Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1971. január V. Egy év a világpolitikában A televízió legutóbbi kül­politikai fórumán kisebbfajta vita kerekedett abból, hogy a jelen volt újságírók melyiket tartják legfontosabbnak az 1970-es esztendő nemzetközi eseményei közül? Milyen rangsorban említsék a most lezáruló év történéseit: hová kerüljön például a bialrai szakadár-mozgalom felszámo­lása és a nigériai polgárhá­ború befejezése, megint hová a Chilei Népi Egység győzel­me, és így tovább. Abban többé-kgvésbé egyet­értettek, hogy földrészünkön, Európában a szocialista or­szágok és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti viszony új alakulása az 1970- es év legérdekesebb, leglát­ványosabb és egyben legfon­tosabb eseménye. 1970-ben Willy Brandt nyu­gatnémet kancellár két nagy jelentőségű szerződést is alá­írt: augusztusban Moszkvá­ban és decemberben Varsó­ban. A szovjet—nyugatnémet szerződés magában foglalja az erőszakról való lemondást és a második világháború után kialakult európai helyzet el­ismerését, a lengyel—nyugat­német okmányban pedig ki­emelten szerepel az Odera— Neisse határ sérthetetlensége. Természetesen látnunk kell, hogy ezek a történelmi szer­ződések még nincsenek ér­vényben, hiányzik a ratifiká­lásuk, az, hogy a nyugatné­met parlament törvénybe ik­tassa őket, és így a Német Szövetségi Köztársaságra kö­telezőkké váljanak. A ratifi­kálásért folyó politikai küz­delem hosszúnak és hevesnek ígérkezik. A múlt év politikai fejle­ményeinek legfőbb vonása az európai biztonság probléma­körétől a latin-amerikai vál­tozásokig: a haladó erők ak­tivitásának általános fokozó­dása volt. Szoros összefüggésben van mindez a nemzetközi kom­munista- és munkásmozga­lom egységének erősödésével. Az egész év története igazol­ja, hogy az 1969-ben megren­dezett moszkvai tanácskozás helyesen jelölte meg a kom­munista- és munkáspártok követendő politikájának vo­nalát. Az amerikai magatartás az év végére érezhetően negatí­vabbá vált Vietnam és a Kö­zel-Kelet ügyében. Nixon el­nök azzal fenyegetőzik, hogy felújítja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területé­nek bombázását. Mindeneset­re nagy erővel folytatja a háború „vietnamizálását”: az amerikai katonák — egyre vontatottabbá váló — kivo­nását a saigoni bábrezsim hadseregének felduzzasztásá­val, felfegyverzésével akarja ellensúlyozni. A háború 1970- ben egyébként indokínai mé­reteket öltött: amerikai se­gítséggel puccs tört ki Kam­bodzsában. Norodom Sziha- nuk herceg, miniszterelnök Kínába menekült és ott szer­vezte meg új kormányát, a népi felszabadító hadsereg rövidesen megalakult és meg­kezdte harcát a Lón Nol-féle puccsisták ellen. Az első ered­mények kedvezőek a népi erők szempontjából. A hadi­helyzet Dél-Vietnamban sem változott: az amerikai erőfe­szítések hiábavalóknak bizo­nyultak, a Johnson, majd Ni­xon által annyiszor ígért ..győzelem” ugyanolyan elér­hetetlen ma, mint volt 1965- től kezdve minden esztendő­ben. Sajnos, az amerikai kor­mány korántsem vonja le a helyzetből a szükséges követ­keztetést. A párizsi tárgya­lásokon, amelyek már a 100. ülés felé közelednek, a poli­tikai megoldás keresése elől elzárkózik Nixon küldöttsége. A Közel-Keleten 1970 augusztusában sok reménnyel kecsegtető tűzszünet jött lét­re, bizonyos fokig éppen az amerikai külügyminiszter, Rogers, javaslatainak figye­lembevételével. Csakhamar kiderült azonban, hogy az amerikai koi-mány nem gon­dolta komolyan a Rogers- tervet, Izrael még kevésbé ... négy teljes hónap telt el anél­kül, hogy megkezdődtek vol­na — akár közvetve is, a svéd Jarring közreműködésével — az arab—izraeli tárgyalások. Csak éppen e napokban mu­tat — valószínűleg taktikai megfontolásokból — némi hajlandóságot az izraeli kor­mány. A Közel-Kelet volt az év­ben a világ legmozgalmasabb térsége: gondoljunk a jordá- niai polgárháborús jelensé­gekre, a szíriai vezetés meg­újhodására, vagy ami mély gyászba borította az arab vi­lágot, Nasszer halálára. Az egyiptomi elnök hirtelen el­hunyta — a nyugati várako­zásokkal ellentétben — nem okozott megtorpanást a ha­ladás arab táborában, mert az utódlás kérdése hamar rendeződött Kairóban, és Nasszer szellemében halad to­vább a legtekintélyesebb arab állam. Az év utolsó hónap­jaiban jelentős politikai kí­sérlet kezdődött az EAK, Lí­bia, Szudán és Szíria szövet­ségének szorosabbra fűzése végett. Á llamosítják a chilei magánbankokat Salvador Allende bejelentése Salvador Allende chilei el­nök szerdán este elhangzott rádió- és tv-beszédében be­jelentette, hogy a kormány haladó programjának megfe­lelően államosítják a chilei magánbankokat. Az erről szó­ló törvényjavaslat a jövő hé­ten kerül a kongresszus elé. A bejelentés szerint a kor­mányzat felajánlja a magán­bankok részvényeinek meg­vásárlását. Január 11. és ja­nuár 31. között a részvények egy részét bármikor bevált­ható állami kötvényekért ve­szik meg: valamennyi rész­vény megvásárlására keltőtől tizenöt évig terjedő időszak alatt kerül sor. Az államosí­tási intézkedések nem vonat­koznak a külföldi bankok ©jailei leányvállalataira, ame­lyekkel a kormányzat „az or­szág és e bankok jogainak fi­gyelembevételével közvetlen megállapodásokat” kíván kötni. A chilei kormány pénzügyi hatóságai felügyeleti megbí­zottakat küld minden egyes magánbankhoz. Január 1-től i körülbelül egynegyedével csökkentik a kamatlábakat, hogy kedvezőbb hitelfeltéte­leket teremtsenek a kisebb beruházásokhoz. A bankok államosításáról szóló bejelentés kilenc nap­pal azután hangzott el, hogy — mint beszámoltunk róla — a kormány alkotmányjogi re­formtervezetet terjesztett a kongresszus elé az amerikai kézen levő rézbányák álla- mosításáfről. Diaeridin Oauti megbeszélése Púja Frigyessel Csütörtökön délelőtt a Külügyminisztériumba láto­gatott Diaeddin Daud, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének személyes megbí­zottja, az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja, és nemzetközt kérdé­sekről megbeszélést folyta­tott Púja Frigyessel, a kül­ügyminiszter első helyettesé­vel. A megbeszélésen részt vett Hoí.. . Imre külügymi­niszter-helyettes és Nagy S. Lajos, a Külügyminisztéri­um főosztályvezetője, vala­mint Mustafa Ahmed Moukhtar, az EAK budapes­ti nagykövete, Meg menekültek, franco meg hát rá it! „Megmenekültek! Franco meghátrált” — ezzel a cím­mel közli csütörtökön az l’Humanité az első oldalán a halálra Ítélt és kegyelmet kapott hat burgosi vádlott képét, amint a börtön rácsai mögött állnak. A kép aláírá­sa a következő: „Erősebbek, mint a fasizmus, erősebbek, mint a halál”. A Francia Kommunista Pórt, a Francia Szocialista Párt, a köztársasági intéz­mények konvenciója, a CGT, a CFDT, az emberi jogok li­gája és több más szervezet közös nyilatkozatot adott ki, mely megelégedetten veszi tudomásul a burgosi vádlot­tak életéért folytatott harc sikerét, s hangsúlyozza: most követelni kell a politikai foglyok szabadon bocsátását, valamint azt, hogy a demok­rácia helyreállításával a spanyol nép visszanyerje jo­gait és szabadságát. A Figaro vezércikkében hangsúlyozza, hogy Francót elsősorban politikai megfon­tolások indították arra, hogy kegyelmet adjon. A gaulleista Nation han­goztatja: a spanyol államfő megmutatta, hogy tovább akar haladni azon az úton, amely „visszavezeti majd Spanyolországot az európai nemzetek közösségébe”. Magyar vezetek távirata a kubai vezetőknek DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai for­radalmi kormány miniszterelnökének: DR. OSVALDO DORCITOS TORRADO elvtársnak, a Ku­bai Köztársaság elnökének; Havanna Kedves Elvtársak! A kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győ­zelmének 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró testvéri üdvözletünket küld­jük önöknek, és önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kubai forradalrhi kormánynak, va­lamint a testvéri kubai népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a kubai népnek a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlenség védel­mében és a szocializmus építésében elért eredményei. E poli­tikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubai Köztársa­ság nemzetközi tekintélyét., a szocialista országok testvéri ösz- szefogását az imperializmus elleni közös harcban. Ez alka­lommal is szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provokációi elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirágoztatása érde­kében kifejteit önfeláldozó küzdelmében Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sokol­dalú együttműködése a. marxizmus—leninizmus elvei alap­ján, a proletár internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümölcsöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista közösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítá­sához. Budapest, 1970. december 21. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fegyvemyugvás Dél-Vietnamhan Csütörtökön, helyi idő sze­rint 0 órakor, életbe lépett Dél-Vietnamban a DNFF ál­tal meghirdetett, háromna­pos újévi tűzszünet. Mint is­meretes, az amerikai saigoni fél csak 24 órás újévi íegy- vernyugvást ajánlóit, és ez csütörtökön, 18 órakor kez­dődik. A dél-vietnami népi erők rádiója, a Giai-Phong csü­törtöki adásában felajánlot­ta a dél-vietnami zsoldos Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Péter János külügyminiszter, az évforduló alkalmából táv­iratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kubai külügyminisz­tert. A SZOT, a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kubai testvérszervezetének. helyzet — mint egy ameri­kai szóvivő közölte — „na­gyon csendes”. Walter Ulbricht beszéde Visszatekintés az elmúlt esztendőre hadsereg tagjainak, hogy lá­togassák meg újév napján a felszabadított területeken élő családtagjaikat. Az ilyen lá­togatások feltétele: a kato­nák nem vihetnek magukkal fegyvert. A tűzszünet első óráiból érkezett saigoni beszámolók szerint Dél-Vietnamban va­lóban elcsitult a csatazaj, a Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK állam­tanácsának elnöke, az NDK rádiója , és televíziója áltai sugárzott szilveszteri beszé­dében, az elmúlt esztendő eseményeire visszatekintve, meghatározó jelentőségűnek minősítette a Szovjetunió­nak és a többi szocialista or­szágnak a béke és a bizton­ság- érdekében kifejtett erő­feszítéseit. Bátorítónak nevezte, hogy a szocialista országok békét szolgáló kezdeményezéseit a nem szocialista országok la­kossága is segíti, sőt az NSZK széles körei Is támo­gatják. Hangoztatta, hogy ennek a támogatásnak a segít­ségével jöhettek létre a Szovjetunió, illetve Len­gyelország és az NSZK megállapodásai, amelyek új elemeket hoztak az európai politikába, s megjavíthatják az európai békéért és biztonságért foly­tatott küzdelem feltételeit.. Walter Ulbricht hangsú­lyozta, hogy a még ratifiká­lásra váró megállapodások­ban az NSZK elismerte az európai status quo, a jelen­legi európai határok — köz­tük az NDK és az NSZK kö­zött húzódó határvonal — sérthetetlenségét: kötelező erejű nyilatkozatot tett, hogy az NDK-val a teljes egyen- jog óság alapján, minden megkülönböztetés nélkül ala­kítja ki kapcsolatait, s elő­segíti az NDK és az NSZK felvételét az ENSZ-be és sza­kosított szerveibe. A szerződésekben az NSZK kinyilvánította, hogy sem az NSZK. sem az NDK nem képviselhe­ti egymást külföldön, s nem ténykedhet a másik állarr hely ti. Mindez, a megvalósulás fo­lyamatában, b'rátságosabb távlatokat nyithat az euró­pai helyzet alakulása szá- rr ' és kedvezőbb feltétele­ket teremt az NDK és az NSZK, nemzetközi jogi érvé­nyű megállapodásokra alapi tandó kapcsolatainak kiala­kításához — mondotta Wal­ter Ulbricht, és hozzátette, hogy jelenleg a legfontosab kérdés az említett szerződé sek ratifikálása. Nyugat-Berlin problémá­járól szólva hangsúlyozta: láthatóan eljött az ideje, hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek meg­akadályozzák Nyugat-Berlin zavaró akciókra történő fel- használását, és így lehetővé teszik normális kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüg­gésben hivatkozott az NDK javaslatára, amely szerint kész megállapodást kötni az NSZK-val a kölcsönös tran­zitforgalomról. Kiemelte, hogy ennek előfeltétele: min­den zavaró tevékenység, minden jogellenes NSZK ál­lami ténykedés. továbbá minden revansista és fa­siszta fellépés felszámolása Nyugat-Berlinben. Rámut a- tott, hopv az NDK kormánya kész szerződésileg rendezni kapcsolatait a nyugat-berlini szenátussal. Hozzátette, hogy ez messzemenően kielégíten a nyugat-berlini lakossá igényeit. Visszautasította a bonni korinán'' álK'snnotiát, ame>v szerin1 a kölcsö­nös tranzitlörgalnn meg­állapodáshoz az NS7K- naU a három nv-igati ha- I '„m • ;ára van szüksége. Megállapította. h.,gy eiőse gitené a népek megértéséi is a béke ügyét, ha valameny- n.vi európai ország, beleért­ve az NSZK-t is. norm-úis diplomáciai kapesi .atokot ■•- tesítene az NDK-va' bá, ha az NDK-t >■- az NSZK-t felvennék az ENSZ- be. Mindannyiunk közös ügye A z élelmiszergazdaság és a fagazdaság dolgozói munka- sikerekkel, eredményesen fejezték be az 1970-es évet, szabad életünk huszonötödik esztendejét. Társadal­munkat megnyugvással és bizakodással töltötte el, hogy a termelőszövetkezetiek tagjai, az állami gazdaságok, az élel­miszeripari vállalatok, az 'erdő- és fagazdaságok, a faipari üzemek dolgozói még ilyen rendkívüli körülmények között is biztosították a zavartalan élelmiszerellátást és tovább erő­sítették szocialista gazdálkodásunk alapjait. Ezekben a sike­rekben jelentős érdeme van az élelmiszere és fagazdaság dol­gozóinak, akik szorgalmukkal és hozzáértésükkel, gyakran áldozatot nem ismerve, megfeszített munkával ellensúlyoz­ták az idei év természeti csapásait. Helytállásukért, odaadó munkájúikért ezúton is elismerésemet és köszönetemet feje­zem ki. A jövő feladatait egyértelműen összegezte pártunk X. kongresszusa. Szocialista ópítőmunkánkat népünk javára magasabb szinten tovább folytatjuk a kipróbált és bevált politika következetes érvényesítésével. Gazdasági ópítőmun- kánk közvetlen céljait a IV. ötéves terv jelöli meg.' Az új esztendő a IV. ötéves terv első éve. Programjában az élelmi­szer- és fagazdaság intenzív fejlesztésével a társadalmunk igényeinek hiánytalan kielégítése, az ágazatainkban dolgozók életszínvonalának további emelése, munka- és életkörülmé­nyeink fejlesztése szerepel. A program megvalósítása mind- annyiunk közös ügye. Meggyőződésem, hogy az élelmiszer- és fagazdaság minden dolgozója felelősséget érez e közös feladatokért és kérem, hogy szorgalmas munkával tudásuk legjavát adva járulja­nak hozzá azok sikeres .megvalósításához. A z új év alkalmából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársai nevében tisztelettel és sze­retettel köszöntőm a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripar, az erdőgazdaság, az elsődleges faipar, a földügy- és a térképészet minden dolgozóját, kívá­nok mindannyiuknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt és jó egészséget. Dr. Dimény Imre, mozögaizclwsági és étekmezésügyá miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents