Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. január 19., kedd Bartók-művek 39 lemezen í magyar haislemezgyártás francia nagydíja A KÉPERNYŐ ELŐTT Bözsi, isacg ssz Alkaíonák, és mások RANGOS nemzetközi elis­merési kapott a magyar hanglemezgyártás. Bartók összkiadásunk, Franciaor­szágban eddig megjelent 15 lemeze érdemelte ki az idei Grand prix national de disque-et, azaz a nemzeti hanglemez nagydiiál. A na­pokban nyújtotta át Párizs­ban a város főpolgármeste re az oklevelet ifjú Bartók Bélának, az összkiadás szer­kesztő bizottsági tagjának. Korábban egy Liszt-lemez, Szokolay Vérnász című ope­ralemeze, a Magyar népzene lemezalbumunk nyert nem­zetközi elismerést francia, nyugatnémet díjakat. Ezek a sikerek is bizonyítékai an­nak a fejlődésnek, amely az utóbbi években európai ran­gúvá tette a magyar hang- lemezgyárást. Nemcsak a ha­zai szerzők leghivatottabb tolmácsolóit vélik felfedezni a magyar hanglemezeken, de felfigyel a világközvéleménv, kuriózum kiadványainkra is. Mint például az Eszterházy kottagyűjtemény kiadatlan műveire a közelmúltban megjelent 2 Beethoven-mű, — az István király és az Athén romjai —, amelyek ugyancsak lemezritkaságok. Haydn D-dúr szimfóniája és Szerenád című műve le­mezéről így ír az Audio and record rewiev című szaklap: „örömmel, üdvözöljük e fel­vételt, melyen eddig még le­mezen meg nem jelent mű­vek hallhatók. Örömünk két­szeres, hiszen a művek igen érdekes, s nagyszerű elő­adásban szólalnak meg." Egy másik szaklap, a Re­cords and recording Liszt­dalokat tartalmazó leme­zünkről vélekedik elisme­rően. „Aki eddig még nem vette volna meg e lemeze­ket. sürgősen vásárolja meg, számos csodálatos dalt hall­hat e felvételeken. Az éne­kesek nagyszerűek, a slereo- felvélel nagyon jó, kiegyen­lített .. Számos Kodály, Liszt. Er­kel, vagy a mai magyar ze­nét reprezentáló szerzők: Szokolay, Farkas. Ránki, Szabó, Petrovits, Kosa, Ma­ros és mások műveit meg­szólaltató lemezek sikerrel szerepelnek külföldön is. A legnagyobb vállalkozás, Bar. tők műveinek 39 lemezre tervezett összkiadása — több éves program, avatott elő­adóművészek tolmácsolásá­ban. A KOMOLYZENEI leme­zek iránti érdeklődés ha­zánkban örvendetesen nőtt. 1970-ben ötven százalékkal több ilyen lemez fogyott, mint a megelőző évben. A Bartók-összkiadás. lemezei egyenként átlag 2 ezer pél­dányban fogytak el. A nagy­díj után külföldön, pl. Fran­ciaországban is eladtak 3—4 ezer lemezt. A Hanglemezgyártó Válla­lat 1971-es tervei is figye­lemre méltók. Még az id'én elkészül a Bartók-összkiadás. 39 lemezének felvétele (s 72- ben valamennyi meg is jele­nik). Folytatják Kodály válo­gatott műveinek kiadását: zenekari dalok, kórusművek, vegyeskari művek szerepel­nek a programban. Májusban lesz 20 éves a Hanglemezgyártó Vállalat. Erre a jubileumra Bánk bán keresztmetszetet jelentetnek meg, idézve ezzel az első magyar mikrolemezt, amely ugyancsak ebből az operából, adott részleteket. BEFEJEZŐDÖTT a ma­gyar költők 50 lemezes so­rozata. A váratlan nagy si­ker — egy-egy verses lemez­ből 80 ezer fogyott el — újabb prózai kiadványok tervét szülte. Nagylemezen élvonalbeli művészek szó­lalnak majd meg. S ez ugyan még távoli elképzelés — nagy prózai, drámai műve­ket —, mint az Ember tra­gédiáját — kívánják lemez­re venni. Silvanu Ceccherini nevét mostanában gyakran emle­gették. Rabszállítás című re­génye nemrégen jelent meg magyarul, és elég nagy fel­tűnést keltett. A szerző bör­tönben írta, elítéltként hosz- szú éveket töltött elzárva, és kéziratait is a rács mögül küldte a kiadóknak. Álható­nak című novellája, amely Zsámboki Zoltán adaptáció­jában és Dömöllcy János rendezésében csütörtökön a képernyőn, tv-filmként je­lentkezett, ugyancsak a köz­törvényes bűnözők világa bői merítette témáját. A máso­dik világháború vége felé egy börtönből kiszabadultak az elítéltek. Tolvajok, betö­rők. gyilkosok, vérbosszúra esküdött délolaszok. Négyen egy tanyára vetődnek, ahol csak az asszony van otthon a férj katona. A szabad életre, nőre, fényre egyaránt kiéhezett, cseppet sem von­zó fickók egy bátor ,asszony mellett — aki katonaszöke­vényeknek véli őket — ma­gúit is dolgos emberekké vál­nának. ha nem fenyegetné őket a veszély: egy napo,i vége lesz a háborúnak, nor­malizálódik az élet, s rájuk, közönséges bűnözőkre, bár­kinek a kezében lesz is a ha­talom, ismét börtön vár. A játék igen érzékletesen mu­tatta meg, miként lesz e fic­kókból fokról fokra inkább Statisztikai számok tanulsága A minap tették közzé a gyorsmérleget az 1970-es mo­ziforgalomról. Tény, hogy nem emelkedett az elmúlt évben sem a mozik látoga­tottsága, de nem is csökkent olyan mértékben, mint a ko­rábbi években. A külföldi filmek közül a januárban bemutatott Ha ... című an­gol alkotás közel nyolcszáz­ezer nézőt vonzott a mozik­Az Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegysé gc (3. sz. ÉPFU) térítésmentes hivatásos személy - és tehergépkocsi- vezetői kiképzést szervez Jelentkezési feltételek: 21 éven felüli' életkor, legalább 8. általános is­kolai végzettség, büntetlen előélet, pályaalkal­massági vizsgán való megfelelés. A tanfolyamra felvételt nyert dolgozók az alábbi jut­tatásban részesülnek: A tanfolyam időtartamára havi 1200 Ft, a tan­folyam befejezésétől számított 3 hónapon ke­resztül segédgépjárművezetői munkakör betöl­tése mellett havi 1500 Ft kereseti lehetőség. A 3 hónapos segédvezetői munkakör letöltése után felelős gépkocsivezetői munkakörben nyer be­osztást, a kollektív szerződésben maghatározón bértételek mellett. Biztosítja az üzemegység a kollektív szerződésben meghatározott munkaruhafélék juttatását (bé­lelt bőrkabát, munkaruha, bőrkesztyű), továbbá a vidéki dolgozóknak, szükségszerűen munkás- szállást is biztosítunk. Jelentkezés: személyesen, 1971. február 15-ig. Miskolc, Tüzér utca 12. sz. alatt, a munkaügyi osztályon. ba. a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című francia—algériai produkció hétszázezret, a Bűn és bűn- hödés című szovjet film pe­dig nem egészen két hónap alatt négyszázezer néző előtt pergett. Az újonnan bemu­tatott húsz és néhány fel­újított magyar film közül a Szerelmesfilm tűnik az év kiemelkedő sikerének (kifu­tási ideje nagyrészt még most következik), hatszáz­ezer nézőt vonzott a Szem­től szembe, a Szerelmi ál­mok című Liszt Ferenc élet­rajzi filmre pedig két hó­nap alatt hatszázezer jegy fogyott el (bár ez kétrészes film, két jegy kell hozzá, te­hát a nézőszámot meg kell feleznünk), a legnagyobb meglepetést azonban aligha­nem Jancsó Miklós először 1965-ben bemutatott, s akkor viszonylag alacsony látoga­tottságot vonzó, s a felsza­badulás 25. évfordulójára felújított Így jöttem című al­A szeletelő kamera Űj, látványos fényképezési eljárásról, a szeletelő kame­ráról tudósít a Delta Maga­zin új száma, többek között. Képekben ad számot a ma még fantasztikus terveknek tűnő holnap városáról. Ato­mok a képernyőn címmel egy új, elektromikroszkópos vizsgálati módszert ismertet. Közleményt találunk a lap­számban a négyezer éves in- dusi kultúra feltárásának legfrissebben közzé-tett ada­tairól, a repülésbiztonság korszerű eszközeiről. Két új tudományos felfedezésről is olvashatunk: az egyik a fér­fi kromoszóma egyszerű ki­mutatása, ami a mestersé­ges megtermékenyítés ese. tén a születendő gyermek ne­mének meghatározását is le­hetővé teszi, a másik egy röntgeneljárás az évmilliók­kal ezelőtt kihalt őslények pontosabb megismeréséhez. Sok más, egyéb híradás, in­formáció és igen sok fény­kép teszi teljessé a Delta Magazin januári számát. kotásának fogadtatása jelen, lette, erre ugyanis most fél­millió néző volt kíváncsi. A fenti számadatokból ki­tűnően a romantikus törté­netek és a halhatatlan kiasz- | s/.ikusok adaptációi mellett azok a filmek jelentik a leg­nagyobb vonzerőt, amelyek napjaink és közelmúltunk legizgalmasabb kérdéseire keresnek választ, korunk történelmi jelentőségű moz­zanatait, a társadalmat ma és a közelmúltban foglalkoz­tató problémákat próbálják művészi megfogalmazásban a mozilátogatók elé tárni, s az élet támasztotta kérdések­re a válaszadást is megkí­sérlik. becsületes ember, akiknek végül is gyáván kell elsőm polyogniuk a biztonságot je­lentő tanyáról, mert négyen nem tudták megvédeni nz asszonyt" Dégi István, Kol- tay János és Pécsi Ildikó já­tékára érdemes visszaemlé­keznünk. Ha jól számoljuk, harmad­szor jelentkezett a képer­nyőn Pongrácz Zsuzsa soro­zata,- a Bözsi és a többiek Most Érettségi találkozó cím­mel pergelt hetven percig a képernyőn, Az elegáns Váci utcai ruhaszalon divatbemu­tatójából. meg az egyik új pesti áruház reklámjából, tp vábbá örök férfi-nő egyen­jogúság kabarétréfákbó!. meg enyhe csípdelödő finto­rokból mixelt produkciói kaptunk, előre ismeri fordu­latokkal, sűrűn megtűzdelve valamiféle „mai pesliség szenteltvizével pieghinlelt szakállas közhelyekkel. Ren­dezte — mint az előző da­rabokat -r- Keleti Márton, Bözsi — mint korábban is — Ruttkai Éva, s voltak még igen sokan mások, műv vészi rangjukhoz méltó és méltatlan szerepekben, meg volt egy vándorló virágcso­kor. A műsorfüzetben olvas­tuk a műfaji megjelölést: tv-játék. Jó tudni. Nagyon is élő társadalmi problémát villantott fel a kedden vitaindítóként su­gárzott, Egy utca című film: mennyire lehet gátja nap­jainkban a fiatalok együtt­élésének, szerelmének, tár­sadalmi helyzetük alakulá­sának, továbbtanulásuk for­málódásának, egész életük menetének a szülök hovatar­tozása, osztálykalegóriája, n társadalmi rétegződésből még napjainkban is adódó sokfele elválasztó, vagy gátló jelen­ség. A vitaindító film ter­mészetszerűen túlzottan di­daktikus volt, végletekig ki­élezett szituációkat tárt fel, hogy mind több alapot te­remtsen a polémiához. Ha valaki netán szórakoztató időtöltésként nézte kedden a sok riporttal megszakított filmet, biztosan csalódott, de ha csütörtökön figyelte a film után kikerekedő vitát, úgy érezhette, egy hosszabb polémiasorozat jó I indításá­nak lehetett részese. Meglehetősen sutára sike­rült vitát láttunk pénteken este a Film és valóság so­rozatban. Nem is vita volt valójában, hiszen az egyes véleményadók nem együtt mondták el mondandójukat a magyar tilmekben tapasz, talható es várt valóságáb-á- zölásról, hanem valamikor, hónapokkal korábban külön- külön nyilatkoztak, s most. a kései, s egyik-másik rész­letnél már alaposan idejét­múlt összeállításban a ripor­ter Poór Klári nem tudta kerek egységbe foqni a kü­lönböző lilmszalagdarabká- kat. Elhangzottak a társada­lom képviselőinek észrevé­telei. de a meghallgatott rendezők nem ezekre a meg­jegyzésekre válaszoltak,, ha­nem csak általában beszél­gettek. mert a szerkesztő­in porter így kérdezte őket. Hiányzott egy-két illusztris filmalkotó, s nagyon furcsa a többször aposztrofált Jan­csó Miklós véleménvének mellőzése. Kiemelkedően értékes órá­kat adott kedden a győri Kisfaludy Színházból közve­tített, A Musza Dag negy­ven napja című Franz Wer- fel-regény színpadi változa­ta. Jóllehet, a színpad nem képes maradéktalanul visz- szaadni az epikai művet, a televízió mégis százezrekhez juttatta el azt. Werfel regé­nye, bár az örmény nép hősi ellenállásáról szól, de emlé­ket dilit minden, szabadsá­gáért, léiéért küzdő, a hódító erőszakkal bátran szembe­szálló nemzetnek. Még egy megjegyzés: szom­bat este Egy város — egy dal címmel zenés filmet lát­tunk Londonról. A film né­met felirattal kezdődött, majd először az angol szö­veget hallottuk, aztán ugyan­azt németül, végül rámond­ták a magyar fordítást. Rop­pant élvezetes volt. Kár, hogy a németektől nem vet­ték meg előbb a franciák, meg az olaszok, mert öt­szörös tolmácsolással még érdekesebb lett volna. Sze­rencsére a filmben kevés volt a szöveg, a zene meg nem kívánta a sok áttételes tolmácsolási. Benedek Miklós ö BOJCSUK JÓZSEF ES IMRt GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA: cs. HORVATH TIBOR RAJZOLTA: SEBOK IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents