Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

Vasárnap, 1970. dec. 6. ÉSZAK-MAŰVARORSZAG 5 Jói képzett vezetőket igényei az élet A jövőre készülnek az OKU-ben Mit tanultak Szilvásváradon a vezetők? A vállalatok e1^" nyes működésének egyik so­kat emlegetett feltétele a dolgozók műszaki, gazdasá­gi ismereteinek gyarapítása, a szakmai és az általános műveltség szintjének emelé­se. A jó szakmunkásokon kí­vül azonban jól és sokolda­lúan képzett felső, közép és a termelés irányításában köz­vetlenül részt vevő alsóbb szintű vezetőkre van szük­sége a vállalatoknak. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a vezetők tovább­képzésének, a jövő felada­taira való felkészítésének ré­gi hagyományai vannak. Az új gazdasági mechanizmus, a nagyobb vállalati önállóság bevezetése óta a vezetőkkel szemben támasztott követel­mények is megnőttek, s két év óta a vezetők továbbkép­zése megélénkült, s tervsze­rűbbé vált. Alig egy hete ér­kezett vissza például Szilvás­váradról egy 35 tagú, műve­zetőkből, üzemvezetőkből, osztályvezetőkből, tehát kö­zépkáderekből álló csoport, mélynek tagjai egyhetes to­vábbképzésen vettek részt. Mustos Jánost, az ÓKÜ sze­mélyzeti főosztályvezetőjét kérdeztük meg a szervezett vezetőképzés programjáról, aktuális feladatairól és a jövő terveiről. A személyzeti fő^r' vezetője elöljáróban elmon­dotta, hogy ebben az évben már a harmadik csoport vett részt egyhetes, bentlakásos továbbképzésen. A középve­zetők szervezett képzésének első, általános része febru­árban lezárul, s jövőre a termelő, a karbantartó és az energiaszolgáltató gyárresz- legek, valamint a közlekedés; területén dolgozó vezetők külön-külön csoportokban is­merkednek meg gyárrészle­gük speciális ' feladataival, aktuális problémáival. — A nagy kohászati válla­lat életében a középvezetők fontos és felelősségteljes munkát végeznek. Ez a réteg a végrehajtás irányítója, s mintegy összekötő kapocs a dolgozók és a felsőbb veze­tők között. Az osztályvezetők, művezetők, s általában a kö­zépkáderek szakmai és álta­lános felkészültségükkel, s nem utolsósorban magatar­tásukkal és vezetőkészségük­kel jelentősen befolyásolhat­ják a vállalat gazdálkodá­sát. Figyelemre méltó szem­pont az is, hogy 1968-tól a vállalati gazdálkodásban új szabályzók érvényesülnek, s ezeknek a középvezetők ál­tal befolyásolható elemei a vállalat nyereségét érzéke­nyen érintik — mondotta Mustos János, majd így foly­tatta. — Ezek figyelembevé­telével állítottuk össze a továbbképzés programját. A tanfolyam részvevői megis­merkedtek az ÖKÜ terveivel, célkitűzéseivel, a IV. ötéves. terv 'feladataival, s azokkal az időszerű gazdaságpoliti­kai feladatokkal, új szabály­zókkal, melyek január 1 után kerülnek bevezetésre. Ezen­kívül a programban szerepelt a vállalat gazdálkodási rend­szerének, a nyereséggel kap­csolatos számításoknak, s tudnivalóknak, a vállalat üz­letpolitikai koncepciójának, létszám- és bérgazdálkodásá­nak ismertetése. A jogi isme­retek és a vezetéshez szüksé­ges tudnivalókon kívül tehát olyan „útnavalót” kaptak a tanfolyam részvevői, melyet közvetlenül a .termelésben kamatoztathatnak. Említettük, hogy a veze­tők továbbképzése az Ózdi Kohászati Üzemekben nem kampányszerű, s már régi hagyományai vannak. A giaz- dasági mechanizmusra való felkészülés is végeredmény­ben a vezetőképzés szerves feladata volt Azóta az új gazdasági igények szerint korszerűsítették a vállalat szervezetét, s egy sor olyan egyéb intézkedést tettek, melyek elősegítették a vál­lalat eredményes gazdálko­dását, de ugyanakkor maga­sabb követelményeket is tá­masztottak a vezetőkkel szemben. S hogy ezekre a megnövekedett feladatokra jól készültek fel az ÓKÜ magasabb és alsóbb szintű vezetői, mi sem bizonyítja jobban, mint a tavalyi, s az idei kiemelkedően jó terme­lési, s gazdasági eredmé­nyek. — A vezetők továbbkép­zése folyamatos és sokrétű — mondotta Mustos János. — A szakmai és a politikai to­vábbképzésen kívül meg kell említeni az idegen nyelvű ok­tatást is. Két éve már több mint száz műszaki és gaz­dasági szakember vesz részt idegen nyelvű oktatásban. Külföldi szaklapok tanulmá­nyozása révén végső soron ez is a szakmai ismeretek gyarapítását segíti elő. PVP« gyárat meg- fiatalító nagy beruházás, a folyamatos ön­tőmű és a rúd-, drót henger­sor építése, a nagyobb auto­matizálás új igényeket tá­maszt majd a szakmunkások­kal és a vezetőkkel szemben egyaránt. Ez meghatározza a továbbképzés szempontjából az clkövetkezendő évek fel­adatait. Tóth István A 125 Új hatáskörök a községekben Naplementék árnyékokkal Az új irányítási rendszer a helyi ügyintézést állította előtérbe a tanácsi munkában. Az .alapelvek gyakorlati meg­valósításaként a sátoraljaúj­helyi járásban tizenkét köz­ség — Cigánd, Erdőhorváti, Füzérkomlós, Karcsa, Ke­nézlő, Mikóháza, Olaszliszka, Pácin, Pálháza, Riese. Tisza- kai'ád és Tolcsva — kapott elsőfokú ipari és kereske­delmi hatósági jogkört, s egy részük ezenfelül munkaügyi hatáskört is. Ezekben tí községekben a szakigazgatási szervek helyben, illetékességi terü­letükön látják el azoknak a felada­toknak többségét, amelyek azelőtt a járási szakigazga­tásra hárultak. Helyi hatáskörbe került egyebek között az iparenge­délyek. a működési és árusí tusi engedélyek kiadása, a nyitva tartási idő szabályo­zása, a hatósági és a társa­dalmi ellenőrzés, a lakosság érdekvédelme, a munkaköz­vetítés. Az ú.i gyakoriul eddigi ta­pasztalatai kedvezőek. Az említeti községi tanácsoknál ipari, kereskedelmi és mun­kaügyben egy év alatt 121-5 ügyirat fordult meg; Az ügyek 98 százalékában 30 nap alatt érdemben in­tézkedtek. A hozott határozatok éllen csak két esetben történt fel­lebbezés — de a másodfokú hatóság is az eredeti községi határozatot erősítette meg: iparengedély megvonását, adófizetési kötelezettség el­mulasztása miatt. Egy tekintetben még bi­zonytalanság tapasztalható az új hatósági jogkörök gya­korlásánál: a helyi ellenőrzések nem rendszeresek, kereskedelmi Vonatkozásban nem terjed­nek ki eléggé a fogyasztói érdekvédelemre, s a szakigazgatás csak rit­kán igényli a társadalmi el­lenőrök segítségét. Kevés a valóban határozott intézke­dés a felderített mulasztások megtorlására. Eddig a köz­ségi tanácsi szervek mindössze hat esetben tet­tei: szabálysértési feljelen­tést ilyen ügyekben. TJgyanebbeh az időszakban a járási szakigazgatás 13 mu­lasztó ellen indított szabály­sértési eljárást! Pedig a rendszeres ellenőrzés és a szükséges fegyelmezés követ­kezetes gyakorlása is hozzá­tartozik a megnövekedett községi hatáskörökhöz. — ez Egyre több olyan gyógy­szert állítanak elő, amelyek­kel az ember egészsége hely­reállítható és az élet meg­hosszabbítható. Akadnak azonban olyan fájdalmak is, amikre medicinát nem talál­ni. A szere tetet pótolni sem­mivel sem lehet. Az öregek napját megün- neplik országszerte. Kedve* ajándékokkal lepik meg az idős, magukra maradt, meg­fáradt embereket. Államunk mindent elkövet, hogy az öre­gek nyugodtan élvezhessék a pihenés éveit, de méltán vár­ja el, hogy a gyermekek, akik életüket és neveltetésüket köszönhetik szüleiknek, szin­tén segítsenek. Elegendő, ha csak megemlítjük, hogy míg 1950-ben a felnőtt lakosság 5 százaléka volt nyugdíjjogo­sult, addig ma ez az arány 12 százalékra emelkedett, és a kifizetett nyugdíjösszeg meg­haladja az évi tizenkétmilli- árd forintot. A minap a Mis­kolci Járásbíróság szülőtartá­si poranyagaiban lapozgat­tam. Megrázó, megdöbbentő történetek tárulnak fel ezek­ből az iratokból. Egyedülálló rokkant édes­apa kérte a szülőtartás meg­ítélését. Fia, aki egy nagy­üzemiben főmérnök és havi 7—8 ezer formtet keres, az évi egyéb jövedelme, nyere­ségrészesedése pedig megha­ladja a 40 ezer forintot — nem vélt hajlandó 400 forint havi szülőtartást kifizetni, csak a bírói letiltás után. A per anyagából kiderült, hogy felesége is dolgozik, és csu­pán egy kiskorú gyerekük van. Vagyoni helyzetük is jónak mondható; személygép­kocsi- és családrház-tulajdo­nosok. Apja, aki egyedül vi­selte iskoláztatása és emberré nevelése költségeit, csaknem 200 ezer forintot költött rá a középiskolai és egyetemi évei alatt. Ez a hála? Ez a vászon- zás? Az idős emberek biztonság­ban, kényelemben szeretné­nek élni. Ez érthető is. Ép­pen ezért sokan kötnek eltar­tási szerződést, hogy átadva otthonuk egy részét fiatal há­zaspároknak, azok esetleg pótolják az élet által megta­gadott gyermeki szeretetet is. Sajnos, nem egyszer keserű csalódás a vége az ilyen szer­ződéskötéseknek ... Sőt, ön- gyilkosság is előfordult már ilyen esetiben. ÍJ$íí hh érclelőhelyek A közép-ázsiai Tádzsikisz­tánban arany-, réz- és Mz- mutcrc-bányászat indult. A köztársaság térképére a geo­lógusok mintegy 300 ólom, cink, anionon, higany, biz- mut és molibdén lelőhelyet jelöltek be. Jelentős földgáz-, kőolaj- és széntartalékokra is bukkantak. A legjelentősebbek azonban az új polifémérc-lclöhelyek. Tádzsikisztánban már eddig is sokat tettek az ipari .nyCTS- anyaglarlalékok, valamint a köztársaság városainak víz­ellátását elősegítő föld alatti víztartalékok feltárása terén is. A kutatásokat tovább foly­tatják és most az ipari nyers­anyagok mellett a korábbi­nál is nagyobb figyelmet for­dítanak a földgáz- és kőolaj- kutatásokra. A világ előtt jószívűnek mutatkozó eltartók — Med­dig akar élni még, miért nem döglib már meg?! — kérdés­sel köszöntek el minden este, és öreg „eltartottjuk” éjjeli szekrényére odahelyezték a nagy kenyérszelő kést, aki hat hónap után, nem bírva tovább a szekatúrát, végső elkeseredésében szíven szúrta magát. Nem történt bűncse­lekmény, hiszen az öngyil­kosság nem gyilkosság! A bírósági iratok szerint egy eltartottat a körzeti or­vos mentett meg, akinek fel­tűnt egyik idős betegének a rendelésektől való távolma­radása és otthonában kereste fel paciensét, ahol megdöb­benve látta, hogy az öreg, magatehetetlen beteget egy lakás céljaira alkalmatlan he­lyiségbe, „sufniba” dugták, és nem sok hiányzott mér az éhhalálához. Vajon mi tör­tént volna, ha a körzeti or­vos nemi ilyen hivatásszere- tö? Sorolhatnék még ilyen el­rettentő példákat. Szerencsé­re, ezek az esetek egyediek, nem tipikusak. Azért szólunk mégis róluk, mert az embe­ri lelki ismeretet szeretnénk felrázni. A jó szomszédok, barátok, akik ilyen, vagy ehhez ha­sonló dolgokat látnak, ne for­dítsák el fejüket és ne huny­ják be a szemüket, mert ma­guk is bűntársakká válnak. A közömbösség nagy veszély! Jobb megelőzni a bajt, mint utólag belátni, hogy hibáz­tunk. Az embertelen emberek nem érdemelnek kíméletet. Imreh József A Gagarin erőmű építészetileg már tavaly elkészült, egye­dülálló nagyságú Heller—Forgó hűtőtornya mellett most földkolrógép dolgozik. Ez ássa meg azoknak a csöveknek a helyét, amelyek majd a hűtőelemekhez vezetnek. Két év alatt: városrész épül A Borsod megyei Építő­ipari VäHaäail: dcügoizói a har­madik ötéves terv időszaká­ban három nagyobb és egy kisebb lakótelepet építettele Miskolcon. Ezeken a munka­helyeken a tömeges lakás­építkezés módszereinek ki­alakítására az új technoló­giák egész sorát próbálták ki, míg eljutottak a leggazda­ságosabb eljáráshoz: a ház­gyári termékek fteíhaszaálá- sáihoz. Az új otthonok dkéffif bősé­nek meggyorsítására például a Szentpéteri kapui lakótele­pen — ahol 2400 lakás na­gyobb részét köaépblokkok- ból szerelték össze — több épületet öntöttek ki habosí­tott kohósalak-beton bál, a város legmagasabb, 23 szin­tes taronyházát csúszózsalu­zással készítettek el, és az új 450 férőhelyes szociális ott­hont pedig uitívéz-szerkezet- ből rakták össze. Ezeknek a módszereknek a variálásával egy-egy 2 ezer lakásból álló városrész felépítése általában négy-öt évig tartott. A tömeges lakásépítkezé­sek efcwégzésére lOOS-bankOiF- szerű házgyárat kaptak a borsodiak és a panelos tech­nológiával ugrásszerűen meg­nőtt a munka termelékeny­sége. A Győri kapui lakótele­pen például házgyári termé­kekből nem egész két eszten­dő alatt négy- és tízemeletes épületekben keréken 2 ezer összkomfortos lakást adtak át. A vállalat vezetőinek fel­mérése alapján: 1966-hoz vi­szonyítva a termetekenység két és félszereseire növeke­dett és a harmadik öteves terv eddigi szakaszában szombat reggelig már csak­nem 9 ezer lakást építettek Miskolcon, Kazincbarcikái. Özdom és Benirrvárosban. Nagyobbrészt ezeken a he­lyeken a negyedik öteves tervben — a házgyári ter­mékek felhasználásával — 18 500 lakást szerelnek ösa- sze. így 1973-ig elkészítik a 3 ezer lakásból álló diósgyőri lakótelepet és a tervidőszak­ban hozzáfognak még az avasi új városrész szerelésé­hez, ahol majd csaknem Ni ezer lakást építenek. Véradók találkozója r Ozdon A hagyományoknak meg-' felelően a közelmúltban ren­dezték meg a véradók talál­kozóját Ózdon. A Bükk étte- remben, fehér asztalok mel­lett megtartott családias ün­nepségen a gyárváros mint­egy száz véradója vett részt, azok, akik ebben az évben tizedszer, tizenötödször, vagy huszadszor siettek vérükkel embertársaik megmentésére. A véradók találkozóján részt vett dr. Soóky László, orvos ezredes, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárhelyettese. Var­ira József, a Vöröskereszt megyei titkára, s ott voltak a város és az Ózdi Kohá­szati Üzemek párt-, társa­dalmi, s tömegszervezetei­nek vezetői is. A találkozó részvevőit dr. Ondrejkó István tiszti főor­vos, a városi tanács vb egészségügyi osztályénak ve­zetője, a Vöröskereszt váro- si-üzemt szervezetének el­nöke köszöntötte, majd dr. Borsányi Gábor, a kórház­rendelőintézet igazgató főor­vosa mondott ünnepi beszé­det. Elmondotta, többek kö­zött, hogy Ózdon a véradók áldozatkészsége nyomán évek óta senki sem halt meg ver városnak véradója állomás az Ózdi hiánya miatt. A több mint 2800 van, s a véradó- legnagyobb bázisa Kohászati Üzemek, s a jó példával különösen a karbantartás, a durvahen­germű gyárrészleg és a köz­lekedési űzetnek dolgozói járnak az élen. Az ünnepi beszédet köve­tően dr. Soóky László, a- Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Szövetsége nevében adta át a kitüntetéseket. A Vö- röskeresztes munkáért kitün­tetés arany fokozatát kapta dr. Tóth Olga, a véradóállo­más vezetője. A húszszoros véradásért járó Kiváló vér­adó kitüntetés arany foko­zatát kapta Soldos Béla., Kiss László, if). Tálján Jó­zsef, Katóiul Qyörgy. Koós József, Szabó Béla ér Bajó Gyula. Kiváló szervező ki­tüntetést 7-en, Kiváló vér­adó kitüntetés ezüst fokoza­tát 12-en és bronz fokozatú kitüntetést 41 -en kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents