a termelőberendezések létre­hozása volt. Még a hatvanas évek elején sem volt kor­szerűnek mondható munkás- szálló a kombinát területén, kulturális, sportlétesítmé­nyekről nem is beszélve. 1963—1965 között azonban ir nagy erőfeszítéseket tét. i a dolgozók szociális ínyeinek fokozottabb ki- íg'itésére. A korszerű, min- n igénynek megfelelő mun- sszállók építésének soroza- 1964-ben kezdődött, ami- r is 200 férőhelyes, 1965- n újabb 200 férőhelyes, 69-ben pedig 400 férőhe- ?s munkásszállót adtak ál neretes, hogy a munkás, illókat korszerűségük, :: hn lkai felszerel tségük apján osztályozzák. A BVK imkásszállói — sok más ló- sítményhez viszonyítva — igasan megfelelnek az el- osztályú besoroláshoz ükséges feltételeknek. A ngulatos, kényelmes, ottho- >s szobák valóban a dói- zók második otthonává let­A .munkásszállók építése azonban csak az egyik része annak a sokoldalú tevékeny­ségnek, áldozatvállalásnak, ahogyan a BVK-ban a dol­gozók szocalis, kulturális el­látásáról, ezek színvonalá­nak állandó emeléséről gon­doskodnak. Az elmúlt öt év ben például két -korszerű, egyenként 1500 személyes ét­termet építettek, a gyáregy­ségek közelében postát és üzlethálózatot hoztak létre. Elmondhatjuk, kevés olyan vállalat: van a megyében, sőt, az országban is, amely ennyi létesítménnyel járulna hozza dolgozói utazásának, ellátá­sának, egészségügyi gondozá­sának megkönnyítéséhez. A BVK közelében autóbusz­pályaudvar, fűszer-csemege- bol't, női, férfifodrászat, mo­zi, körzeti orvosi, üzemorvo­si, fogorvosi rendelő, könyv­tár és klubhelyiség van. A fiatal házasok részére eddig 30 garzonlakást építettek. Az 1-es és Il-es gyáregység mel­lé épített szolgálati lakások mindegyikében fürdőszobát, központi fűtést találunk, és most folyik á földgáz beve­zetése. Sokan laknak a BVK dolgozói közül a városban. A készenléti lakótelepen és Kazincbarcikán eddig mint­egy 900 embert juttattak egészséges, modern otthon­hoz. Nem panaszkodhatnak a sportolók sem. Az ország egyik legkorszerűbb vidéki sportlétesítménye, a barcikai stadion 8 millió forintba ke­rült, a Sajó menti Vízmű­vekkel összefogva pedig a vízisportok bázisát teremtet­ték meg a rakacai tavon. Siófokon saját, üdülő, Ka­zincbarcika közelében, Bila- tárón pedig 10 szobás hét­végi pihenőház és faházak­ból álló ifjúsági tábor szol­gálja a pihenést, a szabad idő kellemes eltöltését. Az elmúlt öt esztendő te­hát eredményes változásokat hozott a BVK szociális, kul­turális helyzetében, s újabb változásokat ígér a követke­ző öt év is. A tételes felso­rolás is jól érzékelteti, hogy a vállalat párt- és gazda­sági vezetése — a társadal­mi és tömegszervezetekkel egyetértésben — újabb anya- gi áldozatokra vállalkozik a helyzet további javítására Az idén befejezik egv újabb 405 személyes munkásszálló építését, jövőre az I-es gyár­egységben 750 személyes öl­töző-fürdőt adnak át. A már meglévő 30 garzonlakás mel­lé az idén újabb 30 épül, jö­vőre pedig egy 9 emeletes, központi irodaház átadására kerül sor, ahol az admi­nisztratív dolgozóknak te­remtenek kedvezőbb munka- körülményeket. 1971—1973 között újabb három, egyen­ként 400 személyes munkás- szálló építését tervezik, ahol azokat a dolgozókat helyezik el, akik a programba vett PVC III. beruházását való­sítják meg. Ezenkívül diák­szálló, étterem és gyógyszer- tár, üzemi mosodával és ja­vítóhálózattal ellátott szolgál, tató központ létesítése is szerepel a BVK negyedik öt­éves tervében. mányi növelni tudtuk, a ser­tésállomány azonban tovább csökkent. Elsősorban tehát objektív okok miatt jelentős lesz a veszteséggel záró gaz­daságok száma. A körülmények megkíván­ták a háztáji és kisegítő gaz­daságok szerepének növelé­sét. A mostoha év a közle­kedést. és az áruszállítást is nehéz helyzetbe hozta. A GB-határoaat és egyéb in­tézkedések következtében azonban jelentősebb terme­lési kiesések nem következ­tek be. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően ala­kult. Beruházás, építés 1970 beruházási tevékeny­ségét az élénkülés jellemezte — különösen a tanácsi laká­sok építésében és a vállala­tok saját beruházásaiban. Ezek pénzügyi teljesítése mintegy 6 százalékkal halad­ja meg az előző évi szintet. A beruházások száma azon­ban a tervezettnél kevesebb — kapacitáshiány miatt. A beruházások befejezésé­nek elhúzódása általános volt. Ez is, továbbá a beru­U j dó n súgok A Videoton Rádió- cs Televíziógyár újdonságokat hozott forgalomba. Elsősorban az árvízsújtotta területeken, de máshol is kapható a Szatmár nevű kis asztali rádió. A nagy képernyős új Fortuna televíziónál újdonság, hogy ezek a televíziók egypanelesek, azaz egyetlen szereiölapra sze­relnek fel minden alkatrész!, a hang-, kép- és egyéb egysé­geket. Képünkön: minőségi ellenőrzésen a Szatmár készü­lék házási javak piacán meglevő feszültség (főleg az építi : munkákban) a beruházókk:- szolgáltatot Iságá t eredmé­nyezte. A mezőgazdaságban is je­lentős építési beruházás hú­zódott át 1971-re. Az átlagos ütemű gépi beruházások nincsenek arányban a lerom­lott gépállomány színvonalon tartásának igényével. Az építési munkák volu­mene növekedett, legjelen­tősebben a BÁEV-nál. A több termelés 1/3 részben létszám­növekedésből. 2/3 részben termelékenységből ered (fő­leg a házgyári termelés ered­ményeként). Az építőiparban kapacitás- bővítések várhatók, vállala­taink ennek ellenére sem lesznek képesek a feladatok m a ra déktalan megvalós i t á ­sára. A beruházásokról, a pénz­ügyi helyzetről, a hitelekről beszélt hozzászólásában Bo­nus Rókus elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiók­jának igazgatója. Javult a fizetési moral, bár a fizetési készség nem min­denütt kielégítő. Romlott a tsz-ek, szövetkezetek fizetési morálja is. A készletgazdálkodást az iparban a takarékos gazdál­kodás, a kereskedelemben az árualapok növekedése jelle­mezte. Munkaerő' gazdálkodás, jövedelmek Az egyik legidőszerűbb gazdasági feladat tavaly két­ségkívül a munkaero-gazdál- kodas javítása volt. Mérsék­lődött a fluktuáció, bár a mun­kaerőmozgás még mindig je­lentős. A vállalatoknál több­fajta törekvés tapasztalható e munka további javítására. Mindezek ellenére üzeme­inkben bőven vannak tenni­valók (a túlórák száma nö­vekszik, nehány helyen munkaerőhiány mutatkozik, olykor indokolatlan az alkal­mazotti létszám nagyarányú növekedése stb.). A fiatalok érdeklődése ja­vult a mezőgazdaság iránt, főleg a technikailag jól fel­szerelt és jövedelmező gaz­daságokban. A termelés növekedése nagyrészt a növekvő termelé­kenység révén valósult meg. A munkatermelékenység két évi stagnálás után 1970-ben már elérte az előirányzott növekedési szintet. Vannak azonban még tartalékaink. A vállalati belső irányítási rendszer nem fejlődött min­denütt a növekvő igényeknek megfelelően. A jogkörök nagy- része az első számú vezető kezében összpontosul ma is. A mezőgazdaságban a ve­zetés és a személyzeti munka színvonala is emelkedett. Je­lentős előrelépés tapasztal­ható az egységes szövetkezeti elvek érvényre jutásában és alkalmazásában. A lakosság jövedelme emelkedett. A készpénzbevé­telek 8—9 százalékkal maga­sabbak, mint. egy évvel ko­rábban. A vállalatok, szövet­kezetek 1970-ben már na­gyobb figyelmét fordítottak a bérezésre, az anyagi ösztön­zésre. A fogyasztás növekedett, a kereskedelmi ellátás fejlő­dött. Az árukínálat javult, de jelentős volt az áruhiány is. Az olcsóbb áruk növelésére telt intézkedések csali sze­rény eredményeket hoztak. 1970-ben is indokolt bírá­lat érte a ruházati cikkek árának emelkedését, az idényáras cikkek magas árát. A NEB és a Kereskedelmi Felügyelőség a korábbinál aktívabb volt: az áremelések, áréi lenőrzések vizsgálatában. Némi előrehaladás tapasz­talható a vállalatok irányító szervei, a minisztériumok, országos főhatóságok munká­jában. Bccze Károly ('Folytatjuk^ Gazdasági te

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents