Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
Kedd, 1970. dec. 29. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A tehetségvédelem a szocialista társadalom legfőbb érdekei közé tartozik. Mégpedig úgy is, mint társadalmi, politikai kérdés, úgy is, mint a tudományos, technikai és műszaki haladás záloga. A tehetségekkel való törődés ugyanis megértésre talál az emberek széles kömben, s erősíti a társadalmi rendszerünk i gazságosságá ba vetett hitet. S közben növeli fejlődésünk ütemét, hí - szén társadalmi -gazdasági szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a. legtehetségesebbek. a legrátermettebbek tanulnak-e tovább, s kerülnék irányító posztokra, felelős beosztásokba, avagy a középszerűek. Mindez olyan igazság, amivel nehéz lenne vitába szállni. Am jóval nehezebb azt megállapítani — mégpedig a serdülőkorban —, hogy ki a tehetséges a tanulásban. Talán az, aki jó jegyeket szerez az iskolában? Kétségtelen, hogy a tanulásban mutatkozó tehetség egyik kifejezője, a tanulmányi előmenetel, az osztályzat. De nem teljes kifejezője. A tali ulásbeü és az értelmiségi képességeket akikor lehetne megbízhatóan a jegyek alapján összehasonlítani, ha egyrészt mindenütt azonosan osztályoznának, másrészi, minden gyereknek egyforma lenne a startihelyzete. Csakhogy az osztályzásnál, annak természetéből következően, sok a szubjektív elem, az otthoni és az iskolák közli szmvonalbeli különbségekből eredően gyakran elválik egymástól a tehetség és a jó tanulmányi átlag. Ahol jó az iskola, ahol a szülők tudják és akarják is segíteni gyereküket, ott a viszonylag gyengébb képességűek is nagyobb tárgyi tudást és jobb .legyeket: szerezhetnek, míg ellenkező esetben rejtve maradnák a kiváló tehetségek is. Hogy mindez milyen nagy horderejű kérdéssé válhat, az akkor tűnik ki igazán, ha társadalmi méretekben vizsgáljuk, íme, egyetlen adatsor: az idén végzett általános iskolások 78,9 százaléka fizikai dolgozó gyereke, azaz olyanok, akik többségükben gyengébben felszerelt, kültelki és falusi iskolákban jártak, s otthon sem kaphattak különösebb segítséget a tanuláshoz. Nos, ezeknek a gyerekeknek csak 29,2 százaléka pályázott középiskolai továbbtanulásra, mégpedig elsősorban a gyengébb tanulmányi eredmények miatt, míg az összes végzett 21,1 százalékát kitevő, nem fizikai dolgozók gyerekeinek 74.5 százaléka. Ez mindennél világosabban bizonyítja, hogy a tehetség mértékének csak akkor lehel többé-kevés be hű kifejezője az osztályzat, ha megközelítően azonos körülményeket biztosítunk minden gyereknek a tanuláshoz, hiszen senki sem feltételezheti, hogy a munkások és a parasztok gyerekei tehetségtelenebbek, mégpedig olyan nagy arányban, amilyent a továbbtanulási szándékok közti különbségek mulatnak. E bből adódik, hogy a tehetségvédelem bonyolultabb dolog. mint amilyennek az első pillanatban tűnik. Látszólag, csak arról van szó, hogy minden jó tanulmányi eredményt elérőnek biztosítsunk szabad utal az érvényesüléshez, de a probléma mélyén az a iogos igény rejlik, hogy minden fiatal számára teremtsük meg a feltételeket a képességek kibontakoztatásához, mert ezt követeli a társadalmi igazságosság. A minden gyereket érintő azonos tanulási feltételek biztosítása persze hosszú' időbe telik. Ha megtehetnénk — ami a valóságban képtelenség —. hogy az oktatás fejlesztésére fordítható költségvetési összeget egyik napról a másikra megtöbbszörözzük, akkor is évtizedek kellenének az ideális állapotok eléréséhez. S még nem is beszéltünk a sikeres tanulás és továbbtanulás másik feltételéről, arról, ami szintén alapvető kérdés: a családok anyagi és kulturális színvonalainak megközelítően azonos szintre hozása. Ezért a nüiiden gyerek számára olyannyira Idvánatos egyenlő tanulási feltételek megteremtésének feladatát — legalábbis átmenetileg — külön kell választani a közép- és felsőfokú tanulmányokra alkalmas tehetségek istápolásától. Mert arra, hogy a legkiválóbb képességűek - nek jó feltételéket teremtsünk a tanulásban, többnyire már ma is megvannak a lehetőségeink, s ott, ahol hiányoznak, mielőbb meg kell teremteni. M indenekelőtt azon a szemléleten kellene változtatni, hogy a tehetséget kizárólagosan a jegyekkel lehet mérni. Különösen a jobb iskolákba és a tagozatos osztály okba való felvételeknél lenne szükséges, hogy jobban mérlegeljék azokat a körülményeket, amelyek közepette addig tanultak a megfelelő készséget, mutató fiatalok. Ha ez sikerülne, nem lenne minden évben visszatérő gond, hogy ezekben a tanin bézménvek - ben kevés a tehetséges munkás- és parasztfiatal. A legjobb persze az lenne, ha a tehetséges diákok egyben jó osztályzatokat is tudnának felmutatni. Ehhez mindenekelőtt kollégiumokra, mégpedig színvonalas kollégiumokra lenire szükség. Sajnos azonban a középiskolások számának növekedésével nem tartott lépést a kollégiumi hálózat fejlesztése, s így adódott, hogy amíg 1951 —54-ben a tanulók 28,5 százaléka kapott kollégiumi elhelyezést, addig 1960—61-ben már csalr 20 százaléka, tavaly pedig mindössze 16,8 százaléka. Mindez a tehetséggondozás ellen hat. S a helyzetet aligha, javította az a kapkodás, amit az utóbbi időben lehetett tapasztalni a munkás- és parasztgyerekek segítése körül. Szinte politikai sikk lett, hogy mindenki tegyen valamit az érdekükben, ts a következmény az egyik oldalon társadalmi idegesség lett: — mégpedig nemcsak a nem fizikai dolgozók, hanem , a munkások és a. parasztok, valamint a gyerekek között is — a másikon pedig a sok bába között csaknem elveszett a gyerek, mert a különböző kísérletek, a mutatós, de kellően át nem gondolt kezdeményezések gyakran egymás hatásfokai is rontották. E kérdés kezelésében, a sok jó szándék mellé, nagyobb higgadtság és tapintatosabb propaganda szükséges. Mert nem arról van szó. hogy visszaszorítsuk a nem fizikai dolgozók gyerekeinek tanulási kedvét, hanem arról, hogy felszítsuk a munkás- és parasztszülőkIvegliáz — épüfiel léte jen Kísérleti üvegházat építettek több mint 700 000 forintos költséggel a veszprémi Ni - hé/.vegyipari Kutató Intézel épületének tetején. 111 vizsgáztatják majd az újonnan előállított növényvédőszereket <-:s műtrágyákat. Az üvegház megépítése részé annak a nagyszabású programnak, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság finanszíroz, és amely az új kemikáliák hatásának ellenőrzését szolgálja. ben gyermekeik taníttatásáért érzett felelősséget, a fiatalokban pedig a magasabb szintű ismeretek utáni vágyat. Mindenekelőtt a tehetségesekben. Pontosabban: minden tehetséges fiatalban, mert ha a tehetséget jól értelmezzük, nem lesznek a társadalmi osztályok és rétegek szerint oly nagy arány- beli különbségek a legjobbak kiválasztásakor. Ha tehetségvédelem valóban az! fogja jelenteni, amit. jelentenie kell, akkor összhangba kerül a társadalmi érdelekéi os igazságossággal. Ezt az állapotot időben az is közelebb hozná, ha a tehetséget nemcsak a tanulásban, hanem a munkában, az élet minden területén következeteseb ben el ismerné k. A 25 milliomodik tonna acél Eredményekben gazdag esztendőt zárnak az Ózdi Kölni sz.a fi Üzemek dolgozói. A n agyol vasztó gyárrészleg után a karácsonyi ünnepek alatt az acélmű dolgozót is teljesítették évi tervüket. A terv teljesítése termelési jubileummal cselt egybe. Az acélmű fennállása óta (1895. július 17.) december 26-án lecsapolták a 25 milliomodik tonna acélt, Kovács Gyula olvasztár szocialista brigádjának tagjait és Cscpányi Tibor acélgyártót a 25 milliomodik tonna acél legyártod ez alkalomból az üzemvezetői jutalomban részesítették. A martinászok után a hengerészek is tervük teljesítését jelentették. A napokban isinél, a Lenin Kohászati Művekről irt olvasóinak a Pravda. Korábbi számában a diósgyőri kohászat. 200 éves múltját méltatta. A decemberi számában az LKM-nek az élővizek megóvásáért tett, nemzetközileg is figyelemre méltó beruházását. elemezte a szovjet központi napilap. A cikk írója többek között a következőket írja: „A Sajó folyóban, amelyben több év ■ óta a víz. szennyezettsége miatt semmilyen élőlény nincs, megjelent a hal. Arról van szó, hogy a Lenin Kohászati Müvek, amely sok tízezer köbméternyi ipari vizel: engedett a folyóba, az elmúlt nyáron üzembe állította egy vákuumos szürő- beren dezés pro I otípusa t, amely most a vizek szeny- nyezödését jelentékenyen csökkentette. A berendezés tervezetét — mondotta a Lenin Kohászati Müvek vezér- igazgatója, dr. Énekes Sándor — a Tatabányai Szén- bányászati Tröszt feltalálói terjesztették elő. A tervező szakemberek a vákuumos szűrést a kohászati müvek szükségleteihez alkalmazva dolgozták ki. Ez a hatalmas létesítmény öt emelet, magasságú. Építése 17 millió forintba került. Kitűnően működik. Poharakban két vízmintát mutattak meg nekünk. Az egyikben süni, piros színű, zavaros folyadék, amelyet az ipari szennyvízvezetékből vettek, a másikban a kristálytiszta, szűréssel megtisztított víz. A berendezés gazdaságosságára jellemző, hogy a víz szennyezéséért kiszabható, évről évre emelkedő büntetések teljes összege a legrövidebb időn belül túllépte volna a speciális víztisztító berendezés ráfordítási költségeit. Egyébként a Lenin Kohászati Művekben ma már olyan tervek kidolgozásával foglalkoznak, amelyek alapján az ipari szenv- nyezö anyagoktól megtisztított vizet újra ipari célokra használhaíják fel.” A közlekedés közkatonái A z ablakon kitekintve, szép látvány a havas, téli túV örültek a fehér karácsonynak a ezün időző gyerekek, a téli sportokat kedvelő felnőttek. Tél tábornok teli t. megérkezett. A vastag hóbunda jótékony hatással van vei . - Beinkre, a hegyekben, a játszótereken szánkózó, síelő gyerekek boldog kacaja csendül, de az országutakon, a vasutak sínpályáin kemény, megfeszített munka folyik. Legyen ünnep, vagy munkás hétköznap, kell a kenyér. í friss tej, a tüzelő. A bányák, a gyárak várják a munkásakat: a boltok árukészletét fel kell tölteni, egyszóval az élet. a folyamatos termelés nem állhat níeg. Nyáron sem köny- nyü az országutak vándorainak dolga. Felelősséggel tartoznak a rájuk bízott értékekért, az emberek testi épségéért. A gépkocsipark szaporodásával nincs arányban az utak karbantartásának, átépítésének üteme, évről évre nehezebb a közlekedés. Hányszorosára nő a veszély télen? Tízszeresére, százszorosára! A friss hó alatt, kemény jégpáncél lapul, a gödröket, kátyúkat nem lehet felismerni, ha pedig feltámad a szél. emberfeletti áldozatokat követel az országutakon rekedtektől. Elvárjuk, mi több, természetesnek tartjuk és megköveteljük a MÁV-tól, a személy- és teherszállítással foglalkozó fuvarozó vállalatoktól, hogy télen is pontosan induljanak, érkezzenek a járatok. Elvárjuk, mert tőlünk is megkövetelik a pontos munkakezdést, jogosan keressük az üzletekben a friss élelmiszert, tejet, kenyeret. Sok ember összehangolt munkájával, többé-kevésbé be is tartják a pontosságot. Az ünnepek előtt és után csúcsforgalmat bonyolított le a vasút és az autóbuszpark. Tíz- és százezreket szállítottak oda- vissza. közlekedési akadály miatt senki nem maradt távol családjától. De vajon, miközben az utazás izgalmában egünk, s uticé- lunkhoz szerencsésen megérkezünk, mondunk-e egy meleg szót a mozdonyvezetőnek, a váltókezelőnek, a autóbusz- sofőrnek, vagy a kalauznak? A közlekedés és az áruszállítás közkatonái megszokták már a síelő embereket, a tolongó, gyakran még egymást sem kímélő utasokat. De soha nem tudják megszokni a telet! Ök is emberek, s a volánnál ülő gépkocsivezetőt, a kél forduló között, torkát rekedtre kiabáló kalauznőt, az üvöltő hóviharban gém beredete ujjakkal dolgozó váltótisztítót. bizony, megviseli a téli idő. Mi legfeljebb csak kétszer utazunk napjában, de a közlekedés dolgozói egész nap ki vannak téve az utasok zaklatá- -v n-ak, gyakran szemrehányó megjegyzéseinek. tél, a hideg önmagában is idegessé, ingerlékennyé tesz bennünket. Hiszen bármily szép is a fehérbe öltözött táj, a park. az erdő, több a télben a rossz, mint a jó. A legtöbb rossznak pedig az országutak vándorai vannak kitéve. Melegítse hát a téli hidegben őket a köszönő sző is azért a felelősségteljes munkáért, amelyet nehéz körülmények között végeznek — értünk. Onodvári Miklós .4 Tizedszer is rímeitek-A RM határőrség szocialista versenymozgalma önkéntes tömegmozgalom, l ő célkitűzése: segítse a szolgálati és kiképzési követelmények magas színvonalon való teljesítései, a harci technika és fegyverzet tökéletes megismerését, a harckészültség fokozását, a szocialista gondolkodásmód és a közösségi szellem fejlesztését.” Fegyel meze ü, rendben, mozdulatlanul altnak a csapatzászló előtt. Csak a szeBgyre népszerűbb Miskolcon is az úgynevezett tasakos tej. Képünkön a tejipari vállalat dolgozói „fóliázzák" a tejet. Foto: Agotha Tibor. inuk árulkodik: nagy-nagy örömmel, nehezen titkolható elégedettséggel hallgatják Újvári László határőr ezredes elv társnak, a magasabb egység parancsnokának sza - vait: „Köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy egész évi tevékenységük alapján eredményesen valósították meg a szocialista versenymozgalom célkitűzéseit ..„Egész évi tevékenységükben tükröződik a;; őszinte tenniakarás a szolga- lati és kiképzési feladatok végrehajtására .. .” A bensőséges ünnepélyre, pontosabban egy ünnepség- sorozat legjelentősebb eseményére tegnap, december 28- án, hétfőn délelőtt került sor Miskolcon, a határőrség magasabb egységének parancsnokságán. S ebből az alkalomból hadd emlékeztessünk: egy évvel ezelőtt ugyaninnen, ugyanennek a két alegységnek kitüntetéséről tudósítottunk az Eszük- Magyarország hasábjain. Akkor hangzott el a felajánlás: a felszabadulás 25. évfordulója, a Lenin-centenárium és a párt X. kongresszusa tiszteletére az alegységek katonái 1970-ben ismét megszerzik a kitüntető kiváló címet. Sikerült! Egy7 esztendő becsületes. fegyelmezett munkája meghozta az eredményt. A „híradó” alegység egyedülálló jubileummal büszkélkedhet: tizedik alkalommal kapta meg a „BM határőrség kiváló alegysége” címet. De joggal lehetnek büszkék teljesítményükre az „ABV” alegység katonái es parancsnokai is: ök ötödször kapták meg a magas elismerést. A kiváló határőrök eredményeinek nemcsak azért örülhetünk, mert megyénkben teljesítenek szolgálatot, mert a borsodi határokat őrzik. hanem azért is, mert a legtöbben ennek a megyének szülöttei. Borsodban, Putnokon született Thomázi Kálmán határőr, aki már másodszor kapta meg a „Határőrség kiváló katonája” jelvényt. Nem mindennapos teljesítmény ez, országosan is kevesen kapják meg kétszer a in,agas kitüntetési. Es hogy nehéz volt-eí — Nem rendkívüli követelményekéi kellett teljesíteni. Csak szorgalom, becsületes helytállás, folyamatos munka kellett hozzá. Borsodiak a kiváló alegységek parancsnokai: E. Kiss Tamás határőr-hadnagy és Nagy Ferenc határőr-főtörzsőrmester is. És idevaló Sándor János határőr, a tízszeres kiváló alegység K1SZ- titkára is. A határőrség szocialista versenymozgalma magas követelményeket állít a katonák és parancsnokaik elé a kiképzésben, a fegyelemben, a harckészültségben és a politikai nevelőmunkában. A miskolci kerület állományának 98 százaléka benevezett a versenybe. Es a benevezettek 81 százaléka éri el valamilyen szintet Méltán hallgatták tehát elégedettséggel a katonák a BM határőrség országos parancsnokának, illetve a magasabb egység parancsnokának a különféle szintű kitüntetések adományozásáról szóló parancsait. Megdolgoztak az "'ismerésért. l ianck íibor Kiváló határőr-alegységek kitüntetése Tehetségvédelem és társadalmi igazságosság fi Pravda cikke az LKM-ri! „ 1 asakoifák'* a tejet
