Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
«r Péntek, 1970. dec. 18. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az export jelentősége az OKl-bcn Ózdi acél a világpiacon Mi várható a jövő évben? A mull. évben az acélok iránti kereslet és az acélok világpiaci ára jelentősen emelkedett, s ezt az acélgyártók számára kedvező helyzetet jól használták ki az Özdi Kohászati Üzemekben. A vallalat egyik évröi a másikra megduplázta, sőt megháromszorozta az exportját, s ezen belül is elsősorban a tőkés országokba való szállítás emelkedett. A tavalyihoz hasonlóan ebben az évbén is túlteljesíti exporttervét az ÓKÜ. A kohászati vállalat 1970-ben 120 ezer tonna hengerelt árut irányzott elő exportra, s november közepéig már 130 ezer tonnát szállítottak külföldre, és év végéig várhatóan 150 ezer tonna ózdi acél kerül a külföldi piacokra. Lörincz Oszkárt, az ÓKÜ áros közgazdasági főosztályvezetőjét kérdeztük meg; mii jelent a vállalat számára az export? — A múlt évben kialakult kedvező világpiaci árrendszer előnyösen befolyásolta a vállalat nyereségét — mondotta. — 1968-ban bel- (öleli értékesítésből 287 millió forint nyeresége volt a vállalatnak, s exportból mindössze 39 millió forint. Tavaly megváltozott az arány. A belföldi értékesítés 130 milliót, a tőkés export viszont 180 millió forint vállalati nyereséget eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a vállalati eredménynek mintegy 60 százaléka a tőkés exportnak tulajdonítható. A múlt évi bérszínvonal-emelés 50 százaléka is a kedvező exportálás! lehetőségnek köszönhető. Ebben az évben a múlt évihez hasonló' lesz az exportból származó vállalati eredmény, azonban jövőre kedvezőtlenebb körülményekkel kell számolni. — Milyen változás várható 1971-ben? — A tavalyi es a mostani kedvező exportálási feltételek miatt az állami szubvenciót úgy is megfogalmazhatjuk, hogy két kedvező év után a harmadik évben a körülmények kedvezőtlen találkozása várható. — A kedvezőtlenebbnek ígérkező helyzetben hogyan igyekszik segíteni magán a vállalat? — A megoldás most is csak az export további növelése lehet. A szabályzók hatásának alapos vizsgálata után meg kell keresnünk azokat az exportálási lehetőségeket, melyek a jövedelmezőséget a legkedvezőbben befolyásolják. Ennek érdekében rangsoroltuk a termékeinket, melyeknek értékesítése a vállalat számára a legkifizetődőbb, s elsősorban ezek értékesítésére törekszünk. A szabályzók szi! Késsen áll as utolsf> tísemeleles Csütörtökön nagyszerű termelési eredményt jelentettek a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A miskolci Győri-kapui új lakótelepen befejezték az utolsó tízemeletes panelház összeszerelését. Az új városrész építését az elmúlt év márciusában kezdték meg, és 21 hónap alatt házgyári termékekből — fal nagyságú panelokból és előregyártót! fürdőszoba-térelemekből — 2400 lakást szereltek össze, cs közülük már több mint 2 ezret adtak át a lakóknak. A négy- és tízemeletes épületekben kialakított lakások fűtését, valamint melegvíz-szolgáltatását a diósgyőri Lenin Kohászati Művekből távvezetéken biztosítják. Ez lehetővé teszi, hogy az új otthonokban folyamatosan a téli hónapokban is beköltözhessenek. A IV. öíéves terv számaiból A JŐVE DELEM SZÍ NT MEGYÉNKÉNT A IV ÖTÉVES TERV FOLYAMÁN BORSOD-mÜJ^ö^. 2tM.^ÍNJÍ?SZAB0LCS-V Ar egy töte jutó összes eá!|övedetem svJS^SV GYOR-SOPRONv ií^jlfezPRÉMf FEJÉR I BARANYA Jövedelemszínt az országos .mag 1970 1975 A reál|óvedelem es reátbé» lelett körül rT75T?T?] alak alakulása 1970-1975 között (’/, -ban) |(|p5§| A következő öt év folyamán tovább emelkedik a dolgozók jővedelemszinfjc. jövőre közel 50 százalékkal csökkentik. Az év utolsó hónapjaiban viszont a világpiaci árak mérséklődtek, s a következő évben további árcsökkenés várható az acélTiszta, virágos városok, községek Barcika, Tokaj, Mezőnyárad piacon. Ezekkel számolt a vállalat vezetősége, amikor a jövő évi 420 millió forintos nyereségtervet elkészítette, de nem számolhatott még a fuvardíjak nagyarányú emelkedésével. Az exportszállítások diját is jelentősen növelik az elkövetkezendő évben, s ez — előre nem tervezett I költségként — mintegy 60 millió forintot csapol le a vállalat nyereségéből. Ezt! A Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Vöröskereszt megyei vezetősége, valamint az Észak-magyarországi Intéző Bizottság javaslatára a megyei tanács vb a megye településeinek csinosakba, szebbé tétele érdekében „Tiszta, virágos község nagyközség és város” címmel versenyt, hirdetett. E célra több mint 1 millió forint jutalmat tűzött ki. A megye községei és városai egyébként is sokat tesznek annak érdekében, hogy szebbek, mutatosabbak legyenek az utcák, terek és a porták. A verseny serkentette ezt a törekvést. A városok között Kazincbarcika elnyerte a megyei tanács vb első díját, és ezért, a megyei tanács végrehajtó bizottságától 250 ezer forint jutalmat kapott. A nagyközségek első dijat Tokaj vitte el, 200 ezer forinttal, második díjat kapott Mezőkeresztes, 150 ezer forintot. Minden tekintetben megérdemelte a 150 ezer foSzáznyolcvanezer tonna koncentrált érc A Rudabányai Dűsítonió- ben a gyengébb vastartalmú pátércet dolgozzák lel kohászati célokra. A bányákból kikerülő nyersércet először két 30 méter hosszú forgatható d o bkom en cében megpörkölik, majd a vasoxiddá alakult ered mágneses szeparátorok segítségével külön • ' ;losztják a nem hasznos ásványoktól. Ezáltal az érc vastartalma 23 vizslákról t? százalékra nő As a borsodi, kohászaink mar gazdaságosan hasznosíthat ■ ják. Az üzemet az idén tovább korszerűsítették, és a pörkölőkemencék egyenletes hőfokának biztosítására bevezették a magas kalóriájú, olcsó hajdúsági földgázt. A fejlesz- t éssel a generátorgáz-üzemüket megszüntették és az ott felszabadult il) dolgozót más munkahelyeken állították a termelésbe. A földgáz bevezetése kifizetődött az üzemnek, hisz az eddigi számítások alapján a Teljesítették éves tervüket a Itudaliányai Ihisítómíí dolgozói rintot a községek közöli Mezőnyórád, 140 ezer forintot kapott Hercegkút, 180 ezer forintot Répáshuta 130 ezer forintot Mád és 120 ezer forintot Szentistván A zsűri megítélése szerint, a nagyközségek közül Tokaj első helyezését például az is indokolja, hogy a verseny- feltételek teljesítésénél a/ adottságok miatt itt volt szükség a legnagyobb erőfeszítésre. Meg kell említeni azonban Mezőkeresztest is amely szép példáját adta a széles útfelületek virágosílá- sának, tisztántartásának. A községek közül Mező- nyárád volt legrendezet több hangulatos előkertek kialakításával, a községet átszelő főközlekedési út környékének példás tisztán tartásával érdemelte ki az első helyezést. Répáshután, Mezönyárá- don, Hercegkúton, Mádon, Szentistvánon és a többi községekben a ..Tiszta udvar, rendes ház” címet elért házak száma alapján állapította meg a zsűri a községek sorrendjét, összesen 10 községet jutalmazott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A pénzjutalmakon' kívül pél- dóul „Tiszta város, tiszta község” címen dicséretet érdemelnek Leninváros. Sárospatak, Sátoraljaújhely városok. Cserépfalu. Szuhakál ló, Tiszaiarján községek. Tervszerű leiiés, feiegpsíljfozon növekedés A X. pártkongresszus gazdasági helyzetelemzéseiben több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik, a termelés és a gazdaság fejlődése tervszerűbb lett. Bár ez a ténymegállapítás közérthető és logikus — hisz a gazdasági reformmal a szocialista tervgazdálkodást fejlesztettük tovább — mégis érdemes annak bemutatásával kiegészíteni, miben nyilvánul meg a fejlődés fokozottabb tervszerűsége. Elkerülhetetlenül utalnunk kell arra, hogy a lerv- lebontásos mechanizmusban a tervszerűség fogalmát a végletekig leegyszerűsítettük, s leginkább a terv teljesítését tekintettük annak mércéjéül. A tervszerűség azonban ebben az összefüggésben sem volt hiánytalan. mert. a túlzottan sok részletből felépülő terveket menetközben gyakran kellett korrigálni, a reá- 1 i 1 ásókhoz hozzáigazítani. Gazdaságunk fejlődése az utóbbi evekben mindemellett a terv teljesítés tükrében is tervszerűbbé vált. Ebben a központi tervezés új módszereinek, tartalmi változásainak is szerepe van. A központi tervezés a gazdaságirányítás új rendszerében már nem foglalkozik olyan részletkérdésekkel, amelyek amúgy is a vállalatok egymás közötti árukapcsolataiban rendeződnek, hanem a gazdasági fejlődés főcéljait, elveit határozza meg, számszerüsiti — pl a nemzeti jövedelem, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a nemzett jövedelem elosztása, felhasználása stb. —.se célok szolgálatára dolgozza ki a megvalósítást szolgáló központi intézkedéseket, állítja be a szabályozókat. De maradjunk még a tervezés problematikájánál. A változásnak az. a lényege, hogy a központilag amúgy sem tervezhető részletfeladatoktól megszabadulva, a népgazdasági terv készítői a fejlődés alapvető céljainak meghatározásához mélyebben elemezhetik és valósághűen tárhatják lel a lehetőségeket Következményeiben ez azt jelenti, hogy a tervek — az erőforrások számbavétele és a célok megjelölése szempontjából — reálisak, sokkalta nagyobb mértékben, mint koráb- ! ban. A tervszerűségben, a tervcélok megvalósításába n aktív szerepük van a közgazdaság! szabályozóknak, amelyeknek egyik-másik eleme — pl. a hitel — a terv utasításoknál is szigorúbban ösztönzi és kényszeríti ; a vállalatokat a meghatározott irányban való haladásra. Hadd említsük példaként: az elmúlt évben a nép- gazdasági terv fő .célkitűzései között szerepelt a tőkés export növelése, s ennek érdekében módosult néhány pénzügyi szabályozó is. Nos, kivitelünk a nem szocialista országokba soha nem tapasztalt mértékben, egy év alatt 32 százalékkal emelkedett. Az idei esztendőben a terv és a kapcsolódó ösztönzök-szabályozók a -szocialista import, ezen belül a beruházási eszközök es a fogyasztási iparcikkek behozatalának növelését állították előtérbe. Az év első tíz hónapjában szocia- , lista importunk 23, ezen belül gépimportunk 37, a fo- I gyasztási iparcikkek behozatala pedig 73 százalékkal emelkedett. Az előbbiek során még a régi szemlélettel vizsgáltuk a tervszerűség elmúlt esztendőkben! jegyeit. A tervszerűség fogalmának tartalma azonban sokkalta gazdagabb. Mai ismereteink szerint csak akkor beszélhetünk teljes joggal tervszerű gazdasági fejlődésről, ha a népgazdaság termelési szerkezete, hatékonysága j is a terv szerint javul, s a különböző gazdasági reál- i folyamatok — termelés, értékesítés, fogyasztás, felhalmozás — zökkenőmentesen alakulnak. Igen sok bizonyítéka van annak, hogy a reform bevezetése óta a tervszerűség minőségi jegyei és kritériumai sokkalta jobban kidomborodnak és érvényesülnek, mint bármikor korábban. Vitathatatlan például, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségletekhez, ennek egyik jele a növekvő export is. 1969—1970-ben az ipari termelés kb. 11 százalékkal nőtt. az ország kivitele. amely túlnyomórészben ipari produktum, 31—32 | százalékkal. Népgazdaságunk fejlődését, helyzetét csaknem minden területen a kiegyensúlyozottság jellemzi. Érzékelhető módon javult, különösképpen ebben az esztendőben, a fogyasztási javak kínalata és választéka. A gazdaság belső egyensúlyi helyzetét még az idei természeti csapások sem rontották, a több milliárdos anyagi veszteség sem kényszerítőit tervcéljaink módosítására. Általános érvénnyel állapítható meg, hogy a reform bevezetése óta gazdaságunkban nem kelet- J keztek új aránytalanságok, a múlttól örökölteket — pl. a fejlettség területi aránytalanságait — pedig tompítottuk Szembetűnő aránytalanság csak a beruházások, pontosabban az építőipari kereslet-kínálat kapcsolatában észlelhető, amit az elmúlt esztendők során még nem sikerült csökkenteni. Gazdasági fejlődésünk javuló tervszerűségének hang- súlyozása korántsem jelenti azt. hogy ebben a vonatkozásban a reform összhatása már teljes körű, a terv- í szerűség pedig százszázalékos. Ez a fajta — az abszolút — tervszerűség nem is valósítható meg, mindenekelőtt azért, mert nemzeti gazdaságunkat ezernyi szál lűzi a világhoz, s a külgazdasági kapcsolatok révén előre nem látható, nem tervezhető hatások érik gazdaságunkat. Ám ennek figyelembevételével is sok lehetőségünk és teendőnk van még a gazdasági fejlődés. a gazdasági folyamatok tervszerűségének erősítésében. A X. pártkongresszus ennek fő módszerét is megjelölte: a népgazdasági tervezés tökéletesítése. ■ tudományos megalapozása. A világméretekben gyorsuló tudományos-technikai forradalom korszakában az előrelátásnak a távolabbi jövőre is ki kell terjednie, ami szükségessé teszi a hosszú távú tervezést, a fejlődés lehetséges és valószínű műszaki-gazdasági irányainak felmérését, elemzését A IV. ötéves terv nálunk már a 15 éves távlati tervvel egyidejűleg és azzal összhangban készült. A tervezés tudományos módszereit emellett az ötéves és az éves tervezésben is javítani lehet, ennek matematikai, programozási és ! technikai feltételei — megfelelő számítógépek — az uj tervidőszakban már rendelkezésre állnak. | Gararmölgyi István i beruházásra fordított 7 millió forint kereken egy év alatt megtérül, A dú'sítóműben az idén 400 ezer tonna nyersemből kereken 180 ezer tonna koncenl- rátumot készítettek és szállítottak el. Az éves terv befejezése után az üzem dolgozói vállalták, hogy a kongresszusi versenyt folytatva, december vegéig terven felül még 15 j ezer tonna, dúsított creet adnak út a megrendelőnek, a Borsodi j Ércei őkészí tóműnek. I gombbal? lesznek, s a vállalatnak magának kell magán segíteni. — Mennyi a jövő évi cx- portlervc az OKÜ-nek? — Januárban, mint ismeretes. megszűnik a lemezhengersor, s ez jelentős exportkiesést is jelent. Ennek ellenére 130 ezer tonna melegen hengerelt áru exportot tervezünk. Üj lesz jövőre a szürkenyersvas-export is, melyből várhatóan 70 ezer tonnát szállítunk a külföldi piacokra, s nagyon örvendetes, hogy bugából, melyből még tavaly is behozatalra szorultunk, jövőre már mi exportálhatunk 20 ezer tonnát — mondotta befejezésül az ÓKÜ ár- és közgazdasági főosztályának vezetője. T. I.
