Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZÄG 4 Szombat, 1970. nov. 14. Két pártkongresszus között OKTATÁSÜGYÜNK NÉGY ESZTENDEJE A Művelődésügyi Minisztérium felmérte a művelődésügy hely­zetét és fejlődését az 1966. és 1970. közötti időben, az MSZMP IX. kongresszusától napjainkig. Az alábbiakban az oktatásügy te­rületéről jegyzőnk fel néhány adatot. A IX. pártkongresszus óta a magyar oktatásügy jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül, folytatódott az is­kolareform végrehajtása. Az általános iskola oktatási rendszerünk szilárd alapjává fejlődött, növekedett a szak- rendszerű oktatás. A közép­fokú intézmények nappali ta­gozatán folyó képzésben ré­szesülők száma nőtt, megkez­dődött a felsőfokú techniku­mok műszaki főiskolákká történő átszervezése, amely a népgazdaság szakember-szük­ségletének megfelelő, kétlép­csős műszaki felsőoktatás ki­alakítását célozza. Természe­tesen tartalmi változások is történtek, és az ifjúság neve­lése, oktatása ma már min­den fokon az új, —a szocia­lista emberformálást célirá­nyosabban segítő nevelési és képzési követelményeknek megfelelő — tantervek, tan­könyvek, egyetemi progra­mok szerint folyik. A IX. kongresszus idején minden ötödik állampolgár iskola rendszerű oktatásban részesült. Ma is közel két millióan tanulnak. Jelenleg a különböző oktatási fokozato­kon I millió 894 ezer magyar állampolgár részesül valami­lyen képzésben, s ez az össz­lakosság 18,3 százaléka, ami csökkenést mutat a négy év előtti 20,9 százalékhoz ké­pest. Miközben közép- és felsőfokú oktatási intézeteink nappali tagozatán növekedett a továbbtanulók száma, ad­dig az esti, levelező tagoza­tokon általános a létszám csökkenése. A közép- és fel­sőfokú intézmények nappali tagozatára beiratkozottak száma 8,9 százalékkal emel­kedett. Ez számszerint 41 ezer hallgatót jelent. A fizi­kai dolgozók gyermekeinek aránya a középfokú intéz­mények nappali tagozatain a következőképpen alakult: három évvel ezelőtt 65,3 szá­zalék, abból középiskolában 54, szakmunkásképzőben 78.4. 1968—69-ben ez a három számadat 63,9, 50,9, illetve 77,8-ra változott, míg az el­múlt tanévben 64, 49,8, 78,6 százalék volt. A felsőoktatási intézményekben 38,5-ről 37,1 százalékra esett a -fizikai dolgozok gyermekeinek ará­nya. Ezek a számadatok ar-, ra utalnak, hogy oktatáspo­litikánk egyik legfontosabb teendője a fizikai dolgozók gyermekei középiskolai és felsőfokú tanulásának szor­galmazása és támogatása. Az óvodás korúak elhelye­zése minimális mértékben ugyan, de egyenletesen ja­vult országos szinten. Száz óvodai férőhelyre a vidéki városokban 114, a községek­ben 99 gyermek jut. Sajnos, Miskolc és Borspd ennek az országos számnak messze alatta marad. Az általános iskolákban a tanköteles kor felső határáig a tanulók 91 százaléka fejezi be tanulmányait. A körzeti iskolahálózat fejlesztésével a szakrendszerű oktatás 94,3 százalékra emelkedett. Az általános iskolai diákottho­nok hálózatának kiépülésé­ben eddig elért eredmények ellenére, amikor a négy év előttihez képest 65 százalék­kal több kisdiáknak tudunk országosan ilyen elhelyezést biztosítani, még mindig sok a bejáró. Országosan mintegy 54 ezer általános iskolás gyermek jár naponta lakóhe­lyéről más községbe vagy városba iskolába. Négy év alatt gyökeresen megváltozott a gimnáziumok és szakközépiskolák aránya. Napjainkban a középiskolai tanulóknak 46,7 százaléka jár az utóbbiba. Ennek az arány­nak a növekedésével kell számolnunk. Az eltelt négy év alatt hajtottuk végre a szakközépiskolák átszervezé­sét és a több mint 80 közép­fokú képzést nyújtó szak he­lyett 37 szakmai csoport ala­kult ki. 1970-ben az általá­nos iskolát végzett tanulók 83—84 százaléka tanul to­vább középfokú oktatásban. A fizikai dolgozók gyerme­keinek aránya elsősorban a gimnáziumokban mutat csök­kenést, az összes középfokú oktatást figyelembe véve ugyancsak kimutatható 1,3 százalékos visszaesés. A ta­gozatos osztályokban a fizi­kai dolgozók gyermekei a ta­nulóknak csak egyharmad részét jelentik, holott a lét­számnak 44,8 százalékát képviselik. Ez is egy olyan sajnálatos ellentmondás, amelynek feloldása sürgető feladatként jelentkezik. Igen jelentős volt az elő­relépés a felsőoktatásban. A IX. pártkongresszus után a Művelődésügyi Minisztérium megfogalmazta azokat a leg­főbb problémákat, amelyek meghatározták az eltelt négy esztendő oktatási feladatait. Ugyanebben az időszakban több széles körű helyzetelem­zés, állami, párt-, illetve KISZ-állásfoglalás is segítet­te a feladatok megoldását. Például a népgazdaság 15 éves szakember-szükségleté­nek távlati terve, vagy a tudománypolitikai irányel­vek stb. Mindezek hasznosí­tásával az 1968—69-es tan­évtől kezdődően — a koráb­A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat tanfolyamot indít szakközépiskolát végzett fiatalok részére, torony daru-kezelőnek, cölöpözőgép-kezelőnek. A tanfolyam ideje alatt 2000 Ft havi bért biztosítunk. •Jelentkezni lehet a BAEV gépészeti osztályán. Miskolc. 'V'rdyB-tér 4.. I em . 107. szoba bi szakasz előkészítő mun­káinak eredményeként — megkezdődött a felsőfokú ok­tatás egész rendszerének tar­talmi, gazdasági és szervezeti szabályozása. Jelenleg a szervezeti stabilitás, a nap­pali hallgatólétszám megál- lapodottsága, az oktatás és nevelés intenzív irányú fej­lesztése a jellemző. A felső- oktatás nappali tagozatain négy év alatt 1,7 százalékkal nőtt, az esti és levelező ta­gozatokat is figyelembe véve, összességben 11,9 százalékkal csökkent a létszám. Szembe­tűnő emelkedés mutatkozik a közgazdasági ágazatban — 20,7 —, illetve a jogtudo­mánynál, ahol 27,8 százalé­kos a növekedés, nagyará­nyú viszont a csökkenés a bölcsészkaron, ahol 25 szá­zalékkal, a természettudo­mányi karokon, ahol 13,7 százalékkal kevesebben ta­nulnak, mint négy évvel ko­rábban. A fentiekben csak néhány kiragadott adatot tudtunk közreadni a Művelődésügyi Minisztérium helyzetfelméré­séből. A statisztikai adatok mögött kitapintható valóság sok-sok tanulsággal is jár, és feladatokat ad. (bm) Nógrádi Sándor: Életem Ebben a könyvben törté­nelem és politika fonódik össze a szerző személyes em­lékeivel. Nógrádi Sándor ifjúkori emlékei a korabeli Magyar- ország társadalmi és politi­kai helyzetéről, a munkás- mozgalomról adnak képet. Mint ismeretes, a szerző hosszú időt töltött külföldön, részt vett a nemzetközi mun­kásmozgalomban. Az antifa­siszta küzdelmek során sze­mélyes kapcsolatba került Henri Barbusse-szel, Egon Erwin Kisch-sel, Romain Rolland-nal,. Pau Langevin- nel. Később pedig mint a „Nógrádi partizáncsoport” vezetője a magyarországi partizánharcok kiemelkedő alakja volt. Könyvében fel­eleveníti egykori partizán-él­ményeit is. Nógrádi Sándor a felszaba­dulás után különböző fontos párt- és állami megbizatáso- kat kapott. Mint az MDP Központi Vezetőségének tag­ja, személyesen is jól ismer­te azokat, akik a fordulat éve, 1948 után egyre ke­vésbé hallották meg • egykori elvtársáik és a tömegek sza­vát, s tevékenységük, maga­tartásuk a személyi kultusz­hoz vezettek. A könyv lap­jain a szocializmus építésé­nek pátoszán kívül megele­venednek ezek az évek is. A kötet az 1956-os ellenforra­dalom leverésével, illetőleg a konszolidáció óta megtett út | summázásával zárul. tyérdeék kepéméi A MISKOLCI Szünyi-te- remben tegnap, november 13-án dél­után 5 órakor Marcziniák Sándorné, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg Vár­deák Ildikó keramikusmű­vész kiállítását. Furcsa vé­letlen, hogy amíg szinte a világ valamennyi nagyváro­sában láthatták már alkotá­sait — a különböző bemuta­tókon —, az erett művész­nőnek ez az első önálló be­mutatkozása. S ez a bemu­tatkozás abban a városban történik, ahonnan kora gyer­mekkorában elkerült. A művész szinte „napra-' friss anyaggal” érkezett Miskolcra, s így elsősorban azt regisztrálhatják majd az érdeklődők, hogy hol áll je­len pillanatban művészete Mégis, ez az anyag alkalmas arra is, hogy mintegy össze­foglaló képet nyújtson mind­arról, amit eddigi pályája során csinált. A Szőnyi-teremben kiállí­tásra került anyag bizonyít­ja Várdeák Ildikó rendkívüli sokoldalúságát, hiszen a vá­záktól kezdve, a különböző kaspókig, a mindennapi életben használt teás, kávés és gyümölcsös készletekig sorakoznak alkotásai. Bár­mit is csináljon, mindig tár­gyainak használhatóságát, a modern lakás és a modern élet követelményeit tartja szem előtt. A formák egy­szerűsége, a simaságban rej­lő változatosság, s a harmo­nikus színek' alkalmazása jellemző tárgyaira. S ez jól megfér, az olykor merésznek tűnő formai megoldásokkal is. A bemutatásra kerülő anyagból kiemelkednek a sa- mottos anyagból készült, rusztikus hatású padló- és kertvázái, de ide sorolha­tók szép formai megoldású készletei is. Várdeák Ildikó kiállított tárgyait tekintve elmondhatjuk még: kedveli a készleteket, melyeknek az az előnye is megvan, hogy a lakásdíszitésben az egységes hangulatot érhetik el. jól ismeri az A MŰVÉSZ Úttörők a határon Az országhatár a dombok gerincén húzódik végig. A szem , látŐ6ugara elől takart túlsó oldalon már egy másik, egy baráti ország szántóföld­jei, erdőségei terülnek el. A vonatok — amelyek keresz­tülhaladnak a határon — in­nen indulnak, s ide érkez­nek. S azoknak, akik itt él­nek — legyenek felnőttek, vagy gyerekek — megszo­kott, mindennapos dolog az őrségbe induló határőrök látványa. Az iskola bejáratától pon­tosan a dombokra látni. Jól kivehető az országúti átke­lőhely épülete, s képzelet­ben még a határ vonalát is meg tudnák húzni az itt la­kók. Hat éves a határőr szakasz — Számunkra nem volt merőben új a honvédelmi nevelés bevezetése — kezdte a beszélgetést a szűk kis ta­nári szobában Gulyás Pál, a Hidasnémeti Általános Is­kola igazgatója. Hatodik esz­tendeje tevékenykedik már iskolánkban a határőnsza- kasz. A hetedikesek és a nyolca­dikosok alkotják a határ­őrszakaszt, s az évek során nemcsak mint külső szemlé­lők, hanem mint „aktív részvevők” is megismerked­tek a határőrök életével, munkájával. — Azt is mondhatnám, hogy a maguk módján a gyerekek közreműködnek a határ védelmében. Mert igaz ugyan, hogy a szomszéd­ban baráti ország lakói élnek, mégis őrködni kell, hogy illetéktelenek ne jöjje­nek át, s ne is menjenek át a határon. Hagyományos a jó kapesolat Az iskolai határőrszaka.sz megalakulása óta még szo­rosabb a kapcsolat az álta­lános iskola és a határőrség között. így azután, amikor a honvédelmi nevelést be­vezették az általános iskolá­ban is, a kapcsolatnak, az együttműködésnek már ki­alakultak a hagyományai. — Ha összeszámolnám, hogy mennyi időt fordítunk a honvédelmi nevelés célki­tűzéseinek megvalósítására, lényegesen több jönne ki, mint a tantervben biztosított évi hat óra. Hiszen ez az idő még a céllövészeti gya­korlatokra sem elegendő. A testnevelés, az osztályfőnö­ki foglalkozások és a kü­lönböző tantárgyi órák azon- • ban mind-mind felkínálják a maguk lehetőségeit. Azo­kat a lehetőségeket, ame­lyeket a pedagógusok és a honvédelmi nevelésben aktí­van közreműködő határőrök kihasználhatnak, és ki is használnak. Természetesen, segítséget kap az iskola a községi MHSZ-től is. A velük való kapcsolat kialakítása már csak azért is könnyű volt, mert az iskola igazgatója és az MHSZ községi titkára ugyanaz a személy. — A legfontosabb az, hogy a játékos formák dominálja­nak a honvédelmi nevelés­ben. Hiszen ebben a kor­ban még keveset értenek meg a gyerekek az elvont, elméleti fejtegetésekből. Vi­szont annál szívesebben ve­szik, ha mindazt, amit tud­niuk kell, változatosan, já­tékosan tanulhatják meg. A határőr község címért Sok szempontból sajátos helyzetben vannak a hidas­németiek. Hiszen ott élnek, ahol az országhatár húzódik, s jól ismerik a határőröket is. A község lakosainak pe­dig régi álma, régi vágya, hogy megkapják a határőr­község rangot. Ezért vala­mennyien együtt dolgoznak, segítik egymást — hiszen ez így természetes. Mindez nagy segítséget jelent a pedagógusoknak is. Olyan lehetőségeket kínál, amellyel máshol nem nagyon élhetnek. Mert nemcsak be­szélgethetnek a gyerekekkel a háza fogalmáról, és a hon­védelem fontosságáról. Ne n- csak céllövészeti gyakorla­tokon vehetnek részt — ter­mészetesen szigorú felügye- I let mellett —, hanem meg- j ismerkedhetnek a „belső tit- | kokkal”: a határőrök min­dennapi életével is. Megta­nulhatják, hogy mit tehetnek hazájukért. Egyelőre csak annyit, hogy nyitottabb szemmel járjanak. Cs. A. anyagot, amellyel dolgozik, s jól is­meri a követelményeket is a kerámiaművészettel szem­ben. Erről tanúskodik vala­mennyi bemutatott alkotása. Művészetétől távol áll az öncélú dekorativitás, s ép­pen ezért számíthat a kö­zönség rokonszenvére. A ki­állítást egyébként november 28.-ig tekinthetik meg az ér­deklődők a Szőnyi-teremben. Cs. A. Ookümontumfilm Pénteken a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének -székházában sajtóbemutatót rendezett a Katonai Filmstú­dió. Levetítették a Történe­lem futószalagon című do­kumentumfilmet, amelyet a közelgő X. pártkongresszus tiszteletére készített a stúdió kollektívája. A filmvásznon az angyalföldi Kruzslák csa­lád életének legfontosabb epizódjai elevenednek meg. Ezzel párhuzamosan fölidézi a film az elmúlt 90 esztendő forradalmi mozgalmait, a munkásosztály emlékezetes harcait, amelyeknek a Kruzs­lák család tagjai is részesei voltak. Ne várja meg a karácsonyi torlódást! ARANY- ÉS EZÜSTTÁRGYAIT (törtaranyat, fogaranyat és törtezüstöt) a mindenkori legkedvezőbb áron (fazon- és törtárban) ■ megvásárolják az boltjaiban: Miskolc, Széchenyi u. 64., Sátoraljaújhely, Ady Endre tér Ózd, Vörös Hadsereg útja 19. Ter me lő szövetkezete k, állami gazdaságok, szeszipari vállalatok! A cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1971. évre még elfogad alumínium alapanyagú szállítótartályokra. Z—5 köbméter űrtartalomig cs tárolótartályokra. 20—60 köbméter űrtartalomig megrendeléseket. Személyes, vagy tatást adunk. írásos megkeresésre részletes tájékoz­Cim: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Cserkút Levélcím: Pécs. Postahivatal 15. Kereszti László.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents