Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

ÉSZAK- MAGVARORSZÄG 4

Szerda, 1970. dec. 2.

Bemutató

az irodalmi színpadon

Az ezerarí ú Párizs

A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ József Attila irodalmi színpada december 7-én. hétfőn este hatórai kezdettel mutatja be Az ezerarcú Párizs című összeállítását. A Kováts György szerkesztette és Gyarmati Béla rendezte műsorban versben, prózában, zenében, táncban, dalban, képekben elevenedik meg a sokarcú város. Az élő szereplőkön kívül Yves Mond- tand, Mirelle Mathieu,' Lu- cienne Boyer, Udo Jürgens és Edith Piai „közreműködését” biztosítja a film, a hangszalag. Hazai és külföldi élő és klasszikus írók alkotásaiból és tánckompozi- ciókból áll össze az érdekesnek ígérkező csokor.

Léyay-est

Sajószeutpéíeren

Lévay József költő születésének évfordulójára emlékeztek Sajószentpéteren. A könyvtár névadójának tiszteletére irodalmi estet és müveiből kiállítást rendeztek.

A szép sikerrel megrendezett irodalmi est és kiállítás közös munka eredménye volt. A II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár a Lévay- köteteket, a költőről írt megemlékezéseket, dokumentumokat, a Herman Öttó Múzeum pedig emléktárgyait bocsátotta a sajószent- péteri könyvtár rendelkezésére. Sőt, a községben is vannak olyanok, akiknek birtokukban különböző Lévay- emlókek vannak. Dr. Tóth Bertalan például Lévayhoz

fűződő személyes kapcsolatáról beszélt az emlékesten.

Lévayról, az emberről, a költőről, a hazafiról Kordos László tartott emlékbeszédet. S a versek, amelyek hitelessé tették, emberközelbe hozták mondandóját, nemcsak Lévay József költészetét propagálták. Jó szolgálatot tett ez az est az irodalom népszerűsítésének is. mert ösz- szességében nyújtott maradandó élményt.

A sikerben része volt a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola fúvós- és vonószenekarának is; szép játékukkal gazdagították az élményt.

Seríőző János járási könyvtárigazgató

Filmvetítés az iskolában

Szép hírnevet vívott ki magának a szerencsi Bocskai István Gimnázium filmGépkocsi vezetőt mikrobuszra azonnali felvételre keres VEGY- TERV miskolci fiókja, Miskoíc- Egyetemváros. Telefon: 34-161.

Mezőkövesdi Gépjavító Állomás felvételt hirdet lakatos, TMK-lakatos, marós és hegesztő szakmákra. Jelentkezés: gépjavító állomás igazgatójánál. Fizetése megegyezés szerint.

Csavaripari Vállalat 2. sz. Gyára, Onga, valamint Budapesti Központi Gyára, XIII. kér.. Váci út 168. felvesz esztergályos, lakatos szakmunkásokat, valamint 17 életévét betöltött férfi es női segéd- és betanított munkásokat, 44 órás munkahéttel. Budapesti központunk kedvezményes munkásszállást biztosít. Fizetés megegyezés szerint. Miskolc és környékéről 36 Ft-os a utóbns/költséggel szállítjuk

dolgozóinkat. Kedvezményes

MAVAG-lgazolványt biztosítunk. Jelentkezni lehet minden reggel 7 órától, a gyárkapunál. Telefon: 17-647.

Földgáztüzelésű kazánf ütéshez vizsgával rendelkező fűtőket, valamint nyugdíjasokat őrnek azonnal alkalmaz a Miskolci Mélyépítő Vállalat, Miskolc, Partizán n. 2. sz.

Közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező dolgozót alkalmazunk adminisztrációs munkakörbe. Jelentkezés: Állami Biztosító, miskolci járási fiók, Miskolc, Kazinczy u. 2.

A Belker. Szállítási Vállalaí 1. üc. miskolci üzeme, (Szeles u. 69.) azonnali belépéssel alkalmaz autószerelőket, gépjárművillamossági műszerészeket, valamint olyan nagy gyakorlattal rendelkező autószerelőt, aki az ipari tanulók szakmai gyakorlati oktatását irányítaná.

