Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
ÉSÍAX.WACYAR0RS2ÁG 6 Vasárnap, WO, dec, 20, betűk világítanak Éjszakai ügyelet Orvost! Ki tudna megmondani pontosan, hányszor és hányszor szakad Miskolcon ez a tőmondat éjszakánként a be- függönyözött ablakú szobák kislámpa-íélhomályába. Sokszor. Akadozva, alig hallhatóan, kétségbeesve, görcsöt oldva, bizonytalanul, félve, erélyesen és parancsolóan. S néhány perc ' múlva mindig csörög a telefon a Kazinczy utcai, az I. utcai vagy a Csabai kapuban, a rendelőintézetben ügyeletén. Ketlen a rendelőben A Marx tér szinte vakító neonfényeitől alig húsz méterre kezdődik a sötét, öreg fáktól árnyékolt I. utca. A második ház középső ablakában papírra festett piros betűk világítanak: Éjszakai ügyelet. Az inspekció este hét órakor kezdődik. Öt perccel hamarabb érkezünk, de a váróban már ketten is ülnek, s a rendelőben már kitartóan, rendületlenül csörög a telefon. Az első cím: Hegyes utca. Néhány éve épüli családi ház, nem messze a diósgyőri strandtól, fönn a hegyen, az úgynevezett Kökertben. A lief eg: idős aszony. — Mióta beteg az édesanyja? — Néhány napja. De úgy gondoltuk, majd csak jobban lesz, hiszen az ilyesmi nála, sajnos, gyakran előfordul, ha párosabb, nyomottabb az idő. Asztmás jellegű betegsége van. Ma este nagyon rosszul volt. és . .. — Hol van itt legközelebb telefon? — Körülbelül kel kilométerre . . . Mire az ügyelet GAZ-te- repjárójával visszaérünk, tfr. Polgár. Józsefei és. Keltik József gépkocsivezetőt ., .újabb cím várja. Klein János 'be- tegápoló már nyújtja is az útbaigazító kis cédulát. így csak menet közben jut idő beszélje! rare. — Körülbelül öl éve már. hogy minden hónapban öt- ször-hatszor éjszakai ügyeletes vagyok. S ez ajatt újra és újra meggyőződhettem róla, hogy a körzeti rendelésen kívül ez az egészségügy első frontvonala. Itt szinte pilla- \ natok alatt, műszerek és kollégák segítsége nélkül kell dönteni. Ez a munka nagy gyakorlatot és határozottságot követel az orvostól... Mindenütt Iái.., "hőbbre most nincs idő. Már benn vagyunk, egy nehéz levegőjű konyhában. — Mi a baj, néni? Hol fáj ? — Hol fá.i? Mindenütt fáj. Mindenütt fáj. Nagyon rosz- szül vagyok . . . — Mégis, a hala, a karja, a gyomra, vagy a feje? — Mindenütt:. .. mindenütt .... mindenütt... — hajtogatja nagyokat sóhajtva, türelmetlenül, ingerülten a beteg, idős asszony. — Aludt már ma?... No, p’/u'án majd fog... Aztán holnap majd hívják ki a körzeti orvost, es mutassák meg no'fj ezeket az ampűllá- l'-'. hogy tudj i. milyen g'-.v.yri adtam... Aludjon jól néni. Jp éjszakát. N> ugráljon meg .... aludjon jól . . Igen. A nyugalom é.s ;;z alvás talán a legtöbb. ütiI az orvos ilyenkor hoz. i:: -ti majd mindegyik te- !•••., íVvás igv kezdődik: már r "• ;/. nép rosszul volt a be- ! de csak most szólunk, n ••••< főiünk nz éjszakától. fiúidon beteg fél az éjszakától. Felszökik a láza, egyre nyugtalanabb, erősebb a fájdalma, c s az alvás csak várat magára. — Csakhogy megérkezett doktor úr. A férjem nagyon fullad. Hiába adtam gyógyszert neki. nem használ ... — Hát bizony, ez ködös idő, különösen itt, a gyár tövében, megkínozza az asztmásokat ... Ilyen esetekre számítva kérjenek erősebb gyógyszert a körzeti orvostól, mint ami otthon van.. így ... Az, injekció után most már biztosan jobb lesz. Jó éjszakát... Fél tucat cím Vajon hány betegnek keli még elvinni a nyugalmat ezen az éjszakán? Klein János bácsi, aki 1919-től egészségügyi dolgozó, azt. mondta, eddig még nem túl erős ez az ügyelet. Mire az orvos visszaér a rendelőbe, igen sokszor fél tucat cím várja. Most mindig egy. De így is sietni, indulni kell. Röglön. Meri ki tudja . . . Sajnos, sokan játszanak is az ügyelettel. Nem létező címre, kitalált névvel hívják ki az orvost. S megtörténhet, hogy így valóban .súlyos, epegörccsel kínlódó, vagy asztmás beteg sokáig hiába várja a segítséget. Az pedig szinte mindennapos, hogy így állít be valaki a rendelőbe: — Mosl kellett volna, 10-re munkába mennem, de nem nem tudtam, mert... — Mikor történt az eset? — kérdezik tőle. — Délutón — hangzik legtöbbször a válasz. — Akkor miért csak most jut. eszébe az orvos? — Mert most van rá idom! Így nehezítik sokan az ügyeletes orvos amúgy is ne- . héz munkáját. És nem gondolnak arra, hogy a telefon- hívások legtöbbje így kezdődik: félünk az éjszakától. Hogy sokan, nagyon sokan várják a nyugalmat, az álmot hozó megnyugtatást. Bíró Péter „Egy nagy fagy már Farkas, mikor nem -látogat. meglát egy zöld gyepen fü- velgető Lovat” — így kezdődik a film. Hóvirág pattan ki a földből, lomb borul az ágakra, a fákon madarak énekelnek, a réten ló legelész. A fakras agyában megszületik az ötlet. ..........S ily csellel közelit: Hippokratesz a régi mester Nevelte, s tudja jól minden fti titkait Milyen bajon, melyik segít, gyógyít mindent — . . . Seborvos is vagyok. Már sok Ló ür baját Megorvosolni volt szerencsém így udvarol. Pedig csak alkalomra les. Hogy betegét felfalja szépen. A Ló megsejti ezt, kirúg, s úgy vágja képen Hogy ott meg nem maradhat épen Sem fog, sem állkapocs.” Így mondja el a történetet La Fontaine, és erről szól a rajzfilm, amelyet a meséből francia—magyar koprodukcióban a Pannónia Filmstúdió készített. Több ismert La Fontai ne-mese öltött már filmformát Darbay Attila rendezésében, Sajdik Ferenc figuratervei alapján. S mutatják a plakátot is mely szerint egész estét betöltő filmet állítottak össze több kis filmből — négy közülük a Pannónia Filmstúdióban, cgy-fgy román és b’igár al kóló műhelyekben készült. néhány perces filmje, óriási tömeg. A búcsúztató megható szöveget olvas. Mindenki sir, szipog — s akkor, egyszer csak nevelés hal lile. Nevetés, kacagás, hahotázás. Dermed- ten figyelik, ki lehet az? S nlkor kiderül, hogy a halott agyonverik, meri hogy ..rendnek muszáj lenni". Lato millió forintos beruházással perlitgyár épült Tapolcán. A Kónnyűbeton- és-Szi- , getelöanyagipali Vállalat itt állítja elő azt a speciális ba. zalt származékot — :• peri ítél —. a-vjlyet kiváló bő- és Ív o" ró ..elölő luki iclonsáse j alkalmassá" tesz épületek szí getelesére is. Bár az üzem még nem- készült el teljesen, j napi termelése máris meghaladja a HOC) köbmétert. I Képünkön: A perlitgyár! udvara, báltérben a ciklon- berendezéssel. Jelenei a Temetés e. filmből. Több nyugati országban bemutatták — nagy sikerrel. A magyar közönség is megláthatja vajon ezeket a kedves, szellemes nimtrrs-'- kel? — Azt mondják: előbb- ulóbb igen. , A Pannónia — rajz- és bábfilmsl údíó; de csinálnak feklámfllmel betéteket játék filmekhez, egészségügy) felvilágosító' filmeket. Az idén 1 :.’.0 - hoss/.abb-rövidebb film készült 15 ezer méter hosszúságban. Gyerekeknek szól az. Egy világhírű vadá.sz emlékiratai ' című sorozat is. melyben az. öreg vadász ifjúkori kalandjait meséli el. Vagy a Kukon és Kotkoda sorozat —- a ba romfttidvar áltótTrirői. Nemcsak mesét, tanulságos történeteket mondanak el a rajz- és bábfilmek. Nemcsak gyerekeknek, legalább annyira felnőtteknek szótő, alkotások. , Ková.sznay György Fény és árnyék címen tudományos érdekességei témát vitt filmre, j A temetés, Gemes József egy mimporcos-.unió fintor az. Esemény te \ repülői éren óriási löméi várakozik és leszáll békc.aalam b. Macská. jsy Gyula filmjei, amolyan I novellák. Nepp József filmjei. a Veti dalát, néhány hét múlva már vetítik is a mozik. majom-forma huligánról, aki mindent és mindenkit szét ver. csak az úthengertől fél. A tv-rajztilmek közül befejeződött a Magyarázom a jövőnket sorozat, most új szociológiai témával foglalkozó sorát készül, a Magyarázom magijukat című, S ha már a tv-filmeknél tartunk, hadd említsem ilV'£ - bár igen kezdeti stádiumban, foglalkoznak a Mézga- esalád történetének folytató-: sával. S n tervek között szerepel • egy egész estét betöltő Gusztáv-film — a Gusztáv bárkája —, melynek 1200 rajzból áll csak a forgató- könyve. , Kádár Mária gázán csak a szőlőbe gyen érezte .iol magát. Egészen kis palotát képezett a régi csőszkunyhóból. Ez a palota a hegy falura néző k'iszögelésének csúcsán állott. Olyan hely volt, ez. amely tükörképét adta a hegy minden vonulatának, zugának. Ha bokor rezdüll, azt is észrevette. Aztán kukkerén szemügyre vette a gyanús helyei. Minden szőlősgazdát személyesen ismeri. Tudta, kiben mi lakozik, ki hajlamos rá, hogy a szomszéd tulajdonai megdézsmálja. Ha idegen közelített a hegy fele, kürtjével jelezte a pásztoroknak. Ez a kürtszó fékezte a belyárkcdásl. Féltek is tőle, a hegybírótól a ragadós kezű ek. A . szőlőket is ismerte. Szinte szám szerint tudta, kinek-kinek hány tőkébőt ált a birtoka, s mennyi abból a furmint, a hárslevelű, a di- rekttermő, hány vadat kellene oltani. Az oltást külön tudománynak tartotta, akár zöld oltás- ról, akár szemzésről volt sző. Az ö keze után szinte majdnem mdndeft szem megra gadt. Saját bevallása szerint ennek titka az oltás idejének megválasztásában rejlett. Gyakorta szokta volt is mondani, a jó gazdának a szőlője a második otthona Látni, érezni kell annak a fejlődését, figyelni az idő járását, s ezek szerint adni meg neki, ami dukál, így biztosain számíthat aztán a jó szüretre. Micsoda szüretek voltak itt a hegyen! Öröm, vidámság, nótaszó — a szomszéd hegyek irigykedve visszhangoztak. Ez az év különös volt. Meg- tébolyodotl a világ. Nem fog ez jóra vezetni — gondolta már akkor, amikor a zsidókat elvitték, szőlőikkel a kutya sem törődött, karónagyságig nőtt bennük a gyom. Mire eljött a szüret ideje — már feje tetején állt az egész világ. Ö is csak korának köszönhette, hogy otthon maradt, hiszen HÓ évesig mozgósították, a férfiakat. Statáriális helyzet volt. Az utakon járni sem lehetett az összevissza vonuló katonáktól. Csenevész gyerekek és asszonyok szedegették a szőlőt. S ami még emlékezete szerint soha sem fordult elő, a. szőlők nagy része szedet- len maradt. A front egyre közeledett. Már hallani, lehelet! az ágyúk dörgését. Dé őt mindennél nagyobb baj nyugtalanította — az asz szony betegsége. Ezért — ami azelőtt soha sem fordult elő —, gyakorta otthon maradt. Sőt, a. szüret kellős közepén elhagyta őrhelyét, a hegyet is. Otthon téblaboit, Dolga így is akadt volna, de nem fogott rajta a munka. Felesége körül sürdöngött. Hallgatta a 'beteg asszony .sóhaját, nyögését. S előre rettegett a holnaptól. A front már a Tisza pártján folyt. Napokon belül itt lehetnek az oroszok. Mi lesz velünk? Ezzel a beteg asz- szormyal. Az oroszok rázúdítják a poklot a világra. Elrabolnak mindent. Felkoncolják a becsületes magyar embereket. Akit élve hagynak, elhurcolják Szibériába. Megbe estei enítik a nőket. Mihez kezdjek ezzel a beteg asszonnyal? Istenem, mihez?! — töprengett, sírt, káromkodott magatehetetlenségében. Az is megfordult a fejében, hogy hátára veszi a beteg .asszonyt, és egy éjjel, amikor .senki sem látja, kiviszi a hegyre. A hegy megvédi őke!. Ellátja táplálékkal. Ott nincs mitől félniük. Ott az oroszok sem találják meg. S ha vége a háborúnak, akkor . .. De ha az asszonynak orvosra lenne szüksége... Akkor mihez kezd? Hogy ö legyen ezáltal a gyilkosa! — Azt már nem. F i elkészült hát a legrosz- • szaibbra. De ezt á beteg asszonyt akkor sem hagyja bemocskolm. Pitvar- juk szabad köményes volt Oda dugta el vadászpuskáját, ha kell, hát hamar kéznél le gyen. S várt. Ahányszor csak átment a pitvaron, tekintetét mindig a kéményen felejtette, s lába. remegett . Mindenbe belebotlott. Ügy járt, mint a vak. Annyira nyugtalanította a puska, hogy ... Egy este nagykőn do be bu- gyoíátta az asszonyt, összekötötte legszükségesebb mo- tyókájukiat, majd kikémlelt az útra. Koromsötét, ködös este volt. Sas István, hátán a beteg asszonnyal, a kertek alján bugdácsolt a hegy felé. Az asszony íel-felnyögött: — Jaj! Hová viszel, Pista? Jaj1 — Nyughass már! Még meghallják — és a csörgés sorompónál, a vasúti őrbő- déból két. tábori csendőr lé■ pett ki. Meg akart, bújni az árokban, de már késő volt. Elem- lámpa fénye pásztázta körül őket. — Ne mozduljon! — és előre szegezett puskával a csendőr feléjük indult: — Álljon csak fél! Síkos volt a föld. Hol a lába csúszott meg", hol az asz- szony a hátán, majd a batyut ejtette ki kezéből. Kör meivel kapaszkodott a. földbe, hogy szilárd talajhoz jusson A csendőr röhögve szemlélte ezt a halálos táncot. — Segéljen már — nyújtotta vérző kezét a esendői' felé. — Felállni! — kapta meg a kendőbe bugyolált asz szonyt, és rántott rajtuk egyet. Az öreg, visszanyerve így egyensúlyát, himbálódzott a saját lábán. — Hát maguk? — szételt meg a csendőr. — őrmester úr, mi... mi... — nyögdécselt Sas, de nem jött értelmes, emberi szó a szájára. — Menjenek haza, szépen. I ndulni akart. Lábai felmondták a szolgálatot. Szabadon lógó kezét ökölbe szorította, ajkába harapott, nehogy menten ösz- szerogyjon. Valami a melle alatt, egész mélyről szorongatta: mikor összehúzta, mikor engedte. Szinte belemelegedett. Erről érezte, bőgj mindennek vége. — Mire várnak még?! Olyannak érezte magát, mint a döglőfélben lévő igáslő. .. — No, lóduljanak már! — mordult rájuk még egyszer a csendőr. Meg akarta mutatni, hogy csikó korában hogyan bírt. ezért minden erejét össze szedte, hogy elfuvarozza terhét az utolsó útra. Hazatérve ágyba tette, az asszonyt. Lökött még a tűzre pár darabot, majd kínjában inni kezdett. Sokat ihatott, mert a bu/- goság is oil nyomta el asztalnál. Alomba szenderii; len, vidáman ropta a táncol Vsztaios Piroskával, a falu legszebb lányával, hetykén, huszárosán. Aztán, dalolt is. Azt a nótái, amellyel először : .ijelire nézett feleségének: Megrakjak a tüzet, mégis cl- alúszik, nincs az a szerelem, ami el,nem múlik.. — Jaj, jaj, Istenem! faji Mese, rajz, Naponta hatszál köbméter 1 pciiit Az új megváltó
