Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
r Vasérrwip, 1970. eksc, é. iyp MirH/"*>rM* ~T||É1<T* cr A természet „könyvtára” A szirénák ellen Kötelező tantárgyként vezetik be a közeljövőben az általános iskolák VI-'-VIl. osztályosai számára a közlekedési ismereteket. Az oktatáshoz szükséges tankönyv megírására pályázatot hirdetett a Művelődésügyi Minisztérium és a Közúti Baleset- elhárítási Tanács. A pályamunkákat az elmúlt hetekben értékelték. A második díjat Bárczy Jánosné, a miskolci 3. sz. Általános Iskola tanára kapta. Bárezyék lakása a Széchenyi u. 33. számú házban van. a belváros kellős közepén. Az utca zaját, a villamosok, autók zsivaját már alig hall ják. akik itt laknak. Egyetlen zajt talál elviselhetetlennek zajos lakásában Bárczy Jánosné. — A mentőautók szirénázását. Amint felbúg a sziréna az ablakunk alatt, rögtön egy iszonyú ken jelenik meg előttem: gyermektragédia. Érdekes, hogy sohasem szer vi betegségre gondolok, ha nem balesetre. méghozzá gyermekbalesetre. Az újságok baleset rovatai pedig engem igazolnak: nagyon sok a közlekedési gyermekbal esel. Bárczy Jánosné hosszú ideig nem közlekedhetett, az utcán. Súlyos lábműtétje két évre a kórházi szobához és a lakáshoz kötötte Hiányzott neki a mozgás hiányoztak kisdiákjai, és még félelmetesebbekké váltak a szirénák. — Helyeseltem. amikor megtudtam, hogy közlekedési ismereteket tanítunk majd az iskolákban. Harminc éve vagyok pedagógus, ismerem az általános iskolás korú gyerekeket. Szükségük van a KRESZ-ismeretekre. A városi gyereket több veszély fenyegeti. ugyanakkor, akik városban nőnek fel. azok elsajátítanak egyel s mást a helyes közlekedésből. De a falusi gyerekek is járnak városban. nekik is meg kell tanulniuk a közlekedési rendőr, a lámpa jelzéseit... A pályázati felhívás a lehető legjobbkor jött Bárczy- né számára. — Sok időm volt, és hozzáfogtam a la nköny v íráshoz. A KRESZ-t ismerem, hallottam is néhány előadást az iskolában. amikor egy-egy kö zlekedési rendőr meglátogatta osztályomat. Történetekbe ágyazva írtam meg a szabályokat. Elmeséltem például, hogyan kell közlekedni az utcákon a vasgyűjtő úttörő- őrsöknek. akik kis szekéren szállít iák a MÉH-telepre < vasat. Külön írtam a kerékpáros gyerekeknek, s segédmotorosoknak. hiszen egyre több 13—11 éves jut man. 1- s:ig ezekhez. Hangsúlyoztam. hogy a gyalogosnak is ismernie kell a KRESZ-t. Külön, részben foglalkoztam ' a villamos- autóbusz-, trolibusz-, a HÉV- és a vasúti közlekedéssel. Ügy igyekeztem, hogy a közlekedési rendszabály kél fontos alapeleme domborodjék ki a könyvben: a figyelem szükségessége és az. hogy mindenki erezzen felelősséget a többi emberért, A 120 gépelt oldalnyi anyagot a bíráló bizottság jónak ítélte, és második díjjal jutalmazta. A ..Gyalogolni jó" jeligéjű banköny vier vezet több fejezete tehát hamarosan az iskolákba kerül. Bárczy Jánosné a „kiváló pedagógus" kitüntető cím birtokosa. Ez a pályázati si kere sem egyedülálló. Ő azonban azt* tartaná legn1 gyobb eredményének. ha közlekedési ismeretekből minden diák jelesen vizsgázná. hiszen akkor kevesebbszer búgna lel a mentőautók velőt rázó szirénája. H. <;>• Idegenforgalom Zemplénben ben — a késő ősznek is megUrbanizáció. Törekszünk a városokba, a munkahely közelébe. Tiszta szerencse, ha van a közelünkben bolt, orvosi rendelő, patika, mozi, fodrász, patyolat. És egyszer csak észrevétlenül megundorodunk ettől a hallatlan „összkomforttól". Irigyeljük a kertes házbán lakóidét, a falun élő embereket, sóhajtozunk, hogy legalább néhány hónapunk lenne, amikor elmehetnénk valahova, ahol nyugalom van, nagy-nagy tér és friss levegő. Millió é\es cédrus-Szabadságra megyünk hát. Elutazunk. Könnyű nekünk, akik Borsod városaiban élünk. Ebben a megyében van Aggtelek, ahol barlangot nézhetünk, van sárospataki vár, van itt sok bükki turistaház. Még egy kis borsodi Alföldünk is van. De ezeken a híres kirándulóhelyeken kívül még igen sok helyre mehetnénk. Szamos olyan látnivaló akad a megyében, amely nem szerepel az idegenforgalmi prospektusokban. Nem szerepelhet, mert nincs a közelében szálloda, étterem. Még helyi képeslapot sem lehet feladni, mert senki sem fényképezte le a kesznyéteni bodzafát, 'agy a millióéves cédrustál a sajókeresztúri pincében. , De ki is tud ezekről? Nem tanítják az iskolában! A megyei tanács természetvédelmi felügyelője egy keménytáblás , törzskönyvet őriz. Az első bejegyzés 1941- bŐl való, de a legtöbb természeti kincset a tiO-as években jegyezték fel. Csak néhány dolgot említenénk azok közül, afnelyck az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.. V-féi mohos, hismohos Tudományos szempontból óriási jelentősége van a Ke- lemér határában levő Nagy- mohos és Kismohos tavaknak. A Nagymohos a jégkorszak végén keletkezeti. Ekkortájt csak fenyő és nyír tenyészett itt: az erdők konzerválódott virágpora bizonyítja ezt. A jégkor után melegigényes tölgyerdők, hárserdők és szilerdők borították ezt a vidéket. A bronzkorban gyertyánok és bükkösök vertek tanyát. A kilenc kataszfcrális holdat kitevő két tó a legteljesebben őrzi a magyar erdők fejlődésének történetét, és az éghajlati változásokat. Hasonló tőzegmoha-láp csak a Szovjetunió északi részein található. Am a Kis- és Nagymohos tó nemcsak tudományos értéke miatt kincs. Látványa is kincset, ér: a fakózöld, a sárga és a vöröses mohaszőnyeg fölött fehér törzsű 1ápi nyírek, ringatóznak a havasi sás- félék között. Ősbükkök Érdekes Háromhuta határában az istvánkúti erdőrészlet. A fiatal magashegyi nyírjest ősbükkös veszi körül. Ez jellegzetes botanikai tájrészletet alkot a magashegységi nyírjeseket jellemző aljnövényzettel. Olyan jellegzetes lepkék élnek ebben a jellegzetes növényvilágban. amelyek csak a legészakibb tájakon lelhetők fel A bükki Nagymező-réten vörösáfonya, északi sárkányfű, szibériai nőszirom, bérei rózsa, havasi ribizke terem. A sajóörösi tanácsháza kerítése mellett török mogyorófa él, holott ez a faíajta a Balkánon, valamint Elő- és Közép-Ázsiában őshonos. Szpmolyán, Cserépváralján. Cserépfalun, Bogácson kaptárkövek vannak. Ilyen, és hasonló — kézi csákánnyal kialakított — köveket csak Magyarországon találtak a kutatók. Egyes tudósok szerint urnahelyeknek használták a kövek fülkéit, mások szerint méhészkedésre. Tanácsi rendelet védi Bizonyára sokan lennének, akik szívesen bolyongnának a természetnek ebben az élő „könyvtárában". amelynek segítségével közelebb jutunk a régmúlt megismeréséhez. De kevesen tudnak- létezésükről. Borsod megye pedig az élen jár a természeti kincsek felkutatásában. Nálunk született az első tanácsi rendelet (az I/1967-es), amely oltalom alá vette az Országos Természetvédelmi Hivatal által még nem védeti, megyei természeti értékeket. Csikós József, megyei természetvédelmi felügyelő hosszú ideig járta a borsodi falvakat. Érdeklődött az ott élő emberektől: tudnak-e valamit a környezetükben levő ritkaságokról. A keresgélés eredményezte, hogy több mint 30 élő vagy élettelen természeti kincset véd a tanácsi rendelet. T i s za t arj ónban felfedeztek egy szép növésű, évszázados vadgesztenyéiül. (Ez alatt a fa alatt írta A falu jegyzője című regényét Eötvös József.) Kesznyétenben egy fává nőtt bodzát. Sajóke- reszlúron — egy lakás pincéjében — az egymillió éves, megkövesedett cédrustörzset találták. Borsod megye tehát „így is" gazdag. Kincsek vannak az erdők sűrűjében, a sötét pincékben, a házak kertjeiben. Kimeritetlenek a borsodi kirándulóhelyek. Egyelőre még tábla sem hirdeti újonnan felfedezett kincseinket. Pedig akkor válnak igazi értékekké, ha tanrendbe iktatják őkel az iskolákban, ha mesélnek róluk az óvodákban, ha közkincsként beszélünk róluk. liévay Györgyi Hátizsákos turistákká) még ilyenkor, novemberben is találkozhatunk a Zemplénihegység kedvelt kiránduló- helyein; a Nagy Milicen, a fűzéri várban, Kőkapun, István-kútnál, Hollóházán, vagy éppen Satoraljáújhely és Sárospatak hegyeiben. Mert — ’különösen napsütéseim a maga szépsége, varázsa. De azért mar fogy a vendégek száma, hiszen lassan közeleg a tél. Az utóbbi időkben a téli sportok, kedvelői is mind többen, és többen felkeresik a zempléni hegyeket, kafcmösem Sátor al jaujhely. Üjhuta és Telki - bánya környékét. Mindez azt bizonyítja, hogy évről évre emelkedik a nagy múltú vidék idegenforgalma, amit a szálláshelyek számának növekedése is jelentősen elősegít. A vidék idegenforgalmának két központja természetesen Sárospatak és Sátoraljaújhely. S amint a járási és a két városi tanács közös vb-iilésén megállapi lőtték, összesen már 321 agy áll a szállodákban, turista házakban és a fizetövendeg- szolgálati helyeken a kirándulók rendelkezésére. A szállási igénybe vevő vendégek száma évente minié;;. 22 ezer, akik általában 2 n , pót töltenek Zemplénben. A szállást nem igénylő ki rá n dűlők pedig több mint százezren látogatnak el csupán Sárospatakra A jelenlegi szálláshely kevésnek bizonyult a növekvő igények kielégítésére. Éppen ezért a megyei Idegenfo: galmi Hivatal vezetője a tanácsúié: n bejelentette, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban Sárospatakon egy újabb turistaszállót. a bővülő termálfürdő területén pedig üdülőtelepet kívánnak létesíteni mintegy 3.5 millió forintos költséggel. Ugyanakkor a városban hivatal: kirendeltség létrehozását tér vezlk, hogy ezzel elősegítse Hegyalja idegenforgalmi szükségleteinek kielégítéséi es az ide érkező vendégek megfelelő kiszolgál« -m Az eiővájár (Fotó: Laczó József) exkavátoroké, majd a felszínen az őrlő, az osztályozó és a csomagoló automatáké a szó. Visszafelé Viktor Kvaroov még elmond egyet s mást a sőbányaszasról. Először kiválasztják a 20 40 méter vastag sórétegeket — a vékonyabbakkal még nem érdemes vesződni. Most éppen új technológiával kísérleteznek: a rétegbe alul és felül két előkészítő vágatot alakítanak ki. amelyekkel 28 méter vastag és 17 méter széles tömböt határolnak be. Egy a cél kötél re szerelt vágószerikezettel a tömböt, mint a szappant középen kettévágják, majd a felső részbe robbantólyukakat fúrnak. Egyetlen robantássorozat mintegy hétezer tonna sót választ le. Az „Artemszolj” — ahová ez a bánya is tartozik — látja el sóval a Szót jetunió európai részét, ezenkívül exportál Finnországba, Svédországba, Dániába, Kubába és Magyarországra is. Hamarosan két kórház is nyílik a négyes számú bányában, egy a felszínen, egy pedig a hatalmas föld alatti sótermekben. A hármasban is építenek majd egy föld alatti egészségügyi komplexumot. Az orvosok kimutatták, hogy a sós levegő gyógyítja az allergikus asztmát. Már működnek Lengyelországban ilyen kórházak, és van egy a lengyel határ melletti Szalokvino szovjet városban is. Az Országos Sóipari Tudományos Kutató Intézetben készülő tervek szerint, az első kórházban 100 beteg kap helyet, és folytathat a felszínihez hasonló, normális életmódot. N. Akritov Sóbányában ................abesszíniái báli y ásót pénz helyett használják, három-öt darab tégláskerti sókockáért már egy rabszolgát ír vehet az ember.’' l .omonoszov A kas lassítja zuhanását, majd meg- áll. A dobogó padlóra szerelt síndarabok a távolba futó vágány kezdetét jelentik. Ügy csillognak a sínek a nappali fénnyel világitó lámpák alatt, hogy alig lehet őket megkülönböztetni a fehér háttértől. Pedig itt minden fehér, a sima falak és a mennyezet; is. A falon hirdetőtábla: Volodánszki bánya, mélység 243 méter — ezután a hőmérsékletre és a levegő páratartalmára vonatkozó adatok következnek. A szobahőmérséklettel he mar ki bekül az ember, annál kevésbé a párás, sós ízű levegővel. Pedig ez még csak a „vet- kőzőhelyiség”, a „fürdő” — a bánya egy két méter magas, tompa fényű, fehér csíkokkal tarkított fali vágat végén tűnik elő. A markolót, az autó reflektorait és a munkaruhás embereket is sós. fehér dér borítja. Éppen a fejtőgépei tolják biztonságosabb helyre, A gép már elkészítette a két méter hosszú alsó vágatot, zümmögnek a villanymotorok — már csak néhány robbantólyuk van hátra. Gondosan elő kell készíteni a robbantást, mert ettől függ a kitermelt só mennyisége. A vágat falait hamarosan a detonátorokhoz vezető gyújtózsinórok hálója borítja. Éles fütty harsan, a nyakamon him- bálódzó zseblámpa fantasztikus ábrákat vet a földre — vagy talán inkább a söútra. Mert út van itt, a billenő rakterű „ZIL”-ek csinálták, „Vigyázz, autó", „Óvatosan, gyalogosok” lángolnak a ' őrös betűk minden kereszteződésben. Hirtelen élénk piros fény lobban a hátunk mögött. Viktor Gorbatyenko, a bánya vezetője és helyettese fáklyát gyújtottak. A falakon mesebeli árnyak kezdenek őrült táncba. Viktor meggyújtott egy detonátorban végződő, rövidebb gyújtózsinórt — ezzel mérik most az időt, ha leég, mindenkinek el kell hagynia a vágatot. Visszafelé csak egy fáklyával megyünk csendben, füstbe burkolózva. Húsz méter után a másikat is kioltjuk... A kontrolldetonátor nagyot pukkan. „Ideje fedezék után nézni.” Nagy csend lett az első robbanás után. Mintha egy rugalmas ököl csapott volna a vágat falába. Még egy és még egy... — a gránitkemény sóréteget csak robbantással lehet megbontani. Most már a fejtőkombájnoké és az