Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szerdp, 1970. dec. 23. Számvetés az év végén Besz%<*tfs Fok Miklóssá1, a Miskolci városi Fanács vb-clnoklielyettesével Vastaps GERTRUDIS: Néhány nap választ el az 1970-es esztendő végétől. Mis­kolc művelődési élete nem volt eseménytelen a most bú­csúzó esztendőben, és nem ígérkezik annak az elkövetkező időkben sem. Rövid számvető beszélgetésre ültünk le Tok Miklóssal, a Miskolci városi Tanács vb-elnökhelyettesével, hogy felmerjük, mik jelentik Miskolcon a művelődési élet legfőbb erővonalait, miben mutatkoznak az eredmények, hol vannak a legfontosabb teendők. — A legfőbb törekvésünk napjainkban is, hogy végle­gesen behozzuk azt a heiy - zeti hátrányt, amellyel Mis­kolc a nagyvárosok’egész so­rához képest 25 évvel ez­előtt az új életét kezdte. Jóllehet, a fejlődés dina­mizmusa nálunk sakkal na­gyobb volt, mint más váro­sokban, a' hátrányunk még mindig fennáll, hiszen Deb­recen, Szeged és Pécs ugyan­csak fejlődött, előbbrelépetí. De törekvésünk most az, hogy ne csak a mennyiség, hanem a minőség javítása legyen a művelődésügy min­den munkálójának szeme előtt — mondja Tok Miklós többek között. ■■ — Az 1970-es esztendő né­hány kiemelkedő eseménye, mint felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulója a Lenin-eentenárium, a X. pártkongresszus, , mint egy- egy csomópont a művelődé­si életet is lendületbe hozta, erőteljesebben megpezsdítcl- te, és ennek a tevékenység­nek olyan jelleget adott, amelyet „pozitív bélyegnek” emlegethetünk. Néhány na­gyobb országos rendezvény, mint például az országos népművelési konferencia, az V. nevelésügyi kongresszus, a III országos könyvtáros konferencia, mind-mind pezsgést adtak a művelődési életnek, és irányelveket fo­galmaztak meg az elkövet­kező évekre is. A sok művelődésügyi vo­natkozású gondolatkör közül elsőként néhány fontosabb Iwzoktatási témáról beszél­gettünk. — Az elmúlt évben többek között a gimnáziumok, illet­ve a gimnázium, mint isko­latípus „rehabilitációjával” is foglalkoztunk. Próbáltuk a gimnázium szerepét és funkcióját erősíteni. Különös gondot fordítottunk a fizi­kai dolgozók tehetséges gyermekeinek támogatására a gimnáziumban, és tovább­tanulásuk segítésére, a lehe­tőségek mind ^ jobb biztosí­tására. Ez a gondolatkör kü­lönös figyelmet kíván. Fo­lyamatában szeretnénk látni a fizikai dolgozók gyerme­keinek problémáját, az óvo­dái előkészítőtől egészen az egyetemi előkészítőig. Fel­mérjük az általános iskolák hetedik osztályától kezdve, mit tehetünk személy sze­rint az egyes tehetséges gyermekekért, kik azok, akik a legtöbb támogatást érdem­lik, és szorgalmazzuk, hogy vállalataink is tekintsék szívügyüknek e segítő tevé­kenységet. — E«”- másik fontos gon­dunk a közoktatásban a, túl­terhelés, Ez a kongresszuson ’is .szóba került. Korábban megkezdtük a túlterhelés okainak pontosabb megálla­pítása végett az eredmény­vizsgálódást. Ennek tapasz­talatait már a tanév máso­dik felében hasznosítani akarjuk. Szeretnénk a peda­gógusainknak, több éves vizsgálódások eredményei alapján további bátorítást adni a tantervi am-ag súly­pontosítására. Ez alatt azt értjük, hogy a szinte tör-, vényerejű tantervtől bizo­nyos súly Don tozással mer­jen eltérni a pedagógus, anélkül, hogy e tantervi tör­vényt megsértené. Az egyes nevelők ilyetén módszerei roppant széles skálán mo­zognak. A legkonzervatívabb tanári magatartástól a leg­modernebbekig sokféle ár­nyalat fellelhető. Ezek kö­zött az egyensúly megterem­tése, a szintézis kialakítása ugyancsak komoly feladat. — A harmadik közoktatási jellegű gondolatkör, amely kiemelkedik munkánkban, a városi pályaválasztási ta­nácsadó működése. Ennek feladata, hogy irányítsa in­tézetenként a pályaválasztá­si munkát, segítse az ottani pályaválasztási felelőst, és n munka mind jobb megalapo­zottsága végett dolgozza ki a pályaválasztás segítésének ■tudományos módszereit. Fel­adata továbbá, hogy segítsé­get nyújtson a hetedik álta­lános iskolai osztályban egészségügyi és pszichológiai vonatkozásban, végül taná­csokkal szolgáljon, segítsen az úgynevezett problemati­kus gyermekek esetében a szülőknek. Tudomásul kell vennünk, hogy 14 éves kor­ban nem a gyerek, hanem a szülő választ pályát, tehát felvilágosító munkánknak a szülőre kell hatnia. Erre kell felhasználni minden eszközt, akár a formális családláto­gatások rovására is. A közoktatási témákon túl, egyéb művelődési terü­letekről. esett szó. Elsőként a tudományos életről. — A tudományos életben elsősorban koordinációs fel­adataink vannak. A Nehéz­ipari Műszaki Egyetem, a MTESZ-ben szövetkezett műszaki tudományos egye­sületek, a Történelemtudo­mányi Társulat, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának tanszékei és más szervek keretében sok­irányú tudományos munka folyik, s ezeknek jó koordi­nálása fontos tanácsi fel­adat. A most záruló eszten­dő sok kínálkozó rendezvé­nye a koordinálás szükséges­ségét aláhúzta, és módot adott e munka további javí­tására. 1971. évi, január 1-én esedékessé vált dijának befizetésé­re minden autós és motoros ügyfelünknek névre szótő pos* tautalványt küldtünk. A biztosítás dija január 31-ig pótlékmentesen fizethető. A díj befizetésének igazolására a postautalvány keletbéljreg* . lövel ettót-M í■•'ncJóv3vénye szolgál. Ál.LA.ni BIZTOSÍTÓ A művészetek és a közmű­velődés Miskolcon jelentke­ző feladatairól és tapasztalt eredményeiről beszéltünk a továbbiakban, s ennek kap­csán az elnökhelyettes töb­bek között ezeket mondta: — Nagyobb hangsúlyt sze­retnénk adni Miskolc regio­nális szerepének művészeti vonatkozásban is. Legyen a városnak nagyobb kisugárzó hatása a megyére, ugyanak­kor mutassa fel értékeit Mis­kolcon a megye. És együtt a kettő a megyehatáron túl. mint az ez év tavaszán a Borsod—Miskolc Budapesten rendezvénysorozatban tör­tént. Miskolci képzőművé­szek bemutatkozását tervez­zük Budapesten, a Nemzeli Galériában, a megye városai közül pedig első' ' ü Kazinc­barcika fog 1971-ben sokszí­nűén bemutatkozni nálunk. Urbanizációs művelődési problémáink is adódnak. Az új lakónegyedek intézmény- hálózati gondjait kell felül­vizsgálnunk. Alapvetően az elemző irányító munkának kell a tanácsi közművelődé­si tevékenységben nagyobb hangsúlyt kapnia, s ezt a célt szolgálja a művelődés­ügyi osztályon a közelmúlt­ban végrehajtott munkaát- szervezés, amiről az Észak- Magyarország is hírt adott korábban. Egyébként 1971- ben kezdi meg működését új művelődési házunk a Kos­suth utcában, a prototípus­ként jelentkező Szentpéteri kapui klubkönyvtár, sor ke­rül a görömbölyi művelődési ház felújítására, közös beru­házásban megkezdődik Diós­győrben az új vasas művelő­dési központ építése, távlati terveink között pedig egy új tapolcai iskola építése sze­repel, s akkor a régi épüle­tet átalakíthatjuk közműve­lődési célokra. Benedek Miklós KOVÁCS MARIA leni. próbáltam felfedezni. Nem színészi önkénnyel per­sze, hiszen Katona beleírta mindezt Gertrudisba. Csal■■ hát változó komi:, váltó.' ízlések! Bizony, ahány cm.lv kezelés Bánk bán e'r~d.ás. annyiféle értelmezése a mii­nek, s benne éppen a ld- ráhinti szerepének. Én úgy éreztem., a teljes embert kell meglelnem', s megformálnon i G er ír ud i s szerepében. Az embert, eré­nyeivel és gyarlóságaival. S az asszonyt, akinek minden megnyíló t hozása bó I. m índen rezdüléséből sugárzik asszo- nyisága. Igen, alighanem ez a visszafojtott, ványakozó asz- szonyiság ennek a királynő­nek a rossz tanáesadójá. Unatkozó, szerelem után só- várgó, szórakozásra, játékra vágyó, s mások játékait, praktikáit női kíváncsisággal figyelő asszony Gertrudis; s gondolataiban és cselekede­teiben sem az érett meggyő­ződésre, szilárd következe­tességre, hanem inkább han­gulatokra, szeszélyekre fi- gyelmezö király asszony. Ha­talomvágya ugyanolyan só­várgás, epekedés, mint ki­Abaijszánté nagykizséi A négyezer lakosú Abaúj- szántó sokáig járási székhely volt, s mindmáig megőrizte központi szerepét a környék életében. Ennek alapján ja­vasolta nagyközséggé nyilvá­nítását a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az avatóünnepségre tegnap, kedden délelőtt 10 órakor került sor. A nagyközség ok­levelét Négyessy István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja adta át Merényi Gyulának, a közsé­gi tanács vb-elnökének. Megjelent Borsod megye monográfiája Sajtótájékoztató a megyei tauáes vb-elnökhelyetteséncl A Felszabadulás if fordulójára hazánkban, és szűkebb pátriánkban is sok­féle kiadvány jelent meg, de közülük mindenképpen ki­emelkedik az a vaskos kötet, amely a napokban hagyta el a nyomdát. Nemcsak terje­delme — figyelmet érdemel: 1035’ oldal! — miatt, hanem szerkesztési igényessége, és több évtizedes igényt kielé­gítő, hézagpótló jellege miatt is. A sötét vászonköté­sen aranyozott betűkkel ol­vasható a cím: Borsod-Aba- új-Zemplén megye története és legújabbkori adattára. Az új kiadványt kedden Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mutatta be a sajtó képvise­lőinek. Ismertette a kötet létrejöttének előzményeit, azokat a nehézségeket is, amelyekkel előkészítés köz­ben meg kellett küzdeni. Borsod megyében humán jellegű felsőfokú oktatási in­tézmény híján, történeti ku­tatással hivatásszerűen ke­vesen foglalkoznak, helytör­téneti kutatókra várt nagy­részt e kötet anyagának ösz- szegyűjtóse, s megszerkeszté­se. Elsősorban dr. Deák Gá­borra, aki a szerkesztő bi­zottság titkára volt, s maga is helytörténeti kutató. Négy­évi munkával készült el a monográfia. Nehezítette az anyag összegyűjtését, hogy a jelenlegi megye nagyjából ütvén évvel ezelőtt rendező­dött regionális egységgé, de csak 1950-től közigazgatási egység is. Nagyrészt ez az oka, hogy kevés alaptörténe­ti kutatási adat állt rendel­kezés. -. A monográfiában napvnbb súlyt kapott a kö­zelmúlt, a felszabadulás utáni évtizedek története. A kötet két részből áll: a 11 fejezetet tartalmazó tör­téneti részből, valamint a községi ■ adattárból, amelv 1869-től kezdődően tartal­mazza a megye minden te­lepülésének adatait. A szerkesztő bizottság el­nöke a tájékoztatást adó Varga Gáborné, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese volt, szakmai tanácsadó Orbán Sándor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettu­dományi Intézetének főmun­katársa, a titkára — mint említettük — dr. Deák Gá­bor. A __ szerkesztő bizottság további" tagjai: Csépes Já­nos, Gyimesi Sándor, dr. Hoffmann Ferenc Kóródi József, dr. Laczkó István, dr. Lehóczky Alfréd. A szer­kesztő -bizottság munkáját munkatársi minőségben az egyes szakterületek több ki­váló ismerője segítette, az anyagok elbírálásában pedig 15 tudományos minősítésű szaklektor működött közre. A technikai szerkesztés Bo- donyi József munkáját di­cséri. A kötet nyomdai mun­káit a Borsodi Nyomdaipari Vállalat, valamint a Zrínyi Nyomda, kötését pedig a Franklin Nyomda végezte. A monográfiához dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke írt előszót. Az értékes kötetre felhívjuk olvasóink és a közületek fi­gyelmét. elégílellen szerel, vmváfiyn. Játékra vágyik, maga nem játszhat, hál Ottó szerelmi játékát figyeli; nem felbuj­tó, nem öccse ördögi go­noszságé tanácsadója. Bűne nem több. mint télien, vára­kozó kíváncsiság. Ami go­noszság van benne, az sem Melindának, hanem inkább Bánknak szóló, s a szere­lemmel nagyon közeli ro­kon gyűlölet. Rengeteget küz­döttem addig szöveggel, moz­gással, gesztusokkal. amíg kialakult bennem Gertrudis képe. amíg érezni kezdtem: én már majdne.in ő vagyok,í Kovács Mária alakításai erejének, varázsának ez az azonosulni tudás, az átlénye- gülésnek ez a csodája a tit­ka. Ügy' játssza el a szere­pet. hogy azt is képes érez­tetni: az alak, akit. formál, hogy élne. viselkedne a da­rab világán kívül, a maga teljes-ember szuvc reni fásá­ban, születésétől a haláláig. A szavak, mondatok, ame­lyeket elmond, elemi termé­szetességgel hangzanak, hi­szen nem szerepet mond. ő maga beszél. S Gertrudis- ként is ö rpaga. előadás egészében nincs talán ennek a jelenetnek olyan jelentősége, de szá­momra a szerep megformá­lásának egyik legnehezebb mozzanata volt a meggyalá­zott és kétségbeesésében mégháborodott Melindává l ,való találkozás. Mi mindent kellett abban a néhány pil­lanatban ereznem és érez­tetnem a nézőkkel! A király­nő megdöbbenéséi és őszin­te hévületű felháborodását a szennyes rokoni tett miatt, a nő mindenkori együttérzé­sét a másikkal, akit becsap­tak, erőszakosan legázoliak, akitől akarata ellenére rabol­lak szerelmet, s ezen túl azt a visszafojtott, s mégis fel­bukkanó kíváncsiságot, meg talán a Bánkon nyert bosz- szú villanó örömét is, ami mind , együtt, egyszerre vi­harzik: át. Gertrudis lelkén. S aztán, a halál előtti per­cek, a Bánk bánnal vívott szópárbaj percei, annak érez­tetése, mint vesz erőt ezen a hatalmába foggal-köröm­mel kapaszkodó asszonyon a páni rettegés, a bizonytalan­ságtól a menekülés lehetet­lenségének bizonyságáig el­jutó görcsös hálálj élelem!... Szép munka volt, ami tőlem lelt. beleadtam. Hogy Gert­rudis ilyen volt-e, ilyen le­hetett-e, azt nem tudom; Én ilyen Gertrud 1st vagyok. Vuslaps köszöntötte a be­mutató előadáson a miskol­ci Bánk bánt. Vastaps kö­szöntötte, s köszönti azóta is minden előadáson Gertrudis alakítóját, Kovács Máriát. Papp Lajos BOLDOG U3 Alosonmag*yariwar? Mezőgazdasági Gépgyár A királynő egyetlen egy­szer marad percekig egye­dül, udvara nélkül, őszinte egymagában a színen. Ez a néhány , perc a színész kezé­ben kulcs az asszonyuralko­dó árnyalt, sokrétű jellemé­nek megértéséhez, a vele va­ló azonosuláshoz. Gertrudis kendőzetlenül, őszintén be­szél; szavai .visszahullnak rá, leleplezik és vádolják Bizonyossággá teszik, hogy népének rossz uralkodója, alkalmatlan a kormányzás­ra. Kovács Mária maradan­dó élményt nyújtó alakítá­sában e monológ a Bánkkal való nagyjelenettel egyenlő rangúvá emelkedik. Aligha­nem Katona József első ás legigazabb szándéka-kedve szerint. Tudja, régóta vágytam er­re a szerepre. Meg féltem is tőle kicsit. Mint feladat, le­hetőség mindenképp izga­tott. Játszottam már király­nőket, Stuart Máriát; Ang­liai Erzsébetet felváltva; fenséges, romantikus pátosz- szál formált, s formálható szerepek. Azokban is, de Gertrudis szerepében külö­nösképp mégis mást keres-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents