Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

1971. január V9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Engedély nélküli építkezések Á lakáshiány nem Selset mindenre magyarázat Csaknem minden város problémája az engedély nél­küli építkezések megszűnte- lése. Miskolcon ez különö­sen nagy gond. mert a vá­rosban már elkezdődött, s a következő években lényege sen nagyobb ütemben való­sul meg a rekonstrukció. Lakónegyedek épülnek, le­bontják a régi házakat. Al­kalomadtán egy-egy olyan építményre találnak a vá­rosrendezés szakemberei, amelyek nem szerepelnek semmilyen térképen. terv­rajzon. A Boldva utcában, a Szon- dy-telepen, a déli terelőút mentén, a Magashegynél, a Tatárdombon, a perecest út környékén és még a város nak számos más részén egy- re-másra nőnek ki a föld­ből az ilyen „illegális lakó­negyedek” A város belterü­letén, a belvárosban keve­sebb a lakás célját szolgáló tiltott építmények száma, itt jobbára garázsokat és kü­lönböző toldaléképületeket tartanak számon a kerüleli tanácsok illetékesei. A felsorolt területek túl­nyomó részén az épületek lakások. A legnagyobb gond, hogy a szocális ellátottság rossz. Sűrűn laknak, s kevés a közmű. A fertőzéses be­tegségek góca is gyakran ez a néhány környék. A kerületi és a városi ta­nácsok ezzel a témával fog­lalkozó munkatársai gyak­ran csak akkor fedezik fel az effajta épületeidet, ha már kis lakóteleppé fejlődnek Hetek, hónapok alatt épül­nek ezek a házak, s ha fe! is fedezik, mielőtt az épít ményekre tető kerül, a le­bontási határozat, meghozá sáig, illetve annak hatályba lépéséig sok idő telik el. annyi, hogy az engedély nélkül építő be is költözik közben. Az egyik kerületi tanács jelentéséből idézünk: „Az el­múlt két év tapasztalatai alapján egyetlen esetben sem történt még olyan épü­let lebontása, amelyben as engedély nélküli építkező benne lakik... Sajnos, lehe­tőség sincs arra, hogy má­sod-. illetve harmadíbkon jó­váhagyott intézkedéseket végrehajtsunk, mivel az ér­vényben levő rendelkezések szerint lebontani csak üres, lakó nélküli épületeket le­het.” Ezek után érthető, hogy a tanácsok hiába is in­tézkednek erélyesen, a már lakott, bár engedély nélkül épített házat nem lehet — a rendelkezés értelmében — lebontani. Természetesen nemcsak a jogok gyakorlá­sáról van szó. Ha valakit — függetlenül attól, hogy en­gedély nélkül épített — ki­költöztetnek, vajon hová mehet lakni azután? A la­káshiány miatt manapság nem könnyű a szabályok megszegéséért járó bünteté­seket végrehajtani. A taná­cson nyilvántartják azt az épületet, amelyet engedély nélkül építettek. Ha a város- rendezés miatt szanálásrá kerül sor. akkor a tulajdo­nosnak kell lebontania az épületet. Ha azonban lakás­ról van szó, a tanácsok kénytelenek gondoskodni a lakó elhelyezéséről. Gond a vikendházak en­gedély nélküli építése is. Azon túl, hogy pihenőházat építenek, nemegyszer elő­fordul, hogy albérlőnek ki­adják az építményt, sőt ál­landó lakóként beköltöznek maguk a tulajdonosok is. Az üdülőtelep rekonstrukcióját is tervbe vették a városi ta­nácson. De ha ilyen esetek­kel találkoznak, a már is­mert probléma áll elő: azt a házat, amelyben laknak, nem lehet lebontani. Államunk igyekszik segí­teni ezeken az embereken. Lehetőséget kapnak a rossz lakáskörülmények között élők, köztük azok, akik a maguk építette, cseppet sem egészséges lakásban ci­nek. hogy az OTP-töl ka­matmentes kölcsönt vegye­nek fel. Ezt a pénzt, az új lakótelepi lakások megvásár­lására költhetik. Általában egyszerre körülbelül 10 ezer forintot kell fizetniük, s a hosszú lejáratú kölcsön tör­lesztése a későbbiekben nem jelent megélhetési gondot Mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Inkább vállal­ják a rossz, lakáskörülmé­nyeket. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy építsen, de kö­telessége, hogy ne építsen engedély nélkül. Sajnos, csupán az adott jogokkal él­nek, cs sokan megfeledkez­nek az effajta kötelességek­ről. Rudabányai helyzetkép Gergely László A havas, hideg napok je­lentős többletmunkát és az eddiginél nagyobb erőfeszíté­seket követelnek a rudabá­nyai hegyek külszíni fejté­seinek dolgozóitól. Az új esztendő elején például a Vilmos és a Barbara „napfényes” bányákról több száz köbméter havat lapátoltak le. hogy dúsitóüzemüket, vala­mint a diósgyőri és az ózdi nagyolvasztókat zavartalanul elláthassák vasérccel. Ezekben a napokban a tar­tós hideg nehezíti a szabad­téri bányászkodást és a ki­termelt érc elszállítását. A nagy hidegtől sorra befagy­nak a fúráshoz szükséges sűrített levegőt szolgáltató csővezetékek, eljegesednek a szállítóutak és a havas, ned­ves érc szinte percek alatt a vagonok aljára fagy. A műszakiak számos in- lézkedést vezettek be. cs ötletes módon oldották meg a fagy elleni véde­kezést. A kompresszortelepek kör­nyékén például melegvizes „fűtőtestekkel” védik a cső­hálózatot és a külszíni bá­nyákban az „elfagyott" cső­vezetékeket egy, erre a célra szervezett brigád faszén- és olajkócos tüzeléssel olvaszt­ja ki. Így a' sűrített levegőt a nap minden szakában biztosították. A csúszós utakat és vasúti kocsik alját a dúsítómű pör­kölőkemencéiből kikerülő melléktermékkel. úgyneve­zett meddőporral szórják be. Ez a meleg ásványi anyag felolvasztja az. utakat borító jeges havat, és meggátolja a vasúti kocsikban az érc lefa­gyását. Így az eddig haszná­latlan meddő a téli hónapok­ban fontos és hasznos szere­pet tölt be Rudabányán. A megtett intézkedések eredménye, hogy a mínusz 10 fok feletti hidegben is folya­matosan dolgoztainak a kül­színi fejtéseken, ahol a dol­gozók naponta többször kap­nak meleg, citromos teát. A bányászok jelenleg 700 temna barna és ugyanennyi rneny- nviségű dúsított. 42—44 szá­zalék vastartalmú ércet to­vábbítanak a borsodi kohá­szatokba. Csak a horgászoknak szakad Az Északmagyarországi Horgász Egyesület Vörös­marty utcai klubjában egy héten kétszer, kedden és pénteken előadásokra, film­vetítésekre gyűlnek össze a horgászok. A jégpáncéllal fe­dett tavakat, folyókat ilyen­kor csak igen kevesen láto­gatják. A lék alól ugyanis csak a horgászoknak szabad kiemelni a zsákmányt, a há­FIGYELEM! FIGYELEM! Most keresse fel a Miskolci Patyolat Vállalat fióküz­leteit. Rövid vállalási határidők Ruháit most 10 nap alatt tisztítja és festi a Miskolci Patyolat. Felvevőhelyek a város minden pontján és vidéken. Központi üzemünk azonnali belépéssel gyakorlattal rendelkező — vasipari an ya «gazdálkodót, valamint vizsgával rendelkező szakácsot, vagy szakácsnőt keres Bérezés: a pvakorluti évek figyelembe vételével, megegyezés szerint. Jelentkezés: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Felsőzsolca, Állomás u. 5. sz., munkaügyi csoport. 10—40 év közötti, elsősorban ipari számviteli gyakor­lattal rendelkező számviteli és pénzügyi lőos/t á I yvezelői munkakör betöltésére alkalmas közgazdászt keres az Alkaloida Vegyészeti Gyár. Lakás megoldható. Jelentkezés: részletes önéletrajz beküldésével. Cím: Alkaloida. Tiszavasvári. Tiszta, világos, egészséges, ideális „női” munkahely a Buda pesti Habselyem és Kötött­árugyár kurityáni telepének varrodája Fotó: Laczó József. Hozzászólás a madár-ügyhöz Lapunk január 10-i számá­ban cikket közöltünk a ma­darászok ellen, akik a téli hideget, nagy havat kihasz­nálva lépvesszőkkel, csap­dákkal fogdossák össze a hasznos madarakat, melye­ket aztán százszámra el is pusztítanak. A jelenséggel kapcsolatban több olvasónk személyesen, vagy levélben mondta el véleményét, az alábbiakban a levelekből közlünk. Büntetést érdemelnek Mint lapjuk állandó olva­sója, megütközéssel és fel­háborodással olvastam a cikkben közölteket. Arról tu­dok, hogy más országokban pusztítják a madarakat, de, hogy nálunk, Magyarorszá­gon is megtegyék, ezt nem hittem. Itt, nálunk Bánré­vén, az udvarunkban nem­csak a pintyeknek, cinkéknek van állandóan terített aszta­luk, de minden nap 10—12 fácán is bejár hozzánk meg­reggelizni a kazlak közé szórt tengeriből. Én csalá­dommal együtt gyönyörkö­döm bennük, de eszembe sem jutna, hogy ezeket a hidegtől annyit szenvedő ma­darakat összefogdossuk. Nem értem a lépvesszősö- ket. Véleményem szerint fel­tétlenül büntetést érdemel­nek. Tapolcán. Diósgyőrben és Miskolc más helyén is vannak szép gyümölcsösök. Legalább ezeknek tulajdono­sai vernék d környékükről a madárfogókat, akiiénél: lel- külete szerintem valahogy nagyon messze lehet az egészséges ember lelkűidétől, Én, mint falusi gazda, védem a madarakat, mert szeretem őket. másrészt becsülöm, ér­tékelni tudom hasznos tevé­kenységüket. Serényi János oki. gazda, tsz-tag Bánréve Nem kell szegyeim Igaz, amit a cikk tartal­maz. Miskolcon, sajnos, so­kan pusztítják a hasznos madarakat. Véleményem szerint persze, nem kell szégyelni, ha valaki szereti az állatokat és most a télen eteti a cinkéket, pintyeket stb. A tapasztalat azt bizo­nyítja. hogy ezek az. embe­rek általában nem gonoszak, nem rosszindulatúak. .1. B. Miskolc Nagy összegekkel védjük Megdöbbentett a cikk. Ép ésszel nehéz felfogni, hogy miért pusztítják a madara­kat. A Herman Ottó Múzeum évente nagy összegeket fordít a hasznos madarak áttelel- tetésének segítésére, mások pedig büntetlenül barbárkod­nak, százszámra pusztítják azokat. A cikk írója megje­lölte a helyeket is, ahol a madarászok tevékenykednek. Sok felháborodott társam ne­vében is mondhatom: re­méljük, hogy a lépvesszösök valóban minél hamarább lépre kerülnek. Tóth Józsefnc, Herman Ottó Emlékmúzeum, Lillafüred lóval való halászás egyébként tilos a jég alól. A hideg és a hó miatt nemcsak a horgá­szok érdeklődése csappant meg, de valamirevaló zsák­mányról sem számoltak be mostanában az egyesülethez belátogató horgászok. Egy kicsit a tavaszi felké­szülés ideje is a január. Ilyenkor rendbehozzák fel­szereléseiket a halászok, hogy mihelyt az idő engedi, újra hódolhassanak szenve­délyüknek. Még kevesen vál­tották ki az idei engedélye­ket, ami ugyancsak azt mu­tatja. hogy a tópartok és folyók elválaszthatatlan ba­rátai visszahúzódtak a hi­deg miatt. Nem telik viszont haszon­talanul a tél sem, mert a fel­készülés során sok újdonság­gal ismerkedhetnek meg. Az előadásokat az egyesület tisztségviselői, vezetői tart­ják a horgászok népes csa­ládjának. • • Ünnepek — rendelésre Egy-egy lakodalom, na­gyobb összejövetel, ünnepség lebonyolításával mindig sok a tennivaló, az utánjárás különösen akkor, ha ezeket faluban rendezik, ahol sen­ki sem akar lemaradni a másiktól. Az áfész-ek egyik jó kez­deményezése volt nemrégi­ben ezeknek az ünnepségek­nek, az ünnepségekkel, ren­dezvényekkel, az összejövete­lekkel járó bonyodalmaknak az átvállalása. A legutóbbi felmérések szerint me­gyénkben is mind kedvel­tebbé válik ez a szolgálta­tási forma. Tavaly újra emelkedett azoknak a ren­dezvényeknél:, lakodalmak­nak stb. száma, amelyekhez az áfész-ek megbízottait kér­ték meg lebonyolítókként. R 50 százalékos adjunktus égóla megszoktuk már, mekkora furcsaságokat tud művelni a hivatalos, vagy inkább hivatali nyelv. „Szent bürokráciánk” eredendő bűne még valahol a k. u. k. világban gyökerezik, amikor ~ akár volt értelme, akár nem — szinte szolgai hű­séggel lefordították, magyarra gyötörték át a német paragrafusokat. Ezzel afféle hivatali 'tolvajnyelvet te­remtetlek, amelynek megmagyarázásához feltétlenül fiskálisra volt szükség, közönséges földi halandó édeskeveset értett meg belőle. Sajnos, mintha még most is kísértene olykor-olykor ez a kétes értékű nyelvi „örökség”, amely manapság jobban törekszik ugyan a közérthetőségre, de azért néha el-elkövet va­lamit, amivel nevetőizmaink működtetéséről is gon­doskodik. Mint például az a pályázati hirdetés, ame­lyet egyik hivatalos lapunkban olvashatunk, s amely tudtára adja mindenkinek, akit érdekel, hogy az egyik egyetemünk bölcsészettudományi karán a könyvtártu­dományi tanszék népművelési csoportjához „egy 50 százalékos adjunktusi állásra’’ lehet pályázni. Jó. jó, tudjuk, afféle félfizetéses cs félmunkakörös állásról van szó. Eddig még el is fogadhatnánk, de amikor úgy folytatódik, hogy „a kinevezendő 50 százalékos adjunktus feladata lesz előadások és szemináriumok vezetése" — akkor már igazán nem tudjuk megállni nevetés nélkül. Mert el sem tudjuk képzelni, hogyan fog majd „előadásokat tartani és szemináriumokat vezetni" olyan pályázó aki csak — 50 százalékban lesz adjunktus. (hej)

Next

/
Thumbnails
Contents