Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-29 / 303. szám

Kedd, 1970. dec. 29. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Főbérlők királysága Mármint azoké a főbérlő­ké, akik albérlőt „tartanak”. Sajnos, nem látszik pünkösdi királyságnak, bár különösen a házgyár üzemelése óta na­gyot lendült az építkezések üteme, s Miskolc országos viszonylatban is szépen gya­rapodik. Az albérlő-főbérlö viszonyról sokféle monda kering már. A főbérlők kap­zsisága — ahogy a számukra kedvező helyzetet meglova­golva kitűnő jövedelmi for­rást teremtenek egy szobából, konyhából, sőt lakásnak nem való kamrákból, pincékből — közismert. A napokban né­hány apróhirdetés nyomán albérlet-nézőben bejártam Miskolcot. Eqrenyíló aIbériéi Diósgyőr. A Kilián-déli la­kótelep mellett néhány utca­sor, ragyogó, új családi há­zakkal. Egyik-másik bizton megállná helyét Pesten a Rózsadombon vagy a Pasa­réten is. Ahova igyekszem: szintén kitűnően megépített, több szobás ház, két-három- éves mindössze. Bemegyek az udvarra. A ház mögött — az utcáról nem is látni — kis „ógrenyíló” épület. Egy szimpla ajtó. Belépek. Épp, hogy ki tudok egyenesedni, de a kalapom már nem fér el. Beton az alja, s bár a te­nyérnyi ablakon besüt a de­cemberi nap, fázom. Az öreg­asszony szenvtelenül mond­ja: négyszáz forint. Felsőzsolca. Szoba, konyha használattal. Házaspárnak gyerek nélkül. Bútorozva van a szoba, egy másielszemélyes rekamdé, egy kétajtós szek­rény, egy asztal, tót szék, egy vaskályha. Ez a belső szoba. A háziakon kell ke­resztüljárni. Kint három ágy, két gyerek a földön játszik, gimnazista korú lány tanul. Van egy nagymama is. Mind­ez potom ötszáz forint, de hiszen bútorozott a szoba, nem? A Széchenyi utcán-két la­kás is van. Az egyikbe be se. engednek. A háziasszony az ajtórésen át közli, hogy már kiadták az ágyat. Tévedés, nem szobát hirdettek, csak ágyat, különben is csak egy­szobás a ' lakás, és csak nőnek adják ki. Mindössze kettőszázért. Minden!éle kedvezmények A szomszéd házban barát­ságosabbak. Egy öregasszony egy társbérlet leválasztott szoba-konyhájából adja a szobát. Nagy szoba, magas mennyezet. Zsúfolásig tömve minden hely bútorral. De óriási nagy a rendetlenség is. Az öregasszony kombinére kapott kardigánban fogad, most kelt ki az ágyból (ab­ból, amit majd kiad), a tv-t nézte. Két rendes férfinak van hirdetve a szoba 350— 350 forintokért — de nem bánom, ha ágyneműt hoznak, lehet fejenként 320 is. Ja, belváros, szemben a mozival. Kun Béla utca. Fürdőszoba használat, főzni is lehet, mos­ni is, a háztartási gépeket is használhatom. Különben is azl csinálok, amit akarok, ilyen főbérlő nincs több Mis­kolcon, náluk az albérlő csa­ládtag. Az ár? Ha havonta fizetek 600, ha félévre 550, egy évre előre 500. Drága rokonság. És persze a villany, plusz a gépek használati dí­ja. de hát ez attól függ . .. Még egy. Itt nem mondok utcanevet sem. Egy negyven év körüli, jól szituált, elvált asszony, némi anyagiakkal, 16 éves fiúgyermekkel ... szóval rajtam múlik, fizetni sem kell... Nagyon téved, aki azt hi­szi, hogy ezek kiragadott, szélsőséges íréi dák. Tucatjá­val akad hasonló, alig jobb vagy alig rosszabb albérlet. S a főbérlők nyugodtak. Kapnak albérlőt. Egyelőre. Reméljük, az új lakásrende­let az albérleti rendszerre is kihat majd. kérdések összegezés De honnan kerül ennyi al­bérlő, mitől duzzadt fel eny- nyire a nagyvárosok lélek- száma? Mit kapnak’ mit re­mélnek ezek az emberek, akik faluról, kisvárosból, sok­szor százszor jobb körülmé­nyek közül eljöttek Miskolc­ra, albérletbe? Szatmári Bajos Mit mond a paragrafus ? — Jogászunk válaszol — Jár-e rendes szabadság a gyermekgondozási segély idő­tartamára? Nagy Lászlóné miskolci (Ernye bán u. 21. szám) ol­vasónk inár közel három éve fizetésnélküli szabadságon van és kapja a gyermekgon­dozási segélyt. Azt hallotta — amint írja — hogy a har­madik év után az évi rendes szabadság megilleti, ezért ar­ra kér választ, hogy az első 2 év után jogosult-e? A Munkatörvénykönyv elő­írja, hogy a dolgozónak min­den munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét mun­kanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött két év után egy, de legfeljebb ti­zenkét munkanap pótszabad­ság jár. Ez a rendelet tehát a munkaviszonyban töltött naptári évek után teszi a dol­gozót jogosulttá a rendes sza­badságra. A keresőképtelen­ség időtartama, a szülési sza­badság, a íizetésnélküli sza­badság tartalma alatt, a tar­talékos katonai szolgálat, stb. idejére a munkaviszony szü­netel, ezért a Munkatörvény- könyv szerint rendes szabad­ságot nem lehetne adni. A 6/1967. MüM. sz. rende­let kivételeket tesz, amikor lehetőséget ad rá, hogy a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára né­hány esetben szabadság il­lesse meg. Ilyen eset lehet — a többek között — a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munká­ban nem töltött idő, legfel­jebb azonban egy év, függet­lenül attól, hogy erre az idő­re jár-e táppénz, illetve gyer­mekgondozási segély. Ez azt jelenti, hogy maxi­málisan egy év után az évi rendes szabadságot ki lehet adni a kollektív szerződésben meghatározott időben, vagy az akadály megszűntétől szá­mított 30 na-'on belül. Ezzel szemben a dolgozót rendes szabadság nem illeti meg a tíz éven aluli gyermek gon­dozása (vagy ápolása) miatt munkában nem töltött idő­nek egy éven túli időszakára. Dr. Sass Tibor Kaktusz a hóban Foló: Laczó József. Tizenkilenc építőművészen rendezvény A Magyar Építőművészek Szövetsége észak-magyaror­szági csoportja a most záru­ló évben tizenkilenc külön­böző jellegű rendezvényt tar­tott, nyolc tervbe vett ren­dezvény közbejött akadályok miatt elmaradt. A rendezvé­nyeken ötszáznál többen je­lentek meg. Néhány témát érdemes megemlíteni: a Győ­ri-kapuban épülő új város­rész képzőművészeti alkotá­sai, alkotási technikák, Mis­kolc belvárosának rendezé­sére ajánlás, az észak-ma- gyarországi régiókban dolgo­zó fiatal építészek problémái, a könnyűszerkezetek építé­szeti kihatásai, s sok építő­művészeti jellegű útibeszá­moló, veiítettképes előadás. Az év során megjelentett egy kiadványt is a csoport, a Bor­sodi Műszaki és Ipargazda­sági Élet különlenyomata­ként. Az évi munkát az 1971. január 13-i taggyűlésen fog­ják értékelni, s ugyanakkor határozzák meg az új eszten­dő programját is. Hz üzletel nyitva tartási rendje szilveszterkor és újévkor A Borsod megyei Tanács V. B. és Miskolc város Ta­nácsa V. B. kereskedelmi osz­tályai — a KPVDSZ megye­bizottsággal egyetértésben — az üzletek, vendéglátó egysé­gek, piacok és vásárcsarno­kok nyitva tartási rendjét Borsod megye és Miskolc város területén az alábbiak szerint szabályozzák. 1970. december 31. (csütör­tök): Az egyműszakos fű­szer-, kenyér- és húsboltok Ű,j színfolttal gazdagodott Kazincbarcika. A napokban fénycsöves reklámot szereltek fel a Magyar Nemzeti Bank és az OTP épületére. „A brigádot nem feledhetem...” Szabó Margit zavarban min. — Mit is mondhatnék én arról, amit leltünk? Mi, kilencen úgy érezzük: egyszerű, emberi cselekedet volt ez. Apró figyelmesség, pár kedves szó — mi ezt adtuk három embernek. Es hogy ily kimondhatatla­nul fura, szinte megdöbbentő fogadtatásra talál an­nál a három idős, beteg nőnél a figyelmességünk, so­hasem hittük volna... Egy éve kezdődött a történet. A Diósgyőri Gépgyár értékesítési osztályán négy nő és hat férfi elhatároz­ta: havonta öt-öt forintot félretesz, s az esztendő vé­gén, a legbensőségesebb családi ünnepen megpróbál majd örömet szerezni valakinek, ötszázöt forint gyűlt össze. Töprengés, tanácskozás, ötletgyűjtés után meg­született a terv: kiválasztanak a gyár volt dolgozói közül három olyan embert, aki leginkább rászorul a kedves szóra, s amellé egy kis — nem szégyellte be­vallani a brigád — anyagi segítségre is. Egy-egy százast tettek három borítékba. A legna­gyobb segítség a kis nyugdíjjal rendelkezők számára a pénz lehet. S a maradék összegből élelmiszer csoma­gocskákat állítottak össze. — Ketten látogattuk végig az idős, beteg nőket, A mi torkunkat is fojtogatta a sírás — higgye cl —, ami­kor azt hajtogatta a paralízisben megbénult Auxt Margit, a fél oldalára ugyancsak béna asszony, öz­vegy Sós Gusztivné, s a nemrég nyugdíjba vonult Nevolszky Magda is: „Miért éppen én jutottam az eszükbe?... Egykori kollégáim elfeledtek, egyedül élek, senki sem nyitja rám az ajtót.. Ketten bejegyezték köszönő szavaikat a brigádnap­lóba is. Reszkető betűkkel ez áll a Béke nevet viselő kis közösség naplójában: ...... a brigádot soha nem f eledhetem!” „Köszönöm, hogy karácsonykor gondol­tak rám!” Harmadik bejegyzés nincs, A mozdulatlan jobbkéz nem önthette betűkbe az elrebegett szavakat. Szabó Margit, a nyolc esztendeje alakult szocialista brigád vezetője megpróbált megfogalmazni egy na- gyonis figyelmei érdemlő, visszhangra váró gondola­tot: , — Sole, évig dolgozott, nálunk, a gyárban becsület­tel mindhárom nő. Valamennyien szinte támasz nél­kül élnek, betegek, sorsuk igazán nehéz. Kinek köte­lessége. hogy valamelyest könnyítsen helyzetükön? Ügy vallja a mi brigádunk: azoké az embereké, akik szocialista emberhez méltón akarnak élni...” Gy. K. 17 óráig, tcjboltok 15 óráig, a kétműszakos és hosszabbí­tott nyitva tartási idejű bol­tok a szokásos hétköznapi nyitva tartás szerint lesznek nyitva. A piacok, vásárcsarnokok a szokásos, hétköznapi nyit­va tartás szerint üzemelnek. A ruházati és vegyesipar­cikk boltok szombati nyitva tartás szerint tartanak nyit­va. A vendéglátó egységek a vállalatok által meghosszab­bított nyitva tartás szerint, de legkésőbb 1971. január 1- én 5 óráig üzemelnek. 1971. január 1. (péntek): Valamennyi élelmiszer-, ruházati és vegyesiparcikk bolt zárva tart. A piacok, vásárcsarnokok zárva tartanak. A vendéglátóipari egysé­gek a szokásos vasárnapi nyitva tartás szerint üze­melnek. 1971. január 2. (szombat): Az élelmiszerboltok közül a vasárnap egyébként is nyitva tartó boltok üzemel­nek. Valamennyi ruházati és iparcikkbolt zárya tart. Piacok, vásárcsarnokok a vasárnapi nyitva tartás sze­rint üzemelnek. A vendéglátó egységek va­sárnapi nyitva tartás szerint tartanak nyitva. 1971. január 3. (vasárnap): Valamennyi üzlet, piac. vá­sárcsarnok a szokásos, hét­köznapi nyitva tartás szerint működik. Nyugdíjasok háza Miskolcon Szerkesztőségünkhöz újabb levelek érkeztek olvasóink­tól, amelyekben hozzászólnak ahhoz, hogyan és miként le­hetne a nyugdíjasoknak egy tömbben levő lakásokat épí­teni. A nyugdíjasok háza Mis­kolcon című cikk nagyon fontos témával foglalkozott. Mi azt szeretnénk javasolni, hogy ha lehet, mielőbb va­lósuljon meg a nyugdíjasok háza. Lehetne gondolkozni azon is, hogy ne mindjárt új épületben. Ehhez szeretnénk néhány ötletet adni. Ügy tudjuk, a közlekedési vállalat a városon kívül fog helyet kapni. Lehetne talán hasznosítani a városi busz jelenlegi garázs telephelyét, vagy a villamos telephelyet a Tiszai mellett és Üjgyőr- ben. Itt némi átalakítással lei lehetne építeni egv nyugdíjas „kolóniafélét”. El tudnánk képzelni, hogy egy régi isko­laépületet — például a vas­gyári és az újgyőri általános iskolát, ha majd új épül he­lyette — szintén fel lehetne használni. Mi, nyugdíjasok, nem vagyunk nagy igényű­ek. A főbérlettel, vagy saját házzal rendelkezők is szíve­sen elmennének egy ilyen létesítménybe. Gyarmati Géza és felesége. LKM nyugdíjasok Amióta az Észak-Magyar - országban rendszeresen meg­jelenik a nyugdíjas ház ter­vezésével kapcsolatos vita. több nyugdíjas társammal beszélgettem erről a témáról. Sokan vágynak szolid, ké­nyelmes otthonra, amit ter­mészetesen szívesen meg is fizetnének. Magam is azt tartom, hogy a garzonlaká­sok mellett, legyenek az épü­letben szoba-konyhások is. Reméljük, a közeljövőben felépül a nyugdíjasok háza. Szalontay János nyugdíjas Tolongás nélkül Az üiínepek mindig próbá­ra teszik a vasút erejét, az elmúlt hármas ünnep külö­nösen próbára tette. Tóth Zoltánná, pénztárfő- nöknö elmondta, hogy alapo­san felkészülteik a várható nagy forgalomra, úgy szer­vezték meg a munkáit, hogy lehetőleg minden utas a leg­rövidebb időn belül kapja meg a jegyét. A jó szervezés, a lelkiisme­retes munka révén nem is volt fennakadás. A nagy for­galmú pályaudvaron az uta­sok tolongás nélkül jutottak jegyhez.

Next

/
Thumbnails
Contents