Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1971. január V. Egy év a világpolitikában A televízió legutóbbi külpolitikai fórumán kisebbfajta vita kerekedett abból, hogy a jelen volt újságírók melyiket tartják legfontosabbnak az 1970-es esztendő nemzetközi eseményei közül? Milyen rangsorban említsék a most lezáruló év történéseit: hová kerüljön például a bialrai szakadár-mozgalom felszámolása és a nigériai polgárháború befejezése, megint hová a Chilei Népi Egység győzelme, és így tovább. Abban többé-kgvésbé egyetértettek, hogy földrészünkön, Európában a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszony új alakulása az 1970- es év legérdekesebb, leglátványosabb és egyben legfontosabb eseménye. 1970-ben Willy Brandt nyugatnémet kancellár két nagy jelentőségű szerződést is aláírt: augusztusban Moszkvában és decemberben Varsóban. A szovjet—nyugatnémet szerződés magában foglalja az erőszakról való lemondást és a második világháború után kialakult európai helyzet elismerését, a lengyel—nyugatnémet okmányban pedig kiemelten szerepel az Odera— Neisse határ sérthetetlensége. Természetesen látnunk kell, hogy ezek a történelmi szerződések még nincsenek érvényben, hiányzik a ratifikálásuk, az, hogy a nyugatnémet parlament törvénybe iktassa őket, és így a Német Szövetségi Köztársaságra kötelezőkké váljanak. A ratifikálásért folyó politikai küzdelem hosszúnak és hevesnek ígérkezik. A múlt év politikai fejleményeinek legfőbb vonása az európai biztonság problémakörétől a latin-amerikai változásokig: a haladó erők aktivitásának általános fokozódása volt. Szoros összefüggésben van mindez a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének erősödésével. Az egész év története igazolja, hogy az 1969-ben megrendezett moszkvai tanácskozás helyesen jelölte meg a kommunista- és munkáspártok követendő politikájának vonalát. Az amerikai magatartás az év végére érezhetően negatívabbá vált Vietnam és a Közel-Kelet ügyében. Nixon elnök azzal fenyegetőzik, hogy felújítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását. Mindenesetre nagy erővel folytatja a háború „vietnamizálását”: az amerikai katonák — egyre vontatottabbá váló — kivonását a saigoni bábrezsim hadseregének felduzzasztásával, felfegyverzésével akarja ellensúlyozni. A háború 1970- ben egyébként indokínai méreteket öltött: amerikai segítséggel puccs tört ki Kambodzsában. Norodom Sziha- nuk herceg, miniszterelnök Kínába menekült és ott szervezte meg új kormányát, a népi felszabadító hadsereg rövidesen megalakult és megkezdte harcát a Lón Nol-féle puccsisták ellen. Az első eredmények kedvezőek a népi erők szempontjából. A hadihelyzet Dél-Vietnamban sem változott: az amerikai erőfeszítések hiábavalóknak bizonyultak, a Johnson, majd Nixon által annyiszor ígért ..győzelem” ugyanolyan elérhetetlen ma, mint volt 1965- től kezdve minden esztendőben. Sajnos, az amerikai kormány korántsem vonja le a helyzetből a szükséges következtetést. A párizsi tárgyalásokon, amelyek már a 100. ülés felé közelednek, a politikai megoldás keresése elől elzárkózik Nixon küldöttsége. A Közel-Keleten 1970 augusztusában sok reménnyel kecsegtető tűzszünet jött létre, bizonyos fokig éppen az amerikai külügyminiszter, Rogers, javaslatainak figyelembevételével. Csakhamar kiderült azonban, hogy az amerikai koi-mány nem gondolta komolyan a Rogers- tervet, Izrael még kevésbé ... négy teljes hónap telt el anélkül, hogy megkezdődtek volna — akár közvetve is, a svéd Jarring közreműködésével — az arab—izraeli tárgyalások. Csak éppen e napokban mutat — valószínűleg taktikai megfontolásokból — némi hajlandóságot az izraeli kormány. A Közel-Kelet volt az évben a világ legmozgalmasabb térsége: gondoljunk a jordá- niai polgárháborús jelenségekre, a szíriai vezetés megújhodására, vagy ami mély gyászba borította az arab világot, Nasszer halálára. Az egyiptomi elnök hirtelen elhunyta — a nyugati várakozásokkal ellentétben — nem okozott megtorpanást a haladás arab táborában, mert az utódlás kérdése hamar rendeződött Kairóban, és Nasszer szellemében halad tovább a legtekintélyesebb arab állam. Az év utolsó hónapjaiban jelentős politikai kísérlet kezdődött az EAK, Líbia, Szudán és Szíria szövetségének szorosabbra fűzése végett. Á llamosítják a chilei magánbankokat Salvador Allende bejelentése Salvador Allende chilei elnök szerdán este elhangzott rádió- és tv-beszédében bejelentette, hogy a kormány haladó programjának megfelelően államosítják a chilei magánbankokat. Az erről szóló törvényjavaslat a jövő héten kerül a kongresszus elé. A bejelentés szerint a kormányzat felajánlja a magánbankok részvényeinek megvásárlását. Január 11. és január 31. között a részvények egy részét bármikor beváltható állami kötvényekért veszik meg: valamennyi részvény megvásárlására keltőtől tizenöt évig terjedő időszak alatt kerül sor. Az államosítási intézkedések nem vonatkoznak a külföldi bankok ©jailei leányvállalataira, amelyekkel a kormányzat „az ország és e bankok jogainak figyelembevételével közvetlen megállapodásokat” kíván kötni. A chilei kormány pénzügyi hatóságai felügyeleti megbízottakat küld minden egyes magánbankhoz. Január 1-től i körülbelül egynegyedével csökkentik a kamatlábakat, hogy kedvezőbb hitelfeltételeket teremtsenek a kisebb beruházásokhoz. A bankok államosításáról szóló bejelentés kilenc nappal azután hangzott el, hogy — mint beszámoltunk róla — a kormány alkotmányjogi reformtervezetet terjesztett a kongresszus elé az amerikai kézen levő rézbányák álla- mosításáfről. Diaeridin Oauti megbeszélése Púja Frigyessel Csütörtökön délelőtt a Külügyminisztériumba látogatott Diaeddin Daud, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének személyes megbízottja, az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja, és nemzetközt kérdésekről megbeszélést folytatott Púja Frigyessel, a külügyminiszter első helyettesével. A megbeszélésen részt vett Hoí.. . Imre külügyminiszter-helyettes és Nagy S. Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint Mustafa Ahmed Moukhtar, az EAK budapesti nagykövete, Meg menekültek, franco meg hát rá it! „Megmenekültek! Franco meghátrált” — ezzel a címmel közli csütörtökön az l’Humanité az első oldalán a halálra Ítélt és kegyelmet kapott hat burgosi vádlott képét, amint a börtön rácsai mögött állnak. A kép aláírása a következő: „Erősebbek, mint a fasizmus, erősebbek, mint a halál”. A Francia Kommunista Pórt, a Francia Szocialista Párt, a köztársasági intézmények konvenciója, a CGT, a CFDT, az emberi jogok ligája és több más szervezet közös nyilatkozatot adott ki, mely megelégedetten veszi tudomásul a burgosi vádlottak életéért folytatott harc sikerét, s hangsúlyozza: most követelni kell a politikai foglyok szabadon bocsátását, valamint azt, hogy a demokrácia helyreállításával a spanyol nép visszanyerje jogait és szabadságát. A Figaro vezércikkében hangsúlyozza, hogy Francót elsősorban politikai megfontolások indították arra, hogy kegyelmet adjon. A gaulleista Nation hangoztatja: a spanyol államfő megmutatta, hogy tovább akar haladni azon az úton, amely „visszavezeti majd Spanyolországot az európai nemzetek közösségébe”. Magyar vezetek távirata a kubai vezetőknek DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének: DR. OSVALDO DORCITOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének; Havanna Kedves Elvtársak! A kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük önöknek, és önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kubai forradalrhi kormánynak, valamint a testvéri kubai népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a kubai népnek a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlenség védelmében és a szocializmus építésében elért eredményei. E politikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubai Köztársaság nemzetközi tekintélyét., a szocialista országok testvéri ösz- szefogását az imperializmus elleni közös harcban. Ez alkalommal is szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provokációi elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirágoztatása érdekében kifejteit önfeláldozó küzdelmében Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sokoldalú együttműködése a. marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümölcsöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista közösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Budapest, 1970. december 21. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fegyvemyugvás Dél-Vietnamhan Csütörtökön, helyi idő szerint 0 órakor, életbe lépett Dél-Vietnamban a DNFF által meghirdetett, háromnapos újévi tűzszünet. Mint ismeretes, az amerikai saigoni fél csak 24 órás újévi íegy- vernyugvást ajánlóit, és ez csütörtökön, 18 órakor kezdődik. A dél-vietnami népi erők rádiója, a Giai-Phong csütörtöki adásában felajánlotta a dél-vietnami zsoldos Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Péter János külügyminiszter, az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kubai külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kubai testvérszervezetének. helyzet — mint egy amerikai szóvivő közölte — „nagyon csendes”. Walter Ulbricht beszéde Visszatekintés az elmúlt esztendőre hadsereg tagjainak, hogy látogassák meg újév napján a felszabadított területeken élő családtagjaikat. Az ilyen látogatások feltétele: a katonák nem vihetnek magukkal fegyvert. A tűzszünet első óráiból érkezett saigoni beszámolók szerint Dél-Vietnamban valóban elcsitult a csatazaj, a Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, az NDK rádiója , és televíziója áltai sugárzott szilveszteri beszédében, az elmúlt esztendő eseményeire visszatekintve, meghatározó jelentőségűnek minősítette a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a béke és a biztonság- érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Bátorítónak nevezte, hogy a szocialista országok békét szolgáló kezdeményezéseit a nem szocialista országok lakossága is segíti, sőt az NSZK széles körei Is támogatják. Hangoztatta, hogy ennek a támogatásnak a segítségével jöhettek létre a Szovjetunió, illetve Lengyelország és az NSZK megállapodásai, amelyek új elemeket hoztak az európai politikába, s megjavíthatják az európai békéért és biztonságért folytatott küzdelem feltételeit.. Walter Ulbricht hangsúlyozta, hogy a még ratifikálásra váró megállapodásokban az NSZK elismerte az európai status quo, a jelenlegi európai határok — köztük az NDK és az NSZK között húzódó határvonal — sérthetetlenségét: kötelező erejű nyilatkozatot tett, hogy az NDK-val a teljes egyen- jog óság alapján, minden megkülönböztetés nélkül alakítja ki kapcsolatait, s elősegíti az NDK és az NSZK felvételét az ENSZ-be és szakosított szerveibe. A szerződésekben az NSZK kinyilvánította, hogy sem az NSZK. sem az NDK nem képviselheti egymást külföldön, s nem ténykedhet a másik állarr hely ti. Mindez, a megvalósulás folyamatában, b'rátságosabb távlatokat nyithat az európai helyzet alakulása szá- rr ' és kedvezőbb feltételeket teremt az NDK és az NSZK, nemzetközi jogi érvényű megállapodásokra alapi tandó kapcsolatainak kialakításához — mondotta Walter Ulbricht, és hozzátette, hogy jelenleg a legfontosab kérdés az említett szerződé sek ratifikálása. Nyugat-Berlin problémájáról szólva hangsúlyozta: láthatóan eljött az ideje, hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek megakadályozzák Nyugat-Berlin zavaró akciókra történő fel- használását, és így lehetővé teszik normális kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben hivatkozott az NDK javaslatára, amely szerint kész megállapodást kötni az NSZK-val a kölcsönös tranzitforgalomról. Kiemelte, hogy ennek előfeltétele: minden zavaró tevékenység, minden jogellenes NSZK állami ténykedés. továbbá minden revansista és fasiszta fellépés felszámolása Nyugat-Berlinben. Rámut a- tott, hopv az NDK kormánya kész szerződésileg rendezni kapcsolatait a nyugat-berlini szenátussal. Hozzátette, hogy ez messzemenően kielégíten a nyugat-berlini lakossá igényeit. Visszautasította a bonni korinán'' álK'snnotiát, ame>v szerin1 a kölcsönös tranzitlörgalnn megállapodáshoz az NS7K- naU a három nv-igati ha- I '„m • ;ára van szüksége. Megállapította. h.,gy eiőse gitené a népek megértéséi is a béke ügyét, ha valameny- n.vi európai ország, beleértve az NSZK-t is. norm-úis diplomáciai kapesi .atokot ■•- tesítene az NDK-va' bá, ha az NDK-t >■- az NSZK-t felvennék az ENSZ- be. Mindannyiunk közös ügye A z élelmiszergazdaság és a fagazdaság dolgozói munka- sikerekkel, eredményesen fejezték be az 1970-es évet, szabad életünk huszonötödik esztendejét. Társadalmunkat megnyugvással és bizakodással töltötte el, hogy a termelőszövetkezetiek tagjai, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok, az 'erdő- és fagazdaságok, a faipari üzemek dolgozói még ilyen rendkívüli körülmények között is biztosították a zavartalan élelmiszerellátást és tovább erősítették szocialista gazdálkodásunk alapjait. Ezekben a sikerekben jelentős érdeme van az élelmiszere és fagazdaság dolgozóinak, akik szorgalmukkal és hozzáértésükkel, gyakran áldozatot nem ismerve, megfeszített munkával ellensúlyozták az idei év természeti csapásait. Helytállásukért, odaadó munkájúikért ezúton is elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. A jövő feladatait egyértelműen összegezte pártunk X. kongresszusa. Szocialista ópítőmunkánkat népünk javára magasabb szinten tovább folytatjuk a kipróbált és bevált politika következetes érvényesítésével. Gazdasági ópítőmun- kánk közvetlen céljait a IV. ötéves terv jelöli meg.' Az új esztendő a IV. ötéves terv első éve. Programjában az élelmiszer- és fagazdaság intenzív fejlesztésével a társadalmunk igényeinek hiánytalan kielégítése, az ágazatainkban dolgozók életszínvonalának további emelése, munka- és életkörülményeink fejlesztése szerepel. A program megvalósítása mind- annyiunk közös ügye. Meggyőződésem, hogy az élelmiszer- és fagazdaság minden dolgozója felelősséget érez e közös feladatokért és kérem, hogy szorgalmas munkával tudásuk legjavát adva járuljanak hozzá azok sikeres .megvalósításához. A z új év alkalmából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársai nevében tisztelettel és szeretettel köszöntőm a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripar, az erdőgazdaság, az elsődleges faipar, a földügy- és a térképészet minden dolgozóját, kívánok mindannyiuknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt és jó egészséget. Dr. Dimény Imre, mozögaizclwsági és étekmezésügyá miniszter
