Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
T971. jonoér Té,, $*©iwbat ÉSZAK - MAGVÄRORS2&G 3 Fő9 hogy a, tagok ne eresztenek hiányt Az ózdi újítok 1970-ben Zárszámadás előtt a liszakeszi Tiszaiiienti lsz*beu — Nagy vízkárunk volt. Tizenhárom millió forint értékű terméskiesés ... — Ezt a kiesési tizenhat millióra rontotta a kedvezőtlen gazdasági év. — A vízkárt már kora tavasszal láttuk. Az volt a fö gondunk most már, hogy a várható terméskiesést mivel és hogyan pótoljuk. Tisza koszi ben Vary a György főkönyvelővel és Bállá. Sándor tsz-elnökhe- lyetitessel beszélgettünk. Ök dolgoznak' most — több munkatársukkal — a zárszámadás elkészítésén. Ügy tervezik, még e hónap végén megtarthatják a közgyűlésit. Egy ilyen beszélgetés alkalom arra, hogy visszatekintsünk az eltelt gazdasági évre. Egyesülés után Régen szó volj. róla. hogy a szomszédos Tiszatarján termelőszövetkezete egyesüljön Tiszakeszivel. Több dolog indokolta ezt, de a legfontosabb az volt, hogy itt sok a munkaerő, viszonylag kevés a földterület, Tíszator- ,janban pedig éppen, fordítva van. Kevesebt) az ember, kiterjedtek a földek. Most. végre sor került az egyesüEonfos témát tűz napirendre január 20-án tartandó ülésén a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A G azdas ágpoli ti'lcai Társa d aim i Bizottság előterjesztése alapján a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztéséről tárgyalnak, melynek előadója dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-olnölchelyettese lesz. Ugyancsak dr. Pusztai A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai üzemének egyik legkeresettebb terméke a lapos tetejű mező- gazdasági vázszerkezet. ’Az állami és közös gazdaságok az idei évre már 270 ezer négyzetméter ilyen előre gyártott elemet rendeltek. lésre. Az régi tapasztalai, hogy az első közös gazdasági év eredménye alatta marad az elkövetkezőknek. Ez természetes, hiszen ismerkedni kell az emberekkel, össze kell szoknunk, s ismerkedni kell a földekkel is Ilyen körülmények között a legrosszabbkor jött, a hatalmas vízkár. A tsz vezetősége mór ko rán keresni kezdte, milyen lehetőségek kínálkoznak az esztendő átvészelésére úgy, hogy a tagság személyi jövedelme is biztosítva legyen. kétszeresen hasznos szerződés Építőiparunk krónikus emberhiánnyal küzd. Tisza- k eszi ben viszont az volit a gond, hogy munkát adjanak azoknak a tagoknak, akik tétlenül állták a négyezer holdnyi iszap mellett. A két igény találkozott, s megszületett egy szocialista szerződés a tsz és a BÁÉV között. Ennek értelmében egész nyáron 120—150 ember járt naponta dolgozni az építkezésekre. A tsz és a vállalat kocsijai szállították őket; munkába, s este haza a Béla ismerteti a háztáji termelés fejlesztéséből adódó népfrontanozgiakni feladatokat és megtárgyalja az elnökség a népfront, megyei bizottságának eddigi tevékenységét a tsz-demokrácia fejlesztésében. Az ülésen részt vesz Ben- esik István, a HNT’ Országos Tanácsának főtitkára is. egy 50 százalékkal emelkedik majd a födémgyártás termelékenysége. falujukba. A szerződés nemcsak emberekre, hanem gépekre is vonatkozott. A szövetkezet a meglévőkhöz még tiz tehergépkocsi í vásárolt, s fuvaroztak is a vállalatnak. — Ez most érdekesen jele ntkez i k k ö n y vei és ülik ben — mondja Varga György. — Mintegy 20 millió forintos bértömeget; terveztünk az 1970-es gazdasági évre, de mivel nem tudtunk munkát biztosítani, csak 16 milliót használtunk fel. Az építőiparban dolgozó embereket, a vállalat fizette, az ő munkájukból a közösnek nem volt haszna, csak a fuvarozásból Jellemző, milyen szoros volt az elmúlt év, hogy most még egy olyan tsz-ben is sokat kell osztani és szorozni, mint. a. Tiszamenti Tsz, amely pedig olyan jövedelmező melléküzemággal is foglalkozik, mint a vendéglátás. Mi várható zárszámadáskor? — A legnagyobb szerencsénk az volt, hogy az elmúlt. gazdasági évben tartalékoltunk 3 millió forintot, nem várt; eseményekre — beszél erről a tsz elnökhelyettese — ezt a pénzt bizony az utolsó fillérig felhasználtuk. A készülő zárszámadás adatai szerint a tsz-tagok évi átlagos napi keresete 80 forint volt. Az utóbbi időben rendszeresen kaptak nyereségrészesedési. is a tagok. Az említett nehézségek ellenére most is számíthatnak rá, ha nem is olyan összegekre, mint tavaly. A tagság közös- bői származó .jövedelme is megközelíti majd az elmúlt évit. Az árvíz magával hozott még egy eléggé súlyos gondot. A termelőszövetkezet nem tudott; háztájit osztani, mert; egyszerűen nem volt miből. Most; ez is jövedelemkiesést okozott. összességében mégis elmondhatjuk. hogy a termelőszövetkezel. vezetőségének sikerült, úrrá lennie a nehéz esztendőn. Igaz, hogy felélték biztonsági tartalékukat, de sem a tagság nem érzett jelentősebb hiányt, sem a gazdálkodás továbbvitelére biztosított alapokhoz nem kellett hozzányúlni. Az újitómozgalomnak regi hagyományai vannak az Ózdi Kohászati Üzemekben. Kevés vállalat büszkélkedhet 354 kitüntetett újítóval, akik közül 123-an a Kiváló újító aranyfokozatú kitüntetés birtokosai. Tudni kell ehhez, hogy aranyfokozatu kitüntetés csak azoknak adományozható, akik újításaikkal egymillió forint megtakarítás! eredményeztek a vállalatnak. A múlt évben is gyarapodott a kitüntetett, újítók száma az ÖKÜ-ben. Ölen arany, öten ezüst és négyen bronzfokozatú kitüntetés birtokosai lettek. I7W újítási javaslat Ismeretes, hogy 1983-ban az újítómo/.galom országszerte a mélyponton volt. Egy évvel később újra megjött az újítókedv az ÖKÜ- ben is. .1634 újítási javaslattal kopogtattak a vállalat vezetőinél, s a 905 elfogadott javaslat 49 millió forint megtakarítást; eredmén yezett a kohászati üzemnek. Ezzel az eredménnyel az ÓKÜ a KOM vállalatai között megszerezte az első helyezést. örvendetes, hogy a múlt évben. tovább nőtt az újítókedv. 1790 újítási javaslat született, s ebből 1021 -et elfogadtak. A tavaly bevezetett újítások 32 millió forint megtakarítást, azaz többlet- nyereséget. eredményezték. 1,6 millió forint, újítási díjat fizettek ki. s a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók alkotói jutalomként 107 ezer forintot kaptak. Az év elején elkészített statisztikából az is kiolvasható, hogy a legeredményesebben áz acélmű, a durvahengermű és az energiaszolgáltató gyórrészleg újítói dolgoztak. 17 millió forint nyereség — Mivel magyarázható, hogy a számszerűit 116-tal több újítás kevesebb hasznot hozott az előző v évinél ? — kérdeztük Sallai Józsefet, az újítási osztály, vezetőjét. — 1970-ben nem voltak kimondottan nagy megtakarítást eredményező újítások. A Adamovies Ilona I Izzó vas a hengerek „szorításában *»•) A tsz-demokrácia fejlesztése Ülést tártait a HNF megyei elnöksége Tetőfödémek előregyártott elemekből A tartópillérekből, párkánygerendákból és tetőfödém- elemekből álló vázszerkezet több célra felhasználható, így építhetők belőle — töm- bösitetit kivitelben Is — istállók, sertéstenyésztő telepek, magtárak, műhelyek, juhhodályok. raktárak és gépszínek. Nagy előnye, hogy a különböző épületek különösebb szakértelem nélkül gyorsan összeszerelhetek. A vázszerkezet legfontosabb és legkényesebb eleme, a 6 méter fesztávú tetőfödém-panel. Ezt a terméket, ez idén tovább korszerűsítik, éspedig úgy. hogy tartósságát az eddigi betonvas helyett előfeszített acélhuzalokkal növelik. Az így készülő tetőfödémek használati értéke a réginél lényegesen nagyobb lesz — az ára pedig a régi marad. Az előfeszített födémek gyárfásának kísérletét a napokban kezdték meg cs a második tél érben már csali ilyen elemeket szállítanak a megrendelőknek. Az új technológia bevezetésével a gazdasági számítások szerint. Alsózsolcán mintforditják az izzó vasal, s „szúr Foto: Kóbor Pál Az LKM középhengerdéjében a munkások ügyesen ják” be a hengerek közé llarmineliél millió forint meg ín karifos megelőző évben egyetlen finomhengerműi újítás 17 millió forinttal növelte a nyereséget. Az ilyen nagy jelentőségű és volumenű újítás nagyon ritka, tavaly sem volt. Ennek ellenére eredményesnek tartjuk a múlt évet és aktívnak az. újítókat. tűkétől. vitadélutánok Az újítások számszerű emelkedése tükrözi a legjobban a vállalat újítóival való törődés fokozását. Bebizonyosodott, hogy nem elég csupán az anyagi ösztönzés, más módon is kifejezésre kell juttatni, hogy a vállalat Igényli és megbecsüli az újítókat. Ennek jói bevált módszere volt Ózdon a vita- délutánok. ankétok rendezése, melyeknek sikerét nem egyszer estékbe nyúló vita bizonyította. — Az ankétok, vitadélutá- nok egyben azt a eélt is szolgálták, hogy aktuális kérdésekről, tudnivalókról, újításokkal kapcsolatos jogszabályokról tájékoztassuk újítóinkat. Tavaly egy alkalommal Özdon járd a Kassai Kohászati Üzemek újítási előadója is, aki a csehszlovák találmányi és újítási jogról és gyakorlatról, valamint az új szabadalmi törvényről tartott előadást. A tavaly jól bevált. gyakorlatot igyekszünk ebben az évben továbbfejleszteni — mondotta befejezésül az újítási osztály vezetője. T. T. Közvetlen eszmecsere a közös feladatokról E gyre fontosabb és rangosabb szerepet játszanak a vállalatok, az üzemek életében a kisebb és nagyobb munkahelyi kollektívák termelési tanácskozásai S most, ezekben a hetekben az üzemi demokráciának e tekintélyes fórumai a már megszokottnál is nagyobb feladatra vállalkoznak: az idei esztendő és a IV. ötéves terv kőnknél, helyi tennivalóiról folytatnak alkotó eszmecsere! Az 1971-re és a következő évekre szőlő, gazdasági cella ■ tűzések széles körű megismertetésében ezúttal kisebb szerep iut a különféle központi rendezvényeknek és kiadványok nak. A X. pártkongresszus elfogadta és megerősítette az MSZMP gazdaságpolitikáját, a parlament pedig jóváhagyta, törvényerőre emelte a népgazdaság IV. ötéves tervének célkitűzéseit. Nyugodt lelkiismeretitel elmondhatjuk, hogy a dolgozók nagy többségé ismeri az ország nyilvánossága előtt megtartott kongresszus dokumentumait és határozatait, e nincs okunk kételkedni abban sem, hogy igen sokan olvasták el figyelmesen a következő évek gazdasági feladatait tömören összefoglaló népgazdasági tervtörvényt. Ha. pedig így van, akkor — úgy érezzük —, már elegendő tényanyaga, közös gondolkodási alapja van a vállalati es a vállalatokon belüli, kisebb kollektíváik eszmecseréinek. Tudjuk azt is, hogy ezek a rendkívül tömören megfogalmazott dokumentumok nem kívántak, s így a tervtőrvény sem kívánt minden részletet meghatározni.' A népgazdaság IV. ötéves terve es az idei terv is a vállalatok gazdálkodási önállóságának figyelembevételével készült, tehát csak a feladatok gerincét, a célkitűzések körvonalait rögzítette. A konkrét helyi tennivalók, a finomabb részletek kidolgozás sa a vállalati tervekre vár. Ezért, különösen fontos az, hogy a tervek teljesítésétől várt; eredményekről ós az ennek érdekében megoldandó feladatokról ne csak a központi fórumokon, hanem elsősorban a munkahelyeken essék szó. A termelési tanácskozáson természetesen visszatekintenek az elmúlt évek eredményeire és gondjaira, elemzik az önálló gazdálkodás eddigi tapasztalatait is. A fontosabbik napirendi pont azonban feltétlenül az ezután elvégzendő feladatok vitája. Es hogy a tanácskozások valóban termékenyek legyenek, nagyon kell ügyelni a formaságok elkerülésére. Az elmúlt év gazdálkodását jellemző számok, vagy a mostani célkitűzések felsorolása nem felesleges, de nem is elegendő. A tanácskozásokat irányító, vagy azon előadókként szereplő vezetők akkor várhatnak tényleges eredményt, ha minél közvetlenebb, minél kötetlenebb beszélgetésre törekednek. Ha meg tudják ragadni a munkások képzelőerejét, ha a munkahelyen belül közüggyé is tudják tenni a gazdasági célkitűzéseket. Közüggyé pedig éppen akkor válhat egy vállalat terve, ha a dolgozók meggyőződtek arról, hogy szavuknak, javaslataiknak nyoma van a megfoealmazott célokban és feladatokban. Az év eleji termelési tanácskozásukra a legtöbb helyen csak mostanában kerül majd sor. Az üzemi demokrácia azonban — bár kétségkívül igen fontos fórumai ezek a tanácskozások — azt is jelenti, hogy a munkahelyi kollektívák, a vezetők és beosztottak eszmecseréje nem szorítkozhat csak. a tanácskozások idejére. A tervekről, a biztató távlatokról cs a nehézségekről is nap mint nap kell beszélni. Ez az állandó, közvetlen kapcsolat — különösen u szocialista brigádokkal — segítette a December 4. Drótműveket, hogy úrrá legyen az elmúlt, esztendő legsúlyosabb nehézségein. A minap a Diósgyőri Gépgyár kovácsüzemében tapasztalhattuk látható jeleit annak, hogy a vezetők rendszeresen találkoznak a dolgozókkal: a kovácsok jól ismerik a rájuk bízott kényes exportmunkák jelentőségéi, s ez nagy mértékben fokozza felelősségtudatukat. A közvetlen kapcsolat, az őszinte szó eredménye, hogy például a Tisza Bútoripari Vállalat sátoraljaújhelyi üzeme az igen kedvezőtlen termelési feltételek ellenére is évek óla mindig kiemelkedő eredményeket tud felmutatni A példákat még hosszan lehelne sorolni, de talán ez a néhány is érzékelteti a közös feladatokról való. állandó, közvetlen eszmecsere jelentőségét. S most, az 1971-es es az öl esztendőre szóló terveket megvitató termelési tanácskozások idején különösen sok múlik azon, hogy a munkásokkal való beszélgetést valóban minden vállalat komolyan c»egye. l iánok Tibor
