Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

1971. január 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Hasznos javaslatok „lentről "i” Tervezés és demokratizmus •• Az OKU dolgozó! is „beleszóltuk u vóklalaii tervek készítésébe 99 tolták az eredeti elképzeld-' Zárszámadás előtt JSyárádon 104 forintul ér egv munkanap — Ij kenyérgyárat építenek Jól sikerült a szőlőtelepítés — Szolgáltatás és szociális létesítmények Nem vállalkozom arra, hogy az üzemi demokrácia fogalmát behatároljam, vagy­is meghatározzam, hol kez­dődik, s meddig terjedhet a demokratizmus elvének üze­mekben való alkalmazása. Az azonban többszörösen be­igazolt tény — s az Ózdi Kohászati Üzemek példája is jól bizonyítja —, hogy az üzemi demokrácia elmélyíté­se újabb nagy lehetőségeket tartogat a vállalatok számá­ra. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a demokratizmus el­vét érvényesítették az 1971. évi vállalati tervek elkészí­tésénél is. Mint az alábbiak bizonyítják, a dolgozók véle­ményének meghallgatása, a javaslatok felhasználása vá­rakozáson felüli eredmény­nyel járt. Tcrvismcrlctő tanácskozások A vállalati tervek, elkép­zelések dolgozókkal való is­mertetésének több éves ha­gyományai vannak az GKÜ- ben. A kialakult, kész válla­lati és gyárrészlegi tervek­ről, célkitűzésekről a szoká­sos év végi termelési tanács­kozásokon tájékoztatták a dolgozókat az üzemek veze­tői. Nem elégedtek meg pusztán a tervszámok ismer­tetésével, egyben megjelöl­ték azokat a fontos feladato­kat is, melyeknek maradék­talan végrehajtása szükséges a célkitűzések teljesítéséhez. A tervismertető tanácskozá­sok jelentősége abban volt, hogy a dolgozók január 1-én már pontosan ismerték fel­adataikat, s azok közül a leg­lényegesebbeket brigádválla- lásaikba is befoglalhatták. A brigádvállalósok a célkitűzé­sek realitását is igazolták, s mintegy biztosítékai voltak a célkitűzések megvalósításá­nak. Ezt a korábban jól bevált gyakorlatot fejlesztették to­vább a műit év őszén az Ózdi Kohászati Üzemekben. A termelési tanácskozáso­kon nem elégedtek meg a tervek ismertetésével, hanem az előzetes tervekről véle­ményt, javaslatokat kértek a dolgozóktól, akik annak le­hetőségét keresték, hogy sa­ját területükön hogyan, eset­leg milyen intézkedés segít­ségével lehetne többet ter­melni, magasabb mércét ál­lítani. A „lentről” jött ja­vaslatokat a vállalat vezetői mérlegelték, azokkal módosí­Tizenhét évvel ezelőtt ala­kult meg a Vakok és Csök­kentlátók Szövetségének mis­kolci csoportja. Államunk jelentékenyen segíti a szö­vetséget: különféle segélye­ket. kedvezményeket, műve­lődési lehetőséget biztosít tagjainak, s nem utolsósor­ban módot nyújt az elhelyez­kedéshez, a kenyérkereset­hez. Azok az emberek, akik elzárva a világ szépségétől, magukra hagyatva élnek; otthonra leltek a szövetség­ben. Kezükbe vették saját sorsuk irányítását. Sőt, gon­dolva azokra, akik nem tag­jai a szövetségnek — először ismeretség alapján, később már az egészségügyi szer- vek, főként a Vöröskereszt segítségével — felderítették a szétszórtan élő sorstársakat. Am még így is sokan él­nek vakok. csökkentlátók megyénk ben, akik nem tud­nak a szövetségről, annak szociális juttatásairól, arról, seket, s ily módon a dolgo­zók is a szó igazi értelmében részeseivé váltak a vállalati tervkészítésnek. Kétezer javaslat A tervismertető tanácsko­zásokat nagy előkészítő munka előzte meg, s ebben sokat segítettek az üzem szakszervezeti aktívái. Gon­doskodtak arról, hogy a dol­gozók a tanácskozást meg­előzően