A Magyar Pamutipar, Bp., IV. kér., Üjpcst, Erkel u. 30., felvesz szakképzett szövőket, fonókat, továbbá lányokat, 15 éves kortól bctanulőnak.

Figyelem! A Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár felvételre keresi esztergályos, marós, lakatos, fúró:,, köszörűs, edző szakmunkásokat, valamint 18 év feletti női és férfi dolgozókat, könnyű gépi munkára. Jelentkezés: Csepel Vasmű II. sz. felvételi kapu, Réti et. Postacím: Budapest, XXI., Csepeli Kerékpár- és Varrógéptár. munkaerő-gazdálkodás.

A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres ; kőműves, könnyűgépkezelő, he- í gesztő szakmunkásokat, valamint kubikosokat, továbbá a [ vállalat házgyára felvesz gázka- | zánkezelő, vízlágyító-kezelő, karbantartó villanyszerelő szakmunkásokat, valamint betonozó- kat és betanított munkára segédmunkásokat. Munkásszállás, főétkezés, utazási kedvezmény biztosítva. Jelentkezés a munkaerő-gazdálkodáson, Debrecen, Kálvin tér 11.

Fémmunkás Vállalat, angyalföldi gyára, Budapest, XIH., Frangepán u. 7—11., felvesz lakatosokat (épület, gép-, szerszám- és általános-), asztalosokat, betanított munkásokat, női és férfi segédmunkásokat, darukötözőket, fűtőket alacsonynyomású kazánokhoz, portásokat, éjjeliőröket, nyugdíjasokat minden fizikai munkakörbe.

Esztergagépet, lehetőleg E—400 típust, megvételre keresünk.

Ajánlatokat Miskolci Élelmiszer Kisker. Váll., Széchenyi u. 30., I. em. 2. szobába kérünk.

VOLÁN UTAZÁSI IRODA LEGÚJABB TÁRSASUTAI

SZILVESZTER — 2 napos társasutazások MÁTRA

Kitűnő ellátás — étel, ital — remek program — szállodai elhelyezés 2 ágyas szobákban Részvételi díj: 460 forint.

EGER

Kitűnő ellátás — nagyszerű program — szállodai elhelyezés 2 ágyas szobákban Részvételi díj: 439 forint Jelentkezési határidő: december 8.

4 napos KÁRPÁTALJAI TÄRSASUTAZÄS

UNGVÁR—MUNKÁCS megtekintése, teljes ellátással, szállodai elhelyezéssel

Részvételi díj: kb. 990 forint + költőpénz Indulási időpont: 1971. január 15., február 19. •Jelentkezési határidő: 1970 december 5., 1971. jan. 10.

^LENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS: VOLÁN UTAZÁSI IRODA

Miskolc, ZsolCai kapu 18.

Telefon: 33-572.

klubja. A klub tagjai számára eddig a helybeli moziban tartották meg a filmvetítéseket. Ebben a tanévben már nemcsak a vitákat, hanem a vetítéseket is a gimnázium épületében rendezik meg. Sikerült ugyanis megvásárolniuk a sötétítéshez szükséges felszereléseket. Erre a célra mintegy 12 ezer forintot fordítottak. Így a kora délutáni órákban is meg tudják teremteni a vetítésekhez szükséges feltételeket, s a bejáróknak sem kell későbbi vonattal hazamenniűk.

A filmklub idei programjában szerepel — többek között — az Ítélet bemutatása is. A filmklub e foglalkozásának érdekessége lesz, hogy az Ítélet alkotói, Csoó- ri Sándor, Kosa Ferenc és Sára Sándor is részt vesznek majd a vitán.

Művelődéspolitikánk időszerű kérdései a társadalom- építésnek szinte minden fórumán állandó témák. A hosszabb távra szóló művelődéspolitika, annak alapvető kérdései pedig nem hiányoznak és nem hiányozhatnak azokról a fórumokról, ahol társadalmunk jövője a téma. Ez évben különösen sokszor kerültek szóba a napi kérdések mellett a nagyobb távra tekintő művelődéspolitika eredményei, gondjai és feladatai. Részben szerepelt ez az átfogó kérdéskomplexum a nyár eleji országos népművelési konferencián, majd a párt Központi Bizottságának a ÍV. ötéves terv irányvonsu Iáit meghatározó tanácskozásán, később e terv parlamenti vitájában, s ezt követően a X. pártkongresszus előkészületi szakaszában szinte minden fórumon. S nem utolsósorban igen nagy hangsúlyt kapott a X. kongresszus tanácskozásaiban. A párt első titkárának beszámolóját követően tizennégy felszólaló foglalkozott művelődéspolitikánkkal átfogóan, vagy kiemelve annak egy- egy gyakorlatiasabb vonatkozását.

Sokszor találkozunk olyan jelenséggel, és ez a kongresszuson is megfogalmazást kapott, hogy gazdaságfejlesztésünk üteme mellett bizonyos fokú lemaradás tapasztalható a művelődésügy sok- ágazatú területén. Napi gondjaink, a termelés, társadalomépítés fontos és sürgető tennivalói gyakorta üttetik rá a soronkívüliség, sürgősség bélyegzőjét egy-eg.v gazdasági intézkedésre, nagyobb és átfogóbb gazdasági jellegű terv végrehajtására, s e feladatok mellett általában csak kultúrpolitikánk jelenségeit vesszük észre, a pozitív, vagy negatív előjelű megnyilvánulásokat, magát az alapkoncepciót, s a művelődéspolitika egészét nem ritkán másodrendű kérdésként kezeljük. Ebből keletkezhet helyenként új társadalmi életünkben kárt okosé fáziseltolódás a társadalmi-gazdasági építőmunka és

a társadalom nagy tömegeinek szellemi előbbrelépése között. Ellentmondások keletkeznek: modern automatiká- val felszerelt gyárüzemben a technikát nem értő emberek nagy száma; kemizált, gépesített mezőgazdasági nagyüzem és maradi, ősöktől örökölt paraszti gondolkodás; korszerű lakás televízióval, rádióval, de kevés kulturális igénnyel és így tovább. Versenyt futunk a szellemi szükségletek kielégítésével, s mire utolérnénk magunkat, az igények már előbb járnak. Pedig elébe kellene mennünk a várható igényeknek. Ha társadalmi és gazdasági életünkben — nagyon helyesen — mindig a jövőt tervezzük, a holnapot és a holnaputánt, nem lehet technikai-gazdasági kultúránk tegnapi és legnapelötli, ízlésvilágunk nem rekedhet meg annál a polgári szintnél, amelyet több mint negyedszázaddal előtt az akkori kispolgár megtestesített.

Ezért örvendetes, hogy a X. pártkongresszus a művelődésügynek nagy fontosságot tulajdonított, és különösen örvendetes, hogy a művelődéspolitika átfogó és alapvető kérdéseinek elemző tárgyalása mellett, az élet különböző területein dolgozó szakemberek sajátos megközelítéssel villantották fel a művelődésügy különböző oldalait, részlet feladatait. Gondoljunk csak például az egyik bányavállalat igazgatójának felszólalására. Az a gond, amiről a bányász műszaki középkáderek képzése kapcsán szót ejtett, aligha csak annak a bányavállalatnak a gondja, sőt nemcsak az iparágé, hanem általánosítható: miként adható meg e terület leendő szakembereinek a képzés, s hogyan tud majd a várhatóan fejlődő technika termelőerővé válni, ha a gyakorlati végrehajtás szakemberei késve kapnak kiképzést. Vagy gondoljunk arra a felszólalásra, amely az iparművészek gyári fogadtatását, illetve az ott jelentkező anomáliákat fejtegette. Gyártmányaink esztétikája pedig nemcsak eladhatóságukat növeli, hanem az emberek környezet- és lakáskultúrájának szintjét is emeli. Minden dolgozónknak meg leéli tanulnia a korszerű technika alkalmazását, mert ez a feltétele a termelékenység további növelésének — mondotta felszólalásában egy budupesti gyárigazgató. De miként tanulhatja meg a korszerű technikát az, akinek hiányos az alapképzettsége, alacsony az általános műveltsége. A művelődés az élet minden területével ösz- szefügg, allöl elválaszthatatlan. A praktikumoktól csakúgy, mint az életet szebbé, kellemesebbé tevő élményektől, hatásoktól. Egy ózdi kohász kevesellte a városban elérhető művelődési kulturált szórakozási lehetőségeket. Egészséges kifogás ez, s a város művelődésügyi vezetőinek okulásul szolgál.

Nagyon hosszan sorolhatnánk, hány oldalról, miként közelítették meg a kongresz- szus felszólalói a művelődés szükségességét, s nagyon helyesen, mennyire szélesrétü- en értelmezték a korszerű élettől elválaszthatatlan kulturáltságot, amelybe a tudományon, közoktatáson, köz- művelődésen, a művészeteken kívül a szabad idő hasznos kitöltése, a szakmai kultúra, a lakás- és környezetesztétika, a munkahelyi ellátottság is beletartozik. A felszólalások összessége átfogóan és részleteiben is alátámasztotta a Központi Bizottság beszámolójának azt a megállapítását, hogy „a pán művelődéspolitikájának következetes és minden területen való érvényesítése nélkülözhetetlen a szocializmus építésében soron következő feladatok eredményes megoldásához”, s minden pártszervnek és párttagnak feladatává tette, hogy e szép és fontos munkán dolgozzék. Ehhez pedig az is elengedhetetlen, hogy művelődéspolitikánk realizálásának és gazdasági feladataink megoldásának fáziseltolódását a minimálisra csökkentsük, majd megszüntessük.

Benedek Miklós

Mneiési kérdésGk - társadalmi feladatok

Én nem mondom, hogy nem szeretem a beat-zeriét. Nem mondom, hogy mások se szeressék. S azt meg pláne nem, hogy a fiatalság, a 16—20 évesek, ahogy magyarul oly szépen mondjuk újabban, a tinédzserek ne szeressék. S bizony, szükség is van a kikapcsolódásra, zenére, táncra, szórakozásra. Még csak azt sem mondanám, hogy mindezt alkohol fogyasztása nélkül tudom csupán elképzelni a tinédzserkorban.

Hol is vagyunk már ettől a nagymamás prüdériától; ettől a nyárspolgári szemlélettől! Bizony, hol vagyunk már ettől?

Nem merném továbbá e tinédzserek körében abbeli véleményemet sem hangoztatni, hogy ^az __ üvöltő for- tissimókban 4 előadott dalocskák gügye szövegein kívül létezik még költészet, s hogy az irodalmi _ műveltség talán többet is jelent e dalok és, dalszövegek ismereténél. Mint ahogy arról szinte röstellek már szót is ejteni, hogy számomra a műélvezet nem jelent föltétlenül egyet a lábdobogássaj, a füttyel, az ordítással, a felakadt szemű extázissal, a habzó szájú őrjöngéssel. Tudom, kinevetnének, ha be- vallanám, hogy képtelen vagyok katalepsziába esni, amikor a lánc-lánc-eszter- láncot hallom három gitárra s legalább ugyanennyi eszeveszett megafonra hangszerelve, s összevissza csápoló

végtagok, rángó-fűrészelő lábak közepette.

Azt kell hinnem, valami baj van velem. Elmaradtam a kortól, nem értem annak hangját; nem hallom és látom meg a technika diadalát a hangerősítők bőgősében, nem érzékelem a XX. század feszítő ellentmondásait, társadalmi közérzetünk bonyolult áttételeit, az életérzések dimenziójába áttevődött antagonisztikus izéket... Mit tegyek?

Mert amikor én még kis srác voltam, a dolgok valóban sokkal egyszerűbbek voltak. Hogy mást ne mondjak, voltak például szegények, mint mi, s gazdagok, akik pedig nem mi voltunk. Hol keveset ettünk, hol meg annyit se. Nyáron mezitláb jártunk, télen meg ketten, felváltva egy pár cipőnkben. Nem telt többre. Apám munkanélküli segélyéből, anyámnak a szövőgyárból bedolgozóként keresett kis pénzéből nem telt semmire, még egy kis bonyolult életérzésre sem. Valahol ott kezdődött az én lemaradásom; ezt a hiányt azóta sem tudtam pótolni. Igyekszem pedig, gürcölve, fogcsikorgatva szert tenni egy kis lila spleenre, egy kis lelki bonyolultságra, kék, álmatag ködre a tudatomban és alatta. Hiába, nem megy!... De majd a gyermekeimnek ... Igen, legalább nekik legyen, ha nekem már nem juthatott belőle.

Tegnap történt, hogy a holnap emberével találkoztam. Az utcán. Csak úgy.

Egyszerűen szembejött velem. Amikor megláttam, azt súgta az a belső hang, az a csalhatatlan: ő az, egy személyben a jövő nemzedék!... Valiig érő haja volt, mint II. Rákóczi Ferencnek. Csak éppen vörös színű, zilált, s kissé csimbókos. Ilyen lehet a szamojédek haja a rákent fóka zsírtól, faggyútól. Ha nem éreztem volna meg fátyolos tekintete mögött a lélek mélységét, azt kellett volna mondanom, ostobán bámul a világba. De így nem mondtam semmit.

— ö az, a dobosuk — sus- torgott mellettem két csitri- forma. Oly elbűvölten bámulták az elvonuló egyszemélyes csodát, ahogy a tyúkok merednek rá a csőrük elé húzott fehér krétavonai- ra.

S én ezt a gyönyörtől itta- sult rajongást, ezt, a megmámorosodott révületet sem voltam képes felfogni és megérteni!

Hallgattam pedig már sokszor az Illéséket. Kétségtelen, hogy képzett zenészek, amit csinálnak, az zenei anyagában többnyire igényesebb a műfaj átlagánál, előadásmódjuk pedig szakállas- tól-hacukástól együtt stílusos. Azt is megértem — elvégre a népszerűség pénzre váltható, s olykor nem is aprópénzre —, hogy évente gitárral, üvöltéssel és vonag- lóssal megkeresnek egymilliót is. Az azonban már meglepett, hogy az egymillióval együtt is sértődöttek és panaszkodnak, mellőzöttnek.

háttérbe szorítottnak érzik magukat. Nem is akárhol panaszkodtak. Az angol rádió egyik adásában, külföldi vendégszereplésük alkalmával. Az után a bizonyos pécsi „vendégszereplés” után, amelynek sikere kivételesen nem volt egyértelmű.

Az meg még furcsább, hogy amikor itthon türelmesen, s igen nagy tapintattal arra kérték őket az illetékes zenei szervek, mondják el sértődöttségük okát, hallgattak, nem volt mondanivalójuk.

Persze, lehet hogy kevés Illéséknek az évi egymillió; ahogy kevés volt az éneklő fogorvosnak is a három kocsi, az ötvenezer forintos gázsi, meg egyebek. Hisz igaz ugyan, hogy egy író — a legnevesebb, a pályája csúcsára ért is — aligha kap 50 ezer forintot egy könyvéért, amely több év alkotómunkájának terméséből áll össze, s hogy a nagyszerű operaénekes is csak legmerészebb álmaiban hall ekkora gázsiról. De hát minek azoknak a sok pénz? Nem kell annyit reprezentálniuk, reklámra költeniük, meg cirkuszra, kisebb és olcsóbb a körítés, a felhajtás.

Mert magyarázni meg lehet mindent. Megérteni olykor azonban ennél sokkal kevesebbet lehet. Különben is, mint az, elején már voltam bátor említeni, a kortól reménytelenül elmaradtam, s már soha. de soha nem lehetek tinédzser (

Papp Lajos

Amikor mi még kis srácok voltunk