Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

Vasarnap, 19/ü. dec. 20. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 n kongresszusi zászló eáreBáoftsa II piacról jelentjük Magasabb színvonalon dolgoznak tovább az LKM-bcn A párbeszéd kellős köze­pén nyitok be. Az LKM há­rom vezetője éppen arról be­szél, hogy az eddig is sikeres vezetési módszeren további változásokat eszközölnek. Ér­vek, ellenérvek hangzanak el, hogyan lehetne még to­vább növelni az egységek ön­állóságát, s egyben a felelős­séget. A közgazdasági főosz­tály most már pontos, átfogó értékelést ad a gyár működé­séről. Vajon nem lenne-e he­lyes, ha ugyanezt tennék adott esetben egy-egy egység­nél, és a gyár vezető testületé a helyszínen — üzemlátoga­tás s a dolgozókkal való be­szélgetés után — az értéke­lést, a munkát részletesen megvitatná. Ez a mozzanat jellemzi, hogy a Lenin Kohászati Mű­vekben — mint ahogy időben felismerték a belső mecha­nizmus szükségességét — most is az adott körülmények révén ezt igyekszenek to­vábbfejleszteni. A belső me­chanizmus fejlesztésében a megyében ez a vállalat tett legtöbbet, s ebben országos vonatkozásban is az élenjárók között van. A vezetési mód­szerek továbbfejlesztése — amely a részletes kidolgozás után a jövő év elején lép életbe — újabb előrehaladást jelent. Dr. Énekes Sándor ve­zérigazgató egyetlen mondat­tal jellemzi fontosságát: — Az új ötéves tervidőszak alatt nagy célokat akarunk megvalósítani, s ezt maga­sabb színvonalú vezetéssel, magasabb színvonalú mun­kával érhetjük el. adatokat. Ezt a bizalmat a brigádok igazolják is. Gácsi Ferenc elvtárs, a vállalat szb- titkára több jól dolgozó bri­gádot említett. Talán nem is véletlen, hogy ezek közül több — Kádas István, Halász Lajos, Bige Gyula, Novak Ist­ván brigádja — a hengermű I-ben dolgozik. Érdemes el­mondani egy esetet, A blokksort évi 850' ezer tonna öntecs hengerlésére „hi­telesítették”. A dolgozók elha­tározták. hogy ezt túllépik. Az elmúlt két évben már túllépték a bűvös 1 millió tonnát, s ez évben várhatóan 10 ezer tonnával többet hen­gerelnek a múlt évinél. És ez csak egy a sok tettből, mert beszélhetnénk Sipos La­jos kovácsműi brigádjáról, aki kis kollektívájával na­ponta 4 Diesel fargattyús- tengellyel készített többet a tervezettnél, s beszélhetnénk arról is, hogy ugyanitt a fia­talok társadalmi munkában segítettek több fontos gond megoldósálban. Közös érdekek A régi csiszolóüzemben igen nehéz körülmények kö­zött dolgoztak a munkásnők. Sokat kellett őket agitálni, hogy tartsanak még egy ki­csit, ne hagyják el az üzemet. Most? Sokkal több nő je­lentkezik munkára, mint amennyi csiszolóra szükség van. Mi a magyarázata? A nemesacél program megvaló­sítása során új csiszolóüze­met is építettek, amelybe a rendelkezésre álló legkorsze­rűbb automata gépeket sze­rezték be. A nők nehéz fizi­kai munka helyett, gomb­nyomásokkal irányítják a nagy monstrumot. Voltakép­pen ugyanez a helyzet az új húzó- és hőkezelőben, amely ifjúsági és nőbirodalommá vált. A gyárban következetes vo­nalvezetéssel valósítják meg az üzemek „fiatalítását”, korszerűsítését. így „észre­vétlenül” lépnek át a negye­dik ötéves tervidőszakba. Ja­vában építik a nemesacél hengerművet, a gyár legkor­szerűbb üzemét.. A majd itt dolgozó ezer ember annyi ér­téket termel, mint jelenleg a gyár dolgozóinak a fele, 9000 ember. Ez megteremti az ala­pot a gépipar további fejlesz­téséhez, az egész ország ne­mesacél-igényének kielégíté­séhez. A Lenin Kohászai! Művek útját sok siker fémjelzi. Tíz esetben kapták meg az Él­üzem címet, nyolcszor a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját, s ami különösen figyelemre méltó: az utóbbi öt évben megsza­kítás nélkül kapták ezt meg. A vállalat dolgozói igen büsz­kék rá, hogy birtokosai a IX. kongresszus zászlajának. Ez évben úgy dolgoztak, s a hát­ralevő időiben úgy akarnak munkálkodni, hogy termelé­sükkel, a politikai, társadal­mi tevékenységükkel a nagy diósgyőri üzem dolgozói, ve­zetői kiérdemelhessék a párt X. kongresszusának a zászla­ját is. Csorba Barnabás Négy nap múlva kará­csony. A piacon, a zöldség­boltokban fenyőillat fogad ben n linket, csillagszórókat, színes üveggömböket, csillo­gó díszeket árulnak a bazá- rosok sátraiban. Egyszóval a piac a karácsonyi készülődés jegyében éli életét. Az év végéhez közeledünk, ez meglátszik a zöldség-gyü­mölcs felhozatalon is, bár hozzátesszük, hogy a meny- nviség eddig még kielégíti a keresletei. Még újdonság számba megy, hogy a téli cikkek mellett, továbbra is kínálnak eladásra üvegházi paradicsomot, sóskát, parajt, s kisebb mennyiségben új- hagymát is. 'A piaci árak ál­talában a felhozatalnak meg­felelően alakulnák, s a mis­kolci piac, „hagyományaihoz” híven, ezútal is drágábbnak bizonyul, mint az ország más városainak piaca. A hivata­los lista szerint december 12- én Békéscsabán 4 forint, Győrött 4,40 forint. Miskol­con 4,60 forint volt a vörös­hagyma kilója. A fokhagy­mát Békéscsabán 22 forin­tért, nálunk 26 forintért áru­sították. Szegeden a sárga­répa 3 forintba került, ná­lunk 3,60-ba. Az üvegházi pa­radicsom is általában többe kerül, mint az ország más vá­rosaiban. Megjegyezzük- a felsorolt árak csak a szövet­kezeti kereskedelemre vonat­koznak. Az őstermelők, kofák árairól nincs statisztikánk... Közeleg a karácsony. Sok­ba kerülnek az ünnepek. Halálos végű silózás Több gondot a mezőgazdasági balesetek megelőzésére A napokban halálos végű mezőgazdasági baleset történt Bőcsön. Az állva dolgozó silózó kombájn valósággal fel­vagdalta Lovász Bertalant, aki rálépett a gép felhordó szer­kezetére. Ez volt a miskolci járás termelőszövetkezeteiben az idei ötödik halálos baleset. Gyorsuló ütem A gyár munkásaival, s ve­zetőivel akármiről is kezdjük a beszélgetést, egy ponton kö­tünk kát a. kongresszusi versenynél, az eredmények­nél. A gyár dolgozói igen so­kai tesznek ezért. A munka nyomón egyre gyorsul az ütem. A 200 éves gyár a fel- szabadulás 25 éve alatt töb­bet fejlődött, mint az előző 175 év alatt, s az utóbbi 10 évben többet, mint előzőleg 15 óv alatt. A gyár a harma­dik ötéves tervben közel 30 százalékkal növelte termelé­sét. — A IX. kongresszus hatá­rozatainak szellemében vé­geztük a munkánkat. Kiha­tásaként évről évre nagyobb eredményt értünk el. Ez év­ben pedig — hangzik az ér­tékelés — olyan eredmények­ről számolhatunk be, amely­re eddig a gyár történetében nem volt példa. És ezt nem­csak a gazdasági mutatók, hanem a dolgozók politikai öntudata, szociális intézkedé­sek bizonyítják. A fejlődés üteméről annyit: ‘ez évben eddig 7,3 százalék­kal termeltek többet a tava­lyinál. A kongresszusi ver­senyben 300 milliós többlet­teljesítést vállaltak, s az eredmény már 350 millió kö­rül van. S a vállalt 10 száza­lékkal szemben. 15 százalék­ban túlteljesítik az ered­ménnyel kapcsolatos tervü­ket. Mi a nagy fejlődés magya­rázata? A vállalat politikai és gazdasági vezetése megta­lálta a leghatásosabb mód­szereket. a négy vezető szerv „egy nyelven” beszél. Más vonatkozásban rendszerint találkozik a dolgozók és a ve­zetők elképzelése. i dolgozók akarata Még mindig előttem van a kép. A blokksori kormány- púdon Kádas Imre brigádve­zető s az egységvezető beszél- j get. Egyenlő partnerként. Ar­ról vitáznak, hogyan is lehet­ne még növelni a termelést. A hengermű I. részlegveze­tője határozottan vallja: szo­cialista brigádok nélkül nem lehet megvalósítani nagy fel­Néhány nappal a tragikus végű baleset után a járási tanács mezőgazdasági állan­dó bizottsága is napirendjé­re tűzte a tsz-ek baleset- védelmének helyzetét. A szakemberek megvizsgálták és megvitatták a balesetek okait, s több javaslatot tet­tek, hogy megelőzhetők le­gyenek a sajnos egyre in­kább szaporodó ilyen szo­morú esetek. Papp Zoltán ismertette a baleseti helyzet alakulását. A statisztikákból kiderül, hogy a miskolci járás tsz- ciben 1970 első 11 hónapjá­ban, az előző év hasonló időszakához viszonyítva 162- röl 217-re emelkedett a tsz- ekben történt balesetek szá­ma. Az előző évi 4578 nap­ról 5540 napra növekedett a balesetek miatt kiesett mun­kanapok száma. A halálos kimenetelű balesetek száma tavaly egy volt. s az idén már öt. Három csonkulás is előfordult 1970-ben. A legtöbb esetben egészen apró elővigyázatlanság, fi­gyelmetlenség okozza a bal­eseteket, de akadnak súlyos mulasztások, elővigyázatlan­ságok is. Íme az előző llégy halálos végű baleset oka: belefulladt a tilalmi táblá­val el nem látott, elhagyott bányatóba; ráomlott a ka­vicsbánya; lezuhant a teher­gépkocsi rakománnyal teli platójáról; lóháton ment az istállóba, fejbeütötte a szem­öldökfa, s gerincét törte. A statisztikák rosszabbo­dása ellenére tényként kelt megállapítani, hogy a járás tsz-eiben javult a baleset- védelmi oktatás, az előző éveknél több intézkedést tettek a balesetek megelő­zésére. Az eléggé veszélyes növényvédelemben például évek óta nem volt komo­lyabb baleset. A korszerűbb technikával ellátott állatte­nyészetekben azonban növe­kedett a balesetek száma. Az ok legtöbbször egészen jelentéktelennek tűnő elővi­gyázatlanság. És hozzá kell tenni: a balesetek igen nagy ' százaléka a magas életkorú, legtöbbször már a 60 éven felüli dolgozókkal fordul elő. Még több figyelemre, a í vezetők fokozottabb gondos- ; kodására, az óvórendszabá- j lyok pontos betartására van j tehát szükség. Mindenkinek gondolni kell arra, hogy em­berek egészségéről, életéről van szó. Az illetékesek ne j győzzék hangsúlyozni eleget, hogy felesleges óvórendsza- báli/ nincs! Ha a silókom- j bájn esetében gondolták vol­na arra, hogy álló helyzet­ben is fog dolgozni, s a gép I tartozéka lenne egy védő- | korlát is, akkor a bocsi ha- ] lálos baleset sem fordult volna elő. í Leninvárosi iskolák Iskolanegyed kialakítására törekednek Lenin városban, ahol a már meglevő gimnáziumi épület mellett felavattak egy 12 tantermes általános iskolát. Mögötte bontakozik ki a szak­munkásképző intézet tömbje, amely a TVK támogatásával épül. A műhelyekben a város gyáróriása majdani szakmun­kásai tanulják a vegyipari és vasas szakmákat. Szomszéd­ságában épp most épül az a szárny, ahol majd az elméleti képzést kapják a fiatalok. Képünkön: Szalmás Istvánná, az általános iskola kémia tanára, diákjaival. A munkapadnál Alkatrész megmunkálás a miskolci Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat műhelyében. Foto: Szabados György ÜZENET a katonai főiskolás jelöltekhez M ost. hogy középiskolai tanulmányaik befeje­zése előtt állnak, en­gedjék meg, kedves fiatalok, hogy a katonatiszti hivatás­ról, pályáról néhány gondo­latban tájékoztassam önöket. A honvédelmi miniszter elvtárs évről évre pályázati felhívást bocsát ki a Magyar Néphadsereg katonai főisko­láira történő jelentkezésre. E felhívást megyénk minden középiskolája időben meg­kapta. A fiatalok tanulmá­nyozhatták a felvétel köve­telményeit és technikai lebo­nyolítását. Megyénk közép­iskoláinak végzős hallgatói közül többen érdeklődnek a katonatiszti pálya iránt. A rohanó huszadik század második felében a tudomá­nyos technikai forradalom parancsolöan követeli meg a magasan kvalifikált tisztek jelenlétét a hadseregben. Fiatal tisztjeink ma már egyszakos tanári, vagy fel­sőfokú technikumi (üzem­mérnöki) diplomával foglal­hatják el első tiszti beosztá­sukat alakulataiknál. Per­sze, ezt megelőzi négyévi ke­mény kiképzés és tanulás. Ezután hangzik el alkotmá­nyunk napján, a parlament előtt tiszti fogadalmuk. A magyar nép történelme viharos volt, de hősöket is szült. Budai Nagy Antaltól, a második világháború hős partizánjaiig aranybctüvel írták nevüket nemzeti törté­nelmünkbe. Az a nemzedék, amely nem tiszteli elődei ha­gyományát, önnönmagáról mond ítéletet az utókor előtt. A mi korunkban sem mind­egy, hogy unokáink, déduno­káink miként vélekednek majd rólunk. Hazánk minden hu polgára tisztában van vele, hogy a béke védelme elképzelhetet­len korszerűen képzett és fel­szerelt hadsereg nélkül. A hadsereg gerince a tisztikar. Mit is jelent az a szó. hogy tiszt? A tiszti hivatás politikai elkötelezettséget jelent, szi­lárd marxista—leninista vi­lágnézeti alapokkal rendelke­ző katonát, aki technikailag művelt, az új iránt fogékony, széles látókörű, bonyolult helyzetekben megalapozottan dönteni képes, kemény, ed­zett. határozott, kitartó, szi­lárd jellemű. erkölcsileg feddhetetlen, ki bátran vál­lalja a nehézségek leküzdé­sét békében és háborúban egyaránt. Legyen képes beosztottai oktatására, nevelésére, vál­jon beosztottjai példaképé­vé, nevelje őket a korszerű technika mesteri kezelőivé, óvja a technikát, mint a né­pünk vagyonát, váljék beosz­tottjainak szerető, gondos, de ha kell, szigorú vezetőjévé. Segítse őket férfivá válásuk­ban, hibáikat nyesegesse, for­málja jellemüket, de úgy. hogy közben ne sértse meg önérzetüket. A tiszti pálya egész em­bert követel. Élete kemény, sok lemondással, még több kötöttséggel járó foglalkozás. Míg egyenruhát hord. örökké tanul. Az elmúlt 25 év alatt sokszor változott a techni­ka, mindig jobb és korsze­rűbb követte és fogja követni a jövőben is. Harcászati el­vek sora dőlt meg az atom­fegyverek megjelenésével. tTj haderőnemek születtek, mint például a hadászati ra­kétacsapatok, amelyek képe­sek egy háború kimenetelét rövid idő alatt is eldönteni. A katonai élet minden tár­sadalomban és államformá­ban egy zártabb világ. Ez érthető is. írott és íratlan törvényei szigorúbbak, mint a polgári életben. Sok fiatal szorongó érzéssel készül a katonai szolgálatra. Ez a szorongás ma már nem in­dokolt, mert a Magyar Nép­hadseregben szolgálatot tel­jesítő valamennyi személynek egy a célja, megvédeni né­pünk vívmányait, szabadsá­gunkat. függetlenségünket. 1966-ban egy édesanya ke­resett fel kétségbeesve, hogy fia tiszti iskolára akar men­ni, és beszéljem le róla. Ugyanezt az édesanyát Í970. augusztus 20-án a televízió­ban láttam a Parlament előt­ti emelvényen büszkén, könnyes szemekkel és nagyon boldogan. Ez a fiatalember a Földes Ferenc Gimnázium­ban tanult társaival együtt, olvastam a köszönőlevelei a gimnáziumban, amelyet a ka­tonai főiskola parancsnoka >rt a tanári karnak az ilyen becsületes fiatalok nevelésé­ért. T iszljeink 55 éves kor­I ban nyugállományba ■ kerülnek. Helyükre a most jelentkező fiatalok áll­nak. s továbbviszik e szén és nemes hivatást. A katonai főiskolákon olyan magasan képzett tanárok törődnek az ott tanuló fiatalokkal, akik­től nemcsak a tananyagot, hanem szívósságot, jellemet, emberi humánumot is tanul­hatnak. E fiatalok még a fel­vételi vizsgák és az érettségi előtt állnak. Hogy álmaik valóra váljanak, csak rajtuk múlik. Nagy Gyula őrnagy

Next

/
Thumbnails
Contents