Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
ÉSZAK - MAGY ARORSZ AG 4 1971. január 20., szerda KÖZMŰVELŐDÉSI SZÁMVETÉS ENCSEN Munkás-paraszt szövetség Zem n lé® lí en JÉ. Az Encsi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a mi- j nap tartott ülésén megvizsgálta, miként készültek fel j a járás népművelési intézményei és községei az 1971- es esztendőre. A vizsgálódás gerincét a járási könyv- ! tár, illetve a járási művelődési központ munkájának ' elemzése képezte, ezekhez kapcsolódott a községi nép- ' művelési tervek felülbírálása. * A nagy kiterjedésű és igen sok apró községre, kis lélekszámú településre szakadozott járásban sokkal nehezebb a közművelődést irányító tevékenység, mint máshol. A két központi intézmény, a könyvtár és a művelődési ház azonban ezekkel az adottságokkal számolva tervezi és végezi munkáját. A járási könyvtár hálózati tevékenysége — a végrehajtó bizottság megállapítása szerint — az. elmúlt évben javult. Krasznokvajdán, Halmaion és Novajidrány- ban új körzeti könyvtárakat hoztak létre, Hernádvécsén és Forrón a Száz falu, száz könyvtár mozgalom keretében új, korszerű helyiséget, berendezést és felszerelést kapott a könyvtár, s befejezéséhez közeledik a'1- telkibányai könyvtár építése is. Sajnos. , a közművelődési könyvtárak fejlődése, a lakóhely szerinti ellátás elmaradt a társadalom fejlődő szükségleteitől. A járási könyvtár funkciójának megfelelően kettős feladatot lát el, s „ irányító hálózati munkájában a megye közművelődési irányelveinek ismeretében tervezte az évi programot, A sok kis községgel terhes járás helyzetéből adódóan céltudatosan törekszik az alapszintű — körzeti — könyvtári ellátás megteremtésére. Vil- njányban és Boldogkőváralján újabb körzeti intézmények létrehozását tervezi, és kitapintható a körzeti székhelyek további erősítésének tendenciája. A módszertani munkákat különféle írásos anyagokkal is elősegítik, több ünnepi rendezvényt tervez - nek a Dolitikai könyvhónap, a mezőgazdasági könyvhónap. az ünnepi könyvhét és az: őszi megyei könyvhetek kapcsán. A munkatervből kitűnik. hogy a könyvtáros nevelő tevékenysége már az állomány összeválogatásár.ál kezdődik. Sajnos, a könyvtár jelenlegi énülete már gátolja a korszerű állomány kialakítását. Mivel feltűnően kevés a munkás és paraszt olvasó a járási székhelyen. a tsz-tagság és a gépjavító üzem dolgozói között olvasótoborzást terveznek. A járási művelődési központ három nagyobb feladatkörre bontotta munka- programját. A szocialista tudat és társadalmi magatartás sokoldalú fejlesztése érdekében szakmai klubok, műszaki és mezőgazdasági szakismereteket nyújtó előadások, politikai tájékoztatók. szerepeltek programjában. megielelően támaszkodott a televízió, a rádió és a dokumentumíilm nyújtotta ismeretanyagra is, a családi és társadalmi ünnepek színvonalasabbá tétele érdekében fúvósötöst hozott létre, bevonta e munkába a járási pedagógus énekkari és az irodalmi színpadot. A termelést segítő népművelési tevékenységben a járás mezőgazdasági termelésének sajátosságait figyelembe véve, állattenyésztési, korszerű gépesítési előadásokat tartanak, szántóversenyt és mezőgazdasági kiállítást terveznek. Nem hagyják figyelmen kívül a bemutató üzemeket sem. összefogják és egybehangoljak a termelőszövetkezetek országjárásait, kirándulásait, tapasztalatcseréit. A közízlésfejlesztés érdekében kórustalálkozót, népdalvetélkedőt, járási szavalóversenyt rendeznek, az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok szakmai segítése érdekében találkozókat és tapasztalatcseréket szerveznek. Zenei klubesteket és négy előadásból álló zenei ismeretterjesztő sorozatot tartanak több községben. valamint képzőművészeti vándorkiállítást juttatnak el a falvakba. Nagy szerepet szánnak az abaújdeve- cseri szabadtéri színpad nyári rendezvényeinek és gondot fordítanak a bábművészet fejlesztésére. A községek népművelési terveik elkészítésénél figyelembe vették az adott település sajátosságait, társadalmi. gazdasági és kulturális életiét, és a kialakult helyzetképre építették fel éves munkájukat. Nagyon helyesen, helyet kapott a tervekben a társadalmi és tömegszervezetek, valamint intézmények programja is. A szocialista társadalomszemlélet kialakítása érdekében 297 természettudományi és 542 társadalomtudományi előadást kívánnak tartani, 38 községben szülők iskoláját 24 helyen egészségügyi tanfolyamot szerveznek, és csaknem minden településen van párt-, illetve KISZ politikai oktatás. Harminckét községben működik ifjúsági klub. Nagy számban találhatók a hazafias nevelést szolgáló egyedi és komplex előadások. Több község terveiben megtalálható a nők helyzetével és az ifjúság problémáival való foglalkozás. A termelést segítő, a szakmai műveltség emelését szolgáló tevékenységek sorában sok ismeretKözponti üzemünk azonrlali belépéssel — vasipari gyakorlattal rendelkező — ! an ya gazdálkodói, valamint vizsgával rendelkező szakácsot, vagy szakácsnőt keres Bérezés: a gyakorlati évek figyelembe vételével, megegyezés szerint. Jelentkezés: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató j Vállalat, Felsőzsolca, Állomás u. 5. sz., munkaügyi csoport. FoiyrATJUK^ terjesztő előadás szerepel — a természettudományi előadások 90 százaléka mező- gazdasági jellegű —, és szeretnék emelni a sajnálatosan kevés mezőgazdasági szakkör számát. Terveznek egy gyermek mezőgazdasági gépszerelő szakkört is, és sokfelé mutatkozik törekvés, hogy a termelőszövetkezetek vezetőivel a szakkörök fontosságát, közvetett hatását jobban megértessék. A közízlésfejlesztésben a tömegkommunikációs eszközökön kívül nagymértékben kívánnak a helyi műkedvelő erőkre is támaszkodni. Ugyanakkor több alkalommal hívják vendégszereplésre a Miskolci Nemzeti Színház együttesét. Csak néhány gondolatot tudtunk kiragadni a nagy járás színes, érdekes népművelési programjából, a számvetés adataiból. A legna gyobb erénye az encsi járás közművelődési munkájának, hogy a sajátos helyzetet, a szétszórtságot mindenkor figyelembe veszi, s a 1 er vek összhangban vannak az adottságokkal, lehetőségekkel, a realitásokra épülnek. (hm) Két értékes helytörténeti tanulmány A KÖZELMÚLT emléke- ___________zetes évfordulói megyeszerte meg- pezsdítették a helytörténeti kutatómunkát. A jubileumi pályázatok sok plokumentum értékű adattal gyarapították a legutóbbi félszázadról való ismerteinket. Az összegyűlt gazdag forrásanyagot figyelemre méltó publikációk teszik hozzáférhetővé a tudományos érdeklődés számára. A Sátoraljaújhelyi járási Tanács kiadványsorozatot indított a díjazott pályamunkák közlésére — ,,Helytörténeti publikációk” címmel. Ennek a sorozatnak első füzete két, témájában összefüggő tanulmányt tartalmaz. Mindkét pályadíjnyertes mű szerzője dr. Bartha István. Első tanulmányában a munkás-paraszt szövetség sajátos alakulását, s helyi problematikáját vizsgálja az egykori Zemplén megyében, az 1919- es Magyar Tanácsköztársaság idején. Másik munkájában a felszabadulással végérvényesen hatalomra került munkás-paraszt szövetség eredményeként 1945—1950 között bekövetkezett agrár- átalakulás zempléni történetét taglalja. A fehérterror az első magyar munkás-paraszt állam helyi tanácsi szerveinek iratanyagát sem kímélte. Ezért különösen becses minden megmentett dokumentum ebből a korszakból. A tanulmány szerzője a gyér forrásanyag gondos elemzésével kimutatja, hogy az akkori Zemplénben a birtokok és az agrárnépesség sajátos megoszlása miatt lehetőség nyílott a földkérdés kettős megoldására. A szegényparaszt- ság többsége itt Is a földosztást igényelte, s a földek szétosztásához — például Erdőhorvátiban — u. tanácshatalom első napjaiban hozzá is kezdtek. A Járási direktórium hozzájárulásával 48 szegényparaszt nyilhúzás szerint kapott földet a Wald- bott-birtokból. Ez fontos adalék a földosztás gyakorlati lehetőségére. cselédség viszont a AZ URADALMI realitások felismerésével — a fel nem osztható gépi felszerelés gazdaságos kihasználása, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek a maguk javára való megőrzése érdekében — több uradalomban kezdettől a termelőszövetkeKönyvtá rákról Leninvárosi tapasztalatok A könyvtárak igen sokat tehetnek a szocialista kultúra értékeinek népszerűsítéséért, terjesztéséért; a könyvtár minden társadalmi tevékenység előmozdítója, kiszolgálója. A könyvtárosra pedig nem kisebb feladat hárul, mint az, hogy mindennapos munkája során segítse az olvasók ízlésének fejlesztését, formálását, nyújtson megfelelő tájékoztatást, járuljon hozzá a dolgozók általános és szakmai műveltségének növeléséhez. A Derkovits Gyula Művelődési Központ vezetősége ezek figyelembevételével értékelte az intézmény keretében működő felnőtt könyvtár egyéves tevékenységét. Íme néhány példa a könyvtár .eredményes munkájából. Az elmúlt esztendő a nagy politikai évfordulók éve volt. Ezek megünnepléséből, méltatásából a művelődési központ felnőtt könyvtára méltóképpen kivette részét. így például hazánk felszabadulásának 25 évfordulója, a Lenin-cente- nárium és a város névadó ünnepsége alkalmával nagyszabású, reprezentatív kiállításokat, vetélkedőket rendezett. Nem volt olyan ünnepi esemény, ahol a könyvtár ne hallatott volna magáról. A hagyományos leninvárosi művelődési hetek programjában szintén jelentős helyet foglalt el a könyv, az irodalom népszerűsítése. Az intézmény könyvtára színvonalas irodalmi esteken emlékezett meg a költészet napjáról és az ünnepi könyvhétről. Két országos rendezvényre is sor került 1970- ben. Az egyik jelentős kulturális esemény a KISZ jubileumi olvasómozgalom harmadik országos sorsolása volt, melyet klubfoglalkozással egybekötve tartottak Leninvárosban. Ezenkívül megyénk fiatal szocialista városában rendezték meg a politikai könyvnapok országos megnyitóját is. Mindkét-, tő sikerrel zárult, sok látogatót vonzott. Az elmúlt esztendőben számos, nagy sikerű irodalmi rendezvény (előadó estek, író-olvasó találkozók) színhelye volt a Derkovits Gyula Művelődési Központ. Megemlíthetjük Berek Katalin és Nagy László estjét, továbbá Sánta Ferenc, Fehér Klára, Szilvást Lajos részvételével megtartott íróolvasó találkozókat, amelyeket igen nagy érdeklődés kísért. Rendkívül eredményes volt a műszaki könyvhetek alkalmával megrendezett kiállítás. könyvismertető és műszaki vetélkedő, amit az is bizonyít, hogy a közelmúltban lezajlott megyei értékelés alapján, a Derkovits Gyula Művelődési Központ könyvtára — a műszaki-termelési munkát segítő könyv- akcióban — a Diósgyőri Bartók Béla Művelődési Központ könyvtárával együtt, a legjobb eredményt érte el Borsodban. Említésre méltó, hogy a könyvállomány 1500 kötettel gyarapodott az elmúlt év alatt. Ugyancsak örvendetes, hogy az olvasók száma 15 százalékkal, míg a kölcsönzött könyvek száma —• az előző évhez képest — 16 százalékkal emelkedett. De javultak a tárgyi feltételek is. Üj helyiséggel bővült a könyvtár, így lehetőség nyílt a helyszínen való olvasásra, illetve tanulásra. A Derkovits Gyula Művelődési Központ könyvtára egyre nagyobb szerepet játszik megyénk kulturális életében. Ezt bizonyítják az említett példák, az intézmény évről évre javuló munkája és azok a reális tervek, amelyeket 1971-ben szándékoznak megvalósítani Leninvárosban. zeti formát valósította meg. Az országos bizonytalanság azonban itt is éreztette hátrányos hatásút. Épp a Tanácsköztársaság agrárpolitikájában tapasztalt elvi és gyakorlati hibák következetes kiigazítása segített abban, hogy 1945 után elsőként a föld ügyét rendezték nálunk, a szegényparasztság kívánságainak megfelelően. Az e korszak helyi agrártörténetét tartalmazó tanulmány a földosztás előkészítésére. s a lebonyolítás irányításúra küldött kommunista miniszteri biztos kéziratos jelentéseinek ismertetésével eleveníti fel a törté- nelemlordító esemény jellemző mozzanatait, s hitelesen dokumentálja a kommunista párt vezető szerepét a munkás-paraszt hatalom megvédéséért, megszilárdításáért vívott küzdelemben. A továbbiakból a termelőszövetkezeti mozgalom feltételeinek kialakulását ismerhetjük meg. Az első, már termelő jellegű szövetkezetek 1948 őszén alakultak Zemplénben — s a táj jellegét kifejezően, főként, szőlőt műveltek szövetkezeti keretben : Tállyán 40 holdon, az újhelyi szőlőhegyen 14 holdon, Bodrogkeresztúron 38 holdon. A feltárt hiteles adatok .szerint szántóföldi gazdálkodásra először a sárospataki Dorkó-tanyán alakult 63 holdon, 58 taggal földbérlő szövetkezet. ugyancsak 1948 őszén. A tanulmány 1950-ig kíséri nyomon a fejlődést, amikor már az akkori megye területén 33 termelőszövetkezeti csoport működött, 950 taggal. A VIZSGÁLÓDÁST dr. Bartha István azért zárja le 1950-nél, mert a közigazgatás -átszervezésével megszűnik az önálló Zemplén megye, s kialakul az egységes Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A téma fontossága azonban mindenképpen indokolttá teszi, hogy e tanulmány módszereit alkalmazva, tovább folytassa a kutató közhasznú munkáját, a szövetkezeti mozgalom ellentmondásaiban is tanulságos történetének kiteljesítésével. Bcrecz József BOJCSUK JÓZSEF ÉS IMRE GABOR «EGENYI NYOMÁN IRTA: CS. HORVATH TIBOR RAJZOLTA: SEBOK IMRE