megismerjék a vál­lalati elképzeléseket, s ala­pos részletességgel ismerjék a saját területükre vonatko­zó terveket. A tanácskozá­sokra a dolgozók így már kész javaslatokkal mehettek el. Érdemes megjegyezni, hogy a tervismertető terme­lési tanácskozásokon mint­egy 10 ezer dolgozó vett részt, s közel kétezren véle­ményt mondtak, javaslatok­kal segítették a vállalat ve­zetőinek a munkáját. S hogy ezek a javaslatok nem voltak rosszak, minden­nél jobban bizonyítja: csak­nem minden üzemnél, ter­melőegységnél módosították a terveket, lehetőséget talál­tak az eredeti elképzelésnél nagyobb arányú termelésnö­velésre. A demokratizmus elveinek tervezésben első alkalommal való alkalmazásának tapasz­talatairól kérdeztük meg Ve­res Zoltánt, az ÓKÜ terv-sta­tisztikai főosztályvezetőjét. — A dolgozók javaslatai alapján sok ezer tonnával növelhettük eredeti termelé­si tervünket — mondotta. — De ezen túl jelentősnek tar­tom a dolgozók bevonását azért is, mert így a tervek végrehajtói, s egyben „társ­készítői”, mintegy védnökei lesznek a tervnek, mely ja­vaslataikat is magába fog­lalja. 41 millióval több Az ÓKÜ előzetes tervja­vaslata is „nagyobb számo­kat” tartalmazott az előző évinél. A „lentről” jött ja­vaslatok hasznosításával azonban reális lehetőség kí­nálkozott a tervek további növelésére. Az acéltermelés 1971. évi előzetes tervét 10 ezer tonnával, a blokksori öntecsbetét tervét ugyancsak 10 ezer tonnával növelték. Az extern tömbbuga évi tervét 5200, a durvahengermű készáru tervét 3100, a finom- hengermű készáru tervét hogy megkönnyíthetnék éle­tükét. Tájékoztatni kell őket, van mód arra, hogy ne élje­nek teljesen elhagyatva, ta­lálják meg a sorstársakat. .Tó volna, ha azok, akik nem szövetségi tagok — belépve a szervezetbe — részesülné­nek a nekik járó 6 nap pót- szabadságban, a munkahely, illetve az érintettek lakása közötti járműköltséget ők is megkaphatnák, megtérítenék számukra a távoli családta­gok látogatásának útidíját, is­kolákba, tanfolyamokra. TIT-előadásokra, s hogy színházba járhassanak. A szövetség segít megkeresni azokat az intézményeket, amelyek foglalkoztatnák őket. A juttatásokon túl a társa­dalom vérkeringésébe is job­ban bekapcsolódhatnak. Eh­hez nyújt segítséget a most jubiláló szövetség. Czövck István 5500, s így az összes készáru ; tervét 8600 tonnával módosí- ' lottók. De nemcsak a termelési í tervek módosítására kaptak I lehetőséget, hasznos javasla- I tokát a vállalat vezetői, ha. nem a minőség, az energia, gazdálkodás javítására, a 1 MÁV kocsiforduló idejének ! további csökkentésére, s még I egy sor egyéb fontos kérdés­re, melyek a vállalat műsza- | ki-gazdasági mutatóit javít­ják, az eredményes gazdái- | kodást elősegítik. Mindennél kifejezőbb ta- ! Ián. hogy az előzetes tervben 1 4 milliárd 384 ezer forintos j termelési érték szerepelt, s a tervismertető tanácskozások j után ez 41 millióval meg- i emelkedett. Ez a hasznos ja­Az 1038-as rendelet nyo­mán című 1970. november 13-án megjelent cikkünkben hírt adtunk a Miskolci Ve­gyesipari Vállalat néhány újszerű lakossági szolgálta­tásáról. Egyebek között arról a barkácsműhelyröl is be­számoltunk, amely december 31-én nyílt; volna meg, s se­gítette volna azokat, akik kellő gép. szerszám és anyag hiányában nem tudtak ott­hon fúrni, faragni, barká­csolni. A Zsolcai kapu 4—6. szá­mú házban még üvegező- műhely van a barkácsmü- helv helyett. Ennek okát a Vegyesipari Vállalat műsza­ki vezetője. Farkas György az üvegező részleg költözési gondjával indokolta. A ter­vek szerint a vállalat köz­Molnár Károly, a mező­ny árádi Üj Élet Termelő - szövetkezet elnöke már el­készítette beszámolóját a hét végén tartandó zárszámadó közgyűlésre. Nagyon nehéz, viszontagságos év végére tesz pontot ez az esemény, de a tsz tagsága elégedett lehet. Nem kell szégyenkez­niük, mert jól dolgoztak, a vezetés jól gazdálkodott, s így az időjárás okozta ki­esések ellenére sem torpant meg a gazdaság fejlődése. A növénytermesztést mint­egy 3,5 millió forint értékű kár érte. Ennek ellenére egész éven át fizetni tudták a tagságnak a tervezett alap­bért. s most a zárszámadás­kor még némi nyereséget is osztanak. A tsz egy-egy dol­gozójának éves átlagjövedel­me meghaladja a 19 ezer fo­rintot. Egy tízórás munka­nap 104 forintot ér a gaz­daságban. & A rossz k ..-járás ellenére néhány növényiéleség ter­pontjában, a Tüzér utcában kellett volna berendezni az üvegesőműhelyt, helyén pe­riig a barkácsparadicsomot Az üvegezők maradtak: a központi telephelyen nem tudtak volna dolgozni, mert nem kaptak a munkájukhoz elegendő mennyiségű elektro­mos áramot. Az energia be­vezetése körülbelül 380 ezer forintba kerül, s egyelőre a kábelfektetés várat magára A városi tanács ipari osz­tályán megtudtuk, hogy a barkácsműhely létrehozásá­hoz szükséges gépek már megvannak. Amennyiben a vállalat megoldja a kábel- fektetést, március elején át adhatják rendeltetésének a jjarkácsműhelyt. (gl) mésátlaga sem alakult rosz- szul. Tavaszi árpából pél­dául 18 mázsás, kukoricából 17 mázsás májusi morzsolt termésátlagot értek el. Ki­váló munkát végeztek az ál­lattenyésztés dolgozói. Nem­csak az elég magasra terve­zett bevételt sikerült elér­niük, de mintegy 300 ezer forinttal többet is hoztak a gazdaságnak. A nehéz gazdasági év át­vészeléséhez nagy segítséget jelentett az is, hogy a tsz kellő tartalékokkal rendel­kezett. És ezt a mostani zár­számadásnál is szem előtt tartják: mintegy 2 milliónyi tartalékot képeznek az új gazdasági évre is. 9 Szó esik a Zárszámadáson az utóbbi hónapokban hí­ressé vált melléküzemágról, a napi 30—32 mázsa finom ke­nyeret sütő pékműhelyről is Nagyon jól bevált ez a szol­gáltatás, s az idén mór ú.i, sokkal nagyobb, napi 80 má­zsás kapacitású valóságos kenyérgyár építését tervezik. Messzi környék kenyérellá­tását fogja megjavítani ez a létesítmény. És úgy terve­zik, hogy az új üzemben A munkás-kertszövetkeze- tek növényvédelmi kisgép­ellátását vizsgálta nemrégi­ben a Miskolci városi Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya. Az AGROKER szerint lé­nyeges javulás várható az év során a növényvédő kis­gépek választékát és forgal­mazását illetően. Egy speciá­lis szaküzlet nyitását terve­zi az AGROKER és a MÉK. Április, május körül várha­Késik as új rendelők átadása A körzeti orvosi rende­lőnk régi, elavult épületben volt elhelyezve, így lebon­tották és helyébe — a Marx Károly utcán, a stadionnal szemben — szép, modern épületet építettek egy külön­álló ABC-áruházzai együtt, amelynek egyik részét az új körzeti orvosi és gyermek- szakrendelés részére válasz­tották le. Az ünnepélyes avatásra 1970. augusztus 20- án került volna sor, de mű­szaki hibák javítása miatt ezt későbbre halasztották. Az ABC-áruházat pór héttel később meg is nyitották, ám az ugyanezen épületben le­vő körzeti orvosi rendelők műszaki hibáinak kijavítá­sát, úgy tűnik, nem tartot­ták fontosnak, mert az át­adás hónapról hónapra hú­zódik. Mi, a környék lakói panasszal fordultunk már az MSZMP Központi Bizottsá­gához és az Egészségügyi Minisztériumhoz is. Novem­ber 18-án végre olj’an érte­sítést kaptunk a Miskolc vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tályától, hogy december 10- ig, de legkésőbb január 1-ig megnyitják az orvosi rende­lőt. A fenti határidők is el­múltak. de az ajtók sajnos, még mindig zárva vannak. Az itt lakó embereknek igen nagy hátrányt jeleót, hogy a közelben megépült körzeti különböző péksüteményeket, kiflit, zsemlét is készítenek majd. Az Üj Élet Termelőszö­vetkezet az elmúlt évben be­társult a mezőségi ser­téskombinát építésébe. En­nek ellenére futotta más be­ruházásokra. fejlesztésekre is. Egymillió forint saját erővel járultak hozzá a 88 holdnvi szőlőtelepítéshez, ami a kedvezőtlen időjárás elle­nére is jól sikerült. Az idén az új szőlő támberendezé- seinek elkészítésére kerül sor, s mintegy 300 ezer fo­rintos költséggel itatásos bor­júnevelőt építenek. A tsz igyekszik segíteni a tagság mindennapos, apró gondjain, javítani szociális ellátottságán. Több, mint egy esztendeje örömmel fo­gadták a mezőnyárádiak a tsz kis cipész javítóműhelyé­nek megnyitását Az idén a falu húsellátását kívánják megjavítani és üzemi kony­hát szeretnének létesíteni. Az épülő kenyérgyárnál pedig üzemi fürdőt, zuhanyozót lé­tesítenek, amely a szomszé­dos gépműhely dolgozóinak is rendelkezésére áll. tó, hogy megnyílik Miskol­con a Baross Gábor utcai AGROKONZUM épületében Az elmúlt évben hiánycikk volt az olcsó növényvédőgep Az idén 1800 darab várható ebből a típusból, de nagyobb lesz a választék a drágább kisgépekből is. Újdonságnak számít a társulásokban jói használható motoros házi­permetező, amelyből 300 da­rabot hoznak forgalomba Miskolcon. rendelők helyett jóval távo- lobbra kell járniuk. Szeret­nénk tudni, hogy ha az ABC-áruház műszaki hibáit pár hét alatt ki lehetett ja­vítani, az orvosi rendelőkre miért kell fél évet várni. Az ígéretek helyett végre tette­ket kérünk! Jakub Józsefné és társai Miskolc, III., Stadion utca * Dr. Imri Károly főorvos, a III. kerületi Tanács egész­ségügyi csoportjának vezető­je a következő tájékoztatást adja: „A problémát jól is­merjük, és a rendelő átadá­sát szinte hetenként sürget­jük. December 31-ig, — amíg a hibák kijavítása tartott —. az ígért nyitási időpontok be nem tartásáért a felelősség nem bennünket terhel. A körzetben dolgozó orvosok kijelölése, a berendezések be­szerzése már hosszabb ideje megtörténi, s ha a helyisé­geket megfelelő állapotban átadták volna, részünkről nem lett volna akadálya, hogy a rendeléseket az ígért időpontban megkezdjük. Sajnos, az épületeknél még ma is vannak kisebb mű­szaki hibák, elíől tiiggctlc- nül, legkésőbb január 25-cn, hétfőn megkezdjük az orvosi rendelési.” A 17 éves szövetség Segítenek sorstársaiknak vasiatok eredménye. Tóth István „Gcmbócgyár" A magyar hűtőipar győri gyárában tavaly óta készítik a hazai és a külföldi háziasszonyok által is nagyon megked­velt szilvás és barackos gombócot. A Győri Hűtőház „gom­bócgyárában” évente száz vagon — húszmillió — gombóc készül, amelyet mélyhűtenek. A hazai piacokon kívül négy országba — NSZK-ba, Ausztriába. Csehszlovákiába és Ju­goszláviába — szállítanak ebből a magyar specialitásból. A győriek újabb termékekkel kívánják megkönnyíteni a jö­vőben a háziasszonyok munkáját. Még ez évben gyártani kezdik a burgonyapürét és a galuskái is. Képünkön: szala­gon készül a gombóc December helyett máreiushan Szaküzlet nyílik Miskolcon Nagyobb lesz a választék a növényvédő gépekből Vannak, vagy nincsenek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents