Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
Péntek. 1970. dec. 25. ÉSZAK-MAG YARÖRSZAG II Mintáéit? j j Rel; Iámtól, harsogott a i karácsony előtti hetekben 1 a, rádió, televízió, az újsá- ' gok hasábjain is szíves ' szavakkal kínálták árui- J laU a kereskedelmi valló- t latul:. A legtöbb boltban [ valóban bö készlettel, és i udvariasan álltaic a. vásár - 1 lók rendelkezésére. De j nem Így volt mindenütt. ' Vásárló kőrútom egyetlen [ kellemetlensége a. miskolci i dohány-mintabolt ban ért. Jó minőségű pipadohányt i kértem. Az elárusít ónő egy ' doboz francia füstölnivalót , rakott a pultra., ás a má- < sik vásárlóhoz fordult, \ Nem sokat érjek a dohány- i fajtákhoz, hát megkérdez- | lem, milyet lehet még i kapni. Egyébként is nieg- 1 van a. vásárlóknak az a. i rossz tulajdonsága, hogy i szeretnek választani. De az J eladónő teljesen felháboro- i dóit kérdésemen, és nem a | legkedvesebben adta. tud- i lomra, hogy örüljek, ha ' kapói: valamilyet, mivel i már legalább egy hété el- ' fogyott a. készlet java. Hát I én megért,ettem, örültem i is. hogy kaptam pipado- J hányt, de mégsem valami i jókedvűen távoztam a ] mintaboltból, , Rosszmájú kérdése,kel 1 lettem fel magamban a , reklámokra, a. mintabolt i elnevezésre, de eszembe j'u- ' toll. hogy a szeretet ünne- i pe elöli állunk .■. ! '• , Sajóvá így, 1970 (Fotó: Laczó József.) l3ai*ssVs»yl»í*ii nyugodtan ' készülnek a zárszámadásra Choma Tivadart, a harsányt Petőfi Tsz elnökét, a falut övező, négyezer hold- nyi, dimbes-dombois hegyvidéki birodalomban . kellett megkeresnem, tízép táj, akar h egyvidéki üdülőközpontnak is megfelelne. Csaknem két évtizede már .jártam egyszer ezen a dülőúton, amelyről lelátni Harsány hósapkás házaira. De akkoriban valahogy nem láttam ilyen szépnek a tájat. Egy nagyon kedves és lelkes, az erózió pusztításait tanulmányozó mezőgazdász ismerősöm hozott el akkoriban ide, elrettentő példát látni. — Latod, ez is egy lassú pusztulásra ítélt település — magyarázta. — Itt már nem épülnek új házak. Minek is épülnének, hiszen szép lassan a régiek is megüresednek majd. Itt egyre kevésbe érdemes gazdálkodni. A korszerű mezőgazdaság szamára, ez a, vidék meghalt. A. búza, a kukorica itt csak sínylődik. És látod azt a rengeteg vízmosást. Rabol, pusztít az erózió. Ez a földet túró, szorgalmas nép előbb-utóbb belefárad, megunja, s az erdők hódítják majd vissza, ezl, a határi, Súlyos milliók kellenének s nagyon lelkes, nemcsak a szakmához értő, hanem szervezni és küzdeni is tudó mezőgazdászokra lenne szükség, hogy megálljt lehessen parancsolni, a pusztulásnak. o Amikor • megtaláltam, az elnöknek is elmeséltem ezt, a Harsánnyal való első találkozásomat. Egy darabig csendben néztük a völgyben húzódó falut. Ö talán arra gondolt; akkoriban arról álmodozott az egyetemen, hogy egy szép, nagy alföldi gazdaságba kerül majd valahová. Azután idehívták s tízyi-'-gy éve elnöke ennek a . ■'‘ isiMalz i1 mely szembe szállt a/, erózióval. Én a ti- alalodó, s növekvő iáiul néz tóin. Az egyik oldalon városi villanegyedekbe is beillő ú.i házak egész. sora. Vajon hol . Uviii'ii az az egykori falit- s: ’’ z, 'iá/,, ahol vizet kér Hm- s a fürge néniké olyan hosszasan, gondosan törölgeltc merítés előtt hófehér házisxöt lessel a kis, csorba szó 1 ű bögrét ? Az alsó Iái u - vég is kinyúlt a határba.. Ott a tsz jókora, modern tanyája, kész és még épülő gazdasági épületek, istállók egész sora. És aztán megszólalt az elnök: — Azt hiszem, hogy az idei. rendkívül mostoha esztendőben vizsgáztunk: tudunk-e korszerű mezőgazdasági üzemel teremteni Harsányban'! © A tsz barátságos irodájában az idei nagyon nehéz esztendő eredményei, tények, számok egész sora. s a jövőt felcsillantó, további fejlődést ígérő tervek győztek meg róla, hogy Harsány nem pusztulásra ítélt település többé. Harsány megkapta azokat a milliókat. Az erdőtelepítés kivételével, mintegy 16,5 millió forintos költséggel megvalósultak a komplex talajjavitási és vízrendezési tervek. Es emberek is akadtak, akik szívóssággal, tudással, jó szervezőkészséggel. sokszor merésznek tűnő, vállakozó kedvvel, az új, a jobb állandó kutatásával életképes mezőgazdasági üzemet teremtettek ezen a mostoha hegyvidéken. 0 Ízelítőül íme, néhány adat az i 970-es gazdasági évről. A mércét magasra állították. Az alig 2500 holdnyi szántó- b-rülej tel rendelkező gazdaságban 36 millió forintos bruttó termelési érték -elérését tervezték, igaz, ebből csak mintegy 33 milliót sikerül megvalósítani Csupán búzánál 660 ezer forintnyi volt például a kiesés. De még így is 14 mázsás átlagtermést sikerült, elemink. 70 vagon búzát tudtuk eladiv az államnak. Es ebből is 13 és fél vagon volt a minőségi vetőmag. Tavaszi árpájuk jó részét is fémzárolt vetőmagként tudták értékesíteni. A hütőbáz részére termelt több száz holdnyi zöldborsó 12 •mázsás átlagterméssel fizetett. Az elnök a Uigság szorgalmat, szakembereinek összefogását. saját és a bükkábrányiaktól kölcsönkapott kombájnotok szinte hősies munkáját dicséri. És megemlíti, hogy a természetát- alakitásra, a komplex talaj- javításra fordított összeg is jo kamatokat fizetett ebben a nehéz esztendőben. © Év vége közeledvén szóba kerül, a zárszámadás. Nyugodtan készülnek rá. Úgy, ahogy tervezték, a 80 százalékos garantált bért. egész éven át fizették. És nem lög egy forint sem hiányozni a hátralevő 20 Százalékból sem. Azért nem, mert idejében és mindent megtettek az időjárás okozta kiesések pótlására, így például 70 hizó- imirhát: állítottak be gyors- hizlalásra, s ötvenöt több, mint 700 ezer forintért már sikerült is értékesíteni. Jól jött az. 1,5 milliós biztonsági tartalék is. Ahol csak lehetett, csökkentették a kiadásokat, s mintegy félmillió forintot sikerült is megtáka- rítaniok. m Szakmai körökben mar évek óta elismertek a liár- sányi tsz állattenyészetének eredményei. Ezt az üzemágat is az újra való törekvés jellemzi. Hamarosan elkészül a komplex, korszerű tehenészeti telep. Az idén a 141 férőhelyes, egyedi tervezésű borjúnevelő, egy 120 férőhelyes istálló, különböző gazdasági és szociális épületek, valamint a vízhálózat bővítése készültek cl. Ez az új istálló is szolgál egy érdekességgel. Eddig csak az ország 19 állami gazdasága és a ke kéméti Mi esurin Tsz rendelkezett tejelő. magyar barna tehenekkel. .Most Harsány is ezekkel az új. mondhatni korszerű faji-’'hí tbc- és brucella-mentes, a tehenészet jövedelme /őségét biztosító tehenekkel népesíti be in istállóját. Szeretném most elhívni Harsányba két évtizeddel ezelőtti kísérőmet. Kitűnő szakember volt, de nem bízott a jövőben, nem ismerte az emberben rejlő erőt. Pozsonyi Sándor „Ne féljen Szabottéj nem marad egyedül... ’ A mikrobusz a tunyogirui- lölcsi állomáson áll meg. A gépkocsivezető a kilométerórára néz. — 162 kilométer. A Tiszaitól. A négy vasutas — kellő a Tiszairól, kettő a fütőházból — lekászálódik a kocsiról, s a síneken áthaladva tapossa a vendégmarasztaló sarat. Az előbb még a Tiszai pályaudvar csúcs titkára az unokája, s a fütőházi mérnök a kisfia kópéságni- ról mesélt derűs történeteket. A látvány komor vonásokká merevíti az arcokon megmaradt mosolyt. Az út két oldalán az év elején még házak, családi Otthonok voltak. Most csak romok, hatalmas, vízmosta gödrök. Az árvíz megkímélte a kú tágast, s ez magasba nyúló komor jelként emlékeztet. valamire, kínosan csikorogta tva o= inrát & •A vigasztalanságból beton- alapzaté szép. kétszobás ház emelkedik ki. Tulajdonosa özvegy K. Szabó József né kíváncsian, s mint régi ismerősökre néz a miskolciakra. A fiatalasszony arca szinte rezzenéstelen. Pillantása elrévedező. Egész magatartása azt mutatja, hogy még mindig a tragédiák hatása alatt van, a félelem, a fájdalom ott. bujkál benne, s a belső dermedtségtől talán mosolyogná se tud. — Amíg élek. mindig áldom a miskolciakat. .. Férjemet az elmúlt év december 4-én temettük. A máté szálkái állomáson dolgozott, ott orte a szerencsétlenség. A debreceni igazgatóságtól 5 ezer fontait értékben vettek nekem kegy ruhát, aztán levonták az árát... Pedig jó lett, volna nekem saját szegényes ruhácskám is, úgyis csak en érzem a hasogató fájdalmat és az öí gyerek. Ennyivel maradtam itt. A pici egyéves sem volt. Monoton hangon beszél. A szavak halkan peregnek, mégis, még a hallgatása is fájdalmat okoz. — Észhez sem tértünk a nagy csapás után, még, jött az árvíz. Estefelé jöttek a katonák. Azt mondták, ne törődjek se a lakással, se a jószággal, csak az öt gyerekei mentsem, vigyem. Eleinte ők sem gondolták, hogy a víz áttöri a kert végében levő. magas vasúti töltést. De az ár felsaaggatta... Egy vasutas bejött az udvaromra. mellig érő vízben, kiengedte malacaimat, és feltette a tyúkólra .. . Először Nagydabason, férjem testvérénél húztam meg magam, aztán Mátészalkára mentem a gyerekekkel. P A jövevények nem. kérdeznek, csak tekintetük kutat a lakásban, vajon mi hiányzik még. A négy közül kettő elhagyja a szobát. Az asszony nem kérdezi, hová és miért mennek. — A ház nagyon csúnya állapotban volt. Az a szerencse. hogy az alja beton, igy kibírta a víz nyomását. Feljebb több vályogsor elázott. az ajtótokot a víz kifordította. az ablakok tönkrementek. hát hogyne, •amikor a szobában is magasan volt a víz. Nagyon kétségbe voltam esve. Különösen amikor hazatérésem után az ötödik napon nagy zuhanás rezzente tt fel. Akkor omlott össze a szomszéd ház. Volt a vasutasoknak egy "kormánybiztosa, Papp Sándor mérnök. O biztatott: „ne féljen Szabóra:, nem marad egyedül a bajban, segítünk”... És onnan jött,, ahonnan nem is vártam: Miskolcról. A vasutasok rendbeszedték a falak megcsinálták az ajtókat, az ablakokat, dolgoztak rajta vagy hatan. Volt egy öreg bácsi (Szatmári Gyula nyugdíjas — a saerk.). ö csinálta meg a padlót. Igén, mind a két szobában, — Bútorai tönkrementek? — Igen, pedig ú.i volt. Nem csoda, hiszen a víz eddig volt, ni — mutatja a falon. A szobáiban van kel féltő gonddal letakart heverő. — Ezt is a miskolciaknak a Lenin brigádnak köszönhetem. Saját pénzükön vették a heveröt. a takarót, még lepedőt is hoz^a. Küldtek onnan kályhát, tűzhelyet. Jólesett, de ma sem. ért térni, hogyan gondolhattak ilyen messziről énrám. — öl gyerek van. Nehez lehet — hangzik a tapoga- tódzó kérdés. — 750 forint nyugdijat és 1100 forint segélyt kapok a gyerekek után. De a ház, amire 67-ben vettünk fel pénzt, még nincs kifizetve. Ez 420 forint havonta. Jóskái, a nagyobbik fiamat a kőszegi a nagyobbik lányt a kaposvári vasutas nevelőintézetben helyezték él. Értük 450 forintot fizetek. Három gyerek van velem. Az ikrek most az iskolában vannak. A harmadik meg . . © A harmadik, a kicsi szöszke lány kényelmesen befészkelte magát a dunyhába, s gondtalanul alszik, ahogy az ilyen csöppségek szőkéik. | Az as onj , j keze megrebben. Mi ez? Az ajtón most lep be az előbb j elment két vasutas. Szemér- I metes mosollyal, zavartan I suta mozdulattal nyújtják át j á magukkal hozott fenyőfát. [ s az ajándékcsomagokat, s a I köszönést elhárítva, gyanús I sietséggel indulnak is kifelé — Nagyon köszönöm — csapódik utánuk az asszony ellágyuló hangja. — Karácsonyra hazajön a két nagyobb gyérek is az intézetből. Nagyon fog mind az ajándéknak örülni. A négy ember az udvaron nézelődik. Ex is szomorú képet nyújt. A nagykapu szétszakadva, h kerítés hézagos. Egy helyen kicsiny, szabályosra vágott gally- csomag. — Mit akar a gallyal? — Meg kell csinálnom a kerítést. A négy ember összenéz. félszavakból is megértik egymást. — Asszonyom, megkérjük rá — mondja a csúcstitkár. — hogy ne nyúljon a kerítéshez. * Ne?! Hiszen... — Mi még a -télen küldünk ide egy vagon széldeszkát, és tavasszal ismét eljönnek az emberek. Az asszony egv kicsiket vár, aztán beszalad. Férje fényképével tér vissza. — Ügyé. ismerik ót? Mondják, hogy ismerik. Ismerniük kell!. A négy’ ember szemlélődik, aztán, fejét ingatja. — Akkor, nem érteni. — '> I ’> — Soha nem látták, nem ismerik, engem sem ,ismernek, mégis Miskolcról , jöt tek, s jönnek segíteni. A vasutasok mar távol járnak. Nézegetik az új vasúti töltött.. A régit szétszaggatta az ár, besodorta az udvarokra. A mikrobusz motorja íel- zúc. A kocsi olyan tisztelet- kör-félét tesz Tunvogmatol- cson. A Tiszai pályaudvarról és a l’ütöházból 48 ember vette ki a szabadságát, s jött 3—3 napra segíteni. Négy családnál összesen 2100 óra társadalmi munkát végeztek. A látogatók a kocsi ablakán elégedetten nézik, hogy már ez is, az is, amaz a ház is rendben van. Tulajdonképpen ide is szeretnének beköszönni, de az előbbi 'látogatás után nincs rá erejük. — Engem nagyon megrázott. — Engem is. Es ezt. a családot mi soha nem hagyhatjuk magára! Csorba Barna Játék a parkban